Tolna Megyei Népújság, 1963. február (13. évfolyam, 26-49. szám)
1963-02-19 / 41. szám
TorvA frrr.Trr vfrikTSin S tSes. íatfuíp T5, *2Có4A0&4Xí Uéjp&séaft- (leityeU J „A mi községünket a me kívül nem nagyon ismerik. Nem készítettek róla képeslapot, ezen keresztül nem tudjuk bemutatni. Pedig sok érdekes és hasznos dolog történik nálunk, érdemes volna hírül adni” — írta szerkesztőségünkhöz küldött egyik levelében Hilbert János, a Vörös Csillag Termelőszövetkezet főkönyvelője. Levele nyomán látogattunk el Kocsolára, hogy az írott szóval rajzoljuk meg a község képeslapját. A termelőszövetkezeti tagokat kerestük fel, ez azonban egyet jelentett a község lakóival való beszélgetéssel. Mert hisz Kocsola szövetkezeti község, azaz egyre inkább azzá válik. Az utóbbi hetekben tömegesen kérik be, illetve visszalépésük lehetőségét a községbeliek. És ami örvendetes, elsősorban a fiatalok. Mint ahogy a beszélgetés során kiderült, ezért is íródott a levél. ..fiatalodásukat" akarják hírül adni a köesolaiak. Hogy az elnök, vagy a főagro- nómus mondta ki először?; Már nem vitatják, a szó mindenképpen elhangzott, aminek lényege ez volt: nem jó így öregesen! — Nem bizony, hagytak ra a tagok is — akiknek átlagos életkora , megközelíti ’ az öt vénét.« . — Mit tegyünk hát? — Csaljuk vissza öketV—..hangzott a javaslat, st énnek megvalósítását igen-igen • sürgette az .idői terv is. ami szerint százholdas kertészetet akarnak létesíteni. A fiatalok többsége a Dalrnan- di Állami Gazdaságba járt dolgozni. Hogy m? kötötte őket a több, mint tíz kilométerre távol eső munkahelyhez? Őszintén hangzik a válasz: — A havi fizetés. Igaz, nem volt valami sok. nyolcszáz. ezer forintot kerestek meg a fiatalok, de ezt az összeget kezükhöz kapták minden hónapban. És számukra ez volt a fontos. Ennek érdekében kerékpároztak,, olykor gyalogoltak oda— vissza, naponta húsz—huszonöt kilométert. E fiatalok közül most már közel harmincán a termelőszövetkezetben dolgoznak. Mikor, és hogy tört meg a jég? I A tSZ-vezetŐi a tizenhét ■--------------------------- -vés Pintér C ecília nevét emlegetik. Ö jött elsőnek, s utána még vagy tizenheten. Cili azóta funkciót is kapott, a kertészeti KISZ-brigád vezetője.' a leendő -mezőgazdasági szakmunkás. Mi váltotta ki „jegyességét" a temielőstövetkezetitek.' ! — A pénz. érdekelt engem is jelsősórbán. Sikerült .megegyez- jhünk — mondja, 1 A tsz vezetői, a -tagság/egyetértésével úgy döntöttek, hogy garantált munkaegységben . fizetik a fiatalokat, akik nem tag- hanem alkalmazottként tértek visz- sza. Egy munkaegységre harminc forintot biztosítanak. S ha csak az átlagos munkaerő teljesítményét is vesszük alapul, a havi kereset meghaladja az ezerháromszáz forintot. Tehát több. mint amit az állami gazdaságban keresni tudtak. A fiatalok azonban tovább követeltek, úgy mondták, a szabad idejükben szórakozni is akarnak. — Nem akarjuk elkényeztetni őket. a lehetőséget megadtuk erre is; De csak a lehetőségei, majd rajtuk múlik, hogyan használják ki — mondja a tsz főkönyvelője. Az egyik tanácskozási termel ifjúsági klubszobává alakították át. Oda szerelték be a televíziót, ott helyezik el a rádiót, amelyet a tervek szerint hanglemezjátszó- val látnak el. így hát adva van a lehetőség a szórakozásra is. | A fiatalok kedve nagy, Elnökválasztás Pálfán A zárszámadási közgyűlés után néhány nappal újból taggyűlésre jött össze a pálfai Egyetértés Termelőszövetkezet tagsága. A gyűlésnek egyetlen tárgypontja volt: elnökválasztás. Három évvel ezelőtt választották meg elnöknek Lakos Józsefet, aki a Nagydorogi Gépállomás igazgatói munkakörét cserélte fel a pálfai elnökséggel. A három év alatt a termelőszövetkezet hétmérföldes lépésekkel haladt előre. Tények sora bizonyítja ezt, legszembe- szökőbben talán az a'körülmény, hogy ez idő alatt a tagság közel két és félszáz új taggal gyarapodott. Jelenleg is mintegy negyven személy várja felvételét a tervtárgyaló közgyűléstől. Egyre- másra térnek vissza a szövetkeA tél már nem tarthat sokáig. Hamarosan meg kell kezdeni a sürgető tavaszi mezőgazdasági munkát. A Megyei Tanács VB. mezőgazdasági osztálya irányító savai március 5-ig a járási szék zetbe az iparba régebben elment liatalok. Évről évre gyarapodott a közös vagyon. Az áruértékesítés 1962-ben 25 százalékkal haladta meg az 1961. évi szintet. Egy munkaegység értéke 38 forint volt. amihez hozza kell még számítani egyéb részesedésből származó jövedelemként további 13 forintot. A természetbeni1 részesedéssel 51 forint az egy munkaegységre eső jövedelem. Az- eredmények a termelőszövetkezet vezetésének jó munkáját bizonyítják Pálfán. Ezért az el- nökválasztó közgyűlésen egyhangúlag ismét Lakos elvtársat választották meg a termelőszövetkezet elnökévé újra öt évre. arra a tanácskozásra, amelyen a termelőszövetkezetek elnökei aprólékosan megbeszélik a konkrét tennivalókat. A vitaindító előadást mindenütt járási szakemberek tartják. ez abban is megmutatkozik, hogy közülük ketten a mezőgazdasági szakmunkásképzőre is jelentkeztek és abban is. hogy a kertészkedés előkészítéséhez hozzákezdtek. Cili. a fiatalok „vezére" ügyesen irányítja a munkát. A termelőszövetkezet nemcsak KISZ-fiatalokkal erősödött, munkát kértek a szerelő szakmunkások, s a szállításhoz értők is. Őket a termelőszövetkezeti tagok tavalyi eredménye agitálta meg. 36.64 forint, volt egy munkaegység értéke. Miszlang János is 22 000 forintos évi jövedelmével érvelt, amikor fiát visszahívta a lsz-be Az ellenérvet néni volt könnyű legyőzni. Az ifjú Miszlang János Daimandon. á hibíidüzembén'dolgozott. 'A’-szezonmürtka idején, — s ez tartott öt—hat hónapig — átlagkeresete háromezer forint volt. De ha egész évi jövedelmét hasonlította apjáéhoz, az idősebb Miszlang felé billent a mérleg. Ennek alapján döntött úgy. hogy apját követi. | Megtört tehát a jég s az olvadás is bekövetkezett Ko- csolán. Mert az elsőket követik még ma is. Naponta futnak be kérelmek, s ezt a szövetkezet valamennyi tagja örömmel veszi. Jóllehet, ma még alkalmazottként veszik fel a munkát, egy év múlva tagfelvételüket kérik. A nagyobb jövedelmet a munkaegység utáni részesedés igéri. fi mezőgazdasági munkák megkezdéséről tanácskoznak a termelőszövetkezetek elnökei helyeken mindenütt sor kerül Napi 220 pár g A múlt évihez képest több mint kétszeresére növelik az idén a g yermekszandál- gyártást a Duna- földvári Cipész Hisz félmechani- kai részlegében. A megemelt terv teljesítése érdekében átszervezték a munkát, szalagosítoí- ták a termelést. A hónap elejére készültek el ezekkel a munkákkal — magát a szalagó' is a szövetkeze!-karbantartói állították elő —, és így megindulható! a gycrmekszandál- gyártás. Napon; a kétszázliúsz pár szandált készít c! a szalag harminchat dolgozója, az első tételt a napokban szállítják el a nagykereskedelmi vállalatnak. Képünkön a dobozba csomagolás előtti utolsó műveletet. a kikészítést végzi ttácz Lászlón«: és Müller Jánosné. Juhász G; üzemvezető a kész. szandálok -nőségét vizsgálja. A 65-ÖS KÖRZET Ismerjük meg a jelöltet NAGY LÁSZLÓNAK hívják, a foglalkozása: főkönyvelő. Könyvelő? Az ember ilyenkor önkéntelenül is valami zord tekintetű, haragos emberre gondol, aki a világból nem iát mást. mint számoszlopokat, kimutatásokat. Amikor az ember belép a szobájába, kellemesen csalódik: kedves, barátságos, őszes bácsi ül az asztalnál, aki ha kell mosolyogni is éppen úgy tud. mint szigorú arcot vágni. Igen, valahogyan így teljes egv ember. Harmincöt éve dolgozik az SZTK megyei hivatalánál. illetve annak elődjénél Harmincöt év egy helyen — nagy dolog. Nem ért volna meg ennyi időt egy helyen, ha egyénisége, képessége nem lenne sokoldalú. Ez az ember nemcsak a hivatalában megbecsüli, közkedvelt, hanem mint közéLeti ember is az. Komoly megbízatása van a megyei pártbizottságon, a munkásőrségnél. tisztségviselő a tanácsnál is az eisó választásoktól kezdve. Rászolgált a bizalomra. így aztán a kö- I vetkező választásnál mindig szoba kei tilt. a neve. A legutóbbi tanácsciklusban. mint Szekszárd város I pénzügyi állandóbizottságának el- 1 nőké dolgozott. Ez volt az egyik leg- I aktívabb állandóbizottság. Maga ! a feladat nem tartozott éppen ta legnépszerűbb feladatok közé. hiszen egyrészt az adófizetést kellett szorgalmazniok. másrészt pedig a beérkező panaszok, kérelmek sorsával kapcsolatban kellett megfelelő javaslatot tenniök. Gyakran érkezett be például adóelengedési. vagy mérséklési kérelem. Köztük akadt bőven olyan is, amit el kellett utasítani. Ilyen esetben — ezt gyakorlatból mindenki tudja — nem szokott tapsolni a kérelmező. Csakhogy a nemet sokfeleképpen lehet kimondani. ’Zord, bürokrata hangon is, meg emberségesen is. Nagy Lasztid. illetve a bizottság az emberséges megoldást választottá: a ! ideg elutasítás helyett megmagyarázták. hogy miért nem lehet, miért nem méltányos és mi az igazságos. így aztán az esetek többségében az emberek megértésével találkoztak, az elutasításból, is tekintély, megbecsülés lett. Valamennyiőjük érdeme ez. hiszen együtt, közösen intézkedtek, mint ahogyan ezt a tanácstörvény megkívánta. Gyöngyösi János, Török László meg a többiek, so- kát tettek azért, hogy igazságos, törvényes legyen minden intézkedés. Együtt, közösen — munkájának ez volt egyik alapelve. s ez vezetett közéleti sikereihez MOST A 65 ÖS KÖRZETBEN jelölték városi tanácstagnak. Ez a kör zet a kertvárosi részen feleszik, ebből következik, hogy itt a feladatok a szokottnál is nagyobbak. A jelölő gyűlésen a választók elmondtáK. hogy mit kívánnak tanácstagjuktól: a kérelmekből egész listát lelletne összeállítani. A kérelmek sorában volt a járdától kezdve á középületig minden. Igen ám, de — a könyvelő ezt pillanatok alatt kikalkulálta — ha ezeket á kérelmeket sorra teljesítenék nem lenne elég a város egy évi teljes,! ilyen célokra felhasználható pénze. Népszerűség-hajhászás lenne, ha azt mondta volna: „Kivere- kedjük. hogy minden kérelem teljesüljön a kertvárosban.". A józan megítélés szerint — s azt vallja ö is — arról lehet szíj, hogy a sok jogos kérelmet beillesztik az egész város helyzetébe, a más körzetek kérelmei mellé és minden évben összehangolják a lehetőségeket, meg a mutatkozó igényeket. Számba ve- tezik majd azt1 is. hogy mi az. amivel a kertvárosiak segíteni tudják a közérdekű feladatok megoldását. Tehát az „együtt, közösen" elv ezentúl még fokozottabban érvényesül majd. s így évről évre előre tudnak lépni a feladatok megoldása terén. Ez az egyetlen reális kívánság a választók részéről, s ennek s&étferitéiSén vállalhatja a-közéleti- funkciót ismét a tánáestagjelölt is. B. F,-------------------------Ö tmillió kilométer úttá lan utakon Mindenki színháza — Amiről a számok nem beszélnek A statisztikák mindig érdekesek, mégha csak olyan prózai címei is viselnek, mim ami a minap kerüli a kezembe. -Az Állami Déryné Színház adatai- — ez áll a címlapon. Pados István igazgatóhelyettes munkája. A kis fü. zet mindössze ötszáz példánv. ban látott. . napvilágot! de a benne foglalt számok, statisztikák sokasága érdekes dolgokról mesél. A magyar színháztörténetben meglehetősen sok fehér folt felderítése vár'a kutatókra. Ez a kis füzet bizonyára fontos támpont lesz a későbbi kutatások - í ban, ha valaki azt a célt tűzi ki maga elé. hogy megírja a Déryné Színház érdekes történetét. Nekünk. Tolna megyeieknek, is érdekesek ezek az adatok, hiszen a Déryné Színház — állandó kő- színház nem lévén Tolnában —, az egyik legfontosabb kulturális bázisunk, művelődés-terjesztőnk. A kiadvány nyomon kíséri az első előadástól (dunapentelei általános iskola udvara. 1951. augusztus 20.) 1961. év végéig a színház történetét. Megemlékezik két külföldi útjáról, fesztiválokon való részvételről, őfebemuta- j tőkről, előadásokról. Kgv évtized alatt a színház 1 művészei és technikai személy - 1 ypte autóbuszon. személvgép- kocsin és teherautón 5 095 660 f yijométerV tett meg. ami korul- * helül annvlt jelent, mintha 125- vör körbe tárták volna a Földet, v Egyenlítő mentén. 1951. augusztusától több mint sl ezer előadást tartottak, s eze- I két 5 - millió 644 ezer néző tekin- I tette, meg, tehát hozzávetőlegesen annyi, mint Magyarország lakosságának fele. Tolna megyében ebből 1207 előadás volt, az 1961. évi összesítések szerint — s ez a szám mostanáig még tovább növekedett—* amelyet 262 285 színházlátogató nézett meg. Ez a létszám mindössze ötezerrel kevesebb, mint g megye összes lakosának száma. Érdekes fejlődésről tanúskodnak a részletesebb; számadatok is. A színház megalakulásának évében 48 előadás volt a megyében, 9600 nézővel, a tízéves fennállás évében pedig 222 előadást tartott a Déryné Színház, 45 ezer 986 érdeklődő előtt. A színnáz által először színre hozott darabok közül két ősbemutató színhelye volt Tolna megyei község. Krapiva: Dalolnak a pacsirták című darabját 1953 januárjában Durraszentgyör- gyön, Burian: Születésnap című darabját pedig I960, decemberében Bonyhádon mutatta be először az Állami Déryné Színház« Ezek a színpadi művek más községekben. 137 illetve 34 alkalom, mai kerültek bemutatásra. 1961, decemberéig. A számok között azonban hiába kutatunk, nem derül ki belőlük az az áldozatvállalás, ami a többletet jelenti a Déryné -S .ínház művészeinél, a kötelessé/: aije- sítés mellett. Ezek a számok .nem vallanak, a fű tét len. .s;;űk.," t" :5k- ről, a szellős színpadokról, a hóval, befújt utakról, a ’várté- Met nehézségeiről. Erről is nie kell emlékeznünk, amikor ezt a kis füzetet forgatjuk, air.l ' Állami Déryné S’/ir' - . tinrienki színházá«-ról b. tk. ÍVJ. M.
