Tolna Megyei Népújság, 1963. február (13. évfolyam, 26-49. szám)
1963-02-15 / 38. szám
a TOLVA MEGYEI VfiPÜJSÄG 1365. február lí. TOLNA MEGYEI 'Hewfaaa Péntek: A háztáji és az öntudat Két szomszéd, akiről itt most szó lesz, különös vetélkedést folytat egymással. A vetélkedés tárgya nem más, mint az öntudat. Kaparó János szomszéd udvara üres. Az ólajtót feltüzelték, a tehénistálló mennyezetét eladták, Kaparóné a szekszárdi piacra jár csirkét vásárolni, a szekszárdi hentesüzletek előtt áll sort, ha disznóhúsra szoty- tyan a család kedve és a tojást Budapesten szerzi be, a nagyvásárcsarnokban. Ez a mulatság kissé költséges, de Kaparó gazda úgy véli, az öntudat minden pénzt megér. Ű — mármint Kaparó — szilárdan áll mindkét lábával a szocializmus talaján és ezt azzal kívánja bizonyítani, ország— világ, de főleg Takaró szomszéd előtt, hogy a ház körül nem tűri meg még a galambokat sem. Azt tartja, vagy a közös, vagy a háztáji. Annyira azt tartja, hogy a múlt Jhéten feltüzelte a disznóól még meglévő maradványait, az istálló tetejét eladta, s ezzel a maga részéről a háztáji jószágtartást végérvényesen befejezte. Ténykedéséről a termelőszövetkezet közgyűlésén tagtársainak beszámolt, és egyebek között kijelentette, hogy feleségét a piacon, és a hentesüzlet előtt állandóan szidalmazzák, de nála és családjánál az öntudat az első, úgy, hogy el vannak szánva mindenre... Takaró szomszéd udvara viszont telistele aprójószággal, anyakocát, tehenet tartanak, úgy, hogy Takaróné az idén is 6000 tojásra, valamint 10Ó csirkére kötött szerződést a földművesszövetkezettel, két hízóra az Állatforgalmi Vállalattal. Takaróné ugyanúgy, mint Kaparóné, szintén bejár a szekszárdi piacra, csakhogy Takaróné nem hoz, hanem visz. A csirkét, a tojást eladja és két—háromszáz forinttal tér haza. Eközben tavaly még másfél rész kapálni- valót is vállalt a közösből. Takaró gazda a múltr héten egy új tyű'liól'at rakott tető alá, éppen abban az időben, amikor Kaparó gazda feltüzelte a disznóól még meglévő maradványait. Amikor az új tyúkól elkészült, Takaró mosolyogva közölte feleségével, hogy látod, asszony, ez az öntudat: sok legyen o közösben is, sok legyen a háztájiban is. A közgyűlésen Takaró ugyancsak tájékoztatta tagtársait. Elmondta, családja eltökélte, hogy a háztáji jöszágtartásból az idén is kiárusítanak legalább 12 000 forintot: Kaparó szomszéd erre elkiáltotta magát: „Amit Takaró csinál, az nem öntudat, az kapitalista csökevény.” Végül a tsz elnökének kellett dönteni, a tagok izgatottan találgatták, vajon kinek ad igazat, Takarónak, vagy Kaparónak? Az elnök bölcs ember, és így szólt: „Kaparó barátom, te brigádvezető létedre ostoba szamár vagy. Takaró szomszédod pedig nemcsak öntudatos, hanem okos is”. Kaparó erre megsértődött és azt hangoztatja, hogy ö most már ebben a szocializmusban az istennek sem képes eligazodni. — sí p — IXem a jó munkát dicséri: Beszakadt a szekszárdi posta mennyezete A város főútvonalaira elrendelt sortatarozás eredményeként az ősz folyamán a postahivatal felújítására is sor került. Felvonult a tatarozásra az építőipari vállalat, állványerdővel vette körül az épületet. Megjavítottak az esőcsatornákat, a felvételi iroda üvegtetejét. Újra festettek kívül, belül. Miután az építők elvonultak, egy esős napon a szokásos pénzügyi műveleteket végeztem — a lakbért és az OTP-törlesztést adtam postára —, amikor egyik ismerősöm megfogta a kabátom ujját és a mennyezet egy pontjára mutatott: — Látod ott azt a foltot? — Látom. Egy kicsit még nedves. Bizonyára a vakolástól. T*LNA MEGYEI NÉPÚJSÁG A Magyar Szocialista Munkáspárt Tolna megyei Bizottsága és o Megyei Tanács lapja Főszerkesztő: Petrils Ferenc Kiadja’ a Népújság Lapkiadó Válialalo Feielős kiadó: Orbán . Imre Szerkesztőség és kiadó: Szekszárd, Mártírok te*e 15—17. Telefon! Szerkesztőség* 20—11 Kiadóhivatal: 20—10 KészCl a Szekszárdi Nyomdában Széchenyi utca 46. Telelőn: 21—21. 25—72 Feielős vezető: Széli István Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél Elötlzetési díj egy hónapra 12 Ft Index-szám: 25 069, — Tévedsz. Az a folt attól van, hogy a tető beázik. — Lehetetlen. Hiszen most tatarozták az épületet, és láttam, hogy újra szigetelték a tetőt is. — Márpedig az beázás — kötötte magát az ismerősöm. — Meglásd, a tavasszal, amikor a hó olvadni kezd. a tető itt be is szakad majd. Tegnap ismét bemegyek, elvégezni a szokásos pénzügyi műveleteket. Hát mit látok? A főpénztár ajtaja előtt három vizesvederbe módszeresen csepeg a víz. Fent, a díszes kiképzésű mennyezetből leszakadt legalább egy négyzetméternyi darab. A bejárattól a szélső pénztárfülkéig zsinórt húztak ki. rajta egy tábla: ..A közlekedés életveszélyes.” A leszakadt mennyezetből búsan lóg egy bergmanneső. A jóslat beteljesedett. És ki toppan mellém, mialatt szemlélődöm? Ismerősöm, aki az ősszel megjósolta a mennyezet sorsát. — Na, ugye, mondtam? A felületes munka eredménye. Még az a szerencse, hogy a szélső pénztárfülkétől nem sokkal előbb ment el a dolgozó. Máskülönben a nyakába szakadt volna ... — És most mi lesz? — Az építőipari vállalat ígéretet tett, ha megjavul az idő. megjavítják. — És addig? — A postások most könyörögnek, hogy ne legyen újabb havazás. BI Farkaskaland Bélaváron 3 000 forintos tollvonás Idejében leleplezték a csaló öcsén y/ boltvezetőt Mint ismeretes, több fogyasztási cikkre vonatkozóan az év első napján árleszállítási rendelet lépett életbe. Ezek az intézkedések az életszínvonal emelését, célozták, de nem úgy, ahogyan Bárt- fai Zoltán, az őcsényi szövetkezeti ruházati bolt vezetője elképzelte — a maga egyéni hasznára. Kihasználta azt a lehetőséget, hogy az árleszállítást követő leltározáson csak azokat az áruféleségeket kellett számba venni, amelyeket az árleszállítás érintett. A leltári összesítő lapokon két tollvonással 60-ból 160 darabot, 90-ből 190 darabot varázsolt. A harisnyák darabszáma ezzel természetesen nem változott. Bártfai Zoltán úgy képzelte, hogy az árleszállításból adódó árkülönbözetet a szövetkezet a boltnak jóváírja, és így a pénz az ő zsebébe vándorol. Az ellenőrzés azt is megállapította, hogy Bártfai ezzel 3000 forintra tett volna szert, ha idejében le nem leplezik. Bártfai Zoltán ügyében megindult az eljárás. A napokban a Somogy megyei I Bélavár község vasút menti rétjén szánhúzó gyerekek három nagy, farkaskutyához hasonló állat közeledésére lettek figyelmesek, amelyek a befagyott Dráva jegén ál Bélavár felé tartottak. A gyerekek nagy sikoltozással futottak haza. Közbén á helyszínre érkezett a határőrség egyik szolgálatban lévő tagja, aki rálőtt a farkasokra, de a lövés nem talált. Az egyik farkas a falu kertjeinek w i — m mm [ vette az irányt, a másik az utcán át rohant, a harmadik visszafordult a Dráva felé. A felriasztott Bélaváriak vasvillával, fejszével indultak az ordasok után, amelyek a falu szélén lévő termelőszövetkezeti istállók felé tartottak, a nagy zaj hallatára és a tömeg láttán azonban továbbáll- tak és eltűntek az erdőben. A határőrség és a vadásztársaság tagjai megindították a hajszát az ordasok kézrekerítésére. w «p i \m w <w - m m m KÉP SZÖVEG NÉLKÜL m (Szegő Gizi rajza) Több ezer forintot érő papírdarabkák KA: ic - hó/w/ifT ? Postaküldemények bérmentesítője IVl _ U öe,/eö ’ Értékfelhalmozó Esztétikai nevelőeszköz Egy szóval sem tagadom, propagandát akarok csinálni a bélyeggyűjtésnek. Ha valaki tagjává válik a szép papírdarabkák gyűjtői szektájának, óhatatlanul másokat is »magával akar rántani«. De nyugtasson meg az a tudat, jó ügyet szolgálok, hiszen a bélyeggyűjtés örömet ad, talán művel is, feltétlenül szórakoztat és — hadd higgyem legalább én — egyszer talán, ha nem is vagyonhoz, de nagyobb summa pénzhez juttat, Gyufacímke jöhet, papírszalvéta mehet — a bélyeggyűjtés marad Ki hitte volna, amikor feltalálták a bélyeget, mint a postaküldemények bérmentesítésének eszközét, hogy egykoron e papírdarabkák óriási értékké válnak, éppen a gyűjtőszenvedély miatt. Hitte-e valaki, vagy se, ezen ma már nem érdemes meditálni. így van. Gyűjtenek papír- szalvétát, gyufacímkét és iríég ki tudja, mit nem, — katalógusa, árfolyama egynek sincs. A bélyegnek viszont igen. Mert a bélyeg érték. A bélyeg bármikor pénzre átszámítható valami. Valuta, ha úgy tetszik, mégpedig olyan valuta, amelyet nem érint infláció és defláció, vagyon marad mindig. Hivatkozzam talán a Mauritius- ra, amelyet a francia katalógus ‘az Yvert, jelenleg 100 000 frankra jegyez (félreértés ne essék, csupán egyetlen darabot belőle), vagy a magyar kőnyomatos kiadás egy-egy 25 krajcárom darabjára, melynek ára a magyar katalógus szerint 9000 forint, amenv. nyiben eredeti levélen, eredeti bélyegzéssel kínálja eladásra valaki? Kiadási példányszám és hamisítás Most mégis mi az, ami a bélyeg árát adja? Ezt joggal kérdezik gyűjtők és nem gyűjtők egyaránt. Mert egyik bélyegnek magas az ára, a másik alig néhány fillér. A katalógusok, sajnos, nem tüntetik fel a klasszikus bélyegek kiadási példányszámát. Bizonyos azonban, hogy kis példányszámban láttak napvilágot, hiszen alig-alig találkozni velük. Az 1933-as repülősorozatból mindössze 12 000 sorozatot adott ki a posta. Érthető, hogy 750 foiint ma a sorozat ára. S ha valaki még légiposta-levélen kínálja mindezt eladásra, akár 100 százalékos felárat is kérhet érte. Vagy az is szerencsésnek mondhatja magát, akinek a birtokában egy 1950-es »ötéves terv« sorozat első kiadása van. 250 forint az ára, használatlanul. Noha sok szó esett már. róla. megemlítem még az úgynevezett űrhajós- blokkot, amelyet 125 forintra jegyez a katalógus. A maláriabélyeg már 10 forintot ér, noha 2.50-ért látott napvilágot, nem is olyan régen. Soroljam? Nem érdemes. Mindenesetre szép pénz gyűlik össze annak a kezében, aki évek óta rendszeresen hódol ennek a gyűjtőszenvedélynek. Hogy a gyűjtés után soha nem adja el? — az már más kérdés. Miért is gyűjtjük? Nyugaton ma valóságos láz a bélyeggyűjtés. Nálunk közel sem olyan tömegeket mozgató gyűjtési szenvedély. És mégis mind több embert akarunk bevonni táborunkba. Hogy miért? — egy, szerű a válasz. A bélyeggyűjtői jó pénzgyűjtésre, de mindenék* előtt óriási nevelőeszköz. Fejleszti a szépérzéket, ismeretekei ad, művel is, a maga módjai', Rendszeretetre és rendszerességre nevel. És takarékosságra is. Nos, hát ezért. Kaptam egy megbízatást á múltkorjában. Járuljak hozzá ahhoz, hogy a jelenlegi nyolcvan- ezer szervezett bélyeggyűjtőhea úiabbak csatlakozzanak. S mond. jam el azt is, aki csak azért iratkozott be a szekszárdi körbe» hogy onnan rendszeresen megkapjon minden újonnan megjelenő bélyeget, de a köri foglalkozásokon nem vesz részt» vagyis magyarán, aki csak nyerészkedésre akarja felhasználni a bélyeggyűjtő kört. az készüljön el arra, hogy a kör elhatárolja magát tőle. íme, megtettem. Agitáltam is? Talán nem volt hasztalan ez a pár sor. Csatáry György * •* Eseménynaptár ii Alekszandr Polezsajev 125 évvel ezelőtt, 1838-ban halt rneg ALEKSZANDR POLEZSAJ6V orosz költő. Az 1826-ban írt SZÁSKA című szatirikus költeménye miatt a katonasághoz vonultatták be, ahol kegyetlenül bántak vele, majd 3 évre a Kaukázusba küldték harcolni. Innen megszökött és ezért halálra korbácsolták. Demokratikus gondolkodás* tói áthatott költeményei szenvedélyes tiU tokozások a cári elnyomás ellen. •* 210 évvel ezelőtt 1753-ban született CHUDY JÓZSEF zeneszerző és feltaláló. Kelemen László első magyar színházában karmesterként működött, ő írta az első magyar operát: PIKKO HERCEG ÉS JUTKA PERZSI címmel. 1787-ben optikai és akusztikai TÁVÍRÓT szerkesztett, ezt a készüléket a Siemens-féle távíró ősének tekintjük. Találmányával 5 évvel előzte meg a francia CHAPPE hasonló találmányát. ♦ 90 évvel ezelőtt, 1873. február 15-én született HANS EULER-CHELPIN svéd kémikus, akit a cukrok erjedését elősegítő enzimekkel kapcsolatosan végzett kutatásaiért 1929-ben Nobel-díjja! tüntettek ki. * 70 évvel ezelőtt, 1893. február 15-én tartotta meg Budapesten az első adását Puskás Tivadar találmánya, a rádió egyilű őse, a TELEFONHIRMONDÖ.
