Tolna Megyei Népújság, 1963. február (13. évfolyam, 26-49. szám)
1963-02-01 / 26. szám
TOLN XIII. évfolyam, 26. szám. ÄRA 60 FILLÉR PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! Péntek, 1963. február 1. Nincs jelentős dály a <3. * —^ ntős hóakamegyében I. o.) Cemenci riport (5. o.) A bonyhádiak kérdeztek, az ÁFOR-központ válaszol (8. o.) Iván Gyenyiszovics egy napja (4. o.) lovics I LJ MEG EGYSZER a háztájiról Tények sok ága bizonyítja, hogy a háztá;' árutermelés lebecsülése elég altalános a Tolna megyei falvakban, de egyes járási vezetők sem kivételek alóla. A mezőgazdaság szocialista átszervezése befejeződött. Hamis önáltatás és túlbuzgóság lenne azonban azt hinni, hogy az átszervezés után a tsz-ek egycsa- pásra képesek kielégíteni az ország mezőgazdasági termék- és terményszükségletét. Nem tudják kielégíteni. Tavaly például a felvásárolt áru nagy részét már Tolna megyében is a termelőszövetkezetek adták a népgazdaságnak, de még mindig számottevő az a mennyiség, amit a háztáji gazdaságok produkáltak. Számottevő és nélkülözhetetlen. Nézzük kissé részletesebben. 1962-ben a felvásárolt hízósertés így oszlott meg: 83,3 százalék a termelőszövetkezetekből, 16,7 százalék a háztáji gazdaságokból került közfogyasztásra. Baromfiból 79,3 százalék esik a tsz-ekre, 20,7 százalék a háztáji gazdaságokra. Tavaly az összesen felvásárolt tejmennyiség 37,5 százalékát, az összesen felvásárolt tojásmennyiség 91,6 százalékát a háztáji gazdaságok adták. Nincs hát semmi helye a háztáji gazdaságok lebecsülésének, vagy éppen semmibe vevésének. A helyzet reális értékelése nem ejt csorbát a nagyüzemi gazdálkodás magasabbrendűségén, mert az.t is tudjuk, hogy csak idő kérdése és a mezőgazdasági nagyüzemek eljutnak a kívánatos színvonalra. Viszont addig, és még hosszú ideig a népgazdaság szempontjából döntő súllyal esik latba a háztáji árutermelés segítése. Nincs helye tehát az értetlenségnek. A népgazdaság 1963-ban húszmillió tojást kér a megye mezőgazdaságától. Ha azoknak a véleménye érvényesülne, akik a háztájira nagyvonalúan legyintenek, akkor megállna á tudomány, mert a megye közös gazdaságai árutojásból az igényeknek legfeljebb 10 százalékát tudják, vagy fogják kielégíteni. (Ennek a nagy aránytalanságnak más okai is vannak, de ez most nem tartozik ide.) S miután álforradalmi frázisoktól még soha nem volt és nem is lesz az üzletekben tojás, egyetlen dolog marad hátra: gondot fordítani a háztáji gazdaságokban jelentkező felesleg felvásárlására, törődni a szerződés- kötésekkel, elejét venni a tojóállomány szembetűnő csökkenésének, mozgatni a felvásárló apparátus embereit. A járási felvásárlási csoport havonta megküldi valamennyi községi tanácsnak az úgynevezett értékelést. Ezt azonban gyakran olvasatlanul irattározzák. Bűn lenne nem foglalkozni ezekkel a dolgokkal, mert ezek a dolgok a leglényegesebb politikai munkát, a lakosság szükségleteivel, a szükségletek kielégítésével való törődést jelentik. Ezt elhanyagolni méltatlan egy mai vezetőhöz. Az értékelések éppen arra lennének jók, hogy a község vehető testületé intézkedni tudjon. Hogyan? A különböző kedvezmények széleskörű tudatosításával, példamutatással, a felvásárlók beszámoltatásával: ez az utóbbi különösen fontos, mert ma még a földművesszövetkezeti baromfi- és tojásfelvásárlók nem kereskedőnek, hanem hivatalnoknak képzelik magukat, nem mennek az áru után, hanem várják, hogy a háztáji termelők a felvásárló-helyiségbe elvigyék és nekik felajánlják a tojást, vagy a baromfit. Ez az állapot teljességgel tarthatatlan. Ebbe beleszólni a községi tanács végrehajtó bizottságának nemcsak joga, hanem kötelessége, A számok, a tények a valóságot és nem az óhajt mutatják. Mégis előállott az a fonák helyzet, hogy a községi tanácsok jelentős többsége az idei felvásárlási mutatók összeállításakor csak a termelőszövetkezetet vette figyelembe, mintha semmi szükség nem lenne a háztájiban megtermelt és eladásra váró tejre, tojásra, hízósertésre és baromfira. Pedig szükség van rá. Szakcs községben 1959-ben az egyéni gazdák 2326 mázsa hízósertést adtak el az Állatforgalmi Vállalatnak. 1962-ben. a háztáji gazdaságok már csak 470 mázsát. Igaz viszont, hogy a tsz 2744 mázsát adott el a vállalatnak. A falu ösz- szesen tehát jóval több hízósertést állított elő, mint három évvel korábban, mégsincs rendjén minden, mert három év alatt az igények nőttek, s ehhez a növekedéshez viszonyítva a háztáji gazdaságokból kikerülő 470 mázsa sertéshús indokolatlanul kevés, még akkor is, ha figyelembe vesz- szük az összes körülményeket. Hasonló következtetésre juthatunk a baromfinál is, és a tejnél is. Sőt több községben annyira nem törődnek a háztáji árutermeléssel, hogy szinte a nullával egyenlő az a hízósertés-mennyiség, amit az Állatforgalmi Vállalat onnét felvásárol. Ilyen esetben minden felelősséget az Állatforgalmi Vállalat embereire szokás hárítani. Ehelyett célravezetőbb lenne a jövőben a helyi vezetőknek saját munkájukat megvizsgálni. Ahol törődnek a háztáji gazdaságokkal, s ahol foglalkoznak a feleslegek felvásárlásának megszervezésével, ott ugyanis van eredmény. Báta- széken 1961-ben a szövetkezeti gazdák 220 hízósertésre szerződtek. Kialakult az a vélemény, hogy ennél többet nem lehet. A termelőszövetkezet vezetősége úgy cáfolta meg a helytelen nézetet, hogy elsősorban a vezetőség tagjai mutattak példát, ezenkívül segítséget nyújtottak a vállalat embereinek és 1962-ben körülbelül 500 hízósertésre kötöttek szerződést a háztáji gazdaságokban. Legjobb mindig a valóság talaján állni és a tényekből indulni ki. Ellenkező esetben, ha az óhajt valóságnak könyveljük el, akkor ennek rendszerint velejárója az ártalmas, káros belenyugvás, az indokolatlan optimizmus és az alaptalan hurrá-hangulat. • Erre nincs szükség, és ez idegen a párttól. Akadnak emberek, akik ennek ellenére éppen az óhajtól nem látják a valóságot. Ez vonatkozik azokra is, akik a háztáji árutermelés jelentőségét lebecsülik, legyintenek, amikor annak fontosságáról szó esik, sőt a háztáji árutermelést afféle kapitalista csökevénynek tartják és forradalmi erénynek hiszik, visz- - •mszorítani, vagy nem venni ró-) la tudomást.-Sz. P. 1 Hruscsov levélváltása a nyugat-berlini Német-Szovjet Baráti Társaság vezetőivel Nyugat-Berlin, (TASZSZ). A nyugatberlini Német—Szovjet Baráti Társaság vezetősége csütörtökön a sajtó rendelkezésére bocsátotta azokat a leveleket, amelyeket R. Elias, a baráti társaság vezetőségének elnöke és N. Sz. Hruscsov szovjet miniszterelnök intézett egymáshoz. A levelek szövegét különkiadásban hozza a Német—Szovjet Baráti Társaság sajtóorgánuma. R. Elias a maga levelében a nyugatberlini Német—Szovjet Baráti Társaság tagjainak és a város lakosainak nevében nagy elismeréssel emlékezik meg a szovjet kormány humánus, békeszerető politikájáról, amely megmentette a világot a termonukleáris háborútól a karib-tengeri válság idején, köszönetét mond azokért az erőfeszítésekért is, amelyeket a Szovjetunió a nyugatberlini kérdés békés megoldására tesz. A levélíró elmondja, hogy az utóbbi időben egyre többen keresik fel a Német—Szovjet Baráti Társaság szervezeteit, hogy tájékoztatást kapjanak a Szovjetunió bel- és külpolitikájáról. Mint a levélíró megállapítja Hruscsovnak az NSZEP VI. kongresszusán elhangzott beszéde elősegíti, hogy még több nyugatberlini polgár helyesen tájékozódjék a békés együttélés kérdésében, s ennek következtében a Szovjetunióval való békés és baráti kapcsolatok politikája mellett foglaljon állást. Válaszlevelében Hruscsov miniszterelnök így ír: „Mi szovjet emberek örömmel látjuk, hogy, sok nyugatberlini lakos helyesen értelmezi a Szovjetunió bákesze- rető politikáját és támogatja azt az álláspontot, amelyet a szovjet kormány a karib-tengeri válság időszakában elfoglalt. Hogy elkerüljük a hasonló konfliktusok veszélyét, meg kell szüntetni az ilyen konfliktusokat előidéző okokat. A szovjet kormány már többízben kijelentette, hogy az európai béke megőrzése és a nemzetközi feszültség enyhítése végett fel kell számolni a második világháború maradványait a német békeszerződés megkötése útján, s ennek alapján rendezni kell a nyugatberlini helyzetet. — Ismeretes — hangzik a továbbiakban a levél —, hogy sok nyugatberlini lakost komolyan nyugtalanít a Nyügat-Berlinben lévő rendezetlen helyzet. Az ilyenek szót emelnek azért, hogy ez a város a feszültség és konfliktusok gyűjtőpontjából a béke és nyugalom városává váljék. Mi osztjuk ezt az aggodalmat és úgy véljük, hogy véget kell vetni a jelenlegi rendezetlen nyugatberlini helyzetnek. Javasoljuk az önmagát túlélt megszállási rendszer megszüntetését. A szovjet emberek békében és barátságban akarnak élni Nyugat-Berlin lakosságával és az egész német néppel. Levelében Hruscsov kifejezi azt a reményét, hogy a nyugat- berlini szenátus is reálisan közelíti meg ezeket a kérdéseket. A szovjet kormányfő végül sok sikert kívánt a Német—Szovjet Baráti Társaság tagjainak, ama tevékenységükben, amelyet a nyugatberlini lakosság és a Szovjetunió baráti kapcsolatainak további fejlesztése és erősítése érdekében kifejtenek. Újabb hidegbullám, hóviharok egész Európában Európában ismét . támadásba ment át,a tél: szerdán hóviharok temették el az enyhüléshez fűzött reményeket. A hideghullám fehér takarót borított Rómára, a Riviérára, Szicíliára és Szardíniára. Olaszországban a hó súlya alatt sok gazdasági épület beomlott. A kárt 250 000 dollárra becsülik. Az iskolákat három napra bezárták. A két Németországban mínusz 20 fokos hideg dermeszti meg a tájat, de a Rajnáh sikerült fenntartani a hajózást. Jugoszláviában az újabb havazás nagy közlekedési zavarokat okozott, annál is inkább, mivel számos faluval már az előző hideghullám idején megszakadt a kapcsolat. Vannak falvak, ahová több mint két hete nem lehet eljutni. Az iskolai szénszünetet újabb két héttel meghosszabbították. Angliában a rövid olvadás után ismét fehérré vált a táj és az angolok dideregve hallgatják az újabb hideget jósoló időjárásjelentéseket. Eddig 43S áldozata van Európában a télnek A becslések szerint tél tábornok offenzívájának eddig 438 áldozata van Európában: Olaszország mérlege a legsúlyosabb: 114, majd Anglia következik 113, Jugoszlávia 44, Nyugat-Német- ország 32, Spanyolország 30. Hollandia 26 halottal. Jeges vihar zúdult szerdán az Egyesült Államokra is. A forgalom az ország középkeleti részén sok helyen megszakadt. Hó, és ólmos eső akadályozta a közlekedést Árkán sáritól Észak-Kaliforniáig. Számos iskolát bezártak. Kaliforniában a hosszú szárazság hóviharokkal és esővel ért véget. Csökken-e a Föld átlaghőmérséklete ? Murray Mitchell amerikai meteorológus szerint — mint az AP jelenti — századunk időjárása mind hidegebbé válik. A tudós kiszámolta, hogy 1885 és 1940 között földgolyónk . átlaghőmérséklete egy fokkal emelkedett, 1940 óta azonban az irányzat a jelek szerint megfordult, az átlaghőmérséklet egyharrhad fokkal csökkent, és időjárásban most körülbelül a huszas évek színvonalán tartunk. Mitchell ezt a változást egyrészt az óceánok hőháztartásának változásával, valamint a napfoltok hatásával magyarázza. Az atomrobbantások a tudós szerint nem játszanak szerepet az időjárás változásában, mivel ahhoz, hogy a Föld hőmérséklete egy fokkal melegebb legyen, 15 000 darab 50 megatonna nagyságú bombát kellene felrobbantani, de hatásuk még ekkor is kétes lenne, mert az általuk termelt hő az űrbe távozna. Erdei Lászlóné élménybeszámolója Kubáról Kedves élményben volt részük! azoknak a szekszárdi asszonyoknak, akik csütörtökön este összejöttek a TIT-klubban, a szekszárdi nőtanács rendezésében megtartott találkozón, ahol Erdei Lászlóné, a Magyar Nők OraíEágos Tanácsának elnöke tartott élménybeszámolót kubai útjáról. Az asszonyok, akiknek jórésze a munka után jött el a találkozóra, nagy érdeklődéssel hallgatták az előadót. Erdei Lászlóné a kubai nők első országos kongresszusán vett részt, két hetet töltött Kubában, s így alkalma volt megismerni a sziget- országot, a kubai nép életét. Beszélt a forradalom győzelme utáni szocialista építésről, az Egyesült Államok blokádjáról, és arról a határtalan lelkesedésről, amely a kubai népet fűti. Beszélt a kongresszusról, s arról, hogy milyen nagy tekintélye van Kubában a 400 000 tagot számláló N9- tanácsnak. Az asszonyok a társadalmi élet minden területén dolgoznak. A Nőtanács segítette az analfabétizmus felszámolását, a fiatalok nevelését, a falusi asz- szonyokat pedig a higiéniára és az emberhez méltó életmódra ne. Vélik. Megrázó történeteket mondott el a kubai nép hazaszeretetéről, s beszédét azzal a jelszóval fejezte be, amely a nép vérévé vált. „Patria u morte” (Haza, vagy halál), s ez azt jelenti, hogy a kubai hazafiak, nők és férfiak az életük árán is készek megvédeni a szocialista forradalom árán kivívott szabad hazát. Erdei Lászlóné élménybeszámolója után hosszasan elbeszélgetett a munkás-, termelőszövetkezeti és értelmiségi asszonyokkal. 1
