Tolna Megyei Népújság, 1963. január (13. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-16 / 12. szám

1í)62. január iff. ■fOLNA »TC.YEI VEPf.TSite1 S Csak így tovább, elnök elvtárs SELEJTMENTESEN DOLGOZIK Bíró Vilmos, a Bonyhádi Zománcgyár zománeozója 1948. óta dol­gozik a gyárban. Kiváló munkájáért többször kapott kitüntetést, Selejtmentesen dolgozik és ezért főleg exportmunkát híznak rá. Képünkön: Bíró Vilmos zománcozás közben. Ä szekszárdi járásban nincs mérleghiány fl hét végén megkezdődnek a zárszámadási közgyűlések A szekszárdi járásban elsőnek! gél vizsgálják felül és hagyják a tolnai Halászati TermelöszöVet­) A kis udvari szobában a tűzhely mellett: üldögél. Fején munkásőr sapka, mellette a kis rádióasztalon brossúrák, újságok, könyvek. Az asztalka alatt pihen most a csizma. Szabadságon van az elnök, Radványi Károly. Be­tegszabadságon. Dehát milyen is az elnök sza­badsága? Olyan, hogy alig tud bemelegedni a szoba, annyiszor nyitják rá az ajtót. Aki nem talál­ja az irodában, az idejön a laká­sára, mert szót akar váltani vele. így voltam én is. S most itt ülünk a meleget adó tűzhely mel­lett, korcos sillerrel kínál, beszél­getünk. Kérdem Radványi elv­társat, hogy él itt Keszőhidegkú- ton, hogy megy a tsz-elnöki mun­ka? — Sokszor arra gondolok, vajon melyik a nehezebb. Negyvenöt óta viszem a harcot, ötvennégy­től hatvanegyig voltam Gyönkön és másutt pártmunkás. Munka volt mindig bőven, s van itt is. Munka is, harc is. Úgy érzem, most is pártmunkás vagyok. Elgondolkozik, s mesél tovább Vannak Hidegkúton is munkake­rülők. Ezek a kocsmában beszé­lik meg a tsz ügyét, ittasan, szit­Két fiatalasszony birkózott a hóval. Vasárnap az emberek ál­talában tovább pihennek, mint a hétköznapokon. Nem szólítja őket a pontos munkakezdés kötelezett­sége» későbben kelnek. A házak előtt bokán felül ért a hó. A hu­zatos útkereszteződéseken tor­laszokat hordott össze a szél. A két fiatalasszony —' a Bőr­díszmű Vállalat dolgozói — ko­rán útra kelt. A reggeli órákban látogatták 1" a hetes körzet a Kossuth Lajos utcai és a Kadar­ka utcai választókat. A hétfőn este hat órára kitűzött tanácstagi jelölő gyűlésre hívták a körzet lakóit. Mindenütt ahol megfordultak szívesen látták őket. Tisztelet­parancsoló volt az a munka, amelyre vállalkoztak, a vasár­napi zimankós reggelen. A lako­sok barátion invitálták be a nép­nevelőket a fűtött lakásba. Még a kicsit pedantériás háziasszo­nyok is zsörtölődés nélkül töröl­kozódva, és verekedéssel intézik el a nézeteltéréseket. Követelésük sohasem jogos.. Erkölcsi alapjuk ingatag, véleményük hamis. Báj. hogy az ellenőrző bizottság elnö­ke néha támogatja az ilyen han- goskodókat. Pedig egészen más lenne a kötelessége. Ezek ellen időt és fáradtságot nem kímélve, a becsületes, dolgos többségre tá­maszkodva, fel kell venni az el­nöknek a harcot. | Aztán a járás — Még mindig nem tervezünk elég differenciáltan. Pedig a sé­mákat nem lehet mindenütt al­kalmazni. A mi határunk dom­bos. kukorica kevés terem, de a pillangós szépen díszlik és lege­lőnk is sok van. A község hagyo­mánya a szarvasmarhatenyésztés. Elgondolásunk az, hogy a tsz-nek is bizonyos mértékig specializált szarvasmarhatenyésztő gazdaság­nak kellene lennie. Főleg tenyész- üszőket szeretnénk nevelni. A já­rás meg a sertéseket szorgalmaz­za. Csökkenteni akarjuk a koca- állományt, nem engedik... — Most csendes az élet Hideg­kúton, a disznótoros vacsorák, a jellemezte. Nemcsak a napfényes oldalát mutatta meg a fejlődés­nek, hanem az árnyékos oldala­kat is. — Bár az utóbbi négy esz- lendőben 258 bérházi lakás, ma­gánerőből 339 lakás és 137 sor­ház épüli, komoly lakásgondok­kal kell küzdeni városunk­ban. Ezeket a gondokat segíti megoldani a következő évek lakásépítést programja, mely sze­rint 386 állami, 259 szövetkezeti, 50 OTP és 260 magánerőből épülő lakás épíiése indul be — mon­dotta. A szekszárdi hetes számú vá­lasztási körzet jelölő gyűlésén Bors Istvánt, a Garay Tsz agro- nómusát jelölték tanácstagnak. Egyetértünk a jelöléssel mond­ták egyhangúlag. Alkalmas a közéleti tisztség betöltésére, mert munkája után becsülik és tekin­télye van a választók előtt. borfejtések ideje a december is, meg a január is. És a várakozás ideje. Mit hoz a zárszámadás? >— Amikor idejöttem, 17 forin­tot ért egy munkaegység. Az em­berek nem voltak elégedettek. Idén, ha a premizálást is beszá­mítjuk, megér egy munkaegység 24—25 forintot. Ez se sok, de több mint a tizenhét. Persze vettünk is néhány dolgot, gépeket, juhokat. És építettünk is, a saját erőnkből. Szerény eredmények, de csodát nem tudunk csinálni. Lépésről- lé­pésre lehet csak előre jutni. ] Állhatnának jobban is, de nyomja őket az eladatlan tég­la, a sok sertés miatt felvett ta- karmánykölcsönt is vissza kell fizetni, aztán az időjárás sem volt kedvező. — Mit vár az elnök a jövőtől? — A mi gazdaságunk kicsi üzem. összterületünk 1370 hold, de ebből csak 639 hold a szántó. Adottságaink egyoldalúak, föld­jeink soványak, területünk — mint mondottam — dombos. Jó lenne egyesülni a Regölyi Nép- szabadsággal. Beszélgettünk már velük is erről, itt nálunk, a mi gazdáink is helyeselnék. Ott lenne a növénytermelés, nálunk meg az állattenyésztés. Ök is többre men­nének, meg mi is. Az egyesülést persze nem erőltetjük, majd ak­kor egyesülünk, ha tényleg eljön az ideje. Mindenesetre. Radványi elv­társ nem az az ember, aki félte­né az egyesüléstől elnöki tisztsé­gét. ö. bárhová állítja a párt, el­végzi amit rábíznak, becsülettel Most is ezt teszi. Azt mondja, hogy jól esne neki, ha többször meglátogatnák elvtársai a járás- tó). á megyétől. Nem is annyira segítséget kér. egy-két jó tanács, ió szó. elvtársi, baráti* beszélge­tés, s az ember jpftjjan érezné, hogy'nincs egyedül. | így él Radványi Károly Keszőhidegkúton, aki pártmunkás volt, s most tsz-elnök. örül. mert dolgozik a nép. s a gazdaság, ha lassan is. de javul, a gazdák pe­dig egyre jobban magukra talál­nak a termelőszövetkezetben. Le­het egy kommunistának ennél igazabb öröme? kezet mérlegét hagyták jóvá. A halászati szövetkezet a jövő hét­főn tartja meg zárszámadó köz­gyűlését. ahol többek között azt is bejelenthetik, hogy 54.81 fo­rintot ér egy munkaegység. Ezen a héten a járási tanács mezőgazdasági osztálya megkezd­te a mezőgazdasági termelőszö­vetkezetekben is a mérlegek fe­lülvizsgálását. A kölesdi Uj Elel. I a kistormási Dózsa, a mözsi Uj | Élet, a deesi Uj Korszak jóvá meg ezen a héten. A •hét végén, a jövő hét elején ekék a tsz-ek megtartják a zárszámadási közgyűléseket. A mérlegek folyamatos és tö­meges felülvizsgálására, továbbá a zárszámadási közgyűlések meg­tartására u szekszárdi járásban a jövő héttől kezdve kerül sor. Most már biztosra vehetjük, hogy a szekszárdi járás 30 termelőszö­vetkezetéből egyetlen egy sens lesz az idén mérleghiányós. P. M. Jelölő gyűlés a hetes körzetben mérle­ték fel a távozó népnevelők után a lábbelikről a leolvadt víztócsát. Az egyik háznál éppen reggelinél ült a család Fűszeres, édes bor­ról kínálták meg a népnevelőket. — A Hazafias Népfront kül­detésében jöttünk — kezdte a beszéd fonalát Lehőczné. -— Je­lölőgyűlés lesz a hetes körzetben. Arra kérjük a ház népét, vegye­nek részt a jelölő gyűlésen, hogy olyan emberre essék a választás, aki mind a napi munkájában, mind a közéletben jól megállja a helyét, A jelölő gyűlésen, amelyet hét­főn este az újvárosi körben tar­tottak. Pintér Ferenc, a Bőrdísz­mű Vállalat művezetője ismertette a Hazafias Népfront választási programját és a két választás időszakára eső fejlődési. — Két iparág kezdte meg a termelést a Rákospalotai Bőrdísz­mű szekszárdi telepe és a Szek­szárdi Szőlőkombinát. A másik nagy ipari létesítménye lesz vá­rosunknak a 96 millió forint be­ruházással épülő mechanikai mű­szergyár. Az ipartelepítés mellett a tsz-ék fejlődéséről is beszélt. — A szek­szárdi termelőszövetkezetek 1959. óta több mint 24 millió forintot ruháztak be gazdaságuk fejlesz­tésére. — A város fejlesztését ismer­tető számadatok is elismerésre méltóak. A felszabadulás előtti mezőgazdasági jellegű kisváros lakóinak száma ma több mint 20 000 — mondotta. Az ismerte­tést mértéktartás és szerénység ' ftöxpontftan hátonn helyen A felszín jóformán semmit sem mutat. Megszokott kép a fa­lusi iskoláról a zsibongó, a tíz­perceket játékkal. nevetéssel hangulatossá varázsoló gyermek, had. Hogy gondjai is vannak, az már nagyjából mellékes, a szem­lélő csak az előbbiekét veszi észre. Ki gondol arra mi törté­nik az igazgatói irodában, a ta­náriban. a tantermekben. Folyik az éiet — ennél tovább alig ju­tunk,. Mosl lépjünk beljebb, belül a szedres: iskola kapuján, bővítsük a képet. Németh Ferenc az iskola igazgatója fiatal ember. Pór hó­napja került a tantestület élérc azelőtt tanított, s kicsit most is azt emlegeti. — Könnyebb volt akkor. He­teitek az órák, elvégeztem a napi tennivalómat, s aztán jöhetett egyéb, a tanácsnál, vagy máshol. Most meg ideköt az irodához a munkám.. Ha letörik egy kilincs — milyen hamar előfordul — az igazgató­nak gyűlik meg a gondja. Baj van valamelyik gyerekkel? Gye­rünk az igazgatóhoz. Naponta így megy ez, s Németh Ferenccel együtt talán minden falusi igaz­gató hasonló helyzetben van. A mellékesebb gondokhoz felsora­koznak a -súlyosabb természetűek is. az iskola problémái. Bőven kerül ezekből Í6-. Csak mást ne említsünk: a szedresi iskola a falu központjában áll, de három helyen. Nyolc tanterem alkolja a központit, aztán van még isko­lájuk Hidján és Apáti-pusztán. S mindnek megvan a hélköznapok- kal járó öröme, gondja, baja., Háromszázkilencvenöt gyerek ta­nul 10 tanulócsoportban. Ha csak s számokat nézzük, altkor is azt mondhatjuk: nincsenek irigylendő helyzetben a szedresi tanítók. S ha ehhez hozzávesszük, hogy há­lán képesítés nélküli nevelők a tantestületből, már láthatjuk köz­oktatásunk eléggé súlyos gondjai, A szedresi iskola egy kicsit lültre napjaink közoktatásának. Egy kérdés: a cigánytanulók problémája. Fontos ez. mert az Acsádi-völgyben élő emberek egyre jobban rájönnek: változ­tatni kell a régi életmódon, ke­vés az. amit ók kaptak, gyerme­keiknek már több kell. Ám a le­maradást behozni korántsem könnyű. A tanítóknak. U.i Júliá­nak. Császár József nőnek kell na­ponta többet dolgozni azért, hogt csökkenjen a távolság a cigányok és a többi tanuló között. N ’csak tantervi probléma ez. enné! sok­kal több: türelmei igénylő. kö­vetkezetes nevelőmunka. A regi előítéletek ugvnnis még halnak. A tizenketéves gyerek száján köny- r.yen kicsúszik a cicán vt górna Jő. vagy lekicsinylő szó. s mindjárt megvan a baj. Az elmúlt tanév­ben nem volt jó a helyzet a bi­zonyítványok körül. Tizenkét ci­gánygyerekből kilenc megbukott Miért? .Nemcsak mi . tettük fel' ezt a kérdést, hanem a pedagógusok is. A választ így adták meg: a gye­rekek alig Ismerik a magyar nyelvet, amikor'az első osztályba lépnek. Ha a bukások számát csökkenteni akarják, akkor meg kell tanítani őket a magyar szó­ra. Innen indultak el a nyáron, amikor a napköziben, naponta néhány órán át beszélni tanítot­ták a cigány tanulókat. A hely­zet most valamivel könnyebb, de mégis nehéz, mert a régiekhez ii.j tanulók is jöttek. Ezekkel is lit kell venni a beszéd alapele­meit ahhoz, hogy egyáltalán ta­nulhassanak. Fordítsuk tovább a képzelet­beli szedresi naplót. Aggódóvá válik a tanítók hangja ezen az oldalon. A tanulócsoportokról van szó. Nagyok ezek a csopor­túk. s különösen nagyok a negye­dikeseknél. ahol 54 gyermek van c ben. Tavaly nem látszott eny- nyire komplikáltnak a dolog, mert két tanulócsoport volt. az idén azonban az egyiket máshova i: ányílótták szervezetileg. Most Tömpék Mária, aki nemrég ké­nül Szedresre a Kaposvári Ta­nítóképzőből. egyedül foglalkozik a félszáznál több negyedikessel. Mosolyogtunk az igazgatóval, amikor valaki megemlítette.: egy­szer már berekedt a sok beszéd­től, a mindenre kiterjedő magya- rázástól. Mondom, mosolyogtunk, ám a mosolygás mögött ott volt a komolyság és az aggodalom, isi a mostánj negyedikesek hátrány- nyál indulnak a felsőbb tagozat­ba. s ötödikben sokat kell maid pótolniok. És a politechnika meg a kör­zetesítés., Mindkettő fontos szem­pont napjaink oktatási program, jában. A munkaoktatás szerepéről ehelyütt must ne szóljunk. Arról azonban igen. hogy Szedresen csak félig megoldott. E pillanat­ban szükségből a tűzoltószertár­ban végzik a gyakorlatokat. Nem a legideálisabb hely erre, de egyelőre nincs rá más mód. A körzetesítésnél kedvezőbb a hely-, zel, s ez a tantestület meg a nap. közi érdeme. \ 36 kajmádi felső- tagozatos tanuló naponta jár be. s elhelyezésük — tapasztalataink szerint — példás. Röpke időre néztünk be a szed­resi iskolába Csak annviru. hogy képet kapjunk túrói, milyen is belül. Nos: ilyen. A falu köz­pontjában áll. három fölé szét­szórva. Falai között új nemzedék nevelkedik, amely már majd csak emlékből ismeri a mai gondokat, mondjuk, tíz év múlva,. SS. I.

Next

/
Thumbnails
Contents