Tolna Megyei Népújság, 1963. január (13. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-12 / 9. szám

6 ÍOLVA MEGYEI WRPÜJSÄG ' 1963. január 12. TOLNA MEGYEI ismét hó borítja a varost Több mint 25 000 lelet a budai vár A helyreállítással egyidőben folytatják a régészeti kutatásokat A Budapesti Történeti Múzeum tudományos munkatársai, vala­mint a Magyar Tudományos Akadémia régészeti osztálya a 'budai vár helyreállításával egy­időben folytatja a régészeti ása­tásokat. A második világháború romjai­nak eltakarításánál sok újabb értékes leletet találtak. Eddig már több mint 25 000 különböző tárgy, szobor, faragvány és régi edény került napvilágra. A mostani ása­tásoknál előkerült leletek töbl> eégét restaurálják, s a Vármúze­umban helyezik el. A várpalotá­nál a középkori épületekbőj szár­mazó köveket összeválogatják, s az újjáépítésnél egyes részleteket az eredeti építészeti stílusnak megfelelően állítják helyre. így például eredeti kövekből, eredeti formában állítanak helyre két erkélyt, egy kápolnát, továbbá lépcsősorokat, pincéket, kapukat. Az ásatásoknál rábukkantak arra a pincesorra amelynek egyi­kében megkoronázása előtt fogva tartották Mátyás királyt is. A nagyszámú leletekből kö­vetkeztetni lehet a hajdani ki­rályi vár életére, fejlődésé.re,.,gs kultúrájára. A budai Várhegyen a tatárjárás (1241) után IV. Béla alapított várost és az ő nevéhez fűződik az első királyi lakóhely felépítése is. A XIV. és XV. században Buda már nemcsak az ország politikai, hanem művészeti életének is kö­zéppontja volt. A királyi palota építésén és nagyobbításán az év­századok során szüntelenül mun­kálkodtak. Zsigmond király úgy­nevezett »friss«-pal©tája, amely­nek hossza körülbelül 70 méter volt, és Mátyás reneszánsz pom­pájú rezidenciája méltán vívta ki a kortársak csodálatát. Az ásatá­sok tanúsága szerint Mátyás ki­rály palotájában fellelhetők vol­tak a korabeli kézműipar Európa- szerte híres termékei. II' Fehér Amur", ezüstkárász Üj halfajtákat honosítanak meg a magyar folyókban Az ország természetes vizeinek I Fehér Amur néven ismert külön­halállományát a múlt évben kezd- ták bővíteni importált halfajták­kal. A kisebb folyókba elsősor­ban angolnát és ezüstkárászt, a sebes hegyi patakokba pedig pisztrángot telepítettek. Több vi­déken megkezdték a kiváló étke­zési rákfajták elszaporítását is. Az új halfajták telepítési prog­ramját 1963-ban tovább folytat­ják. Az említett értékes halfajtá­kon kívül kísérletet kezdenek a leges ponty meghonosítására. En­nek a pontyfajtának legfőbb „eré­nye” az, hogy az állati eredetű eleségeken és a szokásos abrak­takarmányon (korpa, dara, stb.) kívül sokféle vízinövényt, sőt fa- lofnbot is szívesen fogyaszt. A fű­evő Fehér Amurt a tervek sze­rint elsősorban a Balatonban és a Velencei-tóban, majd néhány folyó holt-ágában szaporítják el. ítélet a Simontornyai Vegyesipari Ktsz cipőátvevőjének és főkönyvelőjének bűnügyében A Tamási Járásbíróság dr. Csáky tetősre ítélte Erdélyi László si­Arpád tanácsa társadalmi tulaj dón sérelmére elkövetett sikkasz­tás és háromrendbeli magán- ck i ratharmsí tás bűntette miatt egy évi és hat hónapi bortönbün­— Egy megyei, két járási és 39 községi tanácstagot jelölnek Szedresen. Az első jelölőgyűlést, nagy érdeklődés mellett, csütör­tökön tartották meg. — Zenés, táncos összejöveteleket rendeznek minden szombaton és vasárnap a dombóvári Ifjúsági Klubban. A talpalávalót pécsi zenészek biztosítják. — Hol lesznek vásárok? Orszá­gos állat- és kirakodóvásár lesz január 13-án Cegléden (Pest m.). Kisteleken (Csongrád m.), január 16-án Kadarkuton (Somogy m.), január 19-én Székesfehérvárott. __ \ gyönki vízmű búvár­s zivattyújának szerelését meg­kezdték a Budapesti Szivattyú­gyár szerelői. A munka végez­tével üzembe helyezik a már el­készült 10 kilométert meghaladó vízvezeték-hálózatot, amelyet őség ebben az évben 570-méterrel bő­vítenék. .. . ,. __ 73 000 forintot fizettek ki l egutóbb Tolnán két szerencsés TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG A Magyar Szocialista Munkáspárt Tolna megyei Bizottsága és o Megye5 Tanács lapja Index-szám: 25 069. Felelős szerkesztő: Petrits Ferenc Kiadja t a Népújság Lapkiadó Vállalato Felelős kiadó: Orbán Imre Szerkesztőség és kiadó: Szekszárd, Mártírok tere 15—17. Telefon: Szerkesztőség • 20—11 Kiadóhivatal: 20—10 Készül a Szekszárdi Nyomdában -Széchenyi utca 46. Telefoni 21—21. 25—72 Felelős vezető: Széli István Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető a helyi postahivataloknó és kézbesítőkné* Előfizetési díj e^y hónapra 12 ft lottónyertesnek, Szüc^ Ferencnek és Szőr Lászlónak, az 51. játék­hét négytalálatos szelvényére. — A Televízió műsora: 17.00: Hírek. 17.05: Ki mit tud? 18.50: Hétről hétre. 19.00: Lányok, asz- szonyok. 19.30: TV-Híradó. 19.45: A TV mesekönyve. 19.50: Köz­vetítés a prágai' televízió stúdió­jából: Sztravinszkij: Mavra. Egy. felvönásos vígopera. 20:20: Te mit szólsz hozzá? Magyarul beszélő olasz filmvígjáték. (16 éven alu­liaknak nem ajánljuk). 21.50: Vi­dám lakóhelyismeret... Hóna Tibor >-vidám percei«. 22.25: Jazz-balett. Az Intervízió műsora Varsóból. 23.30: Hírek. TV-Híradó, Elégett a füstölőben a disznóhűs Kisebb tüzesetek a megyében Az elmúlt napokban több tűz­eset történt a megyében. Pakson Gazdag József ók és if j- Péger Andráséit, füstölőjében kigyulladt és elégett a sonka, a kolbász és a szalonna. A tüzet gondatlanság okozta. Tűz keletkezett a Bonyhádi Cipőgyár egyik csiszológépénél is, ahol a kipattanó szikra meggyúj-, tóttá a közelben elhelyezett gumi­hulladékot. A kár jelentéktelen. Csütörtökön a délutáni órák ban a szekszárdi SZTK Hunyadi utcai épületében a villanyvezeték túlterhelése okozott tüzet, amit a , vállalat dolgozóinak sikerült meg- 1 fékezniük. montornyai lakost, a Vegyes Ktsz cipőátvevőjét, Gergely Istvánt, a ktsz főkönyvelőjét pedig 10 szá­zalékos bércsökkentéssel hat hó­napi javító-nevelő munkára ítél­te, a közvagyon hanyag kezelé­se miatt. Erdélyi László, mint a ktsz ci­pészrészlegének szakmai irányí­tója dolgozott. Ö vette át és adta ki a cipőket és ő szedte be a ja­vítási díjat is, s azzal kellett el­számolnia. Munkája közben azon­ban különböző manipulációka1 hajtott végre. Gergely Istvánnak beosztásánál fogva ellenőriznie kellett Erdélyi munkáját. Felada­tát azonban nem látta el megfe­lelően. Több esetben előfordult, hogy amikor Erdélyinél leltároz­tak, nem jelölt ki leltározó sze­mélyeket, hanem ezt saját maga végezte él. Ha pedig voltak lejtá­rozók, azok nem rendelkeztek megfelelő szakértelemmel. Az egyik leltár alkalmával több mint hatezer forint' hiányt fedezett fel Gergely István főkönyvelő. Erdé­lyi könyörgésére azonban a fő­könyvelő ezt csupán a ktsz elnö­kének jelentette, azzal, hogy Er­délyi Lászió a hiányt rövid időn belül megtéríti. A főkönyvelő nem kutatta a hiány okát. Ehelyett a felügyeleti szer­véhez beküldött mérleget megha­misította, mert azon Erdélyi hiá­nyát nem tüntette fel, s bár ékkor javasolta, hogy helyette mást al­kalmazzanak ebben a munkakör­ben, erre mégsem került sor. így vált lehetővé, hogy Erdélyi újabb 16 500 forintot sikkasszon. HEGGEL a bölcsöd Hét óra ötven perc. zem a „pótmamákat”, ide kevés a pénz, Ez a kritikus idő- akik reggeltől estig szív keU hozzá, mert. pont. Egyszerre fut- bajlódnak, vesződnek a családok szeme fá­nak be a mamák, és a gyerkőcökkel. Meg- nyére, a legdrágábbra sietősen, türelmetle- figyeltem: örömmel nagyon nehéz csak nül várják, hogy sor- teszik. Tegnap reg- pénzért vigyázni, ra kerüljenek. Aztán gél is „rajta kaptam” A nevelők sok rrmi­még egy gyors pá-pá, a Beloiannisz utcai denben különböznek s rohanás a munka- kiscsoportosok két egymástól. De a gye- helyre. Este ötig gondozóját. Ott gug- retkek szeretetében nincs gond a gyerek- goltak az egyik kis- valamennyien egy­re, jó helyen van, vi- lány előtt és gyönyör- formák. Reggeltől es- gyáznak rá, megete- ködtek benne, hogy a tig az apróságokkal tik, megitatják, és csöppségnek milyen bajlódni fáradságos meg is dajkálják. Ki- szép kék a szeme, munka. Nekik azon­osít természetes is ez Az meg rájuk neve- ban megéri, ha má- így, s ma már az len- tett, két tejfogacská- sért nem, hát csak ja kivillant, és tap- azért, mert ezek az soli. Bizony, a böl- apróságok nagyon ba­csódéi munka olyan, lásak és ragaszkodó- hogy nem elég csak a ak tudnak lenni, fizetésért csinálni, — szp — ne a jó, ha még több bölcsődei férőhellyel rendelkezne váro­sunk... Reggelenként élné­fl Tátrai vsmósnégyes hangversenye Világjáró vonósnégyes együtte­sünk szerda esti hangversenyét nagy érdeklődés és fokozott vára­kozás előzte meg. A szekszárdi zenebarátok nem is csalódtak, mert Tátraiék az együttmuzsiká- lás minden szépségét bemutatták. Műsoruk első száma Haydn B- dur vonósnégyese volt. Haydn, aki egymaga teremtette meg a „bécsi klasszicizmus” zenei stílu­sát, éppen a vonósnégyeseiben kí­sérletezte ki a klasszikus zene formáit és szerkezetét Ezáltal el­sőnek emelte fel a vonósnégyes műfaját arra a magaslatra, ahol az addig még nem állt. Ezután Mozart Esz-dur vonós­négyesét hallottuk. .Mozart atyai jóbarátjának, mesterének, Haydn- nek ajánlotta e művét. Neki már nem kellett kísérletezni, egy ma- gasrendűen fejlett zenei korszak közepén élt, a mintát készen kap­ta Haydntól. Az ő feladata már csak a továbbfejlesztés volt. Drá­mai egyénisége, színpadszerű gon­dolkodása még vonósnégyeseiben, is azt az érzést kelti, hogy a mű négy tétele négy portré, amely el­választhatatlanul összetartozik. Tátraiék Haydn és Mozart játé­ka életteljes, távol áll a rosz- szul értelmezett hűvös, objektív „klasszikus” felfogás híveitől. Ezért hiteles. Szünet után a kibővült együttes Schubert pisztráng-ötösének köny- nyes, édes-bús dallamaival bű­völte el a közönséget. A zongora­szólamot a nagyon tehetséges Sop- ronyi Mária játszotta, nagybőgőn. Novák László működött közre. Az együttes ebben az összeállításban is salaktalan előadást, magasren­dű műélvezetet nyújtott. A forró tapsokra a mű egy tételét meg kellett ismételniük. ' Husek Rezső Hideg idő Várható időjárás szombat estig: hideg, párás idő, kisebb havazá­sokkal. Mérsékelt, helyenként élénkebb északi, északkeleti szél. Várható legmagasabb nappali hő­mérséklet nyugaton mínusz 4, mínusz 7 fok között. Eseménynaptár i = AZ ÖRDÖG (1907) és a LILIOM (1909) már külföldre is elvitte szerzője hírét. Jellegzetes polgári író volt, darabjai hosszú sorára a szellemesség és a szín* pad technikájának ismerete jellemző. A PÁL UTCAI FIUK című regénye ifjúsági irodalmunk egyik legnépszerűbb alkotása. A főváros életét rajzolja az EGY GAZ­DÁTLAN CSÓNAK TÖRTÉNETE és oz EHES VAROS című regénye, A fasizmus elől az USÁ-ba emigrált. * . 180 évvel ezelőtt, 1783-ban, e napon született ERIK GEIJER (ejtsd: Jejer)* svéd költő és történetíró. Balladáiban népies Molnár Ferenc elemeket dolgozott fel. Mint történész 85 évvel ezelőtt, 1878. január 12-én Svédország történetét romantikus szemlé- született MOLNÁR FERENC író. A nagy- lettel írta meg. város nincstelenjeit bemutató novelláival , * tűnt fe' (SZÉNTOLVAJOK), külföldi sike- ! 25 éwe! ezelőtt, 1938-ban, e napon reit színdarabjai hozták meg, az elsőt, a tartotta meg első ülését a Szovjetunió DOKTOR UR címűt 1902«ben mutatták be# k Legfelsőbb Tanácsa.

Next

/
Thumbnails
Contents