Tolna Megyei Népújság, 1963. január (13. évfolyam, 1-25. szám)
1963-01-11 / 8. szám
6 TOLNA MEGYET NÉPÚJSÁG 1963. január 11. Nehéx megérteni A Terményforgalmi és Malomipari Vállalat illetékes dolgozói a termelőszövetkezetekben megkezdték a szerződések kötését, a takarmánytápok ütemszerű leszállítására. A szerződésben a vállalat kötelezi magát a takarmánytáp előállítására, a tsz pedig annak elszállítására. Jó ez a módszer, mert mindkét részről „fedve” vannak, a közös gazdaság biztonságosabban hizlalhat, a vállalat tervszerűbben termelhet. Csupán ott a baj, hogy a jelek szerint az igényeket még megközelítően sem tudják kielégíteni. Az alsónyéki termelőszövetkezetnek például sertés 1. és sertés II. tápból kétannyira lenne 1963-ban szüksége, mint amennyit a vállalat adni tud. S ez az, amit nehéz megérteni. A tavalyi márciusi párthatározat kimondja, hogy a mezőgazdasági nagyüzemek elsősorban a tej-, a tojás-, a baromfi- és a sertéshús- termelést növeljék. Nyilvánvaló, hogy ez a feladat jórészt a szövetkezeti gazdákra, vezetőkre vár, s örvendetes, hogy az idei tervek azt mutatják, hogy ennek a feladatnak a megye termelőszövetkezeteinek többségében eleget is akarnak tenni. A szövetkezeti gazdák és vezetők joggal furcsálják azonban, hogy a mezőgazdasági párthatározat végrehajtása érdekében, úgy látszik, nem mindenütt vannak megfelelő erőfeszítések. A Terményforgalmi és a Malomipari Vállalat nem tehet róla, hogy nem lesz elegendő takarmánytáp. De ki tehet róla? Az alsónyéki tsz-ben a vállalat embere elmondta, hogy a keverékhez szükséges alapanyagok egy részének beszerzése, miután külföldről történik, nehézségekbe ütközik. Ezzel tulajdonképpen meg lehet magyarázni az okokat, csak nehéz megérteni. Azért nehéz, mert a sertéshús előállítása igaz ugyan, hogy elsősorban a mezőgazdaság kötelessége, de a feltételek megteremtése viszont azoknak is dolga, akiknek ebben az esetben a szükséges alapanyagot kellene beszerezni. Rájuk éppenúgy vonatkozik a mezőgazdasági párthatározat, mint a szövetkezeti gazdákra. A terv törvény, a párthatározat végrehajtása pedig kötelesség. Igaz, senki nem vitatja, hogy hizlalni sertéstáp nélkül is lehet. Erre m,egyénk termelőszövetkezetei máris felkészülhetnek. De azt sem kell különösképpen bizonygatni, hogy mit jelent táppal és anélkül előállítani a hízott sertést. Terjed az új módszerú névadás, házasságkötés Néhány évvel ezelőtt, mint szenzációról írtunk a társadalmi névadóról és esküvőről. Ez időközben annyira, népszerű lett, hogy most már arról számolhatunk be, hogy hozzávetőlegesen ezer ilyen ünnepélyt rendeztek eddig a megye területén. Az első időkbn csak Szekszárd városban volt erre példa, most pedig minden községben hódít már az új rendszerű házasságkötési és névadási mód. Némelyik községben, | mint például Simontornyán, a tanács külön termet rendezett be erre a célra. A temetkezések jelentős része sem a régi mód szerint zajlik már le. Uj módszer szerint, társadalmi alapon rendezték meg a temetést eddig mintegy 100 helyen. Ezeknek a társadalmi megmozdulásoknak a szervezése mindenütt a tömegszervezetek érde- ! me. APRÓSÁGOK az öreg kőművesről, meg a politikáról Inasgyerek volt, amikor újították a városházát. Jó fél évszázada. A tisztitelep építésekor már segéd. Aztán mester. Sokáig. Hány házat húzott fel, ki tudná megmondani. Százat talán: Talán többet is. A tégla meg tízezerszer annyi, amit kézbe vett, megfordított s kalapácsával beleillesztett a puha malterba. Nem számolta meg, hányszor állított májusfát a felhúzott téglafalakra. Minek az? Soha nem. olvasta Juhász Gyulát, így hát azt sem, hogy „Nem a pacsirta fontos, hanem a dal...”, elmondani sem tudná ilyen szépen, csak érezni. Mert ha beszélni nem is, érezni egyforma szépen tud mindenki. Áll az öreg kőműves a korzó szélén és néz. Szembe, át, ahol az irodaházat húzzák magasba. A daru alatt gép keveri a betont. Vékonyka lány csavarint a keréken, könnyedén meghúz egy kart és a dobozba ömlik a cementtel kevert sóder. A többi már a gép dolga. Keveri, kavarja. Fentről a daru eresztékén elébe száll _egy vaskordély, amelyet egy másik lányka parancsára szállított elébe a masina. A kordély itt van, a betonos lány megnyom egy pedált. A beton a kordélyba ömlik. A darus lányka valamit matat a gépén, magasba száll a mázsányi teher Hogy ott aztán oszlop legyen belőle. Az öreg kőműves áll a korzó szélén. Szájában kialudt a szivarcsonk. Áll már órák óta. All és néz. * Beszélgetünk kora délután óta. Sok szó szállott már el, hiszen a kezdet óta estébe ereszkedett az idő. Politizálunk. • Valaki azt mondja: — Mtért csak fele utcáig csinálták meg az utat? Más menteni próbálja az út dolgát: — Annyira volt csak elég a pénz, nem többre. — Akkor azt se csinálták volna. így ez is tönkremegy. Most ráhordjuk a sarat, meg sárba- tiporjuk a meglévőt. Pocsékolás. Járdát kívánna, valaki az utca másik oldalára is. A harmadik társadalmi munkáról beszél. Az kellene, meg vállalnák is. Csak látszatja legyen — akármennyit. Valaki dicséri, hogy milyen világos a város. Ez már város, igazán — erősködik. Ellenzője is akad, aki nem azt kifogásolja, hogy odabent a központban újságot lehet olvasni akár éjjeli háromkor, hanem azt, hogy erre mifelénk a járókelő este hat után csak falnak tapogatózva tud továbbjutni, ha épp oly józan is, mint a kit most eresztettek szabadjára az elvonókúráról. Mert ha nem tapogatózik, bizonyosan hasraesnék. Beszélgetünk. Dicsérnek sokan, bírálnak mások. Ki mit kíván elmondani. A gazdák beszélgetnek. — Ki lesz a jelölt? A tanácsba? — Azt még nem tudjuk. Csend. • — Majd megnézzük. Megfontoltan: — Meg, mert akárki ember nem kell. — De minek ezen vitatkozni? Olyant jelölünk, aki érdemes. És így folyik a szó hosszan, öreg esteiig. Szó sem esett világrengető dolgokról. Egyszer se mondtuk, hogy értéktöbblet, meg tudatformálás. Filozófiai törvényszerűségeket se kerestünk. Nem vagyunk mi politikusok. Mi csak így beszélgetünk. A magunk módján. Hogy ez is politika? (csatáry) Aspmvk Dorogi készül az Európa-liajnokságra Dorogi Ferenc, a Szekszárdi Dózsa válogatott ökölvívója január 14-én, hétfőn utazik Tatára, hogy részt vegyen a magyar ökölvívó-válogatott keret alapozó felkészülésén. A Magyar Ökölvívó Szövetség ezzel az alapozó edzéssel kezdi meg felkészülését a nyár folyamán Moszkvában megrendezésre kerülő Európa- bajnokságra. Dorogi Ferenc február 17-ig marad Tatán, majd ezt követően Szekszárdon folytatja edzéseit, közben részt vesz a Szekszárdi Dózsa NB Il-es CSB mérkőzéseken is. Sporthírek A Kétyí Termelőszövetkezeti Sportkör vezetősége értékelte az 1962. év eredményeit. A sportkör vezetői megállapították, hogy az elgondolásoknak megfelelően fejlődik. erősödik a ■sportkör. Az elmúlt év legnagyobb eredményei közé számít, hogy új sportpályát építettek, melynek munkálataihoz. a község lakói is hozzájárultak. A labdarúgó-mérkőzéseket otthon 200—250-en nézik végig, míg a vidéki mérkőzésekre több esetben százan is elkísérik a csapatot. * A Tolna megyei KosárlabdaSzövetség az idén is megrendezi Szekszárd város kosárlabda-bajnokságát. A versenyre január 27-én Szekszárdon a Garay Gimnázium tornatermében kerül sor. A nevezéseket január 21-én 17 óráig fogadja el a szövetség. * Ökölvívó- és tornabemutató Tamásiban és Iregszemcsén Az MTST ágit.- prop. bizottsága, valamint a Népújság Szerkesztőségének közös rendezésében január 13-án, vasárnap nagyszabású sportbemutatóra kerül sor Tamásiban és Iregszemcsén. Mindkét helyen a Szekszárdi Dózsa legjobb ökölvívói, köztük Kálmán, Lamport, Varga, Halász, Sörös, Markos II, tartanak bemutató mérkőzéseket. Ugyancsak bemutatót tart a Teveli MEDOSZ megyebajnokságot nyert tornász- csapata is. A két bemutatón kívül labdarúgó-szabálymagyará- zatra, valamint sportfilmek^ vetítésére is sor kerül. Tamásiban délelőtt 10 órakor, míg Iregszem- csén délután 15 órakor kezdődik I a sportműsor. 1982. évi legiühi) atlétikai eredsnénvek X. közlemény Női gerelyhajítás: Listavezető Hármas Ötös á t i a g Tizes Tízéves átlag: 33,32 30,33 27,99 25,34 Legjobb eredmények: 37,00 36,11 33,77 28,33 1961. évi eredmények: 36,75 35,56 £1,59 27,50 1962. évi eredmények 37,00 36,11 33,77 28,33 Hartungné új megyei csúcsered- is és mind a három súlyszámban niénye, csúcsátlagok sorozata: ezt mutatja a gerelyhajítás 1962. évi ranglistája. Érdekes, hogy a súlyszámokban néhány év óta megindult fejlődés töretlenül tovább tartott 1962-ben Törökné és Hartungné révén (két versenyszámban is) új csúcseredmény született és ugyanakkor az átlagok nem várt mértékben fejlődtek. 1962. évi ranglista: 1. Hartung József né (Szekszárdi Dózsa) 2. Török Sándorné (Szekszárdi Dózsa) 3. Varga Margit (Szekszárdi Dózsa) 4. Kórédi Anna (Bátaszéki VSK) 5. Magyar Zsuzsa (Szekszárdi Dózsa) 6. Péterbencze Erzsébet (Szekszárdi Dózs: 7. Dósa Mária (Dombóvári 12 évf. iskola) 8. Habinyák Erzsébet (Bátaszéki VSK) 9. Bende Katalin (Szekszárdi Dózsa) 10. Borbáth Anna (Bátaszéki VSK) 37,00 (35,61) felnőtt 36,28 (34,32) felnőtt 35,07 (36,75) felnőtt 30,01 — ifjúsági 28,97 (26,00) ifjúsági 25,10 — ifjúsági 24,29 — ifjúsági 23,75 — Serdülő 22,20 — ifjúsági 20,70 — serdülő Hartungné igazi atléta, a szorgalom mintaképe volt az elmúlt esztendőben is. Vasszorgaldmma] sajátította el a gerelyhajítás technikáját, és a diszkoszvetésen kívül megszerezte a megyei csúcseredményt ebben a versenyszámban is. Távozásával nagy veszteség érte a megye atlétikai életét és számolnunk kell azzal, hogy a távozásával keletkezett űrt a megye atléta-gárdája igen nehezen tudja majd pótolni. Ugyancsak sokat fejlődött Törökné is, aki évről évre mind jobb eredményt ér el a súlyszámokban, és eredményei a szakemberek megállapítása szerint még mindig nem érték el teljesítőképessége határát, úgyhogy további fejlődésével lehet majd számolni, ha módja lesz arra, hogy továbbra is vállalja a felkészülés nehéz és fáradságos munkáját. Varga keveset edzett, ezért esett vissza tavaly óta. A, fiatalok közül a bátaszéki Kóródi a legtehetségesebb, Magyart viszont szorgalma dicséri. (Folytatjuk) Megyénk 1983. évi megyei felnőtt, ifjúsági és serdülő női, férfi asztalitenisz-bajnokságát, január 20-án reggel 8 órai kezdettel rendezi Szekszárdon a sportcsarnokban a Tolna megyei Asztali- tenisz Szövetség. A megyebaj- j nokságon részt vehetnek a sport- ' körök által benevezett versenyzők. Serdülők: 1947-ben születettek, vagy fiatalabbak, ifjúsági bajnokságban 1945-ben születettek, vagy annál fiatalabbak. Nevezési határidő január 17. Csütörtök hajnalra virra- gg i dóra, hosszas szenvedés után 52 éves korában elhunyt Mecseki János Húsz éven át működött, mint aktív játékvezető. Különösen a felszabadulás után tevékenykedett. Mint a JT Elnökségének tagja, majd titkára és elnöke. Az elmúlt év őszén vállalta el a Faddi Termelőszövetkezeti Sportkör edzői tisztségét. Mecseki János temetése január 12-én, szombaton 12 órakor lesz gj i Szekszárdon az alsóvárosi temetőben. Száz százalék felett termel Gál Irén, másfél éve került a Tolnai Textilgyárba. Egy évig dolgozott, mint szövőipari-tanuló, majd az ősz óta mint szakmunkás dolgozik. Munkájával elégedettek, hiszen állandóan 100 százalék felett termel. Mint ipari tanuló ismerkedett meg a kézilabdával, melyet megszeretett és több mint egy éve a csapat állandó tagja.
