Tolna Megyei Népújság, 1963. január (13. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-10 / 7. szám

6 TOLNA MFCYET NÉPÚJSÁG 1663. január 10. Aki az alábbi tör­ténetet elmesélte, lel­kimre kötötte: ne­hogy tovább adjam. Nem is adtam, gon­doltam,, néhány sor­ban megírom, így ha­marabb elfelejtik az emberek. S most nézzük a történetet, ami nem is annyira történet, mint inkább jelen­ség, ami csak néhány év múltán, amikor a hozzá hasonló dol­gok már a múlté lesz­nek, alakul át tulaj­donképpen egy da­rabka kis történelem­mé. Nos, képzeljen el mindenki magának egy raktárt, ahol ru­haféléket, berendezé­si tárgyakat raktároz­tak emberemlékezet óta. Ebben a valóban létező tároló épület­ben hajdan, amikor még nem volt ennyi­re szoros és szorgosa munka, egy, azaz egy vezető, és két raktári munkás dolgozott. Bi­zonyára kevés volt a tennivalójuk, mert azt mintaszerű pon­tossággal elvégezték, olyannyira, hogy az intézmény vezetője elégedetten bóloga­tott: derék emberek... Aztán következett a fejlődés stádiuma. Az a bizonyos intézmény, amelyiknek a nevét tapintatból is elhall­gatom, elődjének a kétszerese lett. A raktár is növekedett valamicskét, mert ugye logikus: na­gyobb intézmény, több ruha, ágynemű, berendezés, meg mi­egyéb kell. A csepe- redés azonban, leg­alább is ami a terje­delmet illeti, nem volt túlságos. A lét­szám növekedése sem lett volna, ha a dup­lázódás arányában történik, de nem így történt. De nem ám... A raktárvezető mel­lé beosztottak köny­velőt, megrendelés­nyilvántartót, kiadás- ellenőrzőt, kiadót, raktári segédmun­kást, és sok más, egyéb feladat elvég­zésére kiválóan al­kalmas munkaerőt. Summa summárum —- tessék me gfog óz­ni ,— a hajdani há­rom főis apparátus több mint tízre sza­porodott. Most aztán ott élnek szegények, s bújkálniok kell, mert nem tudják: mi­ként végezzék el hat ember munkáját ti­zen, úgy, hogy az a leglázasabb tevékeny­ségnek látsszék. Ennek kigondolásá­ra javasolhatjuk: ál­lítsanak be egy újabb létszámot, mert a „ha lúd, legyen kövér’’ alapon, ha raktár, le­gyen tele. De ne be­rendezési tárgyakkal, mert akkor újabb létszámot kell majd beállítani... sz. i. BB. CC. és MM. után FF. Fellini filmje megyénkben — Rómában készül az Édes élet folytatása Vannak a filmvilágban olyan nevek, amelyeket felesleges tel­jes hosszúságukban kiejteni, elég ha csak a monogramot említi valaki és a hallgatóság mindjárt tudja kiről van szó. Ezek a fo­galommá lett kettős monogramok egyúttal halhatatlanságot, vagy legalábbis nagy népszerűséget jelentenek. BB ... Brí gette Bardot CC ... Claudia Cardinal© MM ... Marilyn Monroe, vala­mennyien filmszinésznők a leghí­resebbek, a legjobban foglalkoz­tatottak közül. Most először ka­pott a szárnyára egy újabb mo­nogramot a világsajtó, ami nem színészt, hanem filmrendezőt ta­kar, éspedig az FF-et, vagyis Fe­derico Fellinit. Parázs vitákat váltott ki az egyik legutolsó alkotása a világ­szerte ismertté vált La Dolce Vita, azaz az Édes élet. Első díjat nyert vele Cannes-ban, Aeapulcó- ban ugyancsak elismerést váltott ki a moszkvai filmfesztiválon és az amerikaiak Oscar-díjjal tün­tették ki. A film témája mielőtt a mozik műsorukra tűzték volna ismert lett a sajtó útján és nálunk is szinte mindenki tudja, hogy az olasz felső tízezer életét viszi vászonra. A vita ott robbant ki, hogy a film eszközeiben egyál­talán nem válogatós, teljes való­ságukban leplezi le a féktelen orgiákat, az olasz pénzemberek és arisztokraták nihilbe süllyedő életét. Tőlünk nagyon távol eső vilá­got ábrázol a filmben Fellini, mégis első látásra sikerül elérnie Gyprmehszemmpl — Borzasztó a film Jóska, nem voltam képes többször, mint öt­ször végignézni... szándékát: mélységes undort kel­teni a kiváltságosok életformája felett. Jóllehet a film a mezítelen igazságot állítja elénk, mégis olyannyira művészi — amit a sok díj mellett az is fémjelez —, hogy az egyébként szigorú budapesti közönség már több mint egy hónapja ostrom alatt tartja azokat a filmszínházakat ahoi a La Dolce Vitát játszák. • Január végén két Tolna me­gyei filmszínház is műsorára tű­zi a filmet, 25—27-án a dombó­vári, 28—29-én pedig a tamási mozi. Sajnos a film vetítése szé­lesvásznú mozikat igényel és így a megyeszékhely közönsége hát­rányba kerül, mivel Szekszárd nem rendelkezik szélesvásznú filmszínházzal. A világsiker felcsigázta az ér­deklődést Fellini iránt, akinek különben az egyik filmje már ismert a magyar közönség előtt (az elmúlt évben játszották a Cabiria éjszakája címűt) és munkájáról egyre többet sze­retne megtudni a nyilvános­ság. Újságírók és riporterek hada faggatja napról napra a leg­különbözőbb és a legképtelenebb dolgokra kíváncsiskodva. t Ez a kíváncsiság még csak fo­kozódott, amikor Fellini egy új film forgatásába kezdett, amiről azonban semmi bővebbet nem volt hajlandó mondani. Lassacs­kán mégis kiszivárgott egy és más készülő új alkotásáról. Felli­ni egyik kedvelt szint sze Mar­cello Mns'roiarmi alti az Édes életben is szerepel úgy nyilatko­zott, hogy a most készülő filmet a la Doice Vita folytatásának is lehet tekinteni. Már bővebbet enged tudni a készületekről, amelyet a végül is nyilatkozni kényszerülő Fellini mondott miszerint filmet készít eddigi filmjeiről. Ideiglenes cí­me „Nyolc és fél” lesz, jelezve azt, hogy Fellini ezidáig nyolc filmet készített rendezői pálya­futása alatt önállóan. Mastroianni mellett korábbi filmjeinek több szereplője is Cardinale, Sandra Milo, Anouk Cardinal«, Sandra Milo, Anauk Aime, Giuletta Masina a rendező felesége, sőt több jelenetben maga Fellini is. A film story-ja pedig arról szól miképp forgat­nak egy filmet, amely végül is a sztárok szeszélyei miatt nem nyer befejezést. Remélhetőleg Fellininek ez a produkciója is el­jut a magyar közönséghez. (monostori) Mikor lesz korszerű sportcsarnoka Szekszárdnak ? Aki igazán tud hazai sport­sikernek örülni, az december 23- án a Dózsa győzelmén és az NB II-be jutásán kívül még valami­nek örülni tudott. Igaz ugyan, hogy ez az öröm egy kis bosszan- kodással is párosult, de megérte. Nevezetesen arra a tömött néző­térre gondolunk, amely végig­izgulta az utolsó mérkőzést. Bi­zony ismét eszünkbe jutott, hogy nincs a városban olyan terem, amely teremsportok versenyszerű űzésére és a mérkőzések meg­rendezésére alkalmas lenne. E sorok írója több ízben is har­cot kezdeményezett annak érde­kében, hogy a Szekszárdon épülő iskolák mellett ne 20x10 méteres tornatermek épüljenek, hanem legalább egy olyan tornaterme legyen a városnak, amely kosár­labda-mérkőzések játszására al­kalmas! (A kg. technikum tornatermében is csak szükségből kerülhetnek lejátszásra az NB li­es kosárlabda-mérkőzések). Elő­ször a 20 tantermes iskola épí­tése kapcsán merült fel ez a gon­dolat. Azután az új szekszárdi középiskola, majd az iparitanuló­iskola építése alkalmával. Leg­utóbb azért vetették el illetéke­sek a gondolatot, mert ez csak félmegoldás lenne és a kérdést véglegesen csak a sportcsarnok oldja meg. De vajon mikor kerül sor a városi sportcsarnok meg­építésére? Véleményünk szerint mostanában aligha! Már a most folyó 9 tó vés terv­ben is szó volt a sportcsarnok felépítéséről, amikor azonban a Volt Április 4 kultúrotthont az MTST megkapta és abban, illetve annak nagytermében sportcsarno­kot rendeztek be, akkor lekerült a kérdés a napirendről. A Népsport napokban meg­jelent cikke is megállapította, hogy tornatermek tekintetében nagyon jól áll a város. Hiszen nem kevesebb, mint 7 tornaterme van jelenleg is. A közeljövőben pedig további 3 tornaterem épí­téséről van szó. Ezek közül azon­ban mindössze a két jelenlegi kö­zépiskola tornaterme nagyobb csak 20x10 méteresnél. Ismét felmerül bennünk a kérdés, hogy nem lenne-e cél­szerű elhagyni a most épí­tendő iparitanuló-iskola 20x10 méteres tornatermét és azt majd a Kertvárosban épülő általános iskola ugyancsak 20x10 méteres tornatermével együtt megépíteni 30x15 mé­teres nagyságban? Meggyőződésem szerint megold­ható lenne a kérdés, ha meg­tanulnánk népgazdasági szinten gondolkozni a tárcaszintes gon­dolkodásmód helyett. Ez esetben a Művelődésügyi Minisztérium sem mondaná, hogy neki az ok­tatás szempontjából elegendő a 20x10 méteres terem és akinek szüksége van nagyobbra, az épít­sen magának. Javaslatunk keresztülvitele annál inkább is megoldható lenne, hiszen értesülésünk sze­rint a II. számú általános is­kola az elgondolások szerint közös udvarral rendelkezik majd az építendő iparitanuló­iskolával, és így az iparitanuló-iskola sem maradna tornaterem nélkül. A terv keresztülviteléről megítélé­sem szerint az Országos Terv­hivatal sem zárkóznék el, ha a Városi Tanács ebben az ügyben tárgyalásokat kezdeményezne. Véleményem szerint még abban az esetben is megoldandó lenne ez a kérdés, ha mód lesz arra, hogy a város a harmadik ötéves tervben sportcsarnokot kapjon. Ugyanis, ha nem is lenne felesleges egymás szomszédságában két- 20x10 méteres tornaterem, akkor is a város sportélete látná hasz­nát annak, hogy a sportcsarnok mellett még egy bajnoki mérkő­Ma sportakadémiai előadás Szekszárdon A Tolna megyei Testnevelési és Sporttanács ágit. prop. bi­zottsága a Városi TST-vel közö­sen ma, január 10-én délután 8 órakor tartja soron következő sportakadémiai előadását. Az elő­adást ezúttal Harmati Sándor, a Testnevelési Főiskola tanára tart­ja „A világversenyek kialakulá­sa” címmel. Az előadásra a TIT- klubban kerül sor, melyre az ér­deklődőket ezúttal is meghívja a rendezőség. Akire mindig számíthatnak Réder János, a Bonyhádi Zo­máncgyár szer­számkészítője. Ti­zenhárom éve dol­gozik az üzem­ben — a szakmát is itt tanulta. Mint sportoló is ismert a megye közvéleménye előtt. Mint közép­csatár szerepel a csapatában és megfontolt, hig­gadt játékával, jó labdakezelésével, helyzetfelismeré­sével sokszor se­gítette a csapatot győzelemre. A na­pokban megkez­dődő alapozó ed - zéseken Rede- János is részt ver: mert, mint merd ja, még nem akr visszavonulni. zések játszására alkalmas torna­teremmel rendelkezzék a város. A tornaterem-kérdés esetleges sikeres megoldása még nem je­lent megoldást az ökölvívás szá­mára. Jelenleg a városban az ökölvívó-mérkőzéseken legfeljebb 500 érdeklődő számára lehet vi­szonylagosan kulturált elhelyezést biztosítani. Ennél nagyobb lét­számú érdeklődő még a városi kultúrházban sem helyezhető el. Az ökölvívásnak viszont ma már 800-as létszámú tábora van, és arra lehet számítani, hogy ez a tábor, sikeres szereplés esetén, tovább emelkedik. Nyáron még csak meg lehet majd oldani a szurkolók elhelyezését a szabad­téri színpadon, ahol kb. 1000 néző számára van ülőhely, de a mér­kőzések zömén nem lehet majd használni a szabadtéri színpadot, éppen ezért az a javaslatunk, hogy a má­sodik ötéves terv végén, il­letve a harmadik ötéves terv elején épülő új megyei mű­velődési ház építésénél gon­dolni kellene arra is, hogy a színházterem, illetve annak színpada ökölvívó-mérkőzések megrendezésére is alkalmas legyen. A gondolat természetesen nem újszerű, mert Pécsett és Kapos­várott jelenleg is a színházat használják bajnoki mérkőzések megrendezésére, és korábban, a Sportcsarnok felépítése előtt, Budapesten is, a volt Városi Szín­házban, jelenleg Erkel Színház­ban rendezték meg a nagy sport- eseményeket. Meggyőződésünk szerint mindkét javaslat kivite­lezhető, ha illetékesek is elfogad­hatónak tartják. — T. L. — K épes-totó A totó 2. számú szelvényén szereplő mérkőzésekre Lampcrt Gábor, a Szekszárdi Dózsa ököl­vívója tippel. 1. Torino—Internazionale X 1 2. Spal—J uventus 2 X 3. Sampdoria—Mantova 1 1 4. N apoli—Atalanta 1 X 5. Modena—Lanerossi 1 X 6. Bologna—Genoa 1 1 7. Rennes—Monaco 1 1 8. Toulouse—Seda n 1 2 6. Nice—Bordeaux 1 X :0. Marseille—Angers 1 1 * 1 Nancy—RC Paris X 2 O Reims—Rouen 1 1 PÓTMÉRKÖZÉSEK * Triestina—Lazio X X éomo—Verona 1 X 'Idinesc—Brcscia 2 1 íti. I.ecco—Pro Patria X. 1

Next

/
Thumbnails
Contents