Tolna Megyei Népújság, 1963. január (13. évfolyam, 1-25. szám)
1963-01-09 / 6. szám
2 föEifS {Begyéi nepüjsaq 1963. január 9. Mi épül az országban 1963-ban ? A kaposvári fürdő tervének makettjét Gyarmati Sándor modelltervező műanyagból készítette. (MTI Foto — Patkó Klára felvj Lőrincze Lajos Szekszárdon és Bonyhádon Példamutató munkát végez a bonyhádi fiúgimnázium KISZ- szervezete és klubja a fiatalok nevelésében, szórakoztatásában. A tanév ideje alatt a TIT megyei és járási szervezetével közösen már több, érdekes előadást rendeztek. Terveik között szerepel most, hogy a közeljövőben meghívják dr. Selymes Ferencet, a pécsi Pedagógiai Főiskola irodalmi tanszékének vezetőjét, aki Új hangok a szovjet .lírában, cím-, mel tart majd bizonyára érdekes előadást a fiataloknak. Másik vállalkozásukat szintén a TIT-tel közösen rendezik meg. Az ismeretterjesztő társulat megyei szervezete ugyanis meghívja dr. Lőrincze Lajost, a kiváló nyelvészt, ^ Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének munkatársát, aki a szekszárdi klubban tart majd előadást a nyelvészet problémáiról. A szekszárdi előadás után Lőrincze Lajos Bonyhádra is ellátogat, ahol. az előadáson kívül ■ a fiatalok nyelvészeti vonatkozású problémáira is választ ad majd. Békeest Mucsfán A Hazafias Népfront helyi bizottsága Mucsfán jól sikerült békeestet rendezett hétfőn, amelyen több mint 150-en jelentek meg a kis község lakói közül. Az aktuális kül- és belpolitikai kérdésekről László Antal, a Hazafias Népfront megyei titkárságának munkatársa tartott előadást. Beszélt a választási előkészületeken belül arról is, miként dolgozzanak a népfrontbizottsági tagok, hogy a község túlnyomó többségét bevonják a választási munkába. Az est befejezéseként levetítették A diadalmas Kuba, majd a Soha többé című dokumentum filmet. If fARVAIMÁl a 196}. évi tetve? Ötvenezer hold szőlő- és gyümölcsös-telepítés — Öt és félezer traktor, több mint 2 000 gabona- és silókombájn, 1150 járvasilózó — 53 százalékkal több csibehúc és árutojás 8,5 millió forint értékű beruházás A mezőgazdasági termelés 1963, évi feladatait elsősorban az élei miszerfogyasztásnak és a mező- gazdasági termékek exportjának tervezett növekedése határozza meg. E feladatok teljesítése és a termelőszövetkezeti tagság jövedelmének emelkedése érdekében tovább folytatódik a mezőgazda- sági termelés szerkezetének átalakulása a belterjesség irányában. A termelés szintjét a terv az 1962. évinél 12—14 százalékkal, a felvásárlást pedig 12 száza lékkai magasabban határozza meg. A jelentős növekedés egyik fontos feltétele, hogy az állami gazdaságok az eddiginél is nagyobb mértékben járuljanak hozzá a központi árualaphoz. Ennek megfelelően — a terv szerint — az állami gazdaságokban búzából 37, kukoricából 47, burgonyából 21, tejből 46, tojásból 66 százalékkal lesznek magasabbak a holdanként!, illetve állatonkénti hozamok, mint az egész mezőgazda. Ságban. A termelési és felvásárlási előirányzatoknál a népgazdasági terv számolt azzal is, hogy a hatékony állami támogatás segítségével a jelenleg még gyenge termelőszövetkezetek is jelentősen növelik árutermelésüket. Ezt szükségessé teszi az is, hogy az 1963-ra tervezett állami felvásárlásnak már mintegy 60 százaléka a termelőszövetkezeti közös gazdaságokból származik. A mezőgazdaság ágazatai közül továbbra is a növény- termelés növekszik gyorsabb ütemben, körülbelül 21 százalékkal. Mivel az utóbbi években az ország szántóterülete csökkent, a terv teljesítésének egyik fontos feltétele, hogy talpalatnyi mező- gazdasági hasznosításra alkalmas föld se maradjon megműveletle- nül. A kenyérgabona-termelés fejlesztése mellett a növénytermelés legfontosabb feladata: meg. teremteni az állatállomány takarmánybázisát. Ennek biztosításához ugyan még 1963-ban is szükség lesz takarmányimportra, de ennek csökkentése révén is nagy mennyiségű deviza szabadul fel, többek között a mezőgazdaság fejlődését hatékonyabban segítő cikkek behozatalára. A takarmánytermelés fejlesztését szolgálja például, hogy az 1962. évi 63 százalék helyett 1963-ban kukorica vetésterületének több mint 70 százalékára kerül hibrid vetőmag, hogy csaknem negyedmillió holdnyi takarmánynövény és 78 000 hold rét és legelő kap mesterséges csapadékot, s hogy több ezer új gép segíti a takarmánytermés gyorsabb, kevesebb veszteséggel járó betakarítását] A növénytermelés belterjes irányú fejlesztésének eredményeként a kertészeti termelés a terv szerint az 1962. évinél nagyobb arányban járul majd hozzá a mezőgazdasági össztermelés értékéhez. A zöldségtermő terület 5, és az öntözött zöldségtermelés 30 százalékos növelése mellett jelentős anyagi eszközök segítik a korai zöldségfélék nagyobb meny- nyiségú előállítását: ehhez a mezőgazdaság a tavalyinál csaknem ötször több melegágyi ablakot és legalább 50 százalékkal több múanyagfóliát kap. Az új esztendőre tervezett. összesen csaknem 50 000 holdas gyümölcsös szőlőtelepítés jóval nagyobb arányú, mint amennyit az ötéves terv 1963-ra eredetileg előirányzott. Az előző évek elmaradásának pótlására ugyanis most már megvannak a lehetőségek. Az öntözött terület 40 százalékkal nő, s meghaladja a félmillió holdat A gépesítés szakvonalának általános javulása mellett legnagyobb mértékben a mélyszántás, a gabona- és a takarmánybetakarítás — ezen belül különösen a kukoricaszárvágás — gépparkja bővül mert ezeket a munkákat a gazdaságok csak magasfokú gépesítés mellett tudják időben és megfelelő minőségben elvégezni. A mezőgazdaság ennek megfelelően 4860 kerekes, és 570 lánctalpas traktort, több mint 2000 gabona- és silókombájnt, valamint 1150 járvasilózót kap. A talaj termékenységének fokozása érdekében a tavalyihoz képest 10 százalékkal növekszik őszintén sajnálom a szegény sógort, ha arra gondolok, hogy isten tudja milyen távolságból kell a kertjébe trógerolni 35—40 mázsa trágyát. Ilyenkor télen, akár tragacson, akár talicskán, nem gyerekjáték jól érett, súlyos és büdös szervestrágyát utcákon kérésziül, kézi erővel fuvarozni. Főleg ha ilyen jegesek, csúszósak az utak. S mindezt miért? Azért, mert az a fránya Jóska sofőr nem tudott eligazodni a hatalmas Érden. Ez a falu, Budapest mellett ugyanis jó nagy falu, a nép- számlálás adatai szerint az ország legnagyobb községe. Sok száz utcája van, s ligetes, a telkek fele nincs beépítve. Sok utcának még neve sincs. Nehéz megtalálni a címzettet, ha a keresőnek nincsenek helyi ismeretei. Jóskának helyi ismeretei nem voltak, ez persze nem is csoda, hisz idevalósi, megyénk fia ő, s megyénk egyik igen gyenge termelőszövetkezetének tehergépkocsi-vezetője. No, de hogy került Jóska Érdre? S hogyan került kapcsolatba ez a kiváló sofőr holmi szerves- trágya-tiggyel, meg a sógorral? Ezt itt fogom, szép sorjában elmesélni a kedves olvasónak... (Bizonyos nevek megváltoztatva, vagy elhallgatva...) * Szól a szóbanforgó tsz főagro- nómusa egy decemberi reggelen az elnöknek. — Elnök elvtársam, akkor holDühös lett az érdi sógor nap reggel elszállítjuk a marhákat a kútfalusi állomásra... — Jól van Benő, szállítsátok a marháidat. Szervezd meg a dolgot, úgy, hogy gondom ne legyen rá. Tudod, minden időmet lefoglalja most a házvétel, nem érek rá ilyen marha-ügyekkel foglalkozni.' — Meglesz elnök elvtárs — mondja lelkesen Benő, s azonnal munkához lát. Utasítást ad a vontatásnak és a teherautó vezetőjének, hogy reggel álljanak készen, szállítani kell a marhákat. Ez volt tehát reggel. Este az elnök mélabúsan megkérdi Benőt, a föagronómust. — Szállítjátok tehát a marhákat? — Szállítjuk, elnök elvtársi — Rendben. Aztán mivel szándékoztok szállítani? — Teherautóval és vontatóval... — Teherautóvaaal?! — Igenis, elnök elvtárs. — Ez lehetetlen. A teherautónak holnap reggel Budapestre kell mennie paláért. Tudod, a patronálok adnak palát, de csak holnap. Ezt a határidőt kikötötték, punktum! Tehát gondoskodjatok egyéb szállítási eszközről. * A főagronómus gondoskodott. Az elnök is gondoskodott, jelen esetben az érdi sógoráról, akinek szép, termő gyümölcsfás kertje vagyon, amely trágyahiányban szenved. Utasította tehát az elnök a Jóska sofőrt, hogy álljon elő kora hajnalban a tehénkarámokhoz és ott majd megpakolják az autót jó marhatrágyával. Utána usgyi Pestre... Persze, előbb Érdre, a Kikirícs utcába, s ott pakolja le a trágyát a sógor háza előtt, aki mire odaér, jó reggelivel várja... Érdig a dolgok rendben is mentek. Érden azonban beütött a krakk. A Kikirics utca hollétéről ugyanis Érd központjában nem tudtak pontos tájékoztatást adni. Hiányzott a kerület száma. (Tudniillik Érdet jelenleg tizenkét kerület osztja tizenkét részre.) Egyesek találgatták, talán arra lehet az utca, a Parkváros felé... Mások Ligetet, mások Tulculánumot saccolgatták, melyek Érdnek különböző kerületei. Szegény Jóska gyerek beautózott egy csomó utcát, de az elnök tiszteletre méltó sógorát — aki egy trágyaéhes gyümölcsöskert szerény kisbirtokosa — sehol sem találta... Egy ideig Érd nagy utcarengetegének egyik sarkán ácsorogva elmélkedett a tanácstalan gépkocsivezető. Mit kezdjen ezzel a mind a műtrágyaellátás, mind a javításra kerülő szikes, homokos és savanyú talajok területe. Az állattenyésztés számára a terv 6—7 százalékos növekedést ír elő. Az előirányzat megállapításánál a terv számolt azzal, hogy a közös állatállománynak és az attól származó termékek mennyiségének növekedése mellett a háztáji gazdaságok is fokozzák árutermelésüket, s hogy ebben a termelőszövetkezetek takarmánnyal segítik őket. A termelés viszonylag kisebb mértékű emelése mellett az állattenyésztés fő feladata: biztosítani a a tehén- és kocaállomány növekedését Ez elengedhetetlen feltétele* annak, hogy a mezőgazdaság a következő években is elegendő állati terméket állítson elő. Megvalósulása elsősorban a tartási viszonyok javításán, az okszerű takarmányozáson, tehát az üzemek munkáján múlik, de az országos 6zervek is dolgoznak, néhány olyan intézkedésen, amelyek fokozottabban segítik majd elő a tehén- és kocaállomány mennyiségi és minőségi fejlesztését. Az állatenyésztésen belül különösen gyors ütemben fejlődik a nagyüzemi baromfitenyésztés. A keltetőállomásokról az 1962. évinél csaknem 30 százalékkal több naposcsibe kerül majd ki: az egy tyúkra jutó tojáshozam országos átlagban 10 százalékkal növekszik: az állami gazdaságok 21, a termelőszövetkezeti közös gazdaságok 53 százalékkal több árut — baromfihúst és tojást — adnak, mint tavaly. A parasztság jövedelmének és az egész lakosság életszínvonalának emelkedése szempontjából nagy jelentőségű növénytermelési és állattenyésztési előirányzatok megvalósításához, valamint a to. vábbi fejlődés megalapozásához a népgazdaság tekintélyes anyagi eszközöket biztosít A mezőgazdaság 1963-ban kereken 8,5 milliárd forint értékű, a tavalyinál mintegy 35 százalékkal több beruházást kap. Az összegnek több mint a felét közvetlen ifi a termelőszövetkezeti közös gazda. Ságok állóalapjainak fejlesztésére fordítják. Mivel a közös állatállomány elhelyezésének alapvető feltételei már biztosítottak, a rendelkezésre álló anyagi eszközöket az eddiginél sokkal koncentráltabban, korszerű nagyüzemi létesítmények építésére és berendezésére használják fel. rengeteg trágyával? Vigye vajon vissza? Ezt kellene tulajdonképpen cselekedni, hiszen a tsz-nek úgyis nagyon szüksége lenne a trágyára. A földek soványak, vannak olyan területek is a falu határában, amelyek 1945 óta nem láttak szervestrágyát. Na, de palát is kell visszafelé vinni, hisz tulajdonképpen ezért küldték ilyen nagy messzeségbe... Addig-addig elmélkedett Jóslta, a gépkocsivezető barátunk, míg megunta és megdühödött. Mi a fenének ■ sodorják öt ilyen kellemetlen kalandokba! Villát ragadott és egy üres telekre lehányta a trágyát. * Hát ezért dühös most az érdi sógor, amit én nem is csodálok. Sőt, azt se csodálom, hogy a tsz- elnök is dühös. Még kevésbé csodálkozom azon, hogy a tsz-tagök, amikor ezt a meglehetősen humoros történetei meghallották, nem igen mosolyogtak, inkább mérgelődtek és felháborodtak... Őszintén szólva, ezen a histórián mi is felháborodhatunk. Nemsokára alaposan utánanézünk ennek is, meg más ehhez hasonló jeles trágyaügyeknek (birkatrágya bizonyos szőlőkbe) és még egyéb históriáknak. És akkor majd megírjuk az ügyek és histó-, !^vel hat nagy riak szereplőit név szerint, és Megkezdték működésüket az egyesitelt földiwesszövetkezetek A paksi járás kivételével a megyében befejeződött a földművesszövetkezetek egyesítése. A nagyobb gazdasági egységek kialakítását elsősorban takarékossági okok tették szükségessé. Az egyesülések mindenütt a földművesszövetkezeti tagok hozzájárulásával és egyetértésével történtek. A szekszárdi járás területén tizenhárom önálló földművesszövetkezet helyett január pontos lakcímmel. Még az érdi sógor pontos címe sem fog hiá nyozni„ -is -os kezdte meg működését. Néhány nap múlva ez a munka a paksi járásba« is befejeződik.
