Tolna Megyei Népújság, 1963. január (13. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-08 / 5. szám

ii!62, január 8. TOLNA MEGYEI NfiPTT.ÍSAO 5 ...&u4ü£eítei éé* &aiok tegnap munkás, ma szabadságunk fegyveres védelmezője — Szülők a nagy eseményen — A csapatzászló előtt Tizenötezer televízió- és rádió­zavar egy év alatt Eljárás a rpndeletek megszegői ellen — Kötelező a gépkocsik zavar szűrése Nyílegyenes sorok. Feszesen áll valamennyi. A vezényszóra egy­szerre mozdul minden láb. kéz. A vállakon a fegyver, mintha odanőtt volna. Alig egy hónap telt el, de való­sággal összenőttek fegyverükkel. Olyan biztosan forgatják, mint két hónappal ezelőtt a gyárban a szerszámot, vagy az irodában a ceruzát és körzőt. Nem is csoda, hiszen voltaképpen azt folytatják, amit eddig tettek, csakhogy most máshol, más módszerekkel. A szekszárdi helyőrség parancs­noka, Bende tiszt elvtárs, levelet kapott Budapestről, a Kőbányai Gyógyszerárugyárból. Arról érte­sítették. hogy a brigád, amelyben Fazekas Ferenc dolgozott, kiváló eredményeket ért el, s ezért ün­nepi brigádértekezleten adják majd át a «Vegyipar fejlesztésé­ért« cimű kitüntetést, a tanács pedig a végzett társadalmi mun­káért jelvénnyel tünteti ki a bri­gád tagjait. Miért tette ezt Fazekas Ferenc? Ezt is azért a hazáért tette és teszi, amelyben élünk. A levélben kedves kérés volt: engedjék haza erre az időre munkatársukat, szeretnék, ha ve­lük együtt ünnepelhetné a munka­sikert. A parancsnok eleget tett a kérésnek: Fazekas Ferenc haza­mehetett. Amikor visszaérkezett a laktanyába, várta fegyvere, amelyet tisztítania, fényesítenie kellett, hogy bármelyik pillanat­ban az ellenség ellen fordíthassa. Ezt is azért a hazáért tette és teszi, amelyben élünk. Gyorsan teltek a napok a lak­tanyában, az újoncok bevonulása óta. A többszáz újonc megismer, kedett egymással. Legtöbbjük az­előtt nem látla a másikat, mert az ország legkülönbözőbb helyei­ről verődtek össze. Található köztük az országnak mind a 19 megyéjéből. Vegyes az összetétel, az eredeti foglalkozást tekintve is: akad termelőszövetkezeti tag, gyári munkás, értelmiségi be­osztású. egyaránt. Közben meg­ismerkedtek fegyvereikkel pa­rancsnokaikkal, s összekovácso- lódtak az egyes alakulatok. Fel­készültek az első lőfeladatok el­végzésére. Legtöbbjük sikeresen teljesítette is az előírásokat. Egy szép napon megjelentek a kör­nyék kukoricatábláin, mert a korai tél miatt. sok termény ma­radt betakarítatlanul. Itt is. ott is példásan megállták a helyüket. Katonához méltóan. A legutóbbi vasárnapra különös izgalommal ébredt a laktanya. Ma lesz az eskütétel: hivatalosan is megfogadják azt, aminek szel­lemében részben már eddig is él­tek. s amit elvár tőlük népünk. Kora . reggeltől fokozatosan ér­keztek a szülők. Jött Koleszár Ferenc, a faddi tsz tagja, de jöt­tek azok is. akik eev napig utaz­tak a megyehatárokon keresztül, hogy szemtanúi legyenek fiuk ka. tonaj eskütételének. Körülbelül ennyi előzte meg az egyenes sorokat, feszes tartá­sokat. A Pravda szerkesztőségi cikke a kommunista mozgalom egységének kérdéséről Mint a TASZSZ jelenti, a Pravda hétfői száma szerkesztő­ségi cikket közöl „Erősítsük a kommunista mozgalom egységét a béke és szocializmus diadala érdekében” címmel. A két teljes oldalt betöltő cikk rámutat arra, hogy a kommunista pártok 1957- ben és 1960-ban lezajlott moszk­vai tanácskozásai óta a nemzet­közi kommunista mozgalom nagy­szerű sikereket ért el, „minde­nekelőtt azért, mert harcának minden szakaszában szentül meg­őrizte hűségét a marxizmus- leninizmus zászlajához". „Mégis Élelmiszeriparunk 20 terméke kapott tavaly márkajelzést A Belkereskedelmi Miniszté­riummal és a minőségvizsgáló in­tézetekkel egyetértésben tavaly megvizsgálták a korábban már­kázott és márkázásra javasolt termékeket. A vizsgálat alapján húsz élelmiszeripari terméket ta­láltak alkalmasnak a márkajelzés „viselésére”. Eszerint az ipar je­lenleg a következő termékeknél tudja1 biztosítani az egyenletes minőséget. Piros- és kék Daru-cigaretta, Herz- és Pick-szalámi, Gyulai kolbász, az Exporco, az Excelsior és a Globus doboz-sonka, az Ope­ra-luxus, az Exotic és a Caola pi­pereszappan, a Royal Opera luxus zsíros krém, valamint az Opera luxus púder, folyékony púder, zsíros krém, krémrúzs, ajakrúzs, kölnivíz és parfőm. Márkás áru a Vermuth ürmös bor is. Jelenleg a márka-jelzést még nem tüntetik fel minden termé­ken. mivel a raktáron lévő cso­magolóanyagot fel kell használ- niok a gyáraknak. Az új csoma­golóanyagok azonban már ilyen jelzéssel készülnek. Az idén a pecsétes barackpá­linka márkázását tervezik. a nemzetközi kommunista moz­galom soraiban, sajnos, olyan nézeteket terjesztenek, amelyek­nek éle a marxizmus-leninizmus egész sor alaptétele ellen, a test- vérpártok összeforrottságának aláásására irányul. E dogmatikus, szakadár, a leninizmussal szem­ben mélységesen ellenséges néze­teket a legnyíltabban az Albán Munkapárt vezetői hangoztat­ják” — írja a cikk. Nem énekel már gyönyö- \ rű hangján Samu bácsi, a , nótáért élő-haló idős tanító. Elnémult a kórus. Gaszner Istvánná kristályfényű szop­ránhangja nem csillog már a Kovács-házaspár dongó­bongó karából. Elhallgatott a nyolcvantorkú országhírű kórus. Egy csillag, a mun­kás-művelődés egy csillaga Bátaszéken porba hullott. G yönyörűszép, fából készült templomban dicsőítették a székely istent valahol Bukoviná­ban. A kórus száznál több főt számlált. . . Azután jöttek a vér­zivatartól terhes évek, felrakták, mert fel kellett rakniok a lovas ■ kocsira a kis motyót, és irány a nagyvilág. Kilométerek százain át döcögött a hosszú karaván, a front előtt. Azután megteleped­tek valahol a Bácskában . . . Alig énekel a szép hangú kórus né­hányszor hálaadó misén, máris fogni kellett a cókmóköt és gye­rünk tovább. Tovább. Egyre csak nyugatra. És fogyott a nép. Itt is, ott is eltemettek egy embert, s akik maradtak, annál egysége­sebbekké váltak, összetartottak úgy, mint talán soha. A XX. szá­zad népvúndorlói pedig felverték az út porát, törölték arcukról a Kisemmizettség, a nincstelenség. a nyomor verítékét... ‘ És végül megállt a karaván. Leszedték a kocsiról a konyhafel­szerelést: és a háború után. arn - köp már messze .vo'shpl p Reisch- környékén dörögtek a légy ve­Kürtszó harsán, s vezényszó: — Fogadás balról. Tiszteeee- legj 1 Most hozzák a csapatzászlót, amelyet 10 évvel ezelőtt ajándé­kozott az egyik budapesti üzem munkáskol}ektívá.ja a szekszárdi helyőrségnek. Megérkezik a honvédelmi mi­niszter képviseletében Lassú tiszt elvtárs. Fogadja a jelentéstételt, majd a katonák hurrázása köze­pette fellép a dísztribünre. Rábóczki tiszt elvtárs ünnepi beszéde következik, majd pedig Bende parancsnok elvtárs szól az újoncokhoz. Most egy katona kilép a csa­patzászló elé. amely mögött ott áll a parancsnok. Ez a katona bevonulása élőit Várdombon volt tanító. Elsőnek ö teszi le az esküt, mintegy szimbólumként, a csapat, zászló előtt: — Én, Deli György, a dolgozó nép fia esküszöm, hogy a Magyar Népköztársaság hűséges katonája leszek... Esküszöm, hogy a Ma­gyar Népköztársaságot minden külső és belső ellenség ellen, éle­tem feláldozásával is megvédem Békében és háborúban egyaránt népünk igaz fiához méltó módon viselkedem, becsülettel élek és halok. Néma csend, majd sorra, egyen­ként a többiek is leteszik az es­küt. Ezután Merk János honvéd — aki két hónappal ezelőtt még olajipari technikusként dolgozott — lép az egység elé, s katona- társai nevében beszédet mond. A szekszárdi úttörők egy cso­portja szalagot köt a csapat- zászlóra. Vezényszavak, az egy­ségek sorra elvonulnak a pa­rancsnokok s a szülők előtt. Délután családias hangulat uralja a laktanyát. A szülők megiátogatják a szobákat, ahol gyermekük lakik, s a termeket, ahol tanulnak. Órákon keresztül beszélgetnek, szórakoznak, s köz­ben kínálgatják fiukat minden­féle. jobbnál jobb hazaival. Az őrség azonban most is fegy­verrel a kezében őrködik, s ké­szen áll... B. F. I A rádió- és televízióelőfizetők számának gyarapodásával nö­vekszik a posta - zavarelhárító szolgálatának munkája is. A há­ború előtti időben évenként négy­négy és félezer rádió-zavart kel­lett kivizsgálniok. 1958-tól már hatezren felül volt a hibabejelen­tések száma, a múlt évben pedig már 15 000 hibát vizsgált meg és hárított el a posta. Az országban mintegy 2.3 millió rádió- és több mint 300 000 televízióelőfizető van. s a bejelentett hibák 30 szá­zaléka televíziózavarokra vonat­kozik. Jónéhány rendelet védi a tele­vízió- és rádió tulajdonosokat s e rendelkezések végrehajtását a posta szigorúan ellenőrzi. A nagy frekvenciás berendezéseket — a televízióvétel legnagyobb ellen­ségét — például csak a posta en­gedélyével lehet üzemben tartani. Jelenleg 1600 pvc-hegesztő be­rendezésnek van végleges, vagy ideiglenes működési engedélye, sorsuk azonban bizonytalan. Eze­ket ugyanis csak műsoridőn kí­vül lehet üzemeltetni, s ez az idő az adások bővítésével egyre csök­ken. Szabályozzák az orvosi diater­miás készülékek használatát is. A posta néhány éve kezdte meg az országban található ilyen be­rendezések áthangolását olyan frekvenciára, amely a televíziót nem zavarja. Az idén ezt a mun­kát be is fejezik, az új berende­zéseket pedig már úgy készítik, hogy a közvetlen környezetben sem okoznak zavart. A kél éve kiadott rendelet alapján sikerült elérni, hogy az elsktromos ké­szülékeket, háztartási berendezé­seket már zavarszűrő szerkezettel készítsék. A múlt évben a posta például 92 gyár új termékeit vizsgálta meg, s valamennyi ter­mék mar zavarszűrővel ellátva került forgalomba. Rövidesen újabb eredmény várható a zavar- elhárítás munkájában. A posta 12 különféle, a legtöbb elektro­mos berendezéshez alkalmas zavarszűrő berendezést fejlesztett ki. s ezek gyártását az első ne­gyedévben három híradástechni­kai üzem megkezdi. Az új KRESZ előírja, hogy a gépkocsik csak zavarszűrővel el­látva közlekedhetnek. A rendel­kezés egyelőre csak az új kocsik­ra vonatkozik, december végéig azonban minden kocsira fel kell szerelni a zavarszűrőt. Megoldat­lan probléma még a neonok és az erősáramú vezetékek okozta zavar. A városokban egyre több a neon berendezés, a televíziótu­lajdonosok szemszögéből nézve azonban ezek. a fények rontják a vételt. A posta kiderítette, hogy a nagy feszültséggel működő neon- berendezések okozta zavarokat meg lehetne szüntetni, ha több transzformátorral működtetnék ezeket. Felkérték a Nehézipari Minisztériumot is amennyiben le­hetséges. a nagyfeszültségű veze­tékek telepítésekor kerüljék el a lakott területeket. Egész éven út nagy ütemben épült Százhalombattán a Dunai Hő­erőmű. Elnémult a kórus rek, ismét énekelt a székely kórus itt, Bátaszéken. És itt kezdődik a bátaszéki vas­utas-kórus múltja. Innen számít­hatjuk a csillag ragyogását. 1950- ben, de lehet, hogy már az előtte való évben vasutasok kezdték elő­ször mozgatni az ügyet. „Szervez­zünk egy jó kórust, munkásokból, székelyekből, pedagógusokból.” A vasúton kezdték a munkát. Az ak­kori politikai tiszt, meg az üb. el­nöke éjt nappallá tett, hogy le­gyen kórus .. . S nagy-nagy érde­me Gaszner István pedagógusnak, hogy lett kórus. S még nagyobb érdeme, hogy olyan lett. amilyen volt... És következtek a próbák... Hetenként kétszer. Tizenkét éven át, hetenként két este összejöttek a kórus kitűnő hangú énekesei, munkások, pedagógusok... És egyre bővült a kórus repertoárja. És jöttek a dalostalálkozók egy­más után. És szaporodott a dicsé­rő elismerés. Következett Eger. Első hellyel tértek' haza nemzet­közi találkozóról... Azután Fe­hérvár. Micsoda siker! És itthon örült az egész község. Büszke volt rá mindenki. A megyei művelő­dési szervek akkora mellénnyel jártak, hogy kevesen e hazában a kulturális ügyek intézői közül... É s jött tovább a siker. Bala­toni turné. Dalost: l'dkozó Badacsonyban, a Kisfaludy h. :: nál. Szombathely. Komárom. Pécs többször is. És a környékbeli fal­vak. És hívja az országos hírű kó­rust a Magyar Rádió. A hatos stúdióban több félórás műsorfel­vételre ... Mennyi, de mennyi iz­galom, készülődés és mennyi öröm. Ezt így szavakban talán nem is lehet kifejezni. Dalosnak kell annak lenni, aki el tudja képzelni a kórus tagjainak örö­mét, büszkeségét. És egyre jártak esténként próbára. Este nyolctól tízig, tizenegyig próbáltak. Nap­közben elfáradtak a munkában. De este felfrissültek, amikor Gasz­ner István karnagyi pálcája meg­csillant a rivaldafényben ... És szállt a dal. Zengett nyolcvan to­rok. Egy alkalommal én is ott voltam. Már régen befejezték a próbát, de még fülemben mindig csengett-bongott az ének. Hogyan is? Először Gasznerné kristály hangja, azután Samu bácsi gyö­nyörű baritonja, Kovács bácsi te­norja és a többiek, Hidvéginé, Müllerné, Csonka László. . .. Nem tudok szabadulni tőle még most sem. Ahogy írom e sorokat, rit­must ad ujjaimnak a kórus régen hallott egy-egy száma . .. És most hallgat a kórus. Esz­tendeje lesz márciusban, hogy u óljára pódiumra léptek. G aszner István eltávozott a községből. Bajára. A ki- íj karmester még azután is járt Bátaszékre, hetenként kétszer. De elmaradoztak egyre-másra a kórus tagjai, a karnagynak is feltornyo­sultak munkái és könnyezve bár, de búcsút vett szeretteitől, bará­taitól, éneklő társaitól. A karna­gyi pálca vitrinbe került... Itt Bátaszéken pedig a kórus leglel­kesebb tagjai szaladgáltak fűhöz- íához. „Emberek, tegyünk vala­mit! Mentsük meg kórusunkat.” Hiába volt a nagy igyekezet. Hiá­ba küldtek segítséget könyörgő levelet a megyéhez, még választ sem kaptak rá ... És most, amikor hallgatom a kórus tagjainak bánatos panasz- kodását,, nekem is összeszórul a szívem ... Mert ilyen lelkesedés­sel még nem találkoztam. De mit ér ez, mit ér a két tucatnyi ember akarata, ha megfeneklik a hivata­los szervek közönyén . .. S felteszem a szokásos kérdése­ket, így: — A tanács? — Felénk se néz. — A megye? — Hallgat, mint a síi-. — A szakszervezet? — Tehetetlen. Tényleg tehetetlen ennyi hiva­talos szerv? Tényleg nincs senki, aki felkarolja a bálaszéki munkás- kórust? Nincs, aki egy kis szívvel ismét dalt varázsolna nyolcvan to­rokra? Porba hullott munkásmüvelödé- sünk egy csillaga. Emeljük fel. hadd csillogjon, hadd ragyog­jon . . . PÁLKOVÁCS JENŐ

Next

/
Thumbnails
Contents