Tolna Megyei Népújság, 1963. január (13. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-08 / 5. szám

1963. január 8. (TOLNÁ WEG YET NßPÜJSÄO / 3 „ÁLLA TI ’ REKORDOK Hámas iketbo[jolt . 9yüla. tanyai kísérleti gazdaságban — 13100 borjú egy bikától — Naponta 43 liter tejet ad az ország egyik legjobb tehene Az enyhe idő hatására meggyorsult a munka as építkezéseken Az elmúlt évben, szerte az or­szágban, sok figyelemre méltó és érdekes »állati« rekordot jegyez­tek fel. A Bábolnai Állami Gazdaság­ban a rekorder állatok valóságos gyűjteménye található. A hatal­mas baromfitenyészetben 26 000 olyan tyúkot nevelnek, amely az évi 80-as országos átlag helyett 10 hónap alatt 221 tojást adott. Az eredmény természetesen nem véletlen. A gazdaság saját keverő­üzemében készült kitűnő tojó­tápot is automatikus szalagetetők éjjel-nappal »tálalják«, s a re­korderek szinte a szó szoros ér­telmében szünet nélküli evéssel tartják kondíciójukat. A Mezőhegyesi Állami Gazda­ság állattenyésztőinek egyik büsz_ kesége a 309. számú Kicsi nevű tehén, amely alig EGY ÉVTIZED ALATT 61 110 LITER TEJET ADOTT, éves Rózsa nevű tehene is. Ez, az egész környéken ismert kitűnő állat, 300 nap alatt 10 334 kiló, 4,18 százalékos zsírtartalmú tejet adott. Legutóbbi ellése, október közepe, óta naponta 40 literes, tehát lényegében 120 FORINT ÉRTÉKŰ TEJ­ADAGGAL LEPI MEG GAZDÁJÁT Az általános gyakorlat szerint a teheneknél általában 10—12 évig lehet magas tejtermelésre számí­tani. Kis Zoltán hódmezővásár­helyi gölöncsér kisiparos, 16 esz­tendős Jámbor nevű tehene ala­posan megcáfolja ezt a tapaszta­latot. Egy laktációs időszakban, vagyis az elléstől számított 300 nap alatt, »magas kora« ellenére 9089 kiló tejet adott. Az elmúlt évi ellési rekordot Szabolcs megyében a Gyulatanyai Kísérleti Gazdaságban tartják! nyilván. A 62-es törzsszámú Éva nevű tehén HÁRMAS IKER-BORJAKNAK ADOTT ÉLETET. Lényegesen több nevezetes »csa­ládi esemény«-re emlékeznek a sertéstenyésztők. Az újkígyósi Aranykalász Termelőszövetkezet legjobb anyakocái például 20—21 malaccal szaporították az elmúlt évben az állományt. A rába- csanaki Kossuth Termelőszövet­kezet 110-es számú Joli névre hallgató fehér hússertés anya­kocája két elléssel 33 malacot hozott napvilágx-a, ebből 24-et maga nevelt fel, a többit dajka- ságba adták. A mangalicák közül a nádudvari Béke Termelőszövet kezet kocája tartja a rekordot. Tizennyolcat fialt 1962-ben, s mint a tizennyolcat fel is nevelte. Féléves korra a malacai átlagos súlya 159 kiló volt. A néhány nappal ezelőtti ke­mény hideg szinte lehetetlenné tette az építőipari tevékenység folytatását Bár valamennyi épí­tőipari üzemben, szövetkezetben, vállalatnál még az ősszel felké­szültek a téli munkára, mégis csak csökkentett létszámmal tud­tak az építkezéseken dolgozni Főleg belső munkákat készítettek elő, így a szakiparosoknak jutott több munkalehetőség a téli, fagy­pont alatti hőmérsékletű napo­kon. Most, midőn az időjárás eny­hébbre fordult, megélénkültek a Tolna megyei építkezések. Hírt kaptunk arról, hogy a mezőgaz­dasági létesítményeknél, istállók­nál, magtáraknál is megkezdték már — ha ideiglenesen is — a külső munkát. Szekszárdon vala­mennyi építkezésen kijöttek a munkások az épületből, és külső munkát végeznek. Megkezdték a betonozás előkészítését a kórház­nál, az irodaháznál, a lakásépít­kezéseknél fedő, szigetelő munkát tudtak végezni. Ha az időjárás ilyen marad, akkor a betonozási munkákat is megkezdik. Ma valamennyi Tolna megyei építkezésen dolgoznak a munká­sok. Az építőipari vezetők véle­ménye szerint ha egy-két hétig ilyen kedvező lesz az időjárás, akkor az idén a létesítményeket mintegy két héttel korábban tud­ják átadni. A téglagyárakban lassan már befejezéshez közeledik a tavaszi készülődés. Legtöbb gyárban feb­ruár első napjaiban már próba­járatásra is sor kerül. A tégla- gyártó-iparban ezután már csak a jó időt várják meg, hogy kezd­hessék a munkát. csaknem 2500 kiló tejzsírral. A gazdaság mesterséges megtermé­kenyítő állomásán él az ország egyik legtermékenyebb bikája, a 451-es Planet, amelytől eddig 13 100 kisborjú született. A ki­tűnő apaállat utódainak tejhoza­ma, illetve tejük zsírszázaléka lé­nyegesen magasabb, mint a más apától származó teheneké. A re­korder apaállatok közé tartozik a magyarkereszturi mesterséges megtermékenyítő állomás Univer- zál M. M. 2199. számú bikája is, amelynek 1962-ben látott nap­világot az 5477-ik utóda, A híres bika anyja 6000 liter tejet adott, 4.1 százalékos zsírtartalommal. Az utódellenőrzés adatai szerint eze­ket a jótulajdonságokat saját szép küllemével együtt, jól örö­kíti. Győr-Sopron megye legjobban tejelő tehene a Magyaróvári Ag­rártudományi Főiskola gazdasá­gának 206-os, Bárány nevű tehene volt. Ez a magyar-tarka és koszt­romai keresztezésből származó fiatal tehén egy év alatt 10 230 kilogramm tejet adott és tejének zsírtartalma 3,85 százalék volt. Hasonló nagy teljesítményt ért el Heves megyében Gyulai János makiári szövetkezeti gazda egy­Több patak kilépett medréből Veszprém és Fejér megyében A hirtelen olvadás és a bőséges esőzés hatására háromszorosára duzzadt a Veszprém megyét át­szelő több mint ötven patak vize. Somlóvásárhelyen és Somlójenón a Tama és a Csinger patak el­hagyta medrét és elöntötte a kör­nyező kerteket, réteket, Somló- jenőn több ház is veszélybe ke­rült. Vasárnap sok dolga akadt a Székesfehérvári tűzoltóknak is. A felgyülemlett csapadékot a vá­ros csatornahálózata képtelen volt elvezetni, a víz befolyt egyes helyeken a házakba is. Baracskánál kiöntött a Váli pa­tak, több ház veszélybe került, Nagyvenyimen két ház összedült. Székesfehérvárott hétfőn már csak a város külső területén dol­goztak a tűzoltók, ahol a víz miatt két család kilakoltatására került sor. A köszégek közül hét­főn délelőtt csak Enying-leshegy- ről kértek segítséget, ahol három ház került víz alá. I HALLÓ, ITT 20-11 /VWWS/WSAAAAAAAA/WWWS/' Telefoninterjú a zárszámadási előkészületekről, a közgyűlések időpontjáról és a várható eredményekről Szombaton, Aparhanton és Má­jason megtartják a zárszámadási közgyűléseket. Ezzel kezdetét ve­szi megyénkben a mezőgazdaság téli nagy eseménysorozata: mér­legre kerülnek termelőszövetke­zeteink gazdálkodásának jó és rossz eredményei. Hallgassuk meg, mit válaszol­nak érdeklődő kérdéseinkre a felhívott termelőszövetkezetek. Bonyhád 113 Most készültek el a leltározás­sal a bonyhádi Ezüstkalász Ter­melőszövetkezetben. — Kevés az adminisztrátor, így később, majd február elején lesz nálunk a zárszámadási köz­gyűlés — tájékoztat Molnár elv- társ, a tsz-elnök. — Kilátások? — Jók. Azt hiszem, mindenki elégedett lesz. Számokat még nem mondok, mert korai lenne, de úgy látszik, hogy eredménye­ink lényegesen meghaladják a múlt évieket. Dunakömtöd 5 — Ki sem látszunk a számok­ból — mondja tréfálkozva Uhrin Vendel tsz-elnök. — No, de ko­molyra fogva a szót, még nem mondhatok semmi biztosat, saj­nos jót se. Jobb lesz az idei zár­számadás, mint a tavalyi volt, De nem tudunk annyit fizetni egy munkaegységre, mint ameny- nyit terveztünk. — Tervünk merész volt, negy­venöt forintot akartunk fizetni minden munkaegys .'gre. A ke­nyérgabonakiesést azonban nem tudtuk pótolni, így valamivel kevesebb lesz egy munkaegység értéke a tervezettnél... Dombóvár 10 63 Jókedvűen vette fel a telefon- kagylót Gregorics elvtárs, a dombóvári Alkotmány Tsz el­nöke. — A hónap közepén megtart­juk a zárszámadási közgyűlést. Mire számítunk? Azt mondom: soha ne legyen nálunk ennél rosszabb zárszámadás. Jobb azon­ban lehet és lesz is jövőre. — A zárszámadáson, amikor számot vetünk múlt évi mun­kánkkal, egyúttal arról is tanács­kozunk majd, hogyan léphetünk előre, hogyan emelkedhetünk fel az ország legjobb termelőszövet­kezeteinek a színvonalára. Szekszárd 24-79 A jóból többet gyobb közösségét, a hallgatóságét. A vita egy ankéten hangzott el, s így az ankétről sem árt néhány szót ejteni. Már csak azért sem, mert néhány vonásá­ban eltért a szokásos tapasztalat- cseréktől. Például abban, hogy a részt vevő népművelési szakem­berek reálisan értékelték azt a hely zetet, ami az ismeretterjesztés te­rületén, művelődési házainkban és otthonainkban tapasztalható. És persze abban, hogy bátran merte mindenki elmondani a vélemé­nyét újról és régiről egyaránt, merészen fogalmazták meg el­képzeléseiket az új formákról. S talán ebben volt a Decsen meg­rendezett kétnapos népművelő­tanácskozás legfőbb érdeme. A polémia alapjául a decsi já­rási művelődési ház újszerű is­meretterjesztési kísérlete szolgált. A kísérlet szerint Okos, vidám vasárnapok címmel egy központi probléma köré színes műsort épí­tettek, s így, mintegy keretjáték- szerűen, szellemi fejtörővel kom­binálva helyettesítették — és jól helyettesítették — a régtől szo­kásos, hagyományos előadásfor­mát. Mennyire válik be, és meny­nyire célravezetőbb ez a forma, azt még korai lenne megállapí­tani. Annyi azonban máris bizo­nyos: vonzóbb, szórakoztatóbb, sa tartalomtól függően tanítóbb jel­legű is, mint az unásig elnyűtt előadásforma, amit egy, vagy két, gyakran nem is a témához illő filmvetítés kísért. N éhány szempont felvetődött az ankét során, amelyek­kel érdemes foglalkozni. Többek között ez: a legtöbb falusi házban van már rádió, és egyre többen televízió. Ezek — több, kevesebb sikerrel — elvégzik az ismeret- terjesztés egy részét, s első látás­ra úgy tűnik: nem is marad már mit mondani a falusi ismeretter­jesztőknek. A helyzet azonban korántsem ilyen rózsás, s nem ennyire kényelmes. A művelődési házakra, iskolákra, ifjúsági- és tömegszervezetekre még nagyon sok tennivaló vár. Csak az a kér­dés, miként végezzék. S ez volt a második, nagyon fontos szempont az ankétom. Mándi Gyula, a megyei tanács művelődésügyi osztályának veze­tője a hogyan problémát így fog­lalta össze: többet a jóból, s ez a több és jobb legyen hiteles, bírjon tudományos alappal, s ha művészeti problémával foglalko­zik, akkor legyen művészi. A má­sik: adjon valami pluszt, valami többletet a hallgatóknak. Érezze az előadáson részt vevő ember, hogy ami a színpadon, vagy a klubban elhangzott, az bővítette ismereteit, adott számára valami újat, segítette az eligazodásban egy kérdést illetően. Az már tel­jesen mindegy, milyen formában történik: hagyományos előadás, avagy az Okos, vidám vasárnapok című produkcióhoz hasonló mó­don. V isszakanyarodva a vita alapjához. Az afféle kísér­let, amit a decsiek csináltak, fi­gyelemre méltó. Terjesztését, mű­velését máshol is javasolhatjuk, de — s ez ismét a vitában merült fel — előre felhívjuk arra a figyelmet: semmi eredményt nem érünk el akkor, ha művelődési hazainkban elsősorban a produk­cióra törekszenek, s kisebb gon­dot fordítanak a tartalmi, az is­meretterjesztési részre. A szak- szerűséget épp úgy számon kell kérni az ilyen formától is, mint bármilyen mástól. Elképzelhetet­len, hogy a szakmai részeket, ne a szakkérdéshez értők dolgozzák ki. Kontárkodás lenne, s csődhöz vezetne minden olyan szándék, amelyik a szakemberek mellőzé­sére irányulna abból kiindulva, hogy a népművelő sokoldalúan képzett, s mindenhez ért. Ez nap­jainkban már egyáltalán nem mondható el. A szakmák szinte teljes mértékben specializálód­tak, s aki kiváló értője a peda­gógiának, az nem biztos, hogy ilyen fokon ért az atomfizikához, vagy az űrrepülés érdekes szak­kérdéseihez. Vagyis: kevés ma már az ismeretterjesztéshez a községi iskola, vagy a művelődé­si otthon igazgatója. Ha jót akar­nak adni, s jól, akkor az értelmi­ség minden képviselőjét be kell vonni a munkába. Különben könnyen úgy járhatnak, mint az egyszeri ember tehene, amelyik adott volna ugyan sok tejet, ha lett volna szegénynek... N éhány ponton szinte szikrá­zott a vita. Elhangzott olyan felszólalás, ami a régi for­mák mellett tört lándzsát, s olyan is, amelyik teljes elvetésüket ja­vasolta. Egy kompromisszumos megoldás is kínálkozott: a régi, bevált módszereket egyesítsük az új kísérletek legjobb tapasztala­taival. Tetszés szerint lehet vá­lasztani. A lényeges azonban, hogy a tetszés ne csak egy ember tet­szését jelentse, hanem egy na­Vagyis: sose feledkezzünk el ar­ról, mit igényelnek az emberek, hogyan igénylik, s mit kíván a szükséglet. Mert gyakran előfor­dul, hogy ezek a szempontok mel­lékesként szerepelnek egy-egy so­rozat összeállításánál. Éz pedig végzetes hiba lehet, s könnyen sikertelenséghez, eredménytelen­séghez vezethet. Tolna megye in­kább mezőgazdasági jellegű. Eb­ből nyilvánvalóan származik a mezőgazdasági tartalmú ismeret- terjesztés is. Kell ezen belül az általános témákat is ismertetni, de a központi kérdésnek annak kell lennie, amit a szükséglet elő­ír. S ezt a fajta ismeretterjesz­tést jól megszervezni, hatásosan végrehajtani, nem könnyű fel­adat. A rról is szó esett az ankétem, " hogy tulajdonképpen ki is végezze az ismeretterjesztést, s általában a művelődéssel kapcso­latos tennivalókat. Időszerű volt ezt így felvetni, mert a tapasz­talatok szerint a falvakban rá­hagyják az iskolára, művelődési házra. Pedig — már csak a sok­rétűség miatt is — nagyobb kör­ben kell keresni a szervezőket. Kollektív feladat, amelyben a községi pártszervezetnek épp úgy részt kell vennie, mint a tanács­nak. „A jóból többet” elv csak így valósulhat meg, s csak így „versenyezhetnek” népművelőink a rádióval, televízióval, amelyek igen széles körben adnak isme­retterjesztést. SZOLNOKI ISTVÁN — A baj az, hogy még min­dig kint van nyolc hold kukori­cánk. Ezért optimista nyilatkoza­tot nem tudok adni — válaszol Horváth Lajos elvtárs, a szek­szárdi Garay Tsz elnöke. — Egyébként a leltározást be­fejeztük, a zárszámadási közgyű­lést február elején tartjuk meg. Amit terveztünk, azt a fő terü­leteken teljesítjük a munkaegy­ség tervezett értékét is ki tudjuk fizetni. Jósolni persze nem aka­rok, körülbelül e hónap végén már többet tudunk mondani. Az előzetes számítások szerint 1963-ban 460 millió utas lesz a MAYÄUT járatain Hétfőn délelőtt a Magyar Autó­klubban Lendér Jenő, a KPM autóközlekedési vezérigazgatóság vezetője ismertette az autóközle­kedés helyzetét. Elmondotta, az átszervezés óta megyénként már csak egy-egy autóközlekedési vállalát irányítja a személyszállí­tást és a teherfuvarozást. A to­vábbiakban elemezte a személy­forgalom alakulását. 1962-ben 416 millió utasa volt a MÁVAUT nak, 54 új községet kapcsolta, be a közlekedés „vérkeringésébe”. A második ötéves terv végéig minden olyan község autóbuszjá­ratot kap, amely a meglévő meg­állóktól két kilométernél távo­labbra fekszik, s vasútvonal nem érinti. Meggyorsul az autóbuszok uta­zási sebessége. Az új KRESZ mó­dot ad arra, hogy egyes vonala­kon, egyes gépjárműtípusok elér­jék a nyolcvan kilométeres sebes­séget. Az előzetes számítások szerint 1963-brn 460 millió utasa lesz a MÁVAUT-nak.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents