Tolna Megyei Népújság, 1963. január (13. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-31 / 25. szám

b TOT.NA MET,TFT NFFCjSAG 1963. január 31. XOLiNA MEGYEI Egyre több barátsági estet rendeznek hazánkról külföldön A városokban és falvakban a magyar békemozgalom legnép­szerűbb eseményei közé tartozik h baráti estek, találkozók soro­znia. Tízezrek ismerkednek a szomszédos és távolabbi népek életével, művészetével. Az össze­jöveteleken sokszor részt vesznek a illető országok hazánkban tar­tózkodó fiai, köztük Budapesten akkreditált diplomaták is. A szocialista országok béke- mozgalmai hazánkról is szép számmal rendeznek hasonló jel­legű összejöveteleket. Az Országos Békelanács kezdeményezésére pé­tiig a következő hónapokban to­vább bővül a Magyarországgal foglalkozó barátsági esteknek és találkozóknak a köre. Békemoz­galmunk vezetőinek javaslatára a szomszédos országokban az ed­diginél lényegesen több olyan rendezvényt tartanak, amelyek hazánk életét, történetét, társa­dalmi és művészeti hagyomá­nyainkat ismertetik. Az előadá­sokhoz és egyéb összejövetelek lebonyolításához az Országos Béketanács azzal járul hotezá, hogy összeállításokat, dokumentu­mokat és egyéb segédanyagokat küld a rendezőknek. Kodály Zoltán ünneplése Becsben Becs (MTI). Kodály Zoltán részt vett a 80. születésnapja al­kalmából a bécsi Konzerthausban rendezett kedd esti ünnepi hang­versenyen, amelyen a meghívott budapesti vendégművészek Ko­dály-műveket adtak elő. A hang­versenyen, amelyen megjelent Sebes István, a Magyar Nép­köztársaság bécsi követe, dr. Erich Schenk egyetemi tanár, a bécsi egyetem zenetudományi intézeté­nek elnöke, meleghangú bevezető beszédében köszönte meg Kodály Zoltánnak személyes megjelené­sét és nagy elismeréssel méltatta nemzetközi jelentőségű életművét. A műsor fénypontja a Marosszéki táncokat tolmácsoló Fischer An­nie zongoraszólója volt, amelyet tomboló tapssal fogadott a közön­ség. Ugyancsak nagy sikert ara­tott a Tátrai vonóshármas, Sán­dor Judit. Mező László és Ilos- falvy Róbert. Az újabb és újabb ismétléseket követelő bécsi közön­ség a késő éjszakai órákba nyúló hangverseny végén szűnni nem akaró tapssal köszöntötte és meg­kapó ünneplésben részesítette Ko­dály Zoltánt. Betörtek egy angol börtönbe Angliában újabban már a vas­tag börtönfalak mögött sincs biz­tonságban a pénz. A közép-angliai Tortworth börtönében a fegyőrök bérfizetés napján felsorakoztak az igazgatói irodában, majd legna­NINCS JÓ FILM, HA ROSSZ A SZÉK! Mikor cserélik ki a székeket a gyulaji moziban ? 'Hárfa szól az eszpresszóban A tamási eszpresszóban esténként ritka hangszer szólal meg —• a hárfa. A klasszikus hangszert Horváth János szólaltatja - meg nagy hozzáértéssel, művészettel. Szerepelt már a Rádióban, meg­kapta a Népművészet mestere címet. Körülbelül még fél évig — ha minden jól megy. Ha pedig nem, akkor tovább. Arról van szó, hogy Gyulajon elavult a moziberendezés, a jelen­legi ülőkék olyan rozzant állapot­ban vannak, hogy azokat más he­lyiségbe sem szívesen tenné be a jóérzésű ember, nemhogy mű­velődési célokat szolgáló helyi­ségbe. Ezért aztán a MOKÉP el­határozta, hogy felújítja a gyulaji mozi berendezését. Meg is ren­delte a korszerű székeket, azok meg is érkeztek — körülbelül egy évvel ezelőtt. Azóta használatla­nul hevernek egymásra hányva A falu mozilátogató közönsége hiába várta a székek berakását arra csak nem került sor. Végül aztán különféle javaslatok kezd­tek elhangzani. Volt, aki azt ta­nácsolta, hogy jobb lenne, ha mindenki hazulról vinne magával széket. Mások azt javasolták, hogy tán állva könnyebben kibírnák a két órát, mint azokon a rossz ülőkéken. Ha ló nincs, a szamár is jó. Félre a tréfával, a gyulajiakat joggal bosszantotta, hogy az ál­lam pénzét befektették, meg is ér­keztek a székek, mégsem hasz­nálják őket rendeltetésüknek megfelelően. Ugye, kiváncsiak, hogy miért adódott elő ez a furcsa helyzet. Az újságíró is kiváncsi volt rá. Meg is kérdezte az illetékest. Ki­derült, hogy az ok a „szent bü­rokrácia” volt. Mert minek ne­vezhetnénk másnak, ha nem bü­rokráciának. Megkérdeztük Bo­dor Ferencet, a MOKÉP megyei műszaki vezetőjét, aki a követke­zőket közölte: — Mi régen beszereltettük vol­na a székeket, ha kapunk a ta­nácstól egy megfelelő igazolást, és levélben kérnek bennünket. Ezt azonban hiába kértük több­ször is, a tanács csak december­ben küldte meg. E nélkül meg nem kezdhettünk hozzá a besze­reléshez, mert csak felújításra van pénzünk, és szigorú szabá­lyok kötnek bennünket. Ez az épület magántulajdonban van, és rossz a padlózata. Nem elég azon­ban csak a padlót megjavítani, mert akkor nincs rá pénz, hanem nagyobb átalakítások szükségesek, mert csak így fér bele a felújí­tás fogalmába. Most ismét meg­rendeltük a munkát, és talán a második negyedév végére sikerül beszerelnünk a székeket. A jelek szerint most már jólla­kott a bürokrácia, mert — úgy­mond — minden papír rendelke­zésre áll. A józan felfogással azonban sehogyan sem egyeztet­hető össze, hogy ilyen okok miatt másfél évig elhúzódik egy okos gondolat megvalósulása, miköz­ben felhasználatlanul hever a már befektetett közpénz. B. F. gyobb megdöbbenésükre kényte­lenek voltak tudomásul venni, hogy „ismeretlen tettesek”, akik azonban nyílván igen jól ismer­ték a helyi viszonyokat, feltörték a páncélszekrényt és kilopták belőle valamennyi alkalmazott bérét. Felélesztették a maya indián sírjában talált baktériumokat Kiskirályok alkonya ...fogja jóember, ez is a magáé! (Endrődi István rajza) Négy nő egy oroszlánnak is sok Zomba (AP). Négy asszony a napokban egy nyasszaföldi falu határában dolgozott. Elfáradtak, és leheveredtek egy szikla ár­nyékába. Üdítő álmukból éles sikoltás ébresztette őket — egyi­küket oroszlán támadta meg. Az állatok királya lábánál fogva vonszolta prédáját a bozót felé. de az áldozat társnői sem voltak restek. Fület hasító sikoltozások közepette, puszta kézzel püfölték a fenevadat. Ennyi nővel az ál­lat sem bírt, idegei felmondták a szolgálatot, és elengedte zsák­mányát. A nők kihasználták a pillanatnyi lélegzetvételt' és se­besült társukkal egy fára kapasz­kodtak, s addig sikoltoztak, amíg az arra járó falubeliek is fel­figyeltek, és nyillal, dárdával el­zavarták a hopponmaradt orosz­lán^ Sztrájkolnak a francia filmesek Párizs (MTI). A francia film­vállalkozók Párizsban tartott köz­gyűlésükön elhatározták, hogy csak a készülő filmeket fejezik be, de új filmet nem gyártanak mind­addig, amíg kívánságaikat nem teljesítik. A filmvállalkozók az adók csökkentését, a filmgyártás támogatását követelik és azt kí­vánják, hogy a televízió 70 szá­zalékban francia filmeket mutas­son be. A francia színészek körében nagy felháborodást keltett a vál­lalkozóknak az a javaslata, hogy a színészek és a rendezők részt vállaljanak a filmgyártás anyagi kockázatában. A vállalkozók a felére akarják csökkenteni a mű­vészek honoráriumát, s további részesedésük a film sikerétől Dr. Joseph R. Valenta mikro­biológus aktiválta egy ezeréves maya indián sír • baktériumait. A sírt Guatemalában tárták fel, és steril körülmények között mész- kőobszidián, vakolat és faliszt­mintákat szállítottak belőle a philadelphiai laboratóriumba. A laboratóriumban dr. Valenta a sírból vett több féle anyagot külön-külön steril, desztilált víz­zel teli kémcsövekbe helyezte, alaposan felrázta, majd az így nyert keverékből egy bizonyos mennyiséget tálkákra helyezett. E tálkákat, szaknyelven petri-csé- széket, szivacsos szerkezetű zse­latin anyaggal vonta be. Ezután különböző tápanyagokat juttatott a csészékbe, majd 30—37 fokos inkubátorba helyezte et őket, ahol nemcsak dzsungel-hőmérsékletet, de annak megfelelő páratartal­mát is produkált. Az inkubátor ban való negyvennyolc órai me* legedés után a gaatemalai sír­ban talált, „szunnyadó baktériu­mok” egy része, feltehetően egy­negyede, vagy egyharmada, reak­tiválódott és folytatta évszázado­kig felfüggesztett életét, Valenta szerint feltehető, hogy az életre keltett baktériumok ha­tásfoka semmivel sem kisebb, mint volt 500 évvel Kolumbusz amerikai útja előtt, amikor a maya indiánt eltemették. Felfogása szerint megvan a le­hetősége annak, hogy ilyen Teak­tivált baktériumokat felhasznál­janak antibiotikumok készítésé­nél. Ezek az organizmusok ugyan­is — feltételezése szerint — bizo- nyos kémiai reakciókat . hoznak létre, így például módosítják az ismert antibiotikumokat és eset­leg fokozzák hatékonyságukat. Eseménynaptár ü 30 évvel ezelőtt, 1933. január 31-én halt meg JOHN GALSWORTHY (ejtsd: Gól- szuörszi) angol író. Leghíresebb műve a FORSYTE SAGA című regényciklus (1906 *—1920) a kapitalizmus, bomlásának korát ábrázolja. Színdarabjai közül nálunk 02 EZOST SZELENCE, AZ ÚRIEMBEREK és a MENEKÜLŐ ÉLET cím.űeket mutatták be. 1922-ben Nobel-díjjol tüntették ki. Le­bilincselő elbeszélő tehetsége mellett Galsworthy jellegzetesen polgári író, aki az előző generációk erényei felnagyítá­sával kora társadalmát pesszimista kiúl­(fjalansásgal ábrázolja* 95 évve! ezelőtt, 1868-ban e napóra született THEODORE RICHARDS (ejtsd: Ricserdsz) amerikai kémikus. Elektrokémiai kutatásokkal, különösen az oldatok elekt­rokémiai vizsgálatával foglalkozott, 1914- ben pedig több elem porrtos atomsúly megállapításáért Nobel-díjat kapott. * 35 évvel ezelőtt* 1928-ban e napon halt meg JOHANNES FIBIGER dán orvos, aki­nek először sikerült egereken kísérleti úton rákbetegséget előidézni. Ezzel meg* teremtette a kísérleti rákkutatás alapjait. 1926-ban Nobel-díjjal tüntették ki. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG A Magyar Szocialista Munkáspárt Tolna megyei Bizottsága és o Megye! Tanács lapja Főszerkesztő: Petrits Ferenc Kiadja: a Népújság Lapkiadó Vállalata Felelős kiadó: Orbán Imre Szerkesztőség és kiadó: Szekszárd, Mártírok tere 15—17. Telefon: Szerkesztőség* 20—11 Kiadóhivatal: 20—10 Készül a Szekszárdi Nyomdában Széchenyi utca 46. Telefon: 21—21, 25—72 Felelős vezető: Széli István Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető a helyi postahivataloknál és kézbesítőkné1 Előfizetési díj egy hónapra 12 Ft ladex-szóm: 25 069,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents