Tolna Megyei Népújság, 1963. január (13. évfolyam, 1-25. szám)
1963-01-27 / 22. szám
vn AG PROT.FTAR.IAI 'T.vucí'r tPTFK» (------------- ‘ ‘ T ízéves a pincehelyi kő (3. o.) Áft-1 TOLfcá^MEGYEI BIZOTTSÁGA..ÉS A MEG.Yt»iNÁC$. LAPJA. XIII. évfolyam, 22. szám. ARA: 70 FILLER Vasárnap, 1963. január 27. Ás életszínvonal és a munka Négy esztendővel ezelőtt, 1959. télutóján kezdődött és rövid idő alatt úgyszólván teljesen befejeződött a mezőgazdaság szocialista átszervezése. Volt olyan község, ahol néhány nap alatt valameny- nyi gazda aláírta a belépési nyilatkozatot. Az agitátorok is elmondták, de az újdonsült szövetkezeti gazdák más forrásokból is megtudhatták, hogy nincs félni.való: az új élet és gazdálkodási forma egyengetéséhez az államtól nemcsak erkölcsi, anyagi segítséget is kapnak. A népnevelők hangoztatták és bizonyították, hogy valamennyi parasztember számára nyugodtabb, gondtalanabb lesz az élet, egyenletesen fog emelkedni az életszínvonal és senkinek se lesz oka megbánni a belépést. Arról azonban már kevesebb Ezó esett, hogy a jó mód általánossá tételéhez és eléréséhez az új, vagy a területileg megnövekedett tsz-ek tagjai legalább úgy dolgozzanak, mint egyéni gazda korukban tették. Munka nélkül, dolog nélkül ugyanis soha nem volt, és nem is lesz jó mód, gazdagabb élet. Ez az alapja mindennek, s ez egyenértékű a hozzáértéssel, a szaktudással. Napjainkban a zárszámadó közgyűléseken ezt az igazságot különösen időszerű hangsúlyozni, annál is inkább, mert 1963 a megszilárdulás esztendejének készül. A szövetkezeti gazdák láthatják és tapasztalhatják: az állam segítsége nem maradt el, amit a párt és a kormány megígért, azt folyamatosan teljesíti. A VIII. kongresszus hazánk parasztságát további támogatásról biztosítja. Ez elsősorban beruházási’ hiteleket, gépeket, több műtrágyát jelent, és ahol szükséges, ott olyan szakemberek kihelyezését jelenti, akiket az állam fizet, hogy egy időre ilyen tehertől is mentesítse a gyenge tsz-ek gazdáit. Ha azonban mindez nem párosul felelősségteljes munkával, akkor nincs előrehaladás, és el marad a megkívánt jólét. Ezt igazolják azok a zárszámadó közgyűlések is, amelyek kevés eredményről, annál több bajról fognak majd beszámolni. Ezekben a gazdaságokban a tagoltnak legyen bátorságuk bevallani, hogy nem a nagyüzemi gazdálkodásban, ellenkezőleg, egyes emberekben van a hiba. A problémát persze nem lehet leegyszerűsíteni, mert akad tsz, ahol a Vezétők képzetlensége, gyakorlatlansága, esetleg basáskodása nehezíti a megszilárdulást. Csakhogy végső soron a tagok felelőssége ilyen esetben sem kevés, mert ha látják, hogy a vezetés viszi rossz útra a termelőszövetkezetet, akkor joguk, sőt kötelességük szót emelni... Miszlán, Ozorán és még néhány községben a szövetkezeti tagok bizonyára mo- diók, ve-”r ják: hazudik az újság és iiazud j tak az agitátorok, mert hol az életszínvonal? Csakhogy amit ott csinálnak, az nem szocialista riagyüzemi gazdálkodás, az pocsékolás, felelőtlenség és munkátlan- ság. Sok hiba volt a vezetésben, de ha a tagok felelősségteljes és lelkiismeretes munkát végeznek, akkor a földnek teremnie kell, a jószágnak szaporodnia, híznia kell, és mégis van jövedelem. Ez tehát a lényeg. Tavaly még Mözsön, Bogyisz- lón, Bátán is azt mondták a tagok, hogy a népnevelők nem mondtak igazat, az idén már nem így beszélnek. Persze, dolgoztak egész évben, legalább úgy, mint egyéni gazda korukban. Nincs tehát ellentmondás ott, ahol érvényesül az az elv, hogy első és legelső a felelősségteljes munka. De kárba vész minden állami támogatás ott, ahol egyesek osztani igen, dolgozni viszont nem szeretnek. Az sem elegendő egy közös gazdaságban, hogy néhány ember úgy húzzon, mint az igás- ló. Egyformán kell húznia mindenkinek és ezt éppen a jól dolgozó tagok követeljék. Mégiscsak tarthatatlan helyzet, hogy akad tsz, ahol 20 forintot ér egy munkaegység, ugyanakkor, amikor érhetne 35-öt, 40-et, sőt esetleg 50 forintot. Az aparhanti, pálfai, döbröközi, bogyiszlói, mözsi zárszámadások ilyen szempontból azért tanulságosak, mert bizonyítják, hogy a nagyüzemekben igen is, nő az életszínvonal, de csak munkával, Sz. P . a kórház Tudomány — technika (7. o.) Európa egy része tovább fázik (10. o.) Irodalmi melléklet j _______________________________________________________ K ét év munkáját és a jövő feladatait tárgyalta a Vasutasok Szakszervezetének VI. kongresszusa A téli hónapokban kiváló munkát végzett vasutasokat tüntettek ki Szombaton délután kezdődött meg a MÁV Vezérigazgatócág kultúrtermében a Vasutasok Szakszervezetének VI. kong.esz- szusa. A tanácskozáson megjelentek: Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, Kossá István közlekedés-és postaügyi miniszter, Varga György, a SZOT titkára, dr. Csanádi György, a közlekedés és postaügyi miniszter első helyettese, a MÁV vezér- igazgatója, továbbá az ország mindén részéből küldöttek, vendégek. A kongresszus résztvevőit Végh Lajos, a Vasutas Szskszerve ét elnöke köszöntötte. Az elmúlt év munkájáról szólva e’mondctt?, hogy 1962-ben 380,8 millió utast és 08,7 millió ton-'; árut szállított a MÁV. Rendkívüli fet-d-tok vártak a vasutasokra a téli hónapokban. A legzordabb időben a hófúvások és a nagy fagyok idején, sok nehézség közepette D fenntartották a forglma1, ami hihetetlen . erőfeszítéseket követelt. A vasutas dolgozók ezért köszönetét, elismerést érdemelnek, örvendetes — mondotta —, hogy az 1960 novemberében rendezett' V. kongresszus óta emelkedett a vasutasok életszínvonala. A kongresszuson Szabó Antal, a szakszervezet főtitkára terjesztette elő a központi vezetőség beszámolóját. Először szervezeti kérdésekkel foglalkozott. Bejelentette. hogy a korábbi kongresszus óta minden megyében megszervezték a területi bizotto got. A szakmai kérdésekről szólva elmondotta, hogy a vasutasok sok érdekes, értékes újítást nyújtottak be az utóbbi években. Az újítások elbírálása terén azonban még akadnak kívánnivalók. A szakszervezet szorgalmazza, hogy a közeljövőben külön intézményt hívjanak életre a legjobb újítások kivitelezésére. A műszaki fejlesztés megköveteli azt is, hogy »technika házá-t« kapjanak a vasutasok. örvendetes, hogy a vasútnál két év alatt a termelékenység nyolc százalékkal emelkedett: a személyszállítás növekedése hat, az. áruszállítás pedig három százalékos volt. A versenymozgalom kibontakozott a vasútnál. 1962- ben 1708 brigád — amelyekben 12 700 dolgozó versenyzett — szerezte meg a szocialista brigád címet, oklevelet. A továbbiakban szóvá tette, Hogy a balesetek száma rendkívül megnőtt. Nyomatékosan alá- ’ húzta a beszámoló: meg kell I akadályozni, hogy a vágányokon illetéktelenek tartózkodjanak, s az összes lehető technikai berendezést igénybe kell venni a balesetek megelőzésére. A központi vezetőség beszámolója után a vitára került sor, .amelyen a küldöttek a szakszervezeti munka, és a vasúti szakmai feladatok további javítására tettek javaslatokat. Felszólalt a kongresszuson Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizotságának tagja, a Minisztertanács elnök- helyettese és tolmácsolta a párt és a kormány üdvözletét a vasutasoknak. A kongresszus elsőnapi tanácskozásán Kossá István köziek elesés postaügyi miniszter 79 vasutas dolgozónak adott át kormánykitüntetést, illetve miniszteri, vezérigazgatói elismerést azoknak a vasutas dolgozóknak, akik. a téli zord időjárásban bátor helytállással segítették a vasúti forgalom lebonyolítását. A kongresszus vasárnap folytatja munkáját. A SZOVJETUNIÓ JAVASLATAI AZ0NMUK0D0 SZEIZMIKUS ÁLLOMÁSOK ELHELYEZÉSÉRE A;MgniisrtinV* Z'-CsetisitOK Hii .. orsrigl‘lrJn\Mrak KiKomiNepIPeníJCSi/. l-.lemyp/orsijg \*.‘Maggarorsiéf, VrPMitwktoiinia Wörbkorsiég SttlZMIKUS ÖVEZETEK: m „ 1 turns nlssioS FúimMtfstK nmen * mmmnsw rtíssíti FűlOKFNűCSFK FF füll FF —mm— y A Szovjetunió és taz Amerikai Egyesült Államok képviselői hosz- szabb idő óta tárgyalnak a nukleáris fegyverkísérletek befejezéséről. A megbeszélések egyik fő pontja a kísérletek beszüntetésének, az úgynevezett „atomcsend” ellenőrzésének kérdése. A tárgyalások és ä megegyezés előmozdítása érdekében a . Szovjetunió miniszterelnöke, N. Sz. Hruscsov 1962. december 19-én nagy- ’o’en+'ségű üzenetet - intézett az * *"<>*•’--i Egyesült Államok elnökéhez. A szovjet tonnányié Üzenetében kifejezte a Szó tje.unió azon készségét, hogy területén három helyen önműködő szeizmikus (földrengésjelző) műszerállomást létesítsenek. Az automata földrengésjelző állomások — az un. „fekete dobozok" felállításának gondolata tavaly egy nemzetközi tudós-értekezleten merült fel. A Szovjetunió területén öt földrengések által különösen érintett zónát találunk. A földren- géses területek közé tartozik a Kárpátok és a Kaukázus környéke — tool a kísérleti robbantásokat végezni a nagy népsűrűség miatt nem lehet —, továbbá Kö- zép-Ázsia, az Altaj-vidék és Távol-Kelet. A december 19-i szovjet javaslat, szerint ez utóbbi három földrengéses zóna határán Kokcsetav és Bodajbo városánál, a hegyi kristályos kőzetek peremvidékén, továbbá az örök fagy zónájában, Jakutszk városánál állí- tanáhak fel önműködő szeizmikus állomásokat. Az USÄ elnökének válaszlevele alapján a szovjet kormányfő 1902 december 20-án újabb Üzenetet intézett Kennedy-hez. A második szovjet üzenet újabb javaslatot tartalmaz, amely szerint a Szovjetunió hozzájárul, hogy két állomást a földrengéses zónákhoz közelebbi térségbe helyezzenek át. így Kokcsetav város helyett a Taskenthez közel fekvő Szamarkand városánál, illetőleg Távol-Keleten a Kamcsatkai-fél- sziget térségében, Szejmcsan városánál állítanának fel önműködő földrengésjelző készülékeket. Az Amerikai Egyesült Államok elnöke felvetette azonban, hogy magán Kamcsatka-félszigeten állítsanak fel önműködő szeizmikus állomást, vagy esetleg több állomást is. A Szovjetunió ez álláspontot nem oszthatta, miután Kamcsatka szerkezeti felépítésénél fogva Szovjetunió egyik legintenzívebb szeizmikus övezete, 22 működő vulkánnal, azonkívül közvetlenül a Kamcsatka-félszi- getnél kezdődik a vulkanikus felépítésű Kuril-szigetek íve (36 működő vulkánnal). Az erős vulkanikus jelleg miatt az automatikus földrengés-jelző állomások nem tudnák teljesíteni feladatukat. Az önműködő szeizmikus állomások felállítására tett szovjet javaslat nagy lépéssel előbbre vitte a nukleáris kísérletek beszüntetésére szóló egyezmény megkötésének lehetőségét. ^Jelmagyarázat: 1. Az önműködő szeizmikus állomások helyei az első szovjet javaslat szerint; 2. Az önműködő szeizmikus állomások helyei a második szovjet javaslat szerint; 3. Az amerikai javaslat szerint a Szovjetunió államhatárainak közelében elhe- lvezkedő önműködő szeizmikus állomások.
