Tolna Megyei Népújság, 1963. január (13. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-24 / 19. szám

19S3. jahuar 2*. *®ESH WEGtH SfßPflJSXcS 5 Tovább tart a küzdelem a rendkívüli időjárással tárcsákkal tisztítják a 6-os utat — Tejszállítási nehézségek — A% élelmiszerellátás jó — A vízügyi szakemberek tanácskozása Szigorúan tartja magát a tél. Ha néha déltájban elő is bukkan S felhők mögül a Nap, a hőmérő higanyszála, alig emelkedik vala­mit. A megye minden részét vastag hótakaró borítja. Ez a ritka­ságszámba menő kegyetlen időjárás életünknek csaknem minden területére kihat, következésképpen mindenütt nagy küzdelmet kell folytatni vele. E küzdelemről telefon-információt gyűjtöttünk ősz- sze szerdán. Hit mond a közúti igazgatóság 7 Tolna megye helyzete egyes me­gyékhez képest szerencsés. Ná­lunk ugyanis napok óta nem volt hóesés, vihar, ugyanakkor az or szág más részeiről nagy hóviha tokról, számottevő hóakadályok­ról érkezik jelentés. Ennek elle­nére Tolnában is akad éppen elég gond. A 6-os úton a fő problémát az okozta, hogy a hóesés idején aránylag nagy volt a forgalom, így a havat a járművek lenyo­matták, mielőtt a hókotrók elta­karíthatták volna. Letaposás köz­ben hóbordák keletkeztek, ame­lyek nagy veszélyt jelentenek a közlekedésre. Ha egy könnyebb gépkocsi kereke rámegy az ilyen bordára, könnyen meglöki a ko­csit, s ilyen esetben rendszerint a szerencse menti meg az utaso­kat a balesettől. Az utakra kemé­nyedéit hóréteg ráadásul megle­hetősen síkos. A 6-os úton való közlekedés biztonságosabbá tétele érdekében most új módszerrel kísérleteznek. Ferde szelvényű tárcsával járják a 6-os utat, hogy az fellazítsa a szinte jéggé keményedéit hóréte­get. A törmeléket ezután hókotró­val takarítják lé. Ilyen ejárással dolgoztak szerdáig a 156-os és 164-es kilométerkövek között, va­lamint Kakasd környékén. A módszer a jelek szerint bevált, ezért szerdára már újabb tárcsá­kat kértek a gépállomásoktól. A síkosság csökkentése érdeké­ben eddig körülbelül 2—3 000 köbméter homokot szórtak ki az utakra. Naponta átlagban 5—6 te­herkocsival szórják a homokot. A makadám-utakon valamivel biztonságosabb a közlekedés, ezek nem annyira síkosak. Hóakadály jelenleg nincs sehol sem, minden út — ha nehezen is — járható. Hótorlasz azonban a jelenlegi körülmények között bár­melyik pillanatban keletkezhet. A hótakaró ugyanis porhóból tevő­dik össze, a felső rétege nem fa­gyott meg, ezért ha hirtelen szél keletkezik, rövid idő alatt torla­szokat hordhat az utakra. Az uta­soknak tehát ezzel számolniok kell. Hogyan szállítják a tejet? A tej gyűjtő hálózat az egész megye területére kiterjed. A kü­lönböző helységekben összegyűj­tött tejet nyilván a felhasználási helyére kell szállítani, ezért a szállítóeszközöknek alapvető je­lentőségük van. A rendkívüli időjárás komoly zavarokat oko­zott, mert a gépkocsik nem tud­nak megfelelően közlekedni. A megyéből jelentős mennyiséget szállítanak Komló ellátására. A teherkocsikkal való szállítás azon­ban szinte teljesen lehetetlenné vált, ezért egy idő óta kénytele­nek vasúton szállítani a tejet. Korábban szinte menetrendsze­rűen közlekedtek a tejszállító teherkocsik. Most rendkívül sok a késés. Tamási és Szekszárd kör­nyékén megesett az is, hogy a szállítmány az előírt.freggeli órák helyett este érkezett meg rendel­tetési helyére. Emiatt állandó vi­ták vannak a Tejipari Vállalat és az Autóközlekedési Vállalat közt Persze, azt meg kell hagyni, hogy a késésért csak kisebb részben okolható az Autóközlekedési Vál­lalat, hiszen a rendkívüli időjá­rással szemben gyakran ők is te­hetetlenek. A teherautókon szállított tej a nagy hidegtől gyakran megfagy. Ezért többnyire nem is öntik te­le a kannákat, nehogy a jég szét­feszítse. Emiatt a kannák kitöl­tése hosszú időt vesz igénybe. A jéggé fagyott tejet ki kell olvasz­tani a kannából, s ez időben, energiában egyaránt sok ♦eszte- séggel jár. A vállalat jelenleg még rendel­kezik bizonyos mennyiségű tüze­lővel, de szükséges volt, hogy lé­péseket tegyenek újabb ellátmány biztosítása érdekében. Jelentős érték ment tönkre a vállalatnál azáltal, hogy a ter­melőszövetkezetek nem tudták el­szállítani a közlekedési nehézsé­gek miatt a melléktermékeket. A vállalat munkáját nagyban nehezíti, hogy a szállítási prob­lémák bekövetkezésével párhuza­mosan nem csökkent a felvásárolt tej mennyisége. A januári felvá­sárlás példáid megközelíti a 140 000 liter napi átlagot, ugyan­akkor a terv csak 132 000 liter. Hi kapható az 50-es csemegeüzletben ? Érdeklődtünk, mi kapható Szekszárd város fő „éléskamrájá­ban”, az 50-es élelmiszerboltban. Megnyugtató választ kaptunk. A bolt készlete megfelelő az alapve­tő élelmiszerféleségekből. A rendkívüli időjárás nem okozott ellátási zavarokat még a „min­dennapos” cikkekben sem. A friss kenyér például pontosan megér­kezik minden nap, a szokott idő­ben. Húsáruból is megkapják a szokásos mennyiséget. Az árut Pécsről szállítják teherautóval, s a hét elején pontosan megérke­zett a szállítmány. A rendkívüli hidegben „terem" a dinnye, a málna, sőt, még a tök és paraj is. Ebben persze egy kis túlzás is akad, mert mindössze arról van szó, hogy a vásárlók körülbelül húszféle mélyhűtött áru közt válogathatnak. Ezek azonban, ha a mínusz 20 fokról normális hőmérsékletre meleged­nek fel, egy kicsit a kellemes nyár légkörét árasztják. Hí újtág a TÜZÉP-nél ? Erről legszívesebben nem írna az ember semmit. Sajnos, nincs lényeges változás az ellátásban, napról napra visszatérő probléma Szekszárd városban, de másutt is, hogy nem lehet elegendő tüzelőt kapni. Semmi jel nincs arra, hogy máról-holnapra kitavaszodjon, eb­ből következik, hogy számolni le­het a tüzelőhiány fokozódásával Ezért ajánlatos lenne, ha az ille­tékesek még az eddiginél is hat­hatósabb intézkedéseket tennének ez ügyben. A tüzelőhiány enyhítésére A dermesztő hideg nagy próbá­ra teszi az erdőgazdaságok dol­gozóit. A térdig érő hó és a hideg igen megnehezíti a fakitermelési és a szállítást. A Tamási Állami Erdőgazdaság pán erdészetének pártszervezete és a gazdasági vezetők az elmúlt napokban munkaértekezletet tar­tottak, ahol közösen vitatták meg a kormány felhívását. A vita so­rán mérlegelték azokat a lehető­ségeket, hogy az erdészet milyen segítséget tud adni a tüzelőanyag­hiány enyhítésére. A munkaértekezleten az érdé szét dolgozói Ígéretet tettek, bogs első negyedéves tűzifa-termelési és szállítási tervüket, amely 85ü tonna, január hónapban teljesítik A továbbiakban olyan vállalás is történt, hogy februárban lOOjí tonna, márciusban pedig 500 ton­na tűzifát adna kterven felül. A bányászok munkáját is segí­tik az erdészet dolgozói. Március 31-e helyett, egy hónappal előbb', azaz február 28-ig leszállítják az I. negyedévben előírt 945 köbmé­ter bányafát, és még 200 köbmé­tert adnak terven felül. Tanácskozás árvízvédelmi ügyben A múltkori hirtelen olvadás so­rán gyorsan nőtt mindenütt a vízszint, több helyen el keleti rendelni az árvízvédelmi készült­séget. A hideg következtében megszűnt az olvadás és befagy­tak a vizek. A Dunát Tolna me­gye egész hosszúságában vastag jégpáncél borítja. Befagyott o Sió, és a többi csatornák nagy ré­sze is. Jelenleg nincs árvízveszély sehol sem. A rendkívüli időjárás miatt azonban fel kell készülni minden eshetőségre. Éppen ezért három megye — Fejér, Tolna és Veszprém — szakemberei szer­dán tanácskozást tartottak Szelc- szárdon, dr. Vígh Dezső megyei vb-elnökhelyettes elnökletével. A tanácskozáson Karászi Kálmán, a több megyére kiterjedő Vízügyi Igazgatóság igazgatója tartott tá­jékoztató jellegű előadást. Ismer­tette a jelenlévőkkel, hogy a Du­na jugoszláviai szakaszán kelet­kezett egy nagy jégdugó, és ez bi: zonyos körülmények között ké­sőbb veszélyt jelenthet Tolna megyére is. A tanácskozáson megvizsgálták az árvízvédelmi készültséget, a beruházási keretek hasznosítását, és megvitatták a helyi tanácsi szervek árvízvédelmi feladatait. A lakosság figyelmét ezúton hívják fel a hatóságok, hogy a befagyott vizeken ne közlekedje­nek, a gyermekek pedig csak a kijelölt helyekén- korcsoly',ázza­nak, mert a beszakadás komoly balesetet okozhat. B. F. I II két versenytárs JÖB ARÁTOK ÉS VERSENY­TÁRSAK Keresztes Lőrinc, a felsőnánai Zöld Mező Termelő- szövetkezet brigádvezetője és Dárdai Gergely, az Uj Elet Tsz agronómusa. Mindketten mező­gazdasági irányító munkát végez­nek a tsz-ben, és mindketten párttitkárok. Sokszor összejönnek baráti be­szélgetésre. Kicserélik tapasztala­taikat szakmai és politikai vo­natkozásban egyaránt. Keresztes Lőrinc nagy helyi ismerettel ren delkezik. Úgy ismeri a község határát, mint a tenyerét, hisz gyermekkora óta itt él. Dárdai Gergely agronómus szakmai ta nácsait is érdemes megszívlelni, s így kölcsönösen segíteni tudják egymás munkáját. A gazdasági dolgok megbeszé­léséi. nem lehet elválasztani a po­litikai megbeszéléséktől. A két tsz vezetői együtt döntöttek arról, milyen premizálási módszert ala kítsanak ki. A háztáji terület kér. désében is egységesen foglaltak állást. A jobb javaslatot alkal­mazták, mint módszert. A község lakosságára, a két termelőszövet­kezet tagságára jó hatással volt a tsz-vezetők együttműködése, egyetértése^ Barát, és ugyanakkor verseny­társ is a két párttitkár. Az év elejétől kezdve élénk figyelemmel kísérték egymás munkáját. Az egészséges vetélkedés — amely kettőjük között kezdődött — a község lakosságát is magával ra­gadta. Nem két ember »ki va ­gyok, mi vagyok», »majd ért megmutatom, mit tudok» vetél­kedése volt, hanem a közös gazda ­ságok minden egyes tagjáé. Pontokból álló versenyszerző­dést nem kötöttek. Természetes vállalás voll, amelyhez a mindennapi élfl adta meg a fel­tételeket. Gyakran előfordult, ha a Zöld Mező Tsz; tagjai azt lát­ták, hogy' az Uj .Élet. Tsz-beliek elkezdtek valamilyen munkát, például a kukorica vetését, ők is azonnal hozzáfogtak és rákapcsol­tak a munkára. tf'1 tehessenek. hogy a másikon TALÁN EGY KICSIT FUR­CSÁN IS HANGZIK, a tél kellős közenén — amikor a körzeti idő Rendezik Bölcske főutcáját Bölcske az elmúlt évek során sokat változott; szép és modem művelődési ház. új iskola, párt- ház és orvosi lakás épült. Az idén több, mint 4 millió forintos költséggel rendezik a község főutcáját. A 2 kilométer hosszúságú utcát 8 méterre szé­lesítik, s a vizet az út alatt ki­képezett csatornahálózat vezeti el. Az átépítés nemcsak a falu szépítése szempontjából fontos, hanem a megnövekedett: forga­lom lebonyolítása, sőt egészség­ügyé szempontból is, mert por- talanítható útburkolattal készül. járásjelentés szerint mínusz 18 fokra hült le a levegő — a nyári munkákról beszélni. Fclsőnánán napjainkban éppen a zárszám­adásokra való felkészüléssel egy- időben, amikor a közgyűlés elé megvitatásra kerülő beszámoló összeállításán vitatkoznak, .sokszor szóba kerül a tavaszi, a nyári munka. Keresztes eJvtárs dicsé- rően emlegeti az asszonyokat, és ragaszkodik is ahhoz, hogy' a be­számolóban ennek hangot adja­nak. Úgymond, az asszonyok jó munkájának köszönhető a jó kukoricatermés és nemkülönben az, hogy az állatokkal jóminő­ségű szénát etethetnek. Dárdai elvtárs azokról a tsz-tagokról be­szél nagy' elismeréssel, akik va­sárnap is arattak, hogy termelő- szövetkezetük ne adj isten, le­maradjon a kalászosok betakarí­tásában. Az ősziek elvetését és a kapá­sok időbeni betakarítását is be­folyásolta a két közös gazdaság kö­zött folyó vetélkedés. Idejében végeztek a munkálatokkal. Sokszor és sokat beszélünk a tudatformálásról. Ha visszatekin­tünk néhány év távlatába, sok minden másként volt és másként van ma. Abban az időben olyan vetélkedés folyt az egyénileg gazdálkodók között, amely nem összehozta, hanem inkább eltávoli. tóttá egymástól az embereket. Most a közösségben dolgozók le­hetnek székelyek, vagy az úgy­nevezett bennszülöttek, a közös célt látják maguk előtt. Évről évre jobban gazdálkodni, hogy évről évre többel lehessen osz­tani. FELSŐNÁNA KÉT TERMELŐ­SZÖVETKEZETÉNEK gazdasági eredményei nem rosszak, akár az egy'iket, akár a másikat néz­zük. S ezekben az. eredmények­ben nem kis szerepe van annak a vetélkedésnek, amely a ta­vasszal indult el. Amikor szóba- kerülnek az eredmények — bár nagy figyelemmel kísérik, hol mennyút osztanak egy-egy' munka­egységre és. akad olyan, hang is, hogy a álöld Mező esetleg többet oszt, mint az Uj Élet — nem tapasztalunk irigységet az em­berekben. Örülnek egymás sike­rének, s azt hangoztatják: lehet hogy lesz valamennyi eltérés, de ez nem lényeges. A vetélkedés hasznosságát nem kell külön ki­hangsúlyozni, elég ehh annyi, hogy mind a két tsz több i fizet, mint 40 forintot. És ha egy lé­péssel valamelyik előbbre is ju­tott, ez alapot adott a további versengésre, amely úgy szól: jö­vőre még jobban dolgozunk, hogy egy jottányit sem marad­junk le. Az ilyen vetélkedés, pedig hasznos és követésre méltó. P. M. A háztáji gazdaságokból felvásárok 520 vagon áruért, mintegy 50 millió forintot fizettek ki a szövetkezeti szervek A Központi Statisztikai Hiva­tal minap közzétett jelentéséből az is kitűnik, hogy mezőgazdasá­gi termelvényekből a népgazda­sági tervben előirányzott tíz szá­zalékos növekedéssel szemben 1962-ban csak 5 százalékkal vásá­roltak fel többet, mint az előző, 1961-es esztendőben. A mi me­gyénkben is hasonló a helyzet, noha a mezőgazdasági termény- féleségek felvásárlási volumene évről évre emelkedett. Tavaly ugyanis a mostoha időjárás elle­nére a szövetkezeti szervek a termelőszövetkezeti és háztáji gazdaságokból 3569 vagon árut vásároltak lel, 14-18 vagonnal többel, mint 1959-ben. A Szövetkezetek Tolna megyei Értékesítő Központjánál összesí­tett adatok szerint 520 vagonn.vi az az árumerty- nyiség. amit a háztáji gazda­ságok adtak el a népgazda­ságnak. Legnagyobb mennyiségű — mint- I ható cikkből az elmúlt évben 19 egy 420 vagonnyi — a gyümölcs és étkezési szőlő. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a felvásárolt gyümölcs és étkezési szőlőnek közel 90 százalékát a háztáji gaz­daságokból vásárolták fel a föld- művessaövetkezeti szervek. Ha­sonló a helyzet tojásnál és ba­romfinál is, amiből szintén a ház­táji gazdaságok adják a nagyobb mennyiséget. A földművesSzövet- kezetek a megyében 110 felvásár­lókéi yen tojásból tizenöt és felnid lio darabot, baromfiból pedig mintegy 21 vagonnal vettek át kis tételekben a falvak lakóitól. Legjobb eredményt a bony'hádi és a tamási járásban értek el, ahol hatvan, illetve 40 mázsával túlteljesítettek a barorafifelvá- ‘árlási tervet. Legszembetűnőbbek a méziel- \ á sári ősi mutatók. Ebből a kor­látlan mennyiségben exportál-, vagonnal vásároltak fel me­gyénkben, 5 vagonnal többet a tervezettnél, amire Tolna megyé­ben még nem volt példa. Összesen a nem szocialista gaz­daságokból tavaly felvásárol« árumennyiség 520 vagont tesz ki. Ennek a felvásárlási értéke mintegy 50 millió forint, amit a falvak lakóinak fizet­tek ki megyénkben a föld­imi vessző vetkezeti felvásárló szervek. Az elmúlt évben a felvásárolt tojás, baromfi, méz és bab mint­egy 80 százalékát előre megkötött szerződés alapján adták ál a fal­vakban. Ezt figyelembe véve az idei évbeu — a falusi lakosság kérésére — a háztáji és házi ker­tekben termelt minden áruféle­ségre kiterjeszti államunk a szer­ződéskötési rendszert. R. É.

Next

/
Thumbnails
Contents