Tolna Megyei Népújság, 1963. január (13. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-23 / 18. szám

1963. január 23. TOLNA MKGVFl VfiPttTSAO 3 iiiile 1963. évi tasiácsi terve .4 tagok éljenek Mire fordítják a 69 millió forintot ? A A kormány jóváhagyta Tolna megye 1963. évi tanácsi tervét, alábbiakban e tervből közlünk részleteket. A jóváhagyott terv kiadási végösszege a lakáskeret nélkül 43 millió forint. Ebből 36 millió forintot építésre, 2,5 millió forintot gépvásárlásra, a többit pedig egyéb célokra fordítják. Ehhez jön a mintegy 26 millió forintos lakáskeret. A kiadások ágazati megoszlása a körvetkező: A helyiipar ösz- szesen mintegy 3 millió forintot kap, az élelmiszeripar 2,7 millió forintot, a KPM 1,8 millió forintot, a belkereskedelem 1 millió fo­rintot, az egészségügy 14 millió forintot, a művelődésügy 10 millió forintot kap. a többit egyéb célra használják. Iparfejlesztés A tervben szerepel a Vasipari Vállalat műhelyének befejezése 700 000 forinttal, a Szekszárdi Nyomda gépesítésére 415 000 fo­rintot fordítanak, a Faipari Vál­lalat szociális létesítményeire pe­dig 675 ezer forintot. Szerepel a tervben egy mosodaüzem tervezé­se Szekszárdra, 300 000 forintos költséggel, valamint az új autó­javító tervezése 400 000 forintos költséggel. Az idén megkezdik Bonyhádon a sütőüzem építését, erre a célra 1 870 000 forintot irányoztak elő. A bátaszéki sütőüzem tervezése 100 000 forintba kerül. ^Egyes élel­miszeripari és helyiipari feladatok megoldására póthitelt kértek. Kommunális és kulturális beruházások Másfél millió forint szerepel a tervben a tolnanémedi Sió-híd építésének befejezésére. Közis­mert, hogy Szekszárd városban néha élvezhetetlen az ivóvíz a benne lévő vas oxidációja miatt. Ez küiünösen nyáron jelent nagy gondot, de néha télen is barna” a víz. E probléma megoldása ér­dekében Szekszárd városban egy vastalanító berendezést építenek. Erre a célra 3,4 millió forintot fordítanak. Tovább javítják az ivóvíz-ellátást a megye más ré­szein is. Dunakömlődön, Izmény- ben, Iregszemcsén, Magyarkeszin. Bátaapátiban, és Pusztahencsén rhélyfuratú kutat készítenek ösz- szesen 1 200 000 forint költséggel. A kiadások közt szerepel a szek­szárdi szennyvíztisztító berende­zés tervezésére félmillió forint, a Vízmű Vállalat fejlesztésére pedig közel 900 000 forint. A szekszárdi 300 ágyas tbc-kórház építésére 13 millió forintot fordítanak. Ugyan­akkor 900 000 forintos költséggel megtervezik a dombóvári kórhá­zat. Négytantermes iskola ebben az évben Felsőnána községben épül 1.6 milliós költséggel, egy négy­tantermes iskolát pedig megter­veztetnek Decs község részére. 5,8 milliós költséggel épül az idei év­ben a nyolctantermes gimnázium Pakson. A kiadások között szere­pel egy nyolctantermes gimnázium tervezése Szekszárd részére. Je­lentős összeget fordítanak a si- montornyai és nagydorogi közép­iskolák tervezésére. Abban az esetben, ha sikerül előteremteni a szükséges tervdo­kumentációt, Decsen meg is kez­dődik az általános iskola építése. A Húsipari Vállalatnál bővítik a műhelyt, a kórházban pedig egy raktárai építenek. A helyi utak, hidak fenntartá­sára fordítható összeget időköz­ben 3,5 millió forinttal felemel­ték. Ebből Nakon, Döbröközön és Dúzson hidat építenek'és befeje­zik a csibráki Kapos-híd építését is. Bonyhádon rendezik a főteret félmilliós költséggel, Alsónyéken megépítik a Betekints-pusztai hi­dat, a Sárvízre egy hidat tervez­tetnek Bikács község területére. Lakásépítések A lakásépítési keretből Szek­szárd városban elkészül a 72 la­kást tartalmazó bérház a kertvá­rosi részen, a Mártírok terén pe­dig 50 család részére biztosítanak lakást bérház formájában. A la­kásépítési keretből jelentős ösz- szeg jut vidékre is. Bonyhádon 12. Tamásiban pedig 18 lakásos bérház épül. Mázán ikerház for­májában 10 család részére bizto­sítanak otthont. Az idei évben megkezdik bér­ház formájában 96 lakás építését, ennek befejezésére azonban csak a következő évben kerül sor. Eb­ből 48 lakás az újvárosi részen, 48 pedig a Wosinszky Mór utcá­ban épül meg. Sajnos a lakás- építési keretből jelentős összeget kell fordítani a kisajátítási cé­lokra is. mert hiszen a bérházak egy része olyan helyen épül, ahol jelenleg magántulajdonban lévő épületek vannak. A tervben sze­repel Szekszárdon emeletráépítés is. összesen 10 lakással. Óvodák Az idei terv szerint a követke­zőképpen alakul az óvodai ellá­tottság: tanácsi és közös keret­ből összesen 280 új óvodai férő­2400 fotel az idei tervben helyet létesítenek. Ebből 45 férő­helyet Ocsény, 30<»t pedig Fadd község kap. Az óvodai férőhelyek száma 1963 végén .6969 lesz. ÁltO iános iskolák A felsőnánai új iskola mellett vegyes erőforrásból Tabódon 2, Tamásiban egy tanterem épül Helyi erőforrásból befejeződik Si- montornya községben 4 tanterem építése, Nagymáilyokon pedig egy új tantermet létesítenek. Ebben az évben tovább folytatódik a kör­zetesítés. Az év végén a tervek szerint 1087 tanterem lesz a me­gyében, ebből 159 tantermet kell kétszeresen kihasználni, vagyis ezekben lesz délelőtti és dél­utáni oktatás. A középiskolai tantermek szá­ma 101-re növekszik az idei év­ben. A szociális otthonok közül a le­hetőségeknek megfelelően a grá- bóci otthont fejlesztik legnagyobb mértékben: itt 20 új férőhelyet biztosítanak. Hőgyészen és Alsó- nánán állandó jellegű bölcsődét létesítenek az eddigi idényjelle­gű bölcsőde helyett. Villanyhálózat Megyénkben már befejeződött a községek villamosítása és most a periférikus részeket villamosít­ják fokozatosan. A tanács háló­zatbővítési keretét a következő­képpen osztották fel: fél kilomé­ter vezetéket építenek a Nagykó- nyihoz tartozó Medgyes-pusztán, két kilométert az Ozorához tar­tozó Döbrente-Szőlőhegyen, Szek­szárd város pedig 2,4 kilométert kap. Ezen felül részben beruhá­zásból. részben pedig helyi hozzá­járulással Kismórágyon több mint 3 kilométer vezetéket építenek. Termelés A megye tanácsi terve részle­tesen tartalmazza azokat a fel­adatokat is, amelyeket a külön­böző ipari üzemekben kell meg­valósítani. E tervek megvalósítá­sától függ a beruházási tervek teljesítése. A szükséges pénzfe­dezetet ugyanis csak ezáltal tud­ják biztosítani a beruházási fel­adatokhoz. B. F. Talán nem ártana rajta elgon­dolkodni? A zár számadó közgyű­lések jelenlegi rendje alkalmat- í lan arra, hogy a tagok sokrétűen elemezzék az előző cv eredmé­nyeit, hibáit. A közgyűlési beszá­moló. ugyanis, ha alapos és teljes, akkor hosszú, A tagokat kifáraszt­ja, sőt mire a felszólalásokra ke­rülne sor — ahogy mondani szo­kás — akkorra kiszaladnak az időből. Ha fel is szólal egy-két ember, társai sürgetik, hogy csak röviden, mert kihűl az ebéd, vagy a vacsora. Márpedig nagyon lé­nyeges lenne, hogy ne csak egy­két ember, hanem sok tag mond­jon véleményt, és az esztendő munkájának összegezésekor len­ne is mit. mondani. Két megoldás kínálkozik: lerö­vidíteni,. vagy összecsapni a be­számolót, hogy több idő jusson a tagok véleményére. Ez a meg­oldás nem jó, helyesebb lenne a zárszámadó közgyűléseket úgy szervezni, hogy a program egész­napos legyen. Délelőtt hangozzon el a vezetőség, az ellenőrző bi­zottság beszámolója, délután pe­dig a zárszámadás, a tagok hoz­zászólásával és összefoglalóval folytatódjék. Így a szövetkezeti gazdák jobban élhetnének jo­gaikkal és a. vezetés, a sok érté­kes észrevétellel esetleg még tar- talmasgbba tehetné a kőr.vkezö év munkáját. Másrészt pkdig job­ban érvényesülne az az elv, hogy a termelőszövetkezetnek a tagok a felelős gazdái. Ez évben A par hant on tártorták az egyik első zárszámadó közgyű­lést, Elmondta• az elnök, a. fő­könyvelő, az ellenőrző bizottság elnöke a mondóki jár. majd szót kértek a vendégek, de a tagok közül már csak mindössze ketten jelentkeztek. Nem azért, mert a többieknek nem lett- volna mon- da-nivalójult, azért jelentkeztek csak ketten,, mert dél már elmúlt, sietni kellett, nehogy kihűljön a leves. Amiről a vendégek és a tsz vezetői beszéltek, arról szólni kellett, Kézenfekvő eszerint, hogy a programot kellene tökéletesíteni ahhoz, hogy több tag jusson szó­hoz. ■ Itt. most nem a vég nélküli ta­nácskozások mellett foglalunk ál­lást, csupán az ésszerűségre, a célszerűségre apellálva mond­juk, hogy egy ilyen döntő és nagyjelentőségű esemény — mint amilyen a zár számadó közgyűlés — a tagok többségének vélemé­nye nélkül nem teljes. Jó mód­szer lehet tehát az egésznapos ta­nácskozás. Hányán jártak külföldön, hányán keresték fel hazánk különböző vidékeit megyénkből az IBUSZ-szal 1962-ben ? Kétségtelen, hogy az elmúlt évek során megyénkben is egyre nőtt azoknak a száma, akik ki­váncsiak hazánk szépségeire és lehetőségük is van az utazáshoz még külföldre is. A jjelfölíü utazásoknál például nem vehettük figyelembe azokat, akik egyénileg járták be az or­szág különböző területeit, csak az IBUSZ adatait' i^rríértetHík.'*’ ’' Ezek szerint az elmúlt évben 163 autóbusszal,, mintegy hétez­ren utaztak szervezetten a megyé­ből hazánk különböző helyeire. De nemcsak autóbusszal, ha­nem különvonatokkal is szerve­zett utazást az IBUSZ. Nagydo- rog és környékéről Balatonföld- várra 500 termelőszövetkezeti tag utazott. Budapestre hat különvo­nat indult az elmúlt évben a Mezőgazdasági Kiállításra. Ezt a lehetőséget a megyéből közel 4500-an vették igénybe. Szintén lcülönvonattal ment 419 tsz-tag és más mezőgazdasági dolgozó háromnapos budapesti kirándulásra, köztük 300-an az Állami Biztosító szervezésében. Külföldre 356-an utaztak; köz­tük negyvenhetén a Szovj . ■unió­ba tapasztalatcserére, Lengyelor­szágba negyvenep. hárman Ang­liába és többen Ausztriába. irenitrsM n'Jptn* • .. - j*-. Több mint 1600 emléktárgy a monoki Kossuth-múzeumban A Kossuth Lajos monoki szü­lőházában berendezett kis mú­zeumban több mint 1600 emlék­tárgyat őriznek. Közülük, több eredeti kézirat az utóbbi évek­ben került a gyűjteménybe. Az értékes kéziratokkal gazda­godott monoki emlékmúzeumot az elmúlt évben mintegy ötezer hazai és külföldi látogató kereste fel. A Szekszárdi Faipari Vállalat kárpitosnhíhelyében az idén 1200 rekamiét, 2400 kárpitozott széket és 2400 fotelt készítenek, ame­lyet a Bútorértékesítő Vállalaton keresztül juttatnak el a kereske­delemnek. Képünkön Ilolczer Ferenc betanított munkás a fotelba a rugót helyegi el, soha I öbbet nem A teret négyszögben, a község- ugrott a pódiumra, s kezében a választjuk, es háza előtt csendőrkordon zárta le. választási aktákkal, elkiáltotta látjuk. Az általuk hagyott keskeny ré- magát: »Éljen a mi szeretett kép- Meghökkent az egész társaság, sen érkeztek egymás után a fel- viselőnk, dr. Gratz Gusztáv«! — j|yen szen1séRtörést'? Nö de vonulók, hatalmas nemzeti színű s átnyújtotta neki az iratokat. Grátzot nem kelleti; félteni, meg-,. — Úgy van! Éljem! — zúgták volt ewe is * kácfeneiája. kezdte rá a többiek. S az ajtó mellett *s- > Pallér Ádáza konstatálhatta: az — Igazuk van. s a községeket ellenzék meglógott, de inkább járva többször hallottam éri ezt meglógatták. Grátz átvette a paksamétát, köszönetét mondott a bizalomért. zászlókat lobogtatva az élen. A községháza ablakából ezeket fSgyelgette mag, így választás előtt Pallér Ádám hivatalsegéd, akkoriban kisbírónak titulálták. Nagy hanggal éltették a jelöl­teket, mindegyik a magáét. A hazafiúi buzgalom aztán sokszor odáig ment, hogy nemcsak kia­báltak,; ócsárolták egymás jelölt­jeit, hanem hazafiság ide, hazafi- ság oda, a nemzeti színű zászlók segítségével igyekeztek beléverni a hitetlenkedő ellenpárt hangadói fejébe, miszerint az ő képviselőik az igaziak. Természetesen a má­sik fél sem hagyta magát, s a nemzeti színű zászlók minkét fél részéről derekasan működtek... — Ez alkalommal azonban a » elkezdte az ígérgetést, majd választás itt Bonyhádon egész vázolta tevékenységének módját, másképpen kezdődött — állapi- T- , , tóttá meg a községháza nagytér- - ,, cc^ves va1 asztok. m?n' mében az ajtó mellett fiilelve ?ota, . a, n'ní politikai elet Pallér Ádám. - Ez csendes vá- hasonlatos egy hosszt., de keskeny lasztás lesz. — Miért? — S ezután megadta &ttndts 1 tuíla j fdá s | magának a fel nem tett kérdésre a választ. — Itt ágált hetekig ez a Perlaki, a. baloldal képviselője. Felszította a hangulatot, s teg­nap váratlanul lemondott. — Itt most viszont csak a jobboldal, a dr. Grátz Gusztáv pártfogói jelentek meg. Mi lesz ebből? Az lett, hogy amikor tele lett la terem, Schlenckel Mihály fel­erdőhöz. Mi a közepében vagyunk az úton. Elindulhatnánk oldalt t, ki belőle, az rövklebb volna, de a bokrok miatt nehezebb lenne. Jobb. ha mi a régi úton mara­dunk. Igaz, hogy arra hosszabb is, lassabb is, de mi csak arra menjünk, mert egyszer csak ki leéli érnünk belőle. már. Azoknak í$ azt mondtam,' amit maguknak. Ezt a helyzetét én egy házaspár életével illuszt­rálom: — A feleségem szól, te Guszti, ez nem élet így. Mindig csak itthon ülsz, nem mész soha se­hova? Ila így megy tovább, én itthagylak, elválnak útjaink. — Nem akartam az asszonnyal összejönni. Begyen meg . az aka­rata, eljöttem. Hadd. legyen az asszonynak is egy kis öröme — gondoltam. — Csali néhány hete hagytam mas.'ra az asszonyt — folytatta nagy buzgalommal a bizonyítási, — máris azon morfondírozik, hogy te így, te úgy, sohase vagy itthon, _ mindig másfelé baran­golsz. Éppen így van ez itt is. Azzal szépen elbúcsúzott, nem is igen látták ökegvelmél még- egyszer Bonyhádon. Történt pedig eme nevezetes Valamelyik, túlságos bátorságot esemény a felszabadulás előtt egy választáson. Bonyhád községben. vett választó a tömegből erre borízű hangon megszólalt: — Mit akarunk vele? Ma meg­<Sz—E) ».y**

Next

/
Thumbnails
Contents