Tolna Megyei Népújság, 1963. január (13. évfolyam, 1-25. szám)
1963-01-23 / 18. szám
Tolna wfc.yfi nPpüjsäG 1963. .január 23. A szemléléseit mU imlieztiainl A KISZ bonyhádi járási végrehajtó bizottságának legutóbbi ülésén arról volt szó, hogyan lehetne megjavítani a munkát, és nagyobb tekintélyt szerezni a termelőszövetkezeti KlSZ-szerve- zeteknek. Többször foglalkoztak már ezzel a járás ifjúsági vezetői, de most valami új szemlélet éreztette hatását. A jelenlegi helyzetet, önkritikusan ítélték meg. Az ifjúsági szervezetek a fiatalokra gyakorolt pozitív hatásukat csak úgy tudják növelni, ha következetesen valósítják meg a párt helyes politikáját, és maguk mögé tömörítik a falun élő fiatalok többségét. Ennek érdekében változtatni kell az eddig kialakult szemléleten is. A meghatározó mérce csakis az lehet, hogy mindenkit — minden alap- szervezetet — az elvégzett munka alapján kell elbírálni. Ez az igényesség nagyon időszerűvé j vált már, hiszen sok esetben gátolta az ifjúsági mozgalom fejlődését az, hogy egyes KISZ- vezetők a termelőszövetkezetek, pártszervezetek vezetőiben vélték keresni a hibák okait, mondván, hogy ezek az elvtársak nem segítik az ifjúsági szervezetek munkáját. Indítsunk harcot a tétlenség ellen Általánosságban az a jellemző, hogy a gazdasági vezetők, a különböző szervek segítik a fiatalok mozgalmi munkáját. A KTSZ- szervezetek azonban csak a saját maguk által végzett jó munka alapján vívhatják ki a tekintélyt. Az ifjúsági szervezetekben is a nagy szavak helyett a tettekre van szükség. Olyan programot dolgozzanak ki az" aláp- szervezelek, amelyek reálisak, teljesíthetők. Több esetben előfordult — nemcsak a bonyhádi já-^ rásban, másutt is —, hogy a tsz egy-két hold földet adott a fiataloknak, hogy anyagilag is segítse a szervezet munkáját. Voltak szervezetek, amelyek valóban hasznosították a föld termését, de sok volt az olyan is, ahol gyom terítette a földet. Több olyan esetről , is beszámolhatnánk, ahol rendetlen a KISZ- helyiség, nem vigyáznak a KISZ vagyonára. Az ilyen esetek vonják aztán maguk után a következtetéseket: — ilyenek a mai fiatalok, nem lehet rájuk számítani. Nagyobb önállósággal kell, hogy dolgozzanak a KlSZ-szerve- zetek. Sok helyen gyakorlattá vált, megszokták a gyámkodást, azt, hogy úgy bánnak velük, mint nagymama az unokájával. Hogy csak egy példával éljünk. Tompái Béla elvtárs, a kétyi tsz elnöke mondta el a következőket: Nehéz helyzetben vannak, kevés az irodahelyiségük, ők a szűkös helyzetben is szorítottak egy helyiséget a tsz-fiataloknak. Kályhát is adtak a szobába, csak egy utcahosszal odébb kellett volna menni érte. Kocsit is adott a szövetkezet (a KISZ-titkár kocsis, tehát el tudtak volna menni érte). De még jelenleg is rendetlen a helyiség. Fűtés hiányában nem tudnak ott összejönni a fiatalok. Az estéket az utcán, vagy a kocsmában töltik. A módszeren kell változtatni A vitában különös hangsúllyal kapott helyet a vb-ülésen az, hogy a vezetőségek jó kiválasztása mellett különös gondot kall fordítani a járási bizottságnak a m'urtlta ellenőrzésére, a jó Vezetés kialakítására. Éddig sok volt a lótás-futás a járásban. A jövőben több" alkatommal -ellenőrzik majd a vezetőségi üléseket, és ezzel segítik kialakítani az alapszervi irányító munka színvonalának emelését. A vezetőséggel együtt — éppen a tekintély növelése érdekében — a titkárok legyenek következetes harcosai vállalásaik teljesítésének. Tartsanak ők szoros kapcso. latot a község vezetőivel. A kiszeseknek több idejük van arra, hogy problémáikkal, elgondolásaikkal keressék fel a tsz elnökét, párttitkárát. Természetesen ez nem mentesítheti a helyi vezetőket az alól, hogy időnként, fontosabb esetekben a fiatalok rendezvényein részt vegyenek. Bátran álljunk ki a szövetkezeti mozgalom . mellett Egyre több azoknak a fiataloknak a száma, akik már a tsz- ben dolgoznak. Ezeknek egy része, mint családtag dolgozik. A KISZ helyi szervezetei helyes agitációs módszerekkel segítsenek meggyorsítani azt a folyamatot, hogy ezek a fiatalok élethivatásnak tekintsék a mezőgazdasági munkát, otthonra találjanak a szövetkezetben. Egy sor példa bizonyítja már ázt, hogy anyagilag is jobban jár az a fiatal, aki a családi háznál marad és a szövetkezetben dolgozik. Éppen Kétyen csináltak ilyen számításokat. Ugyanebben a szövetkezetben a fiatalok részére lehetővé tették, amennyiben igényt tartanak rá, hogy jövedelmüket havi bér formájában kapják meg. A szövetkezetek erősödésével ez a folyamat valószínűleg meggyorsul majd. De a KlSZ-szervezetek- nek szinte egyik legfontosabb fel- ndátá,' hogy segítsék a fiatalokkal megértetni a. mezőgazdasági munka megváltozott jellegét. Kerekes Ibolya Brigádnapló töredékek AZ ÜZEMBEN KERESTEM FEL Molnár Jánost, bár nem szeretem a gép mellett dolgozók figyelmét élvonni a munkától. Az üzemelő gép melletti beszélgetés — erre már számtalan példa volt — baleseti veszéllyel járhat. Megértő vagyok e tekintetben, talán azért is, mert valamikor üzemi baleset ért. A körülmény nem volt alkalmas a beszélgetésbe. Csak annyi időre vettem igénybe Molnár János brigádvezető idejét, míg elkértem tőle a brigádnaplót és megbeszéltük, hogy mikor találkozunk. A naplóírás lehet sokféle, belelapozgatva az ember azt érzi, hogy írójának belső életébe nyer betekintést. A Simontornyai Bőrgyár talpüzemének brigádnaplóját különös érzéssel olvasgattam. Minden bejegyzésnek megvolt a fontossága, mondanivalója. Gara János a brigádnapló vezetője lécesről lépésre adta vissza a brigád napi munkáját, a termelési értekezletek tapasztalatait és a napról napra összeíorrottabb kollektíva életét. A szocialista szerződés a Béke brigád vállalásait összegezte. A brigád tagjai fogadalmat tettek a terv teljesítésére, s a minőség javítására, a társadalmi munka végzésére és tanulásra. Minden brigádnaplóban így van. A talpgyár Béke brigádja a mennyiségi mutató teljesítése mellett elsősorban a minőség javítására tett vállalást és pedig azért, mert a minőséggel volt a legtöbb baj. A BRIGÁD megalakulása nagy port vert fél. A többi üzemrészben ugyanis már sorra alakultak a Szocialista cím elnyeréséért küzdő brigádok. A talpgyárban ők voltak az elsők. — Mire jó ez a normahajszolás? Minek akartok kiugrani? — kérdezték többen bizonyos cinizmussal. A brigád egyik, másik tagjára — bár most már kár lenne hány- torgatni kik voltak, — hatást gyakoroltak az ellenzékieskedők. Gép melletti munkájukat ugyan becsülettel elvégezték, de a társadalmi munka végzése, a brigád összejövetelen való részvétel sehogy sem akaródzott. — Nehezen szoktunk össze, mert kétfelől is éreztük a „nyomást” — vallják be most már nagyon őszintén. Azt gondoltuk, majd csak megúnja valaki, s, ahogy fellángolt a lelkesedés, majd le is lohad. Hogy nem így történt, egy kicsit a brigádveze- (őnk érdeme. Láttuk, hogy „stabil ember” és amit elkezd azt végig viszi. Összefogta a jónépet, kezdetben kis dolgokat eszelt ki. A napló veztéséhez egy komolyabb füzet és töltőtoll kellett. Közösen adtuk össze a rávalót. Bár kis összegről, mindössze 3 forintról volt szó, de az zsebre ment, s így egyik másiknak nem tetszett. De később, amikor a Botos „szaki” nyugalomba vonult, közösen vettünk ajándékot és nem is akármilyent. Hát így történt, és összerázódtunk. Az első félévi tervteljesítési I ötelezettségnek a brigád eleget tett. Ezután a Szocialista brigád cím elnyeréséért indított mozgalmon belül a „Ne adj tovább selejtes munkadarabot” kezdeményezés indult el. Ez is eredményesnek bizonyult. A KÖZÖS MUNKÁBAN egy- bekovácsolódott emberek mind többet voltak együtt. A nevezetes ünnepeken, május 1-én. augusztus 20-án, november 7-én együtt1 szórakoztak. Sokszor tárgyaltak meg politikai eseményeket, amikor a szovjet űrhajósok a páros űrrepülést hajtották végre, erről is megemlékeztek. A brigádnaplóba került Andrian Nyikolajev és Pável Popovics fényképe. Lépésről lépésre figyelemmel kísérték az Egyesült Államok Kuba ellen intézett agresszióját, s tiltakozó röpgyűlést tartottak. Megvitatták a VIII. pártkongresszus irányelveit, majd a kongresszus anyagát tanulmányozták. Csak néhány mozzanatot ragadtam ki a naplóból, s ezek közül is még egyet. — A kongresz- szusi mukaversenyben elért eredményekért brigádunk 2000 forint jutalmat kapott. A pénzt, mint a kollektíva tulajdonát OTP betétkönyvbe .helyeztük el — írják. Az 1962-es évet eredményesen zárta a talpgyár Béke brigádja. A Szocialista brigád cím viselésére érdemeket szereztek. A brigádban kialakult egy olyan vélemény, amely szerint a brigád tagjai most már megközelítően a szocialista erkölcs normái szerint élnek és dolgoznak. P. M Bővül a szolgáltatás a népboltokban A lakosság igénye évről évre nagyobb. Ezt igazolja az 19G2-es esztendő is, amikor a megye népboltjai 354 millió forint értékű forgalmat bonyolítottak le. (17 millióval többet, mint 1961- ben.) Az igényesség azonban nemcsak ebben mutatkozik meg, az érdeklődés a jobb minőségű árú felé tolódott ‘ el, élelmiszerben és ruházati cikkekben egyaránt. Nőtt az igény a szolgáltatások iránt is. Több kölcsönvehető mosógépet, porszívót kérnek és több segítséget a lakberendezéseknél. Az igényeket figyelembe- véve készítette el a Népbolt Vállalat Központja az idei szolgáltatási tervet. Milyen újabb kedvezményt nyújtanak a lakosságnak? — érdeklődtünk Greif Antaltól, az áruforgalmi osztály vezetőjétől. — Minden intézkedésünkkel a háziasszonyok munkáját akarjuk elsősorban könnyíteni. Régi kérésüknek teszünk eleget, amikor az élelmiszer-üzletekben biztosítjuk a mák, dió, kávé darálását, hentesüzletekben pedig a húsét. S azzal is, — a megyeszékhely kivételével — hogy bővítjük a kölcsönvehető háztartási gépek számát. Pakson, Tolnán és Bonyhádon hoznak létre új kölcsönzőket, a legtöbb igény ezekről a helyekről érkezett. Tervezik, a vásárolt áruk házhoz szállítását és beszerelését is. Televíziók, rádiók, csillárok szerelését és lakásberendezést. Különösen a fiatal házasoknak jelent majd segítséget, hisz szerelés közben a gépek kezelésére is kioktatják őket. — A konfekciós üzletekben is bővítjük a szolgáltatást. Az ott vásárolt ruhák alakra igazítását is elvállaljuk, persze csak kisebb igazításra gondolunk. — Félkész ruhák árusítását nem tervezik? — Csak a jövő évi terveink között szerepel, ha majd felépítjük Szekszárdon, a Garay-téren az egyemeletes áruházunkat. A szolgáltatások bővítését a tervezett program jóváhagyása után, azonnal megkezdik, melyek a megye 143 népboltjába visznek valami újat, fokozzák a lakosság igényelnek kielégítését. A hűtő- és presszógépek javítója A Tolnai Fémipari és Szerelő Ktsz foglalkozik különböző háztartási és ipari gépek javításával. A ktsz-nek ez a javító részlege negyedévenként több mint 200 000 Ft értékű javítási munkát végez. Képünkön Pusztai László hütő- és presszógép-szerelő egy krémkávé-presszógép összeszerelése közben. Pusztai László jó munkája hozzájárul ahhoz, hogy a részleg állandóan száz százalék fölött teljesít. NEM MARAD KI A A% alsónyéki tartalékok Egy év alatt húsz—negyven százalékkal növekedhetne a gyenge és a közepes termelőszövetkezetekben a tagok jövedelme — minden állami támogatás nélkül — ha kihasználnák a már meglévő adottságokat. Mit jelent ez a „meglévő adottság”? Van-e ilyen, és igaz-e, hogy kihasználásával egy év alatt húsz—negyven százalékkal növelhető a tagok jövedelme? A kérdésre Alsónyéken kerestem választ —• ahol a tsz n közepes gazdaságok sorában foglal helyet. Horváth József elnök, Bátor József növénytermesztő, Erdős Miklós brigádvezető, Kovács János ellenőrző bizottsági elnök és Nagy István öntözőmérnök képviselték a tagokai azon a rögtönzött tanácskozáson, amelyen a meglévő és kihasználásra váró tartalékokról beszélgettünk. Beigazolódott, hogy nemcsak szóbeszéd, vagy kinyilatkoztatás, ellenkezőleg, konkrétan, pontosan kimutatható valóság, hogy a tagok jövedelme egy év alatt állami támogatás nélkül is jelentősen nő, ha nagyobb a rend, a fegyelem, pontosabb és lelkiismeretesebb a munka. Az alsónyéki termelőszövetkezetben ez a legnagyobb kihasználatlan tartalék és szinte kézenfekvő adottság. Tavaly sok ezer forint elpufogott a levegőben. Gyakran előfordult hogy reggelenként az erőgépek egy—másfél órát a kisegítő személyzetre várakoztak. Mindé;? perc haszontalan állásidő a kiosztható jövedelmet csökkentette — és sok kicsi sokra megy. De hát miért álltak oly gyakran a gépek, hol itt a tartalék? A laza munkafegyelem miatt álltak, ha a tagok idejében érkeznek munkahelyükre, akkor a félórákkal, az egy órákkal, ezreket megtakarítanak —, nem másnak, saját maguknak. így azonban a forintokat úgyszólván kiszórták az ablakon. Ennyit számítanak a félórák. Előfordult, hogy éppen a gépek késedelmes indulása miatt, azok, akik félórát késtek, pontosan annyi forintot hagytak elpufogni. amennyit azon a napon kerestek. Bátor József növénytermesztő szerint nem tanácsos emiatt szólni, mert könnyen megkapja az ember, hogy „mit ugrálsz, te talán több akarsz lenni”? Pedig aki szól, az nem azért teszt, mert több akar lenni, azért szól, hogy a közösség többre menjen. Ha valaki józan ésszel bír, annak fáj látni a forintok köny- nyelmű. nagyvonalú pocsékolását. A kenderhordásnál fordult elő, de más munkáknál is, hogy megállt a „tudomány”, mert akikre a brigádvezető számított, azok közül egyik-másik tag egyszerűen nem jelent meg, s miattuk azok is tétlenkedni kényszerültek, akik a pontosságot szeretik. Két óra kiesés éppen akkor fel sem tűnt, meg sem látszik, de ha év végén a sok két órát összeadják, akkot kiderül, hogy a meddő órák három—négy forinttal csökkentik a munkaegység értékét. Hogy ez az állapot megszűnjön, ahhoz az állami segítség kevés, ahhoz a tagok kollektív fegyelmezettsége kell. A tsz-ben körülbelül tíz hold föld jut egy tagra. Ez már önmagában is bizonyítja, hogy itt a pontos munka nélkülözhetetlen. Mégis, van negyven—negyvenöt
