Tolna Megyei Népújság, 1963. január (13. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-04 / 2. szám

19C3. január í. TOLNA MEGYEI NEPŰ.ISAG 5 Igy icezdődött az új év Huszonhét belépési kérelem a mözsi Új élet Tsz vezetői előtt Sok mindent megértek az el­múlt esztendőkben a mözsi Uj Élet Tsz tagjai, jót is, rosszat is, bár a bizakodás rendszerint több volt, mint az eredmény. Nem egy szövetkezeti gazdában megcsappant a bizalom is, s tavaly ilyenkor 37 kilépési ké­relem feküdt a szövetkezet ve. zetősége előtt. Uj volt a vezető­ség, s nem kellett különösebb borúlátás ahhoz, hogy a kilépési kérelmek garmadáját látva ne a legrózsásabb reményekkel kezd­jék az 1962-es évet. Azóta sok minden megválto­zott a 2500 holdas gazdaságban, sok remény vált valóra, sok olyan új terv született, amely szebbé, gazdagabbá teszi majd a mözsi tsz-tagok életét, s ezt a megváltozott világot mi sem fejezi ki jobban, mint a szövet­kezeti gazdák tréfás-komoly új­évi köszöntője, amivel a vezető­séget üdvözölték: »Isten tartsa meg eszüket az új esztendőben is!«. Persze, nemcsak a vezetőkről van szó. hanem arról, hogy vezetők és tagok egybeforrva, közös munkával olyan ered­ményt értek el Mözsön. amire korábban nem volt példa. Még nem véglegesek a számadatok, de az eddigiek azt mutatják, hogy a munkaegység értéke kö­rülbelül 35 forint lesz. s ehhez járul munkaegységenként 7 fo­rint prémium. De ez sem min­den, mert például csak kuko­ricából 40 vagonnal vittek haza a szövetkezeti gazdák termé­szetbeni prémiumként, s ez a mennyiség csaknem annyi, mint amit a falu 1961-ben összesen betakarított! A 40 vagon prémium-kukorica nemcsak azt jelenti, hogy a szövetkezeti tagok jövedelme ezzel is nagyobb lett, mert a. tekintélyes mennyiségű takar­mánynak az ország is hasznát látja. A mözsi gazdák ugyanis a kukoricát sertésállományuk fejlesztésére fordítják, s a ház­táji gazdaságokban körülbelül kétszeresére fog emelkedni az anyakoca-állomány, ami azt je­lenti, hogy a jelenlegi 50—60 leszerződött hízó helyett az év végére 2—300 hízót értékesíte­nek szabadon a mözsi háztáji gazdaságok. De nemcsak egyénileg gaz­dálkodnak a mözsiek, jócskán gyarapodott a közös vagyon is. Arany István, a szövetkezet el­nöke jogos büszkeséggel mond­ja, hogy kerek egymillió forin­tot tartalékoltak az idei évre. amit ha kiosztanának, jelenté­kenyen növelné a munkaegység értékét. A tartalék azonban egy esztendő múlva kamatozni fog, s mindannyian látják hasznát. A hangulat megváltozását azonban nem is lehet pénzzel mérni. Mert egy esztendővel ez­előtt többen voltak olyanok, akik szabadulni igyekeztek a mözsi tsz-ből, s úgy vélték, másutt jobban megtalálják szá­mításukat. Ezt mutatta az a 37 kilépési kérelem, ami az 1962-es év első napjaiban fogadta a ve­zetőséget. Az akkor kilépettek közül azóta már többen vissza­találtak a szövetkezetbe, az Uj év első napjan pedig 27 be­lépési nyilatkozat feküdt az el­nök asztalán. Akik most fel­vételüket kérték, csak az ered­ményt látták, s ez a 27 aláírás igazolja, hogy a mözsi szövet­kezeti gazdák munkájukkal rá­szolgáltak az elismerésre. <i> A jól végzett munka He Elérkezett az őszi kalászosok felültrágyázásának ideje .4 tamási és a dombóvári járás tsx-eiben 1757 hold kukorica még mindig töretlen — is időjárás okozta elmaradás nem engedélyes pihenőt — A januári időnyerés tarassi hasson A megye területén mégcsak a paksi járásban és Sacks zárd vá­rosában fejezték be a szövetkezeti gazdák a kukoricatörést. A bony­Jégpáncél a megye útjain Csak néhány autóbusz közlekedett — Gyerekek korcsolyáznak az úttesten — Több száz útfenntartó munkás salakot szór A jó öreg föld immár másod­szor ingott meg alattunk ebben az évben. Alig köszöntött ránk 1963, s máris úgy éreztük, ki akar szaladni alólunk. Ez még érthető volt, s valahogy elviseltük job­előtti órákban több száz útfenn­tartó munkás fáradozott, hogy járhatóvá tegyék az utakat. Szekszárdon csütörtök reggel alig egy-két lakóház és közintéz­mény előtt nem szórták csak a ban, hisz az újév mámoros reg-1 járdát salakkal. A városban a gélének rovására írhattuk. Teg­nap másodszor ingott alattunk a föld. Jégpáncél borította Tolna megye útjait. Szerdán a délutáni óráikban, amikor a nappali kis felmelege­dést ismét erősebb hideg váltot­ta fel, a hóié ismét fagyni kez­dett. Már a kora esti órákban ve­szélyesen csúszóssá váltak me­gyeszer te az utak. A szerda este Szekszárdira érkező autóbuszok mind késtek. Több járat kocsija be sem jött. Csütörtök reggelre pedig megbénult a közúti közle­kedés. A megye távolabbi közsé­geiből nem tudtak elindulni a gépjárművek. A megyeszékhely­hez közelebb lévő községekből lépésben jöttek be a kocsik. A pécsi, mohácsi, és. budapesti bu­szok egy részét nem merték elin­dítani. A hatalmas gépjárművek kormányzása lehetetlenné vált. Csütörtök reggel hozzávetőleges számítás szerint mintegy félezer munkás és alkalmazott késett munkahelyéről, mivel nem tudtak időben elindulni, lassan jöttek. a buszok. Az éjszakai órákban szinte ki­halt volt a megye közút-hálóza- ta. Alig egy-két kocsi közleke­dett. Budapestről például a me­gyeszékhelyre az éjszaka a há­romórás menetidő helyett tíz órát vett igénybe a rendkívül síkos úttesten való közlekedés. Duna- íöldvát térségében például egy ötkilométeres szakaszon három órába került az átkelés. Az útfenntartással foglalkozó munkások éjszaka is ügyeletet tartottak. Főleg az emelkedőket szórták salakkal, de nem sokat jégpáncélozott úttesten a délelőtti órákban még nem történt „síkos baleset”. A kenyérgyár «motoros kifli- szállítója a rossz útviszonyok el lenére is közlekedett, időben szál­lították legtöbb üzletbe a friss péksüteményt, különösebb baj a tejszállítással sem volt. Néhány felelőtlen szülő gyer­meke azonban az úttesten kor­csolyázott. Nem engedhetjük meg hogy a gépjármüvek résziére fenn­tartott úttest játszótér legyen. Most nagyon nehéz a gépjármű­veket vezetni, a félcet nem tudják használni, csoda, hogy a reggeli órákban a megyeszékhelyen nem történt baleset... Délután kaptuk az információt a mentőktől. E szerint a megye egész területén még tegnap a déli órákban is síkos volt az út­test. Sajnos, két áldozata van a jégpáncéllal fedett utaknak. Bá- taszéken egy harminchárom éves fiatalember olyan szerencsétlenül esett, hogy lábát törte. Györköny községben hetvennégy éves asz- szo-ny esett, el, és karját törte. Mindkét sérültet beszállították a kórházba. A közlekedésrendészeti szervek­től késő délután kértünk tájékoz-’ tatást, történt-e közúti baleset. Örömmel újságolták, a baleseti járőrnek nem kellett kivonulni, eszerint még árokba csúszás sem volt. A Meteorológiai Intézet előre­jelzése szerint a következő na­pokban sem változik az időjárás. Éppen ezért ezúttal is felhívjuk kedves olvasóink figyelmét, fi­gyelmesen közlekedjenek, a há ért ez sem. hisz esett az eső a j zak előtti járdát szórják fel sa- megye több részén, és azonnal1 lakkal, s ne engedjék a gyere megfagyott. A reggeli és a dél-1 keket a síkos úttesten játszani. hádi és a szekszárdi járás közös gazdaságaiban összesen, körül­belül 300 holdon, a tamási és a dombóvári járás termelőszövet­kezeteiben még 1257 holdon tö­retlen a kukorica. Legnagyobb az elmaradás a tamási járás terüle­tén. Januárban vagyunk. A be­takarítás ideje rég elmúl!. Ön­kéntelenül felmerül a kérdés, mi a magyarázata annak, hogy még száz hold számra találni kuko­ricát a határban. Egyesek úgy vélik, a magya­rázat, az ok a járási és a szövet­kezeti vezetés színvonaltalanságá- ban keresendő, másrészt abban, hogy az érintett gazdaságokban a tagok rossz gazdákként dolgoz­nak. Ezt így. egyértelműen ki­jelenteni nem lehet, mert a való­ság más. Az elmaradás elsősor­ban azzal magyarázható, hogy gyorsan és váratlanul köszöntött az országra a télies idő. ami fő­leg a mezőgazdaságot érintette. Nehezítette, lassította a betaka­rítást az is, hogy egyes termelő- szövetkezetekben nem rendel lceznek elegendő szállítóeszközzel. Persze hasonló nehézségekkel küszködtek azok a gazdaságok is, amelyekben idejében végeztek a betakarítással. Éppen ezért nyil­vánvaló. hogy a késést, az el­maradást bizonyos fokig hanyag­ság, szervezetlenség is előidézte. Mindenesetre ma már ott tar­tunk hogy az okok keresésénél sokkal fontosabb a munkák gyors befejezése. Ahol még töretlen a kukorica, ahol még talpon áll a szár, ott a szövetkezeti gazdák nem engedhetik meg maguknak a téli pihenőt. Ez érthető és nyilvánvaló, hiszen amúgy is ren­geteg a tennivaló. Egyebek között elérkezet t az őszi kalászosok felül- trágyázásának ideje. A Megyei Tanács vb. mezőgazdasági osz­tálya a múlt évi tapasztalatok figyelembe vételével azt javasolja a termelőszövetkezetek vezetőinek és gazdáinak, hogy késedelem nélkül kezdjék meg mindenütt a kalászosok fejtrágyázását. Tavaly ezzel a munkával a megye közös gazdaságai megkéstek. Az idén még indokoltabb az iparkodás, hi­szen sokkal nagyobb hátrányt kell behozni, mint a tavalyi év ha­sonló időszakában, mivel a mély- j szántás, a szárvágás és a kuko- j ricatörés egyrésze szintén meg- I lévő tennivaló. I elyes lenne, ha egyszer pszichológusok vizsgálnák azt a kérdést, hogy milyen hatás­sal van a dolgozókra a jól, vagy rosszul végzett munka. Nem az én ötleteim ez, úgy vetítem el, egyik gyárunk igazgatójától. Értekezlet után, amikor az em­ber feje tele van szempontokkal, viták heves érveléseivel, került sor beszélgetésünkre, amikor a gyár igazgatója szóba hozta: So­kat beszélünk, talán esetenként többet is arról, hogy a munkások milyen nagy lelkesedéssel vesz­nek részt nagy céljaink megvaló­sításában. A legtöbb esetben így van ez, mert a munka, a siker öröme nagyobb lendítő minden­nél. S kerestük, s találtunk erre pél­dákat, bőven. így elsőként a kongresszusi versenyt vettük bonckés alá. Az igazgató, s én is, eléggé ismerem ahhoz a megye iparát, hogy megállapításaink tár­gyilagosak legyenek. Befejezte éves tervét már október végén a Talajerőgazdálkodási Vállalat. Nem országos jelentőségű munkát végeznék itt, de itt is emberek dolgoznak, s itt siem mindegy, hogyan megy a munka. S kellett ehhez különös műszaki intézkedés bevezetése? Vagy szükség volt ar­ra, hogy a dolgozók sarkába áll­janak, hogy gyerünk emberek, mert rajtunk a világ szeme? Nem. Egyik ..módszerhez” sem kellett nyúlni. Elég volt csak kitenni a hirdető táblára egy negyedívnyi papírszeletet, rajta egy mondat- I tál: „Ma teljesítettük a tervet”. S ennek a rövid mondatnak nagy hatása volt. Mert az emberi kép­zelet gazdag, látja, mi van e mon­dat mögött. > P hhez hasonlót tapasztaltam Dombóváron, a fűtőház­ban is. A fűtőházban a széncsök­kentés a fontos. Mondhatni, nép- gazdasági érdek. S nem kell biz­tatni a mózddriyfütőket: takaré­koskodjatok! Megteszik azok anélkül is. Mert látják, jól men­nek a dolgok, ő ez a nyitja min­dennek, ez az indítéka annak, hogy egymást múlják felül a munkások, ki jön meg egy-egy útról nagyobb szén take lakosság­gal. Fontos persze, hogy ismerjék is a munkások a termelő egység eredményét. Nem kell nagyon magyarázni, csak rövid hírben a munkások tudomására hozni: emberek, jól dolgoztak. Annyit megállapítottam, s igaz­gató ismerősöm is csak úgy van vele, nagyon jó hatással van a munkásokra a jól végzett munika tudata. Persze, eddig el is kell valahogyan jutni. Ez mér nem is annyira pszichológiai dolog, mint gyakorlati kérdés. S kezdődik ez a vezetőknél: igazgatóknál, művezetőknél. Mert végeredményben rajtuk múlik. Mert a gép mellett álló munkás megteszi, ami tőié telik, ha most még főleg' anyagi érdekeltségből is. (Egyébként az anyagi érde­keltséget megszüntetni, s elvetni nem lehet, mert ez előre vivője nagy céljainknak). Tehát kezdő­dik a vezetésnél a rendcsinálás. S ezt kellene ttenni jónéhány gyár­ban. Hogy csak a lényegesebb üzemeket említsem: elsősorban Simontornyán. Ebben,- a hatalmas* korszerű gyárban rosszul men­nek a dolgok. S évek óta vajú­dik az ügy; vezetői, gazdaságpo­litikai, vagy a munkásokban rej­lő hibák miatt termelnek-e rosz- szul? Fásultam, fáradtan, közöm­bösen állnak a munkások a gép­hez. Nem lelkesíti őket különö­sebben semmi. Hisz egyre csak azt hallják, ezt meg azt a ne­gyedévet, ennyi meg ennyi mil­liós deficittel zárták. Nein vala­mi lelkesítő lehet ennek tudatá­ban dolgozni. Ha angulafS helyzet. ahogy mondottuk jónéhány évvel ezelőtt. Rossz hangulat van a gyárban — írnánk tíz évvel ez­előtt a jelentésben. S igazunk volna, mert a tények ezt bizo­nyítják. S ilyen alkalommal, ne­hezen tudom elképzelni, hogy a munkás szabad idejében azon tö­ri a fejét, hogyan lehetne job­ban, eredményesebben dolgozni. De lehetne beszélni az építő­iparról is. Sajnos, itt is már ho­vatovább krónikussá válik a rossz munka. Javára írandó az építő­ipari gazdaságvezetöknek. meg­tesznek minden tőlük telkeiül, de mégis rosszul mennek a dolgok. Itt már feljebb, másutt kell ke­resni a hibák okát. Beruházási feladatok rossz előkészítése, rossz tervek, anyaghiány, mind hozzá­járul, hogy kédvét szegje a mun­kásnak. Nem vagyok pszichológus, gon­dolataim csak a laikusé. De azt hiszem, senkinek nem mindegy.' hogyan mennek nálunk a dolgok, hogyan lelkesednek a munkások az ügyért. S ezért is kell erről a dologról beszélni: Elemezzük, mi az oka a rossz munkának, ho­gyan tudunk a munkásnak ked­vet adni a munkához, hogy szív­vel, lélekkel csinálja, ne csak azért, hogy tele legyen a boríték, vagy hogy több legyen a boríték­ban. Ezért is! De ne csak ezért! Akkor majd még több alkalom­mal vesszük észre a jól végzett munka jó hatását. PÁLKOVACS JENŐ Új helyiségbe költözött a szekszárdi IBUSZ-iroda Az IBUSZ szekszárdi kirendeltsége beköltözött az újonnan épfiit. korszerűen berendezett helyiségébe. Január közepétől az íitlevél- osztály is a« új irodában működik

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents