Tolna Megyei Népújság, 1962. december (12. évfolyam, 281-305. szám)
1962-12-16 / 294. szám
± TOLNA MEGYEI NÉPÜJSAtí 1962. december 16. Régmúlt idők 12 vagoimyi bizonyítéka Liszt Ferenc naplója — Tolna megyei parasztmegmozdulások — Styrum Lymburg gróf levéltára Mit adott9 hogyan dolgozott a bonyhádi járás ipara 1962-ben ? Mennyezetig nyúló állványok tele könyvekkel, a padlózaton jókora iratkötegek. Hogy hány akta van egy-egy kötetben? Nehéz lenne megszámolni, legfeljebb súlyról, s hosszúságmértékről beszélhetünk ebben az „irattárban”. — Csodálkozol? Pedig ez csak egy kis töredéke annak, ami birtokunkban van. Ha az összes birtokunkban lévő inatköteget egymás mellé állítanók, körülbelül négy kilométer hosszú távon férne csak el, az összsúly pedig 12 vagonnyit tenne ki. ' Dr. Hadnagy Albert, a Szekszárdi Levéltár vezetője „nyugtatott” meg e szavakkal, miután lát. ta, hogy meglehetősen csodálkozom. Később akadt még több csodálkoznivaló is. — Ismeretes, hogy a levéltár anyaga a háborúban meglehetősen megsérült, összekeveredett. Az anyagot rendeztük. Másfél évtizedes munka eredményeképpen most végeztünk ezzel a nagy munkával. Rendezés közben, mint ahogyan az ilyenkor lenni szokott, sok értékre bukkantunk. Mindenekelőtt el kell mondani a levéltárunkról, hogy sok tekintetben értékesebb az anyaga, mint egyes megyéké, mert a háború előtt egy ízben sem szelektálták. Nos, nézzük az érdekességeket, amelyekre a rendezés közben bukkantak. Már részben ismeretes a Tolna megye parasztmozgalmaival kapcsolatban előkerült anyag. 1757 és 1766 közt olyan nagy paraszt- mozgalmak bontakoztak ki Ozo- fán, Tolnán, Szakályban és Szék. szárdon, hogy megmozgatták az egész nemesi vármegyét. A vár- jffegyd'' lírái megrettenték,' S' nagy vizsgálatot indítottak. Ez ügyben 87 oldalas jegyzőkönyv készült, ámi abban az időben ugyancsak ritkaságszámba ment. A parasztok egyenlő jogokat követeltek, mert azt tartották, hogy születésénél fogva minden ember egyenlő. A levéltárban sok olyan értékre is bukkantak, amelyeknek jelentősége messze túlnő a megye határain, sőt, még az ország határain is. A rendezés közben bukkantak rá Liszt Ferenc 58 eredeti levelére és egy naplójára. A naplóban szekszárdi tartózkodásának nyolc napját festette le mesteri módon. Mint ismeretes, több ízben tartózkodott Szekszárdon, a A levegő soha nem állt meg, bolyhos szelek fürdették a tájat, a pihenő emberek szívesen tódultak ki az utcára, hogy belemárt- hassák arcukat a szellőhullámokba. Dani a munkásszálló ablakából tekintett le a népes utcára. Egyedül volt a négy ágyas szobában. Cimborái csalták ugyan egy kis tekergésre, de inkább a pihentető magányhoz volt kedve. A szerencsétlenség óta még szót. Ignabb, még óvatosabb lett. Nem a lélek félénksége miat, rég otthon érezte már magát az emberek között. Inkább a testi megpróbáltatás halkította el lényét. Any- nyira legyengült, hogy napokig járni sem tudott. De szerencsére gyorsan gyarapodott az ereje. Az ablakba könyökölt, mélyeket lélegzett az erdő felől áradó, gyantaillatú levegőből. Nézte a sétáló embereket. A lusta léptek csoszogó zaja álmosítón zsongott az utcában. Leginkább ünneplőruhát viseltek a járókelők. Az volt itt a szokás, hogy a délelőtti műszak munkásai aludtak egy sort ebéd után, majd ünneplőbe öltözve levegőztek, söröztek, beszélgettek késő estig. báró Augusz-család vendégeként. A naplóban az 1865-beli itttartóz- kodásának élményeit örökítette meg, a többi közt egy kedves Csörge-tói emlékét. Érdemes lenne foglalkozni a napló kiadásának gondolatával. A városnak becsületére válna, ha ezt több nyelven megjelentetné, megfelelő tanulmány kíséretében. A zenei hagyományoknak ez igen szép példája lenne, s híre köny- nyen eljuthatna az ország határain túlra is. A zenetörténeti értékek közé tartozik az a két Haydn-levél is, amelyet ugyancsak a rendezés során találtak. Eddig kevésbé ismert az a dokumentum, amely arról tanúskodik, hogy Hőgyészen Apponyf gróf 1813-ban zeneiskolát alapított, 22 taggal. Ez az ország első zeneiskolái közé tartozik, de a további kutatások során könnyen kiderülhet, hogy ez volt az első. A zeneiskolát megalapító Apponyi grófról feljegyezték, hogy nagy barátja volt a zenének. Zenerajongására mi sem jellemzőbb, mint, hogy a kastélyban csak olyan személyeket alkalmazott, akik valamit értettek a zenéhez. Megtalálták a többi közt Styrum Lymburg német gróf, családi levéltárát, amelyben nagyon sok német, olasz, francia és holland vonatkozású érték található. Ez a családi levéltár a XVIII. század elején került a megyébe, mert Styrum Lymburg tulajdonába került a simontornyai vár, s magával hozta a családi levéltárat is. A család 1800 körül halt ki, s összes vagyonát jótékonysági célokra fordította. Alapítványt lé- testített, amelynek kezelésével Tolna vármegyét bízta meg. Ez az alapítvápy mintegy 300 000 aranyforintot tett ki, s az első világháború idején semmisült meg. Az anyag jelentős része természetesen még feldolgozatlan. Dr. Hadnagy Albert hosszas és fáradtságos kutatómunkával már feldolgozta a megye parasztmozgalmára vonatkozó anyag nagy részét. Erről a közönség már kiállítást is láthatott, s előadást is hallhatott. Dr. Hadnagy Albert most újabb előadásra készül, hogy minél többen megismerhessék a parasztság küzdelmeit. Reméljük, hogy egyéb témakörből is egyre több értékkel ismerkedhet meg a közönség. Váratlanul neki is kedve kerekedett, hogy kiszabaduljon a falak közül. Gyorsan belebújt sötétkék, bojtosvállú egyenruhájába. A tükör előtt illesztette fejére a fess tányérsapkát. Egy darabig sápadt képmása bámult rá. Idegen arc nézett rá vissza. Vonásai r elvékonyultak, a csontok szögletein sárgásán feszült a bőr. Sötét szeme feltűnően megnagyobbodott és valami különös szelídséget árasztott a sokáig tartó türelemtől. A sapka széle alatt göndörödő hajfürtökbe, amelyek a halántékát takarták, fehér szálak vegyültek. Kétkedőn hümmögött a megőszült halánték láttán, mert még mindig nem akart hinni a szemének. Pedig éppen azért maradt a városban ilyen sokáig a szabadulás után, hogy teljesen összeszedje magát és úgy kerüljön a család szeme elé, mintha semmi sem történt volna. Antinak is a lelkére kötötte: nehogy árulkodjon odahaza. Hazudjon valamit a j késés miatt, csak a szerencsétlen- | ségről ne szóljon egy árva mukkot I sem. {Folytatjuk} Második ötéves tervünk harmadik évét néhány nap múlva zárjuk. Az üzemekben még munkálkodnak a terv utolsó részleteinek megvalósításán, de már számvetést lehet arról készíteni, hogyan teljesítették, mit adtak a tervben, terven felül ipari üzemeink. A bonyhádi járásba látogattunk, hogy képet kapjunk arról: teljesítették-e az üzemek feladatukat? Az idén, hasonlóan a múlt évekhez ha összességében nézzük a járás ipari üzemeinek tevékenységét, elmondhatjuk, különösebb hiba nincs, teliesítették globálisan a tervet. Ha azonban a részletkérdések vizsgálatára kerül sor, tapasztalnunk kell egész sor olyan káros tényezőt, melyhez hasonlót másutt is lehet találni, mondhatjuk: krónikus velejárója még sokhelyütt az ipari tevékenységnek az alapos tervelőkészítés hiánya. A járásban hét ipari üzem, s hét ktsz folytat ipari tevékenységet. Az ipar össztermelése értékben meghaladja a kétszáz- millió forintot. S az év végét, előreláthatólag alig több, mint kétmillió forint tervlemaradással zárják a járás üzemeiben. Az elmúlt napokban a járási pártbizottság folytatott elemző munkát, hogy meggyőződjék az év közben közölt termelési adatok, most év végén összesítve azt mutatják-e, amit várni lehet az előzetes jelentésekből. S ezt jó érzés így elkönyvelni, mert bizony előfordult más években, hogy az évközbeni jelentések »megelőzték« a tényleges helyzetet. A járás iparának egészéről elmondhatjuk, jól oldotta meg feladatát. De érdemes megnézni ha csak távirati' stílusban- is, hogy az üzemekben mi a helyzet december közepén, A járás legjelentősebb üzeme a Zománcgyár Az idén csaknem százmillió forintos tervet kell teljesíteni. Sajnos, a gyár központja év közben megalapozatlan tervemelést hajtott végre. Nem készülhettek fel a gyárban e tervemelés megfelelő, fogadására, és így súlyos lemaradások, kapkodás volt tapasztalható, különösen az év második felében. A zománcgyár nem tudja teljesíteni 1962. évi tervét. Az előzetes számítások szerint egymillió forintos hátralékkal kezdik az új évet. Nem javult a kívánt mértékben a termékek minősége sem, az év tíz hónapjában termelt áruk 87.6 százaléka volt csak első osztályú. Az eddigi tapasztalatok szerint a jövő gazdasági évben sokkal hathatósabbá kell tenni a gyári, Ülést tartott a Paksi Járási Tanács A Paksi Járási Tanács pénteken ülést tartott, amelyen értékelte az elmúlt négyéves tanácsi tevékenységet. Előzőleg brigád vizsgálta a járásban a tanácsi munkát Beda József járási tanácselnök-helyettes vezetésével, melyről a tanácsülés elé jelentést terjesztettek. A következő napirendi pontban dr. Kiss Tóth Tihamér, a Járásbíróság elnöke beszámolt a népi ülnökök munkájáról, és főleg a Zománcipari Művek vezetését, mert csak ezután várható, hogy javul az üzemben a termelés. I A cipőgyár termelése már mind jobban megközelíti a világszínvonalat, ha azt a mutatót vesszük figyelembe, hogy egy munkás egy műszak alatt hány pár cipőt készít. Egy év alatt mintegy fél párral javult ez a mutató. Jól gazdálkodtak a beruházásokkal a gyárban, a termelő munkát segítő beruházások, melyeket a korábbi években valósítottak meg, most érezteti jó hatását. És néhány év múlva újabb jelentős előrelépés várható. Ugyanis 1963-ban megkezdik egy új aljaüzem tervezését, melyet ötmillió forintos költséggel 1964— 65-ben építenek fel. A cipőgyár ütemesen, rendszeresen teljesíti tervét, örvendetes, hogy az idén jelentősen javult a cipők minősége, annak ellenére, hogy a bőrgyáraktól sokkal gyengébb minőségű bőröket kaptak, mint a korábbi években. Az első negyedévben 84,02, a második negyedévben 85,9, a harmadik negyedévben 89,8 százalékos volt az első osztályú áru aránya az összes gyártott cipők mennyiségében. Október hónapban tovább javult a termékek minősége, a tizedik hónapban a gyártott cipők 93,4 százaléka volt első osztályú, novemberben ez háromtizeddel, éppen a gyenge minőségű bőrök következtében csökkent. I A I brikettgyáfban nem teljesítették rendszeresen, hónapról, hónapra a tervet. A gyár vezetői főleg abban látják a lemaradás okát, hogy a rossz időjárás idején — sok volt az esős nap (?) — voltak nagy lemaradások. December 13-án az éves terv arányos részétől még száznegyven vagon brikett gyártásával voltak adósok. De, mint közölték a gyár vezetői, van lehetőség arra, hogy teljesítsék az év hátralévő napjaiban a tervet, pótolják a lemaradást. A gyár termelésére jellemző volt az idén, hogy sokkal több volt a minőségi kifogás, mint a meg-' előző években. A bőripari kfcsz-ben jelentősen javult az idén a munka szervezettsége. S így tudták fejleszteni export-tevékenységüket is. Az összes termék mintegy harmadát szállították külföldre — a külföldi cégek elégedettek a szövetkezet által készített termékek minőségével. A járás három téglagyárára jellemző az, mi súlyos gond az egész téglaiparban. Év közben kellett csökkenteni a tervet, s most is több miliő készáru értékesítése a gond. A téglagyárak teljesítették a tervet. Az építőipari ktsz, különösen a kislakásépítések, általában a lakossági munkák végzésében jeleskedett az idén. Ebben a szövetkezetben is teljesítették a tervet, Sőt, gondoskodtak már arról is, hogy a jövő évi munka- feltételeket is biztosítsák a szövetkezet tagjainak. 1963-ra huszonnyolc kislakás építésére kaptak eddig rendelést. A ruházati ktsz-ben előreláthatóan mintegy negyedmillió forintos nyereséggel zárják az évet. A festőipari ktsz-ben — annak ellenére, hogy négy fővel kevesebbet foglalkoztattak a tervezettnél —y a terv teljesítése várható. A közületi munkák végzésénél tapasz, talható december derekán lemaradás. A vasipari ktsz már november 30-án teljesítette a tervet. A háziipari szövetkezet különösen értékes tevékenységet végzett,* hisz olyan cikkek sokaságát készítette, melyek egyébként hiánycikként jelentkeztek az üzletekben. Tehát a fentiekből is látszik, a járás ipari üzemei jól dolgoztak* Természetesen eredményesebb munkát tudtak volna végezni az üzemekben akkor, ha év közben* és már 1962. év előtt jobban felkészülnek a tervre. Sajnos az a helyzet, hogy a jövő évben is nagy gondot okoz majd az, üzemekben, hogy még napjainkig is csak négy üzem rendelkezik forinttervvel, majd csak a negyedév elején kaphatnak részletes tervet. S ennek nyomán várható az is, hogy ismét jelentkezik az üzemekben a kapkodás, a szervezetlenség. Talán még van mód arra, hogy felkészítsék az üzemeket a jövő évi terv fogadására. *“• pj —* ...—Ml Bolgár mesterséges szív- és tüdőberendezés Milan Milev bolgár orvos egy mesterséges szív- és tüdőberendezést tervezett, amelyet ez év október 10 óta sikeresen használnak műtét közben a katonai orvosi intézetben. A bolgár gyártmányú berendezés előnye a külföldi hasonló berendezésekkel szemben az* hogy a teljes hipotermia állapotában használható. A képen: a mesterséges szív- és tüdőberendezés műtét közben. {MTI Külföldi Képszolgáiatí BODA FERENC (Folytatás a 3. oldalról.)
