Tolna Megyei Népújság, 1962. december (12. évfolyam, 281-305. szám)
1962-12-16 / 294. szám
XII. évfolyam. 294. szám. ARA: 70 FILLÉR Vasárnap. 1962. december 16. TOLNA W-y.'-tJ Havi SO e er vállfa PROLETÁRJAI. RG VESÉT TTTEKI Két hét választ el bennünket az év végétől. Ha a hátralévő munkanapokat számoljuk, még ennyi se. Túl sokat tenni már az egész évi eredmények javítására nem lehet, ahol rosszul dolgoztak, csaknem egy éven keresztül, a hátralévő két hét nem sokat segít. De helytelen is lenne úgy jellemezni a megye iparát, hogy az üzemekben súlyos »helyre. hoznivalók'- lennének. A pártkongresszuson elhangzott beszámolók,. hozzászólások megállapítják, hogy népgazdaságunk, annak vezető ága, az ipar, egészségesen fejlődik. Többet termel, jobban, termelékenyebben dolgozik mint az előző évben. E megállapítások helytállóak a megye iparára vonatkozóan is, sőt, megyénkben a szocialista ipar az országos átlagot meghaladóan fejlődött, mind össztermelését, mind a termelé- • kenységet tekintve, az idén. önelégültségnek azonban nem lehet helye. Összességében az ipar teljesíteni fogja az éves tervet, de részleteiben nézve már nem ilyen kedvező a kép. Az év első kilenc hónapjáról vannak megbízható statisztikai adatok. Ezek szerint a tervezettnél majdnem 3 százalékkal kevesebb brikett, 4,2 százalékkal kevesebb 100 mm keresztmetszetű öntözőcső, 16,6 százalékkal kevesebb T—45-ös szórófej készült el a tervezettnél a belkereskedelem (tehát a lakosság) 12.2 százalékkal kevesebb vajat kapott, mint amennyit a terv előírt. Mas termékeknél is mutatkozik lemaradás, de ■ a legjelentősebbek közé tartozik az állami és szövetkezeti helyiipar lemaradása, a lakossági szolgáltatási tervek teljesítésénél. Míg az állami és szövetkezeti helyiipar javító-szolgáltató tevékenysége 15,6 százalékkal haladta meg az egy év előttit, a lakos ság részére végzett szolgáltatás mindössze 1,5 százalékkal emelkedett. A szövetkezeti ipar legrosszabb ter.vteljesítési mutatója a lakossági javítási, szolgáltatási .tervmutató. A lemaradás tehát — csekély kivételtől eltekintve — éppen azoknál a tevékenységeknél áll fenn, amelyek közvetlenül érintik a lakosság ellátását. Igen komoly következményekkel járhat néhány beruházásnak elhúzódása, jóval a határidőn túl. A megye most folyó legjelentősebb beruházása, a szekszárdi mérőműszergyár, év végére előirányzott készültségi fokának elérése már nem is remélhető. Ahol a lemaradás jelentéktelen, az év végéig megvan a lehetőség a pótlásra. Ahol a két hét erre nem elegendő, ott is sokat lehet tenni a lemaradás csökkentésére. Sokat már nem lehet javítani, de rontani annál többet. Éppen ezért lenne helytelen, ha a tervteljesítésben elmaradó Üzemekben most az éves terv mindenáron való teljesítése érdekében lemondanának a következő évi munka jó előkészítéséről. Semmi szükség nincs arra a korábbi években bizony eléggé elterjedt gyakorlatra, amikor az év végén valósággal kifosztották a félkésztermék-raktárakat, elhanyagolták a tervszerű karbantartást, mértéktelenül túlóráztatták a dolgozókat, hogy az egész évben összegyűlt lemaradást valamiképpen behozzák. Az új esztendő aztán megint csak bajokkal kezdődött, már az első hetekben »sikerült megalapozni« az egész esztendei rossz munkát. Teljesíteni az ez évi feladatokat, ezzel egyidejűleg biztosítani a zökkenőmentes átmenetet 1963-ra, ez a legfontosabb feladat ma az üzemekben. Teljesítették a tervet, de már a jövő évre készülnek Harminchét családi házat, egy bérházat épít jövőre a Szekszárdi Építőipari Ktsz A Szakály tesvérek Szekszárdi Építőipari Ktsz évi termelési tervét december 14-én befejezte. Az év elején á tervteljésítéssel eléggé rosszal álltak a szövetkezetben, mintegy hatszázezer forintos lemaradásuk volt. A' lemaradás pótlása szinte lehetetlennek látszott. Egy kis szövetkezetben 'félmillió forintnál több tervlemaradás pótlása nagy munkát kíván.' gásának. lelkes munkájának ered- A dolgozók, a szövetkezet veze- ménye, hogy fél hónappal az év tőségével egyetemben elhatároz- vége előtt teljesítették az éves ták, hogy a kongresszusi verseny tervet. segítségével pótolják a lemara- De már készülnek a jövő évre. pasztalhatták a szövetkezet tagjai, hogyan javul a munka, hogyan törlesztenek az év elejei lemaradásból. Széles körű propagandát folytattak, és elsősorban kiváló minőségű munkát végeztek, aminek hatása az lett, hogy egyre több rendelést kaptak magánosoktól. A munkások és vezetők összefodást. A szövetkezet valamennyi tagja részt vett a munkaversenyben. Megszervezték, jobbá tették a munka ellátását, biztosították a termelő munkához szükséges anyagot, megszilárdították a munkafegyelmet, s napról napra ta- * 21 1963-ban 37 KISZ-családi házat építenek és rendelést kaptak egy huszonnégylakásos OTP-ház építésére is. Már ' ezekben a napokban megkezdték az előkészületeket az új év nagy programjainak sikeres végrehajtására. A Szekszárdi Faipari Vállalat november elején Tolnán, a volt Malomban üzemelteti vállfa-készítő részlegét. A vállalat az ÄRTEX Külkereskedelmi Vállalattal 1 609 000 vállfára kötött szerződést, melyet nyugati országokba szállítanak. Az üzem 3 műszakban dolgozik és a kétrészes vállfából havonta 50 000-ret gyártanak. Hsszsiigfy nagyjeieniőséei jegszafeályt altatott az országgyűlés a most zárult ciklusban Szocialista törvényhozásunk eredményes időszakot zárt az idei esztendővel. A Darlament, az országgyűlési bizottságok és a képviselőcsoportok munkájának most elkészült mérlege azt mutatja, hogy a képviselők testületé népünk iránti mély felelősségérzettel, hűen teljesítette legfelsőbb államhatalmi feladatköréből adódó kötelességeit. A legutóbbi választások — 1958 novembere — óta az Elnöki Tanács összesen 13 alkalommal hívta össze a városok és a falvak .lakóinak »követeit«, s a ciklus 31 ülésnapján nagyjelentőségű döntések születtek. Az országgyűlés megalkotta a szocialista társadalom építésének 21 fontos, új jogszabályát, közte a második ötéves népgazdasági tervről, a Népköztársaság oktatási rendszeréről, a bányászatról, az erdőkről és vadgazdálkodásról 6ZÓ1Ó törvényeket, a polgári és büntetőtörvénykönyvet, s legutóbb a villamosenergia fejlesztéséről, átviteléről és elosztásáról szóló törvényt. Az országgyűlési képviselők a most zárult ciklusban számottevően erősítették, szélesítették kapcsolataikat a választókerületek lakosságával és a különböző helyi szervekkel. Velük együttműködve munkálkodtak többek között a mezőgazdaság szocialista átszervezésén, a termelőszövetkezetek megszilárdításán és egy sor más fontos, gazdasági.. társadalmi’ feladat megoldásán. Választókerületi tevékenységük szorosan kapcsolódott az országgyűlés törvény, hozó munkájához, s a falvakban, a városokban, az üzemekben és a termelőszövetkezetekben szerzett tapasztalatokat jól hasznosították az állandó bizotpágok és az országgyűlés • tanácskozásai. Ezt mutatja egyebek között az a több, mint 1300 'javaslat, a mely er a képviselők ebben a ciklusban az országgyűlési bizottságok' és az ülésszakok plénuma elé terjesztettek. Indítványaikat,, észrevételeiket a .kormány és az illetékes tárcák vezető szakemberei minden alkalommal gondosan áttanulmányozták. s jórészüket már meg is valósították. Csaknem 30 milliárd fofint értékű szövetkezeti közös vagyont vesznek számba December 15-én országszerte megkezdődött a termelőszövetkezeti zárszámadások első szakasza: a közös vagyon leltárba vétele. Az idei esztendőben jelentősen gyarapodtak a szövetkezetek állóeszközei: csaknem harminc milliárd forint értékű közös vagyont kell leltárba venniük. A leltározást országszerte január 5-én fejezik be. Ekkor kezdődik majd meg a tüíajdonkép- ieni zárszámadás. ÉS A MÁZAK miért nem csinosak ? Ozorai ismerősömmel találkoztam ebben a patinás, emlékektől gazdag községben. Első szava az volt: Nézd, milyen szépen öltöznek mifelénk az emberek. Igazat adtam, de fordítottam a kérdésen, mert mint idegen, nekem nem ez tűnt fel. A kérdést így tettem fel: — És a házak, azok miért nem csinosaik? Láttam, összeharapja szája szélét. Erre mit válaszoljon? Mert, mint később aztán elismerte, bántja őt is, hogy csúnyák a község házai. Sétára hívtam őt, végig a hosszú falun. Jártuk az utcákat, kerülgettük a sarat, árkot ugrottunk át ha kellett, egymást kézen fogva vezettük a sárba dobált téglákon, hogy eljussunk kiindulási helyünkhöz. ——Tg—ywiriimwi i Szomorú, amit ebben a községben tapasztaltam. A lakóházak kívülről úgy néznek ki. mintha egynek sem volna gazdája.. Maliik a vakolat, kifelé dől a fal, a tető, cserepektől foghíjas. S amelyik ház fala ép, az is kopott. És sajnos az ablakok sem tiszták. Persze, van kivétel. De nagyon kevés ez a kivétel. Hogy mentse községét ismerősöm, javasolta, nézzek meg több községet, és utána ha ismét ta- lálkozunk, mondjam el véleményemet, mert szerinte van még Ozoránál rendetlenebb község is. Úgy tettem, mint barátom ja- vasolta. Elmentem Kakasára, Aparhantra, Dombóvárra, Német- kérre, Cyulajra, hogy csak a lényegesebb községeket említsem — Dúzsról, Csibrákról, Mucsiról MINDENKI ZENEKARA Rácegres, Ozora, Kisszékely, Pincehely és nem utolsó sorban Simon- tornya vallhatja magáénak azt a zenekart, amely a jövő hónapban ünnepelheti két éves fennállását. A fiatalok, valameny- nyien a bőrgyárban ipari tanulók, akik Varga István szakoktató vezetésével hetente háromszor próbálnak. Felszerelésüket saját maguk szerezték be, értéke jelenleg 17 ezer forintra tehető. Képünkön a zenekart mutatjuk be. jobb nem is beszélni. S a tapasztalatok, sajnos egyöntetűek: Hiába épül a faluban új házak tucatja, a régieket senki nem gondozza. Ebek harmincadjám van kárhoztatva sok száz családi ház, S ezért is szükséges, hogy barátomnak ne személyesen mond- jam el tapasztalataimból eredő következtetéseimet, mert ez már több kettőnk ügyénél. Ezért kell erről itt, az újságban, a köz előtt beszélni. Mindenekelőtt el kell mondani azt is, hogy a Vöröskereszt nemes hivatást teljesít, amikor a „Tiszta udvar, rendes ház” mozgalmat szorgalmazza. De úgy látom, kevés ez ahhoz, hogy fal- vaink olyan képet mutassanak kívülről, mint amilyenek a házak belülről. Mert furcsa ellentétet is tapasztalhatunk, ha benyitunk néhány lakásba. Legyen az a ház kívülről ütött, kopott, de belül a lakásban modem bútorok, berendezések fogadják a vendéget, s jut a vendégnek a vendéglátás hazai hagyományai szeiönt minden. Nem anyagiak hiánya miatt nem tudják, csino-. sítani házaikat legtöbb helyütt, hanem, valljuk be, hanyagság, nemtörődömség az olta. Mert sok mindent elárul egy idegennek a falu magáról, ha végigjárja utcáit. Az idegen nem néz be minden lakásba. Csak a házakat, az utcákat nézi. S gondolom, nem mindegy egy falunak sem, hogyan vélekednek lakóiról. Magánszorgalomból is lehet csinosítani falvainkat, de szükséges az is, hogy a tanácsok, a tanácstagok biztassák az embereket: ne cso.k a ruhádra legyen gondod, hanem a házad ruhájára is. Mert az is a tiéd! S ha a figyelmeztetést a tettek követik, akkor csinosak, szépek lesznek, különösebb anyagi ráfordítás nélkül is megyénk falvai. — W -»
