Tolna Megyei Népújság, 1962. december (12. évfolyam, 281-305. szám)

1962-12-14 / 292. szám

19612. december 14. TOI.NA MEGYEI NEPÜJ8ÄG 3 Varsóban megkezdődött az Ellenállók Nemzetközi Szövetségének IV. kongresszusa — Hruscsov távirata ■— Varsó (MTI). December 13-án, a lengyel kormány fogadási pa­lotájában megkezdődött az El­lenállók Nemzetközi Szövetségé­nek (FIR) IV. kongresszusa, ame­lyen a világ több mint húsz or­szágának száznyolcvan küldötte jelent meg. Részt vesz a kong­resszuson Magyarország öttagú küldöttsége is. élén Gábor Ist­vánnal, a Magyar Partizán Szö­vetség főtitkárával. A lengyel kormány nevében Cyrankiewicz miniszterelnök üd­vözölte a megjelenteket. Beszéde Után a kongresszus elnöke fel­olvasta Hruscsov miniszterelnök üdvözlő táviratát, amelyben egye­bek között ezt olvashatjuk: Most, amikor a jóakaratú emberek világszerte harcolnak a békéért, a második világháborúban nagy szerepet játszott antifasiszta el­lenállók hozzájárulhatnak a köz­vélemény mozgósításához, a tér. monukleáris háború veszélyének elhárítása, a nyugatnémet revan- sizmus visszaszorítása, a fasiszta tendenciák megfékezése, az álta­lános és teljes leszerelés megvaló­sítása érdekében. A jelenlévők Hruscsov táviratát hosszantartó tapssal fogadták. Szünet után a FIR főtitkára tartotta meg beszámolóját, a szer­vezet négyesztendős tevékenysé­géről és soronkövetkező feladatai­ról. „Befejezéshez közelednek a Kubával foglalkozó szovjet—amerikai tárgyalások** — hangoztatták amerikai ENSZ-korökben New York (MTI). A kubai vál­ság következményeiről folyó ame­rikai—szovjet tárgyalások végük felé közeliinek, — hangoztatták szerdán este New Yorkban az amerikai ENSZ-küldöttséghez kö­zel álló körökben. Utaltak rá, hogy Kuznyeeov szovjet külügyminiszter-helyettes és Mengyelevics, a szovjet ENSZ- küldöttség tagja szerdán több mint három órán át tárgyalt Ste- vensonnal, az amerikai ENSZ- küldöttel, valamint McCloy-jal, Kennedy elnök különtanácsadó- jával a kubai kérdésekben. E kö­rök szerint azokat az eljárásbeli módozatokat vitatták meg, ame­lyek igénybevételével megtörtén­hetne a kubai válság megszűné­sének bejelentése. Megjegyezték még, hogy a szerdai tanácskozás során „jelentékenyen csökkent a függőben lévő kérdések száma”, de ugyanakkor úgy vélték, hogy a bejelentés megtörténtéig még többször is le kell ülni a tárgyaló- asztalhoz. Az AFP jelentése szerint még nem dőlt el, hogy a bejelentés a Biztonsági Tanács előtt tett kö­zös, vagy külön-külön nyilatko­zattal történjék-e, vagy pedig az érintett országok fővárosában egyidejűleg hozzanak nyilvános­ságra megfelelő nyilatkozatokat. Hruscsov már néhány órával elhangzása után a világ érdeklődésének középpontjában állott, s jellem­ző, hogy bár szövege nem sok­kal Kennedy sajtóértekezleté­nek megkezdése előtt jutott el Washingtonba, az újságírók számos kérdést tettek fel a szovjet kormányfő megnyilat­kozásaival kapcsolatban. Washingtonban nagy figyel­met keltett a szovjet kormány­főnek az az emlékeztetése, hogy az Egyesült Államoknak szigo­rúan be kell tartania a Kuba meg nem támadására vonatko­zó kötelezettségét A tudósítók már a sajtóértekezlet kezdetén megkérték Kennedyt, hogy kommentálja Hruscsov beszé­dét, s mondja el, mi a helyzet az Egyesült Államoknak ezzel a kötelezettségével kapcsolat­ban. Kennedy azt felelte, hogy még nem volt alkalma „olyan figyelemmel elemezni Hruscsov beszédét, mint amilyennel a beszédet tanulmányozni kell”, s kijelentette, hogy a két ame­rikai küldött folytatja New York-ban tanácskozásait a Szovjetunió küldötteivel. Az angol lapok elsősorban annak tulajdonítanak nagy je­lentőséget Hruscsov beszédéből, hogy lehetséges, sőt szükséges a kompromisszum a politiká­ban. A Daily Mail a szovjet kormányfő beszéde kulcsrészé­nek tartja, hogy a Szovjetunió a jövőben is a béke megőrzé­sének politikáját folytatja. A Guardian kiemeli, hogy a békés együttélés politikája megfelelne a Nyugat érdekeinek is. A japán lapok is elsősorban azt emelik ki Hruscsov beszé­déből, hogy a békés együttélés a szovjet külpolitika alapja, ugyanakkor a Japan Times rá­mutat: „Hruscsov figyelmeztet­te az Egyesült Államokat, hogy teljesítenie kell a Kubával szemben fennálló kötelezettsé­geit.” Hruscsov beszéde világosan és félreérthetetlenül megmutatta azt az utat, amelyen a világnak haladnia kell, s egyben bizony­sága annak is, hogy jelenleg is, amikor nem egy fontos nemzet­közi kérdés vár megoldásra, lehetséges a megegyezés békés tárgyalások útján. Ezt bizonyít­ja a Karib-tengeri válság fel­számolása, de a szovjet kor­mányfő arra is figyelmeztetett, hogy nagyon csalódnának azok, akik azt hiszik, hogy a Szov­jetunió békés kezdeményezései bármilyen szempontból is meg­hátrálást jelentenek. A béke fenntartásáért vívott harc a jó­zan ész szava, s Hruscsov mil­liók és milliók leghőbb vágyá­nak adott hangot, amikor sür­gette az általános és teljes le­szerelés mielőbbi megvalósítá­sát, amelyet a Szovjetunió kez­deményezett, s amelyért évek óta kitartóan harcol. „Az atom­korban az egyetlen lehetőség a békés együttélés védelmezése.” — írja a japán Asahi című lap, de éppen a békés együttélés ér­dekében kell felszámolni mind­azokat a gócokat, amelyek há­borúval fenyegetik az emberi­séget. Európa, de az egész világ számára is a legfontosabb fel­adatok egyike a német kérdés és Nyugat-Berlin problémájá­nak békés megoldása. Hruscsov beszéde ismét a szovjet kor­mány messzemenő tapintatáról és jószándékáról tett tanú- bizonyságot, amikor olyan meg­oldásokat javasolt Nyugat-Ber­lin helyzetének rendezésére, amelyek minden nép érdekei­nek megfelelnek. Hruscsov beszéde a nemzet­közi élet nagy eseménye, amely ismét hitet tett a béke fenntartása mellett, de egyben megmutatta azt az utat is, amely a békéhez, az emberiség nyugodt életéhez vezet. A Megyei Tanács négyéves munkáját értékelték Megtartotta záróülését a Megyei Tanács Tolna megye Tanácsa csütörtö­kön tartotta utolsó ülését, mivel megbízatása az Elnöki Tanács rendelete értelmében véget ért. Az ülésen dr. Gyugyi János, a végrehajtó bizottság elnökhelyet­tese elnökölt. Az elnökségben he. lyet foglalt dr. Vígh Dezső, a végrehajtó bizottság elnökhelyet­tese. Kaszás Imre országgyűlési képviselő, Daradics Ferenc, az MSZMP Bonyhádi Járási Bizott­ságának első titkára, Walter Já­nos, a Földművelésügyi Minisz­térium főosztályvezetője, Szabó József, a Minisztertanács Tanács- szervek Osztályának munkatársa és Takács Mihályné, a nőtanács megyei titkára. Ülést tartott a katolikus papok megyei békebixottsága Tegnap délelőtt Szekszárdim ülést tartott a katolikus papok megyei békebizottsága. Részt vett az ülésen és felszólalt Somos Fe­renc, az Állami Egyházügyi Hi­vatal főelőadója és dr. Bakos Kálmán prépost, az Országos Bé­ketanács katolikus békebizottsá­gának képviseletében. Az ülésen a bizottsági tagok tá­jékoztatást hallottak a legfonto­sabb bel- és külpolitikai kérdé­sekről, amelyet Balogh Ferenc esperesplébános, a békebizottság alelnöke megnyitója után Hajtői János, a Népszabadság külpoliti­kai rovatának munkatársa tartott. Az ülésen dr. Vígh Dezső vb- elnökhelyettes beszámolója alap­ján a tanács tevékenységét ér­tékelték. A beszámoló után széles körű vita bontakozott ki. Elsőnek Ko­vács V. Károly nyugalmazott kór­házi főorvos szólalt fel, majd Siklósi Imre, az MSZMP Tamási Járási Bizottságának titkára. Dr. Polgár Ferenc, a Megyei Tanács titkára arról beszélt, hogy a Megyei Tanács tagjai hogyan tartották a kapcsolatot válasz­tóikkal. — Legtöbb tanácstag méltó volt megbízatására és ennek következ­tében sikerült megteremteni ál­lami életünkben a kollektív te­vékenységet. A tanácstagok nagyrésze rend­szeresen eljárt a választók közé. valósággal köztük élt és segítette a közérdekű és egyéni jellegű problémák meg­oldását egyaránt. A kollektív munkát mutatja az is, hogy a tanácsüléseken rendszerint sók felszólalás hangzott el. Daradics Ferenc, az MSZMP Bonyhádi Járási Bizottságának első titkára elmondotta, hogy ez a tanács igen sokat tett a lakos­ság érdekében. Akad azonban több olyan részkérdés, amely megoldása érdekében a közel, jövőben sokkal nagyobb erőfeszí­téseket kell tennünk. Pintér Ferenc paksi tanácstag azt mondta: — A legutóbbi választások óta sok helyi jellegű problémát ol­dottunk meg. Végre sikerült se­gítenünk a Cseresznyés-pusztai állapotokon, iskolát létesítettünk és bekapcsoltuk a telefonháló­zatba. Péti József tamási tanácstag a parasztság gondolkodásában vég­bement változásokkal és a fel­adatokkal foglalkozott. Walter János, a Földművelés- ügyi Minisztérium főosztályveze. tője hangsúlyozta: — Tolna megye mezőgazda­ságának országos viszonylat­ban sem kell szégyenkeznie az utóbbi években felmutatott eredményei miatt. Dr. Lukovics István pincehelyi tanácstag egészségügyi kérdések­ről beszélt. Mónus István köszönetét mon­dott a pártnak, hogy az egykori dolgozó emberek részére is meg­nyitotta a felemelkedés útját. Kaszás Imre országgyűlési kép­viselő hangsúlyozta: — Ma az előző év munkáját zárjuk le, de a hangulat azt tükrözi, hogy mindenki a holna­pot, a folytatást látja szemei előtt. Hiszen mindenki arról be­szélt, hogy mit kell tennünk a jövőben. Ez nagyon örvendetes^ mert az élet megy tovább. Nekünk most az a feladatunk, tapasztalatainkat átadva a következő tanácsnak, segítsük annak a munkáját. Végezetül Tóth József kocsolai tanácstag szólalt fel. Dr. Vígh Dezső vb-elnökhelyet- tes összefoglalta a vita tanulsá­gait, majd a tanács elfogadta a megyei és járási választókerüle­tekkel kapcsolatos határozati ja­vaslatot. Hatvanötezer nö tanult MM * ___• Tg • • V 1 rp a dolgozók iskoláiban Meg mindig nincs elegendő A nőmozgalom feladatainak végrehajtásáról, a nők művelődé­sét segítő munka tapasztalatairól tájékoztatták az MTI munkatár­sát a Magyar Nők Országos Ta­nácsának művelődési osztályán. Országszerte tapasztalható a nők fokozott érdeklődése a tanu­lás iránt. Az 1959—1960-as tanév­ben 25 000, az 1960—61-es oktatá­si évben pedig már mintegy 65 000 nő tanult a dolgozók álta­lános és középiskoláiban. Ma már nemcsak a városokban, hanem fa­lun is népszerűek a modern ház­tartásvezetésről és lakáskultúrá­ról tartott előadások, bemutatók, kiállítások. Az idén már falun is meg­szervezték a Nők akadémiáját, illetve a különféle témájú elő­adássorozatokat Az író—olvasó találkozók, a könyvbarát-napok, az irodalmi vetélkedők is jelen­tősen hozzájárulnak általános mű­veltségük fejlesztéséhez. Tűz a Paksi Konzervgyárban A napokban tűz ütött ki a Pak­si Konzervgyár új, 15 méter hosz- szú és hat méter széles épületé­ben, ahol különféle csomagoló­anyagot tároltak. A tűz a cso­magolóanyagról átterjedt a tető­zetre, s elégtek a gerendák. Az előzetes becslések szerint a kár hozzávetőlegesen 25 000 forint A tűz minden valószínűség szerint a rosszul beépített villamosvezeték­től származott. Januárban ismét Magyarországra „látogat“ az óriásbálna Az óriásbálna, — amely a kö­zelmúltban országszerte nagy ér­deklődést keltett — januárban is­mét Magyarországra „látogat”. Az Országos Cirkusz Vállalat az il­letékesekkel szerződést kötött, amelynek értelmében az óriásbál­nát a jövő év első napjaiban pár napig Budapesten állítják ki, majd utána vidéki városokban, illetve nagyobb községekben is be­mutatják a közönségnek. 505-ös televízió Mutatóban az Alba Regia és az AT 650-es Az ipar tízezer terven felüli készüléke is kevés A kereskedelem már évek óta a televízió-beszerzés hónapjának tartja a decembert. A csúcsfor­galom az idén is menetrendszerű­en kezdődött, de máris kétséges­nek látszik, hogy ki tudják-e elé­gíteni a növekvő keresletet. A híradástechnikai iparigazga­tóság tájékoztatása szerint a te­levíziógyárak belföldi kötelezett­ségeiket eddig pontosan teljesí­tették, sőt többet is szállítottál:, mint amennyit megrendeltek. A jogos kifogások miatt az év ele­jén leállított Tavasz televízió gyártása az ősszel ismét megin­dult. A készüléket a vásárlók és a szakemberek észrevételei, ja­vaslatai alapján módosították, ki­javították hibáit, megoldották szellőzését is. Az „újjászületett” Tavaszból a székesfehérvári VTGY húszezret készített az el­lenőrző szakemberek és a keres­kedelem egyöntetű véleménye szerint kifogástalan minőségben. Ugyancsak piacra került a székes- fehérvári üzem legmodernebb terméke, az Alba Regia is. Az év végéig még néhány száz ilyen ké­szülék kerül az üzletekbe, ez azonban a mennyiséget tekintve csak „bemutatkozásra” elegendő. Az Orion gyár, s egyben a ma­gyar televízió ipar „slágere”, az AT 640-es típusú készülék. A kö­zönség már megjelenése előtt hí­rét vette az Orion „óriás” televí­ziójának, s majdnem minden üz­letben keresik. Karácsony előtt mintegy 500, újév előtt pedig kö­rülbelül 200 ilyen készüléket ad a gyár a kereskedelemnek. Az ipar — figyelembe véve a növekvő igényeket —, az év vé­géig 10 000 televíziókészüléket, 4000 Tavaszt, 2000 Kékest, 3000 AT 403-ast és 1000 AT 505-öst gyárt terven felül. A csúcsforga­lom azonban mégis kiürítette a raktárakat, s egyre jobban fogy­nak a készülékek az üzletekből. Az idén 9 hónap alatt több mint 73 000 készüléket adtak el. A negyedik negyedévre 69 000 te­levízió, — a tavalyinál csaknem huszonötezerrel több — forga- lombahozásával számolnak, en­nek ellenére az igényeket nem tudják kielégíteni, a terven felüli készülékek nagyrésze gyakorlati­lag az év utolsó napjaiban kerül a kereskedelemhez. Az országos hírű, legnépszerűbb típus, az AT 505-ös, továbbra is igen keresett cikk, s nem tudják kielégíteni be­lőle a keresletet. Az idei tanév első szalagavatója Még a félévi vizsgáktól is bő két hónap választja el az iskolá­sokat, de az érettségizők már ké­szülnek a nagy próbára. Egyenlő­re még csak a szalagot tűzik ki, de ez már azt jelenti: júliusban érettek lesznek. Az első híradás a szalagavatás­ról a szekszárdi Bezerédj István Közgazdasági Technikumból ér­kezett. Az iskola végzős növendé­kei ünnepségüket december 21-én, pénteken rendezik. A programban sok érdekesség szerepel. Kezdés­nél Fülöp Éva az iskola KISZ- szervezetének titkára mond beszé­det, majd a most végzők beszél­getnek az ünnepségre meghívott régi hallgatókkal. Vacsora után műsoros est lesz, amelyben ko­molyabb és vidán jelenetek során mutatják be az iskolában töltött négy év legemlékezetesebb ese­ményeit, amelyek azzal a 70 diák­kal történtek, akik az idén mon­danak búcsút az iskolának.

Next

/
Thumbnails
Contents