Tolna Megyei Népújság, 1962. december (12. évfolyam, 281-305. szám)
1962-12-14 / 292. szám
SÍQC..ALJSTA MüVKÁS?á-; T QlNA. MEGYEI; BIZOTTSÁG 4 tS A VÍG» XII. évfolyam, 292. szám. ARA: 50 FILLER Péntek, 1962. december 14 Nehéz a választás... ukC PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! TOLNA M*(^ — tt .■ A Szovjetunió Legfelső Tanácsának ülésszaka befejezte munkáját Moszkva (TASZSZ). Csütörtökön délelőtt a Kremlben együttes ülést tartott a Szovjetunió Legfelső Tanácsának két kamarája, a Szövetségi Tanács és a Nemzetiségi Tanács, mely megvitatta Hruscsov kormányfő szerdán elhangzott beszámolóját. A vita szónokai között volt Ambarcumjan akadémikus, Jurij Gagarin, Nyikolaj Tyihonov. Valamennyien helyeselték a szovjet kormány külpolitikáját, s hangsúlyozták, hogy a kommunizmus és a béke egymástól elválaszthatatlan. A felszólalók elítélően nyilatkoztak az albán vezetők magatartásáról. A vitában felszólalt Gromiko külügyminiszter, aki többek között hangsúlyozta, a Szovjetunió mindig arra törekedett, hogy békében és barátságban éljen az Egyesült Államokkal. Gromiko a Szovjetunió és az Egyesült Államok kapcsolatának elemzése után kitért a német kérdés rendezésének fontosságára, s hangsúlyozta, jó és baráti kapcsolatok akkor jönnek létre, ha Nyugat-Németország nem arra törekszik, hogy módosítsa a második világháború következtében létrejött helyzetet, hanem arra, hogy békében éljen a többi néppel. A Szovjetunió Legfelső Tanácsának külügyi bizottsága határozat-tervezetet terjesztett elő, amely szerint a Legfelső Tanács jóváhagyja a szovjet kormány külpolitikáját A Legfelső Tanács egyhangúlag elfogadta a határozatot, majd Tito jugoszláv elnök emelkedett szólásra. Kijelentette, véleménye szerint a jelenlegi ülésszaknak óriási jelentősége lesz a Szovjetunió lényegesen gyorsabb gazdasági fejlődése és a szovjet nép jólétének emelkedése szempontjából; majd hangsúlyozta: „Mi lényegében egyetértünk azzal, amit Nyikita Szergejevics elvtárs beszámolójában mondott az országaink közötti kapcsolatokról.” Hangsúlyozta, „vannak még bizonyos nézeteltérések, de ezeket konstruktív együttműködés útján, közösen meg fogjuk szüntetni.” Megálla-’ pította, nogy a Szovjetunió és Ju- goszlávia között a kapcsolatok az- utóbbi években fokozatosan fej-1 lődtek a baráti együttműködés irányában, s megjegyezte, hogy a két ország nézetei valamennyi nagy nemzetközi kérdést tekint-- ve, megegyeznek. Jugoszlávia elnöke köszönetét mondott a szovjet kormánynak, és személy szerint Hruscsovnak azért, hogy „határozottan jártak el a legválságosabb pillanatban, tekintetbe véve az egész emberi ség érdekeit, és igazi államtér-^ fiákhoz illő körültekintésről tettek tanúbizonyságot.” Tito elnök' végül Jugoszlávia fejlődéséről beszélt. I Tito beszédének elhangzása után a küldöttek jóváhagyták az előterjesztett törvényerejű rendeleteket, s ezzel a Szovjetunió Legfelső Tanácsának második ülésszaka befejezte munkáját. A szekszárdi játéküzletben nagy most a forgalom. Szülök, nagyszülők válogatnak a sok-sok játék között, melyiket vegyék meg karácsonyi ajándéknak. — Ezt a kis babakádat vegyük meg, vagy a takarítóeszközkészletet? — tanácskozik a két sióagárdi menyecske. fl zárszéffiis nemcsak gazdasági, hanem fontos politikai munka is Értekezletet tartottak Hruscsov elvtárs beszéde a nemzetközi helyzetről és a Szovjetunió külpolitikájáról (Az alábbiakban közöljük Hruscsov elvtárs beszédének második részét. A beszéd első része lapunk szerdai számában jelent meg.) Hruscsov elvtárs ezután az albán vezetők magatartásáról beszélt. Kiemelte, hogy ezek a magukat marxistának—leninistának nevező emberek a kubai válság idején pontosan úgy viselkedtek, mint akik konfliktust kívánnak felidézni, össze akarták ugrasztani a Szovjetuniót és az Egyesült Államokat. Érdekes lenne tudni, — folytatta Hruscsov — hogy viselkednének ők maguk egy háborúban. Nem hiszem, hogy részt kívánnának venni benne. Az albán vezetők — szavaikból ítélve — szemmel láthatóan elégedetlenek a kubai válság megoldásával. Egyesek közülük az elért megoldást meghátrálásnak nevezik, mások meg olyasmit mondanak, hogy a Szovjetunió kapitulált, behódolt az imperializmusnak. Felmerül a kérdés: mennyiben hátráltunk meg? A szocialista Kuba létezik, Kuba továbbra is a marxista—leninista eszmék világító- tornya a nyugati féltekén. Forradalmi példamutatásának ereje tovább növekszik. Az Egyesült Államok kormánya kötelezettséget vállalt, hogy nem hatol be Kubába. A termonukleáris háború veszedelme elhárult. Ez volna a mi meghátrálásunk? De vajon a vitás nemzetközi kérdéseket okvetlenül háborúval, s nem tárgyalások útján kell megoldani? Nem. Azt hirdetni, hogy az államoknak háborúval kell megoldaniok egymás közti vitás kérdéseiket, nem más, mint őrültség, amely szenvedést és nyomorúságot hoz a népekre. Egyesek arra hivatkoznak, hogy az imperializmus természete nem változott meg, s azt hangoztatják, hogy le kell leplezni, szidalmazni kell az imperializmust. Az imperializmust valóban le kell leplez-, ni, mert kárhozatos a népek szépiára. Dé csupán szidalmazni, bár-' milyen jogos is legyen a szidalom, nem ér semmit, mert az imperializmus erői attól nem lesznek gyengébbek. Amikor nehéz körülmények alakultak ki Kubára nézve, egyesek csak szitkozódtak. Az imperialista erők azonban a szidalmaktól nem váltak gyengébbé és Kuba számára sem lett ettől könnyebb a helyzet. A Szovjetunió másként járt el. Elküldte fegyvereit Kubába, elküldte embereit, akik készek voltak feláldozni életüket Kuba megvédéséért. íme, ez az igazi barátság, ez az igazi testvéri szolidaritás. Ez természetesen kritikus időszak volt, és az Egyesült Államok kormánya megértette, hogy ha az amerikai fegyveres erők kigyújtják a háború lángját Kubában, elégnének a kubaiak is, a Kubában lévő szovjet emberek is, de nincs az az erő, amely visszatarthatná a Szovjetuniót a megsemmisítő visszavágástól. Ezért a válság döntő pillanatában az Egyesült Államok kormánya józan észről tett tanúságot. Mi számoltunk az összes körülményekkel, kölcsönösen elfogadható megoldást javasoltunk — és a háború nem tört ki. Hruscsov elvtárs ezután így folytatta: Most a marxizmus—leninizmus zászlaja nemcsak a Szovjetuniói területe fölött lobog, hanem túljutott a Szovjetunió határain, és szilárdan leng más államokban, köztük a Német Demokratikus Köztársaság területén is. Azok a német militaristák pedig, akik behatoltak országunkba, a föld Hruscsov ezután arról beszélt, hogy nem szolgálta volna a szocializmus érdekeit, ha megengedjük, hogy a Kuba körül kitört válság termonukleáris világháborúvá fajuljon. Ilyen háborúra az agresszív imperialista erőknek alatt fekszenek. Nos, ítéljék meg, kinek volt igaza? Diadalmaskodott egy ilyen bonyolult kérdés megoldásának lenini módja. Egyes dogmatikusok trockista álláspontra csúsztak és a Szovjetuniót és a többi szocialista országot világháború kirobbantásának útjára taszítanák. Ugyanolyan pro vokációs politikát szeretnének ránk kériyszeríteni, mint aminőt annak idején Trockij folytatott. Ügy látszik, az albán vezetők és támogatóik elvesztették a hitet abban, hogy a szocializmus győzhet államok közötti háború nélkül, sőt talán soha sem hittek ilyen lehetőségben, úgy vélekedtek, hogy csak háború útján, emberek millióinak megsemmisítése útján lehet eljutni a kommunizmusba. Ámde az ilyen őrültség nem alkalmas arra, hogy felsorakoztassa a kommunista pártok mögé más országok népeit. Sőt ellenkezőleg, csak eltántoríthatja az emberek millióit a kommunista mozgalomtól. Az albán dogmatikusokat elkeseríti az a tény, hogy kompromisszumos megoldás történt és megszűnt a veszedelmes válság, amelyet az amerikai militaristák idéztek elő a Karib-tenger térségében. Az albán dogmatikusokat szemlátomást elkeseríti, hogy nem tört ki termonukleáris háború, hogy a népek elkerülték a veszedelmes válságot, s békésen élnek, dolgoz, nak. Lám, ezért bírálják pártunkat, kormányunkat, sárral dobálják a Szovjetuniót, a szovjet népet. van szükségük, azoknak az őrülteknek, akik elvesztették a reményt, hogy a kapitalizmus diadalmaskodhat a szocializmussal való békés versenyben. (Folytatás a 2. oldalon) Á béke és a szocializmus erőinek megbonthatatlan szolidaritása a megye mezőgazdasági vezetői és szakemberei Tegnap a Megyei Tanács kis tanácstermében értekezleten vitatták meg a megye és a járások vezetői a mezőgazdaság előtt álló időszerű feladatokat. Az értekezleten részt vettek: Ravasz József, a Földművelésügyi Minisztérium instruktora, Hornok István, a Magyar Szocialista Munkáspárt Tolna megyei Bizottsága mezőgazda- sági osztályának a vezetője, Szűcs Lajos, a Megyei Tanács mezőgazdasági osztályának vezetője, a Megyei Tanács mezőgazdasági szakemberei, a járási tanácsok elnökhelyettesei, a járási pártbizottságok és tanácsok mezőgazdasági osztályainak vezetői. A járási vezetők beszámoltak a mezőgazdasági munkák állásáról, a kapott feladatok teljesítésének helyzetéről és arról, hogy hogyan készültek fel a tsz-ek a zárszámadásokra és hogyan fogtak hozzá a leltározáshoz. Szűcs Lajos elvtárs előadásában ismertette a mezőgazdaság időszerű feladatait, különös tekintettel a zárszámadások jó lebonyolítására. A Megyei Tanács mezőgazdásági osztályának vezetője ismertette a jövő évben várható gépek elosztásának tervezetét. Hornok István elvtárs felszólalásában többek között hangoztatta, hogy a zárszámadások nemcsak gazdasági, hanem komoly politikai munkát is jelentenek a termelőszövetkezetekben. Az értekezleten sok jó észrevétel és javaslat hangzott el, amelyeknek figyelembevétele, illetve megvalósítása nagymértékben segíti a fejlődést termelőszövetkezeteinkben. Pró baüzemelés a Dombóvári Kenyérgyárban A Dombóváron épült új kenyérgyárban az elmúlt napokban befejeződött a tésztafeldolgozó gépsor felszerelése is, megtörtént a műszaki átadás, s megkezdhették a próbaüzemeltetést. A próbaüzemelés eddigi tapasztalatai azt mutatják, hogy az új üzem épülete és berendezése megfelel a követelményeknek. Az új létesítmény nagymértékben fog hozzájárulni Dombóvár és környéke jobb kenyérellátásához. Az új üzem ünnepélyes átadására, felavatására, december 18-án, kedden délben kerül sor. Új műhelycsarnok és szárítóberendezés a Szekszárdi Faipari Vállalatnál A megyeszékhely távlati fejlesztési tervéiben szerepel néhány helyiipari vállalatnak is a kitelepítése a város keleti, a vasútvonalon túli részébe. Ennek megfelelően a Szekszárdi Faipari Vállalatnak is kijelölték az új telephelyét, ahol már két éve működik a vállalat kárpitosrészlege. A következő években kerül sor a többi részlegnek az új telephelyen való elhelyezésére. Az új telephelyen az idén is építkeznek. Már állnak a falai agy kétszáz négyzetméteres műhelycsarnoknak, a 250 ezer forintos beruházásnak — melynek kivitelezője a Tanácsi Építőipari Vállalat — befejezése rövidesei megtörténik. Nemrég kapott s vállalat egy 190 ezer forint értékű szárítóberendezést. Ennek elhelyezésére is az új telephelyei] kerül sor, az ehhez szükséges épület építését -is megkezdték. A szárítóberendezés elkészülte után nagymértékben csökkennek majd a jelenleg még meglévő nehézségek. Ugyanis ma még igen sok problémát okoz az, Hogy a feldol- gazásra beérkező faanyag nem elég száraz, vagy hetekig, hónapokig várni kell kiszáradására, vagy pedig feldolgozzak és köny- nyem selejt képződhet,
