Tolna Megyei Népújság, 1962. december (12. évfolyam, 281-305. szám)
1962-12-11 / 289. szám
2 ‘TOLNA ÜTÉGYÉt Nl?PŰjfAÖ 1962. december lí. Összeült a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Moszkva (MTI). Hétfő reggel, magyar idő szerint 8 órakor megkezdődött a Szovjetunió Legfelső Tanácsának második ülésszaka. A szovjet parlament két háza először külön-külön ült össze. A Nagy Kreml palotában a Nemzetiségi Tanács, a Kreml-Színház nagytermében pedig a Szövetségi Tanács kezdte meg ülését. A két ülésen megjelentek az SZKP központi Bizottsága, a szovjet kormány vezetői is. A két ház ülésén az előadók ismertették az ülésszak javasolt napirendjét, amely a következő: 1. Áz 1963. évi népgazdaságfejlesztési terv megvitatása és jóváhagyása. 2. Az 1963. évi költségvetés megvitatása és jóváhagyása, az 1961. évi költségvetés végrehajtásáról szóló jelentés. 3. A Szovjetunió Legfelső Tanácsának Elnöksége által hozott törvényerejű rendeletek jóváhagyása. 4. A jelenlegi nemzetközi helyzet és a Szovjetunió külpolitikája. A két ház külön-külön ülésén elhatározta, hogy a tervről és a költségvetésről szóló beszámolót közösen hallgatják meg, a két ház költségvetési bizottságának korreferátumát külön ülésen hallgatják és vitatják meg. A külpolitikai beszámolót a két ház együttes ülésen . fogja meghallgatni. A Nagy Kreml palotában a Szovjetunió Legfelső Tanácsa két házának együttes ülésén magyar idő szerint 9 órakor hosszantartó taps fogadta a pártnak és a kormánynak az emelvényen megjelenő vezetőit, köztük Hruscsovot, Mikojant, Koszigint és Szuszlovot. Jan Pejve (Lettország), az ülés elnöke átadta a szót az első napirendi pont előadójának, Venyia- min Dimsicnek, a Szovjetunió Népgazdasági Tanácsa elnökének, aki megkezdte az 1963. évi nép- gazdasági .terv javaslatának ismertetését. Az 1963-as népgazdasági terv a Legfelső Tanács ülésszaka előtt Venyiamin Dimsic miniszterei nök-helyettes, a Népgazdasági Tanács elnöke elöljáróban megemlékezett a hétéves terv első négy évének eredményeiről. Hangsúlyozta, hogy az SZKP Központi Bizottságának kezdeményezésére merész, mély forradalmi változások történtek az ipar, az építőipar és a mezőgazdaság irányításában és vezetésében. Dimsic emlékeztetett arra, hogy az SZKP Központi Bizottságának novemberi plénuma felhívta a figyelmet az olyan teivezés szükségességére, ahol előtérbe kerülnek azok a területek, amelyek kulcsfontosságúak a kapitalizmussal folytatott gazdasági versenyben. A jövő évi tervben különös figyelmet kell fordítani r A termelés szerkezetének tökéletesítésére, különös^ tekintettel a vegyiparra, a rádióelektronikára és a villamosenergiaiparra; nagy termelékenységű és modern gépek, és felszerelések gyártására; a mezőgazdaság anyagi-műszaki bázisának további megerősítésére és ennek alapján a termelés növelésére, valamint á mezőgazdasági terményfelvásárlás növelésére; a termelési kapacitások üzembehelyezésének meggyorsítására és a beruházások hatékonyságának növelésére; a közszükségleti cikkek termelésének további növelésére, a lakásépítés, valamint a kulturális létesítmények építkezésének gyorsabb ütemére. .A terv tartalmazza a szovjet állam védelmi képessége további növeléséhez szükséges intézkedéseket — jelentette ki Dimsic. Az előadó utalt arra, hogy az iparnak 1963-ra nagyobb feladatokat írtak elő, mint amiket a hétéves terv eredetileg előírt. Az ipari termelés nyolc százalékkal, ezen belül a termelőeszközök termelése 8,5 százalékkal, a fogyasztási cikkek termelése 6,3 százalékkal fog növekedni. A vegyipari termelést 17 százalékkal kell növelni. Az előadó rámutatott, hogy folyamatban van olyan intézkedések kidolgozása, amelyekkel biztosítják a népgazdaság minden ágának kemizá- lását, másrészt azt, hogy a Szovjetunió a műanyaggyártás tekintetében elfoglalhassa az első helyet a világon. A terv értelmében a Szovjetunió nyersvas-termelése 1963-ban 59 millió tonna lesz, az acéltermelés 80 millió tonna, a henge- reltáru-termelés 62 millió tonna, a vasérckitermelés 135 millió tonna. A villamosenergia-termelés 11 százalékkal növekszik, s eléri a 407.9 milliárd kilowattórát. A fémfeldolgozó- és gépgyártóipar termelése 11.5 százalékkal növekszik, többek között 325 000 traktort fognak gyártani, ami 13 százalékkal több, mint 1962 ben. Ami a rádióelektronikát illeti: 850 új típust kell kidolgozni és kipróbálni, meg kell kezdeni 600 gép, műszer és felszerelés sorozatgyártását! A hústermelés 10 százalékkal, 440 000 tonnával emelkedik. A számítások szerint meghaladja az egymillió tonnát. A terv értelmében négy milliárd púd gabonát kell felvásárolni, azonban reális lehetőség van arra, hogy ezt a számot 4.2—4.5 milliárd púdra emeljék. E feladat végrehajtásához jelentős tartalékot nyújtanak a legelők és füves területek, amelyeknek csökkentése révén mintegy 20 millió hektárral lehet növelni a gabona- földeket. A mezőgazdasági beruházások összege 4.1 milliárd rubel azaz 18 százalékkal több, mint 1962-, ben. 1963-ban 2 174 kilométer- villamosított vasútvonalat helyeznek üzembe, körülbelül hétezer kilométer vasútvonalat diesel esítenek. így a villamosított, illetve diese- lesített vonalak az ország vasúthálózatának 47 százalékát fogják már alkotni. Befejeződik a kétezer kilométernél hosszabb Barát- ság-olajvezetek építése is. A népgazdasági beruházások 1963-b^n 9,9 százalékkal növekednek, s elérik a 33.5 milliárd rubelt. Ez magasabb a hétéves terv ellenőrző számaiban közölt adatoknál. Igen jelentősek a mezőgazdaságban. a vegyiparban, az olaj- és gáziparban, a mezőgazdasági gépgyártásban, a villamos- erőmű-építkezésben és a könnyűiparban. Az előadó megállapította, hogy 1963-ban a munkatermelékenységnek az iparban 5.6 százalékkal, az építőiparban 6.9 százalékkal kell növekednie. A nemzeti jövedelem 1963-ban hét százalékkal emelkedik, ezen belül a lakosság pénzbeli jövedelme 5.9 százalékkal. Szólt az előadó a lakásépítés növekedéséről is, megállapította, hogy 1963-ban 91 millió négyzet- méter lakóterületet fognak építeni. Befejezésül a Szólva Dimsi^ hogy az állami kereskedelem kereskedelemről megállapította, és szövetkezeti kiskereskedelmi forgalma 6.9 százalékkal növekszik. A Szovjetunió 286 gyárberendezést szállít íf szocialista országoknak. A kereskedelem további fejlődése mellett egyre nagyobb jelentőségre tesznek szert a nem közvetlenül termelési jellegű kérdések: a szakosítás és a kooperáció, a technikai együttműködés, a tudományos eredmények kölcsönös tapasztalatcseréje. A Szovjetunió külkereskedelmi forgalma a gazdaságilag gyengén fejlett országokkal 24 százalékkal növekszik. Bővül ezenkívül a Szovjetuniónak a kapitalista országokkal fenntartott kereskedelme is (Olaszország, Franciaország, Japán. Finnország, Svédország. Dánia.) A Szovjetunió 1963. évi állami költségvetése Vaszilij Garbuzov pénzügyT miniszter, a Szovjetunió Legfelső Tanácsának ülésén jóváhagyás végett előterjesztette az 1963. évi állami költségvetést, amely bevételre 87,6 milliárd rubelt, kiadásra pedig 86,1 milliárd rubelt irányoz elő. A pénzügyminiszter közölte, hogy 1962- höz képest a bevétel 3,4, a kiadás pedig 4,1 százalékkal növekedett Garbuzov miniszter, a Szovjetunió 1963. évi állami költségveté-, séről és az 1961-es költségvetés végrehajtásáról tartott beszámoló/ jában hangoztatta, hogy a szovjet költségvetés alapja a szocialista gazdaságból származó bevételek, amelyek az összes bevételeknek mintegy 91 százalékát teszik ki. A költségvetés, fő kiadási ágazatait jellemezve közölte, hogy az 1963-ra népgazdasági célokra 34,5 milliárd rubelt,, szociális-kulturális intézkedésekre 31 milliárd rubelt, védelmi célokra 13,9 milliárd rubelt irányoznak elő. Idén ezek a kiadások .a következőképpen oszlanak meg: 32.5 milliárd; 28,7 milliárd és 13,4 milliárd rubel. A költségvetési kiadósok alapvető részét, mintegy 76 százalékát, a népgazdaság finanszírozására és szociális-kulturális intézkedésekre fordítják. A népgazdaságba összesen 63,2 milliárd rubel értékű tőkét fektetnek be, 11.6 bzúzalékkal többet, mint 1962-ben. A Szovjetunió 1963-ban hiteleket nyújt szocialista országoknak és újonnan függetlenné vált államoknak. A népgazdasági beruházások több mint felét, 33,7 milliárd rubelt fordítanak az ipar finanszírozására. 10,4 százalékkal többet, mint 1962-ben. .LW-f/Uen fejlődik a vegyipar is. Az idei évihez viszonyítva A bonni koalíciós tárgyalások jövőre. 32,5 százalékkal többet fordítanak fejlesztésére. Vaszilij Garbuzov közölte, hogy a szovjet ipar nyeresége 1962-höz képest lőj) százalékkal növekszik és összesen 21,8 milliárd rubel lesz. A felhalmozás növekedésének alapja a munkatermelékenység növekedése, 1963-ban ez adja az ipari termelés növekedő, sének 78 százalékát, A mezőgazdaság finanszírozásának forrásait elemezve Garbuzov pénzügyminiszter hangoztatta, hogy az, ilyen célokra szánt állami előirányzatok 17,8 százalékkal növekszenek: mezőgazda- sági célokra 9,7 milliárd rubelt fordítanak, ezen belül állami költségvetésből 5,6 milliárd rubelt. A pénzügyminiszter kijelentette, hogvT963-ban 6,9 százalékkal növekszik' az áruforgalom. Oktatási, tudományos és kulturális célokra 13,8 milliárd rubelt, egészség- védelemre és testedzésre 5.2 milliárd rubelt, jóléti kiadásokra és társadalombiztosításra 12 milliárd rubelt fordítanak. Jövőre 4,7 milliárd rubelt költenek tudományos kutatói munkára, tehát kétszer annyit, mint 1958-ban. 5,2 milliárd rubelt szánnak lakóházak építésére. Az összes' kiadások 16.1 százalékát, 13,9 milliárd rubelt irányoznak elő 1963-ban honvédelemre — közölte a miniszter. — Ennek felhasználásával — han- J goztatta — lehetővé válik, hogy a Szovjetunió megfelelő fokon tartsa fegyveres erőinek színvonalát. Vaszili j Garbuzov a szovjet: kormány nevében jóvúhaevás vé- f getf a Szovjetunió Legfelső Tanácsa elé terjesztette az 1961-es; állami költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolót arról, hogy 78,054 nvlúó rubel volt a bevétel és 76.310 millió rubelt költöttekéi.! hétfőn tovább folytatódtak, s előreláthatólag csak a hét végére alakul meg az új kormány. A Strauss-botrány sokkal nagyobb vihart kavart, mint a bonni körök számítottak rá, s a koalíciós partnerek között még számítanak kisebb, nagyobb csetepatékra. Egyelőre személyi kérdéseket kell tisztázni Bonnban: a szabad demokraták szombaton úgy döntöttek, hogy továbbra is azt az öt miniszteri tárcát igénylik, amellyel a kormányválság ki- íobbanása előtt rendelkeztek, s ragaszkodnak az eddigi miniszterek személyéhez is. Ezzel szemben a CSU, Strauss pártja, legalább két szabaddemokrata minisztert szeretne eltávolítani a kormányból. Straussék legnagyobb ellenfele Stammberger igazságügyminiszter, aki az elmúlt hetekben éles beszédekben támadta Strausst, de Starke pénzügyminisztert is szívesen „kilőnék” a kormányból. A CSU saját maga számára igényli a pénzügyminiszteri tárcát, amit annyira fontosnak tart, hogy helyette átengedné a belügyminisztériumot, annyival is inkább, mert Höchler eddigi belügyminisztert a hadügyminisztert tisztségre jelölik. Bonni politikai körökben úgy vélik, hogy Höchler feladata lenne, hogy biztosítsa a Strauss-féle stratégiai elképzelések töretlen folytatását és „melegen tartsa” a miniszteri széket Strauss számára, aki továbbra is abban reménykedik, hogy előbb-utóbb visszakerül a kormányba. Strauss főleg abban bízik, hogy a jövő év őszén, amikor Erhard veszi át Adenauer örökét, újra felvirrad a napja. Az öreg kancellár távozása nemcsak a német belpolitika nagy kérdése, külföldön is egyre gyakrabban mérlegelik Adenauer lemondásának várható következményeit, — ha ugyan ez egyáltalán bekövetkezik. A Sunday Times című angol lap bonni tudósítója szerint Adenauer távozása kétségtelenül gyengíti majd a makacs franciabarát csoportot Bonnban és Brüsszelben, egyaránt. Utódja számára a német—francia barátság szükséges dolog lesz — írja az angol lap — de nem rögeszme. Sok nyugatnémet azt tartja, — s tegyük hozzá, nem alaptalanul —, hogy Adenauer az akadálya a jobb kapcsolatok kialakításának JCelet-Európávak Tekintettel a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti feszültség enyhülésére, bizonyos bonni politikusok azt várják, hogy az Adenauer utáni korszak bizonyos politikai alkut hoz a Német Demokratikus Köztársasággal. Hasonlóan enyhülést vár Adenáuer távozásával a Sunday Telegraph című angol lap is. „A vén kancellár uralkodó alakjának eltűnése után — írja —' a német álláspont Berlin ügyében enyhülni fog, a Párizs —Bonn tengely gyengébb lesz, a bonni köztársaság politikája alapjaiban meg fog változni, s nagytakarítás várható a bonni uralkodó körökben, miután a Spiegel-botrány kitombolta magát.” Ez azonban még távoli. Egyelőre a belpolitikai válságot kell megoldania Bonnak, s a hosszadalmas tárgyalások, alkudozások azt mutatják, hogy a koalíciós partnerek között nagyon nehéz bármiféle egységet is felfedezni. Ukrán baráti küldöttség érkezett Budapestre Az MSZBT és a Szovjet-Magyar Baráti Társaság együttműködési egyezménye alapján hétfőn . Budapestre érkezett a Szovjet-Magyar Baráti Társaság ukrán tagozatának háromtagú küldöttsége, N. G. Iscsenkónak, a Kolhoznyik Ukraini című lap főszerkesztőjének vezetésével. A vendégeket a Keleti-pályaudva- i ron Kristóf István, az MSZBT főtitkára, valamint a társaság vezető munkatársai fogadták. Ott volt G. I. Turjanyica, a budapesti szovjet nagykövetség első titkára Az ukrán küldöttség tíz napot tölt hazánkban, és ez alatt számos üzemet, termelőszövetkezetei;, kulturális intézményt látogat meg. Befejeződött a KGST növényvédelmi állandó munkacsoportjának budapesti ülése A KGST-óllamok növényvédelmi állandó munkacsoportja 1962. december 4—8-ig értekezletet tartott Budapesten a növényi kártevők, betegségek és gyomok elleni védekezés nemzetközi megszervezésének kérdésében. Napirenden szerepelt a növényvédőszereknek 1963-ban sorra kerülő nemzetközi kipróbálása, amely lehetővé teszi az “ egyes szerek hatásosságának és egyéb, — például munkavédelmi — kérdéseinek több oldalú vizsgálatát. Kidolgozta a munkacsoport a kártevők és betegségek elterjedésének nyilvántartási és előrejelzési módszereit, valamint az optimális védekezési időpont előrejelzésének módszereit, az almamoly, az atkák, a répabarkó, a burgonyabogár, a szövőlepke és a különböző üszögféleségek, valamint a dohányperonoszpóra kártételének megelőzésére szolgáló védekezési eljárásokat. Munkaprogramjában a munkacsoport előirányozta azoknak az eljárásoknak és intézkedéseknek — így a szüret előtti várakozási idők, a megengedhető vegyszermaradványok megállapításának, stb. — a kidolgozását, amelyek a vegyszeres védekezés nem kívánatos következményeinek megszüntetését biztosítják. Harcok Bruneiben Brunei (MTI). A Reuter és az AFP legfrissebb jelentései szerint a brunei szultánságban lankadnak a harcok, a gyorsan összevont angol katonaság fölébe kerekedett a felkelőknek. A katonák vasárnap visszafoglalták Seriát, az „olaj várost” és 500 felkelőt foglyul ejtettek. Brunei városában megszűntek a harcok, csak a főváros környékén van még kisebb-nagyobb csetepaté. A szultánsásgal határos Észak- Borneóban,' Weston közelében 60 felkelőt ejtettek foglyul. Mint az AP elmondja, az elmúlt két napban ezernél több angol katonát szállítottak repülőgépen _ Szingapúrból Bruneibe és hétfőn újabb szállítmányt indítottak útnak. Malájföld 160 dzsungel-harcban jártas rendőrt küld a szultánságba, mert feltételezhető, hogy a visszavonuló felkelők az őserdőkben folytatják majd harcukat. A hatóságok állítása szerint a kormánycsapatoknak az utóbbi két nap folyamán nem voltak veszteségeik, a felkelők 15 halottat hagytak hátra. A rendkívüli helyzetre való tekintettel a szultánságban vasárnap 24 órás kijárási tilalom volt
