Tolna Megyei Népújság, 1962. december (12. évfolyam, 281-305. szám)

1962-12-07 / 286. szám

1962. december 7. TOLVA MEGYEI VEPÜ.TSAO 3 Péntek: TWIST! < 'Legutóbb tonnányi ánszon. Felpattan egy kiáltod ki azt, ami súlyú páncélszek- fiú a székről... de modern? Nem. Ezt rényt cipelő, bivaly- uram isten! Mentők! mégsem lehet. Asz- erős ember arcát lát- Hamar mentőket! taltársdságomban ülő tam olyan vörösnek összeesett! De nem, fiatalember is rán­éz erőlködéstől, mint rángatózik, remeg a gatózik a széken, fel- Mikulás nap vigiliá- fiú, lassan emelke- ugrik, derékon kap ■ján a szaxofonosét. dik fel, aztán megest egy leányzót, és már Felállt a pódiumra zuhan a mélybe, ő is vonaglik. Mit te- a cingár emberke, be- mélységes mélybe, gyek? Ugróm én is. lefújt az istentelen Azután jön a lány. Próbálom a lépést, nagy szerszámba, vár- Feszül rajta a jó Nem megy. Itt nincs tam, hogy valami magyar fajta szövet- lépés. Próbálom a kellemes, búgó hang bői készített ruha. ö forgást, nem fordul- tör elő belőle, azután is remeg, rángatózik, hatok, itt nincs fór- fejemhez kaptam, A zenekar bőg, dö- gás. Eszembe jut egy néztem merre, s ho- römböl, zakatol. Fel- régi, de jó vicc, má­vá lehet szaladni, áll az asztaltól min- gamban döcörészek mert bizonyára ele- denki. Vonaglik a rajta, rángatózni kez- fántcsorda tört be e táncparketton vagy dek én is a vissza­kies vendéglátói húsz pár. összekeve- fojtott nevetéstől, üzemegységbe. Újabb rik a párokat, ki tud- először a váltam; ha bődülés, dzsungellá- ja ki kivel kezdte, csak már az remeg, re- kók harcra hívó dob- ráng, rúg, öszeesik megfen a kezem is, szava pereg a falak húsz pár, azután fel- lábam meg csuklik között, recseg a dob- támad. össze, mert fáradt hártyám, közbe ka- Twist' vagyok, egész nap limpál a zongora. ' zsákoltam, aztán új Bőg, dübörög az Befogom könnyben erőre kapok, kiegye- egész üzemegység, úszó szemeimet. Uj- nesedem, azután ösz- Twist! jaim közötti résen szecsuklom, remegek, Fiatalok ülnek az nézem a vonaglást. meg megest össze- asztalnál. A bődülés- Jesszusom! — csapok csuklóm. Heurélca! re felkapják fejüket, homlokomra — mit Hisz megyen ez! rángatózni kezd min- csodálkozol rajta, Twist! den testrészük. Mo- azért, mert már ko- zog az asztal, a szék, paszodsz, s nem ár­az egész társaság, ted meg az idők sza- mint spiritiszta sze- vát, most bűnnek Twist! Twist! — Pl — Premier Tamásiban Tamási kulturális eseményei között mindig jelentős szerepet játszott a gimnázium irodalmi színpadának szereplése. A szín­pad a járási művelődési házzal együttműködve az idei évadban a korábbiaknál gazdagabb, színe­sebb programmal kíván a közön­ség elé lépni. A bemutatkozásra vasárnap, december 9-én kerül sor. Ekkor mutatják be azt a műsort, amely­re már a tanév eleje óta készül­nek. Az egész estét betöltő, vál­tozatos előadásban több műfaj helyet kapott. A közönség láthat­ja majd a gimnázium szavalóit, énekeseit, s a magyar és a vi­lágirodalom legszebb alkotásait avatott felolvasóktól hallhatja. Valószínű, hogy az est keretében Közgyűlést tart a koppányvölgyi társulás A Koppányvölgyi Vízgazdálko­dási és Talajvédelmi Társulás de­cember 7-én 9 órai kezdettel tart­ja második féléves közgyűlését Tamásiban, a községi tanács nagy­termében. A társulás 1959. novemberé­ben alakult, s vezetőségét három évre választotta meg. Esedékessé vált á vezetőség újraválasztása. A közgyűlésen a társulás elnöke Kovács József és az ellenőrző bi­zottság elnöke, Kiss Ferenc tar­tanak beszámolót az eddig vég­zett munkáról. A következő napi­rendi pontban az igazgatóság és az intéző .bizottsági tagok újra­választására, illetve kibővítésére Még nem késő egy rövid jelenet bemutatására 1 kerül sor, majd a tamási termál is sor kerül a járási művelődési j víz-fúrás tervezetét és az 1985 házban. HIBÁK, TÉVEDÉSEK menet közben előfordulhatnak. Ez ellen nincs bebiztosítva senki. Szedre­sen azonban olyan hibák és té­vedések foglalkoztatják a köz­véleményt, amelyeket nem lehet összeegyeztetni a vezetőbeosz­tással. Ha beül az ember a bor­bélyműhelybe a tsz-tagok szájá­ból sok panaszt hall. „Egyre rosszabb a helyzet” — így be­szélnek az emberek, s amikor ezt mondják, akkor a vezetésben uralkodó áldatlan állapotokra gondolnak. A kijelentésekben, a panaszokban elég sok a túlzás, a rosszindulat, de nagyon sok az igazság is. A túlzás, a rossz- indula* nem érdemel se szót, se figyelmet, de az igazság annál inkább. Kiss József elnök erélytelen- sége és gyengesége folytán a közösségben megromlott a fegye­lem és olyan dolgok történtek, amelyek létezését egy határozott vezető egyetlen percig sem tűr­né. Odáig fajult a dolog, hogy a főagronómust, a főkönyvelőt a közösség áldozatkész szolgálata helyett egyre gyakrabban az alacsonyabb rendű, szűk egyéni érdek foglalkoztatja. A főagronó- mus kezd külön törvények sze­rint élni, úgy viselkedni, mintha kiváltságos jogai lennének. A megyei pártbizottsághoz, a járási pártbizottsághoz, a járási tanácshoz forduló panaszkodó emberek, jogos bírálata nyomán pár héttel ezelőtt a Tolna megyei Népújság is foglalkozott a Petőfi Tsz vezetésében fennálló problé­mák egy részével. A főagronó- mus erre a megfelelő tanulságok őszinte és bátor levonása helyett úgy reagált a bírálatra, hogy az újságban megjelent írást szemen- szedett hazugságnak» nevezte. A demagóg ízű reagálás a jelenlegi egészséges politikai légkörben elgondolkoztató: fenyegetés, sér­tegetés, kiabálás. ugyanis az igazság bizonyításához ma már kevés. Főleg akkor, ha a nana szók egy része helytálló és jogos A JÁRÁSI TANÁCS mezőeaz' dasági osztályvezetőiével, Kiss Antal elvtárssal és Kovács Kál mán járási főagronómussal együtt állapítottuk meg. hogy a fő asronómus a kommunista er köles normáit áthágja. Az ősszel határozat született a tsz-ben hoev amíg a krumoliszrdés tart addig senki nem kezdheti a ku­ötven fillérért vásárolják a ká­posztát. Nemrég megjelent a tsz- ben a főagronómus apja. Elvitt 470 kilót és kilónként mindössze 70 fillért fizetett be a pénztárba. Erről a faluban tudnak és be­szélnek. Arról is, hogy a fő­agronómust egyre gyakrabban látni ittasan .,. Még nem késő, erről az útról még le lehet térni, de legyen ereje hozzá és ereje csak úgy lesz, ha az elvtársi bí­rálatot nem személyeskedő rossz- indulatnak, hanem jószándékú segíteni akarásnak tekinti. A főkönyvelő, munkájáért tisz­tességes bért kap. Furcsa és ki­csinyes, a tagok szemében pedig ellenszenves az a gyakorlat, hogy a szolgálati lakásért viszont nem hajlandó havi 40 forintot meg-^ fizetni. Amikor a legutóbbi köz­gyűlésen ez a dolog szóba került, a főkönyvelő olyan durva és minősíthetetlen hangú kiabálásba kezdett, hogy a jobb érzésű em­berek felháborodtak. Joggal! A tsz-közgyűlés ribm zsibvásár, lenne ott megbeszélni való fontosabb is, más is. Időszerű lenne például szót ejteni arról, hogy miért laza a munkafegyelem? A ku­korica egy része még töretlen. Beszélni kellene arról, hogy miért kevés a takarmány? Egy szem silótakarmány nem sok. de még annyi sincs a gazdaságban. Foglalkozni kellene azzal, miért nem intézi a vezetőség lelkiisme­retesebben a tagok ügyeit? Sági József. Zsiga István még mindig nem kapták meg a prémiumot. Miért nem hoznak határozatokat, ha hoznak, miért nem szereznek nzoknáká érvényt? Miért ígér az elnök fűt, fát? Sok a miért. Ezek lennének a tsz-ben az aktuális kérdések, amelyek Acsádi Józse­fet, Szabó Mihályt és a fegyel­met akaró tagok mindegvikét érintené és érdekelné. A TERMELŐSZÖVETKEZET elnökének be kell látnia, hogy a főagronómus azért hibázott, mert engedte. A káposzta-ügyről pél­dául már másnap tudott, de még annyi fáradságot sem vett magá­nak, hogy a főagronómust meg- leekéztesse. Az erélytelenség, a liberalizmus következménye, hogy lassan mór azt csinál mindenki a tsz-ben, amit Akar. A délutáni munkamegbeszélések formálisak, tartalmatlanok. A fegyelmezetle­nek felelősségre vonása elmaradt. A tagok problémáival felszínesen foglalkoznak. Aki legjobban tud kiabálni az érvényesül, aki vi­szont csendben. szorgalmasan dolgozik, azt a méreg eszi. Ezek miatt mondják a szövetkezeti gazdák, hogy egyre rosszabb a helyzet. A járás, ha késve is, de fel­figyelt a szedresi problémákra és a mezőgazdasági osztály a rend­csinálást megkezdte. Most csak az a kérdés, hogy lesz-e erejük, bátorságuk a szedresi Petőfi Tsz- ben a tagoknak és a vezetőknek a kötelező rendcsinálást ön­magukkal is elvégezni. Még nem késő! A tsz elnöke még bebizo­nyíthatja alkalmasságát, ha a szorgalmas többségre támaszkodik, ha erős kezű és igazságos tud lenni. A főagronómus és a főköny­velő még mindig teljesértékű em­ber, s az is marad, ha belátja és felszámolja a hibákat. A tagok­kal kell elsősorban szót érteni őszintén, nyíltan beszélni. így lehet a tegnapot, a korábbi rossz gyakorlatot megnyugtató módon lezárni, és tiszta lappal kezdeni. Ezt kívánja a kommunista em­berség, s a Petőfi Tsz érdeke. E lap hasábjain néhány hét múlva majd visszatérünk arra, hogy milyen módon változott meg Szedresen a helyzet. Szekulity Péter koricatörést. A főagronómus évi költségvetést tárgyalják meg. megkezdte! A tagok elv forint eszméletét. Arra ébredt, hogy Tudom én, hogy mikor elég. — Csak arra a tavaszi levélre nem borzong p bőre, lüktető zsongás Az ötödik hónap vége felé járt, akart válasz érkezni. Már attól melegíti ölét, derekét, karja köny- de csak az juttatta eszébe terhes- tartott, talán ki is nevették a nyűre aléltan hevert a rozs sűrű- ségét, hogy ruhái toldásra szorul- Pártközpontban, hogy ilyen kő­jében. Félt mozdulni, hagyta, tak. A többi asszony próbálta ki- szos kis üggyel untatja a vezető hadd áramoljon a vére, hadd mélni, bele-belekaptak a sorába, elvtársakat, amikor azok az egész siessen a dolgára minél serényeb- lopkodták előle a munkát, nem nép közös gondjaiért felelősek, ben, oltalmába véve a magzatot, győzött méltatlankodni. Most is, Sokszor elképzelte, mennyi főfá- Anya lett, tudta bizonyosan, hogy csak egy percre egyenesedett jussal járhat egy egész országot Első mozdulatával a férfi fejéért föl, kopasztott szárakat látott ma- igazgatni — még neki sem volt nyúlt. Mellére vonta, szerelmes ga előtt. Vidám nehezteléssel för- könnyű, pedig ötszáz lélek sem ujjai aludni bújtak a fürtök közé. medt Antira: — Okét is te biz- élt a faluban. Amikor szemét végre teljesen ki tattad föl! Ide a kast, aztán mars merte nyitni a józanodás után, a dolgodra! sokáig nézte a virágporos kalá' Mostanában mégis gyakran el­fogta a türelmetlenség, tudta, szokat, amelyek szálkáikkal az ég A legény szeretettel megbámul- ÍJ°fy Daninak a felesége mellett a sötétkék bársonyába tak. kapaszkod- ta, mintha az ő gyermekét hor­dozta volna az asszony., s amint * észrevette Klári zavarát, elszé­Színes füzért alkottak a láncok, gyellte magát és kamaszos hebe­helye, munka is akadna neki ro- gyásig. Cipelte a kosarat, közben elérzékenyülten gondolt Klárira, hogy milyen keményen tartja ma asszonyok, hajladozó láncuk át- hurgyasággal kapta vállára a teli ,gut’ z,okszot senki se hall to e, virított a kukoricaerdő zengő- kosarat. íurge “ gond!a!an' mint a lányok­pengő levelein. Törték a tengerit. Kiért a tengeriszárak sűrűjé­De nem hajastól, hanem a szá- Amióta tudta, hogy anyaságra jéből, akkor látta, hogy az űton ron mindjárt megfosztották. Bab- vár az öreg Kincses lánya, meg- sötétzöld, bogárhátú autó közele- ráló ujjuk között rózsává feslett változtak iránta az érzései. Nyu- dik, hűtőjén az ökörnyál fehér a vászonszínű háncsa, s pucéron galompusztító szerelme lecsilla- foszlányaival, amely olyan volt, sárgállottak elő az ingükből ki-, pult, a vonzalom testvéries jóság- mint a szétszaggatott menyasszo- vetkőztetett kukoricacsövek. Tel- gá változott benne,.úgy tartotta nyi fátyol. Ismerte már jól a tek a kosarak, a férfiak alig győz- számon Klárit, ahogy a legféltet- járási bizottság apró Skoda gép- ték szekérre hordani a termést, tebb x-okonokat szokás. Mostaná- kocsiját. A deszkával magasított Anti fejebubja a szárak bokré- ban gyakran átrándult a harma- szekérre dobta »válláról a kosarat, tás csúcsai kpzött imbolygott, dik faluba, s itthon tudta már aztán sétálva indult az autó felé. ahogy törtetett vissza az üres ko- mindenki, hogy mi változtatta sárral. Megállt Klári mögött. Bzámára ünneppé a hétköznapi Meglepetésére nem az instruk­— Elég lesz mára... Vigyázz estéket is, noha egyetlen szót sem tor, hanem maga az első titkár ká- magadra ... ejtett a nagy mehetnék okáról, szálódott elő. Szekeres, borús kép­A fiatalasszony jókedvűt sóhaj- Végre nyugodt napokat élt, nem pel üdvözölte, sajnálkozva a sze- tott, kiegyenesítette derekát, te- csikorgóit a munka, szépen pasz- mébe fürkészett, majd bosszúsan nyelét vastagodó hasához simo- szolt a szó és a tett, mintha sok- kérdezte: gáttá. sok esztendő óta közösen dolgoz­—• Ne törődj már annyit velem, tak volna az emberek. (Folytatjuk) Felkészülés karácsonyra Tudósítónktól: 25 ezer folyóméter fenyőfa ennyi megyénk kereskedelmének igénye. Nem lesz hiány, meg is kapják ezt az utolsó méterig. Már csattognak a fejszék a tamási és a mecseki erdőgazdaság telepein kötögetik a fenyőfákat és készí­tik a boltokba, piacokra történő kiszállításra. — Mióta hazai fenyőt kapunk — mondja a nagykereskedelem egyik átvevője — sokkal jobban ki tudjuk elégíteni a fogyasztók igényét, akik nem szeretik a túl nagyméretű fákat. (A korábbi években uevanis a fenyőfa nagy része külföldről érkezett./ A fenyőfához épp úgy hozzá­tartozik a szaloncukor, mint a karácsonyhoz a fenyő. — Nágy gondot fordítottunk a minőségi átvételre —- mondja Grosz Árpád elvtárs, aki a Bu­dapesti Csokoládégyárban végzi ezt a könnyűnek éppen nem mondható feladatot. Reggel hét­től késő éjszakáig ment a szállí­tás, a gyár is három műszakban Hyolcszáztizenhét nyereménytárgy a lottó mai jutalomsorsolásán A hónap első lottó-húzását a fővárosban rendezi a Sportfoga­dási és Lottó Igazgatóság. A 49. hét nyerőszámait és a novemberi tárgyjutalmakat ma délelőtt 10 órai kezdettel a Ganz-MÁVAG Delej utcai művelődési házában sorsolják. A jutalomsorsoláson a 47. já­tékhét szelvényei vesznek részt, amelyekre összesen 817 értékes nyereménytárgy jut. Főnyeremé­nyek: négy öröklakás a Baross téren épülő lottópalotában és egy Moszkvics személygépkocsi, ezenkívül többek között két tel­jes szobaberendezést, két teljes konyhaberendezést, öt százezer forintos lakberendezési utalványt, 78 televíziót, 176 rádiót, 24 por­szívógépet és 19 padlókefélőgé­pet sorsolnak ki. tei'melt, hogy minden szaloncu­kor-igény kielégítésre kerüljön. Négyféle minőség között választ­hatnak a vevők és még a 67 fo­rintos csokoládés desszert sza­loncukrot is számosán keresik. — Nem csodálkozom rajta — mondja az egyik boltosunk, — hiszen évről évre a jobbat, a drágábbat keresik a fogyasztók. A Csemegegyárban beszélget­tünk Bujákné elvtársnővel, ép­pen a Szekszárdra irányított ka­rácsonyfa-díszeket állítják össze, — És még mit szállítanak Tol­na megyének? — kéi’dezzük. — Sok táblás csokoládét is, hi­szen a tavalyi árrendezés óta ke­vés gyerek „ússza meg szárazon” a karácsonyt csokoládé nélkül. Az YA 04—55 rendszámú, ha­talmas tehergépkocsit rakodás közben csípjük el a DÉLIMPORT Vállalat újpesti telepén. Szabó elvtársnő, a csomagolórészleg ve­zetője elmondta, hogy megfeszí­tett munkával készítették elő a finom falatokat, hogy azok idő­ben eljussanak a boltokba. Viet­nami konzervkülönlegességek, dán és marokkói szardínia, izlan­di kaviár a rakomány. Ki tudná felsorolni még, hány megrakott gépkocsi érkezik a többi karácsonyi áruval is, hogy az ellátásról gondoskodjon és csak a választék bőségével „hoz­za zavarba” a háziasszonyokat. A Tolna megyei Gépjavító Vállalat, Szekszárd, időszaki munkára azonnali belépés­sel férfi segédmunkásokat felvesz. Jelentkezés a vál­lalat Keselyűsi úti telepén. (39) w

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents