Tolna Megyei Népújság, 1962. december (12. évfolyam, 281-305. szám)
1962-12-05 / 284. szám
VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! PA MEGYEI ' A MAGYAR ■ S ZÓ Cl ÁL ISTA :;M ü N K Á S P A P í TOLNA’ MEGY Ei ,/B TZ 0 I I S ÁG A ES A; , AF.YS Y E! 1 AH A C S l AP JX Szakmunkásak Ysz. i.) Szinte észrevétlenül törtek előre az élet. a gazdálkodás minden területén, szerepük egyre nagyobb, mert hovatovább nem lesz szakma még a mezőgazdaságban sem. amelyik ne kívánna valamilyen képesítést, speciális jártasságot. Végzettségüket igazoló okmányaiknak tekintélye van, mert a termelésben nagyon fontos szerepet töltenek be; mintegy összekötői a termelés szervezésének és a gyakorlati megvalósításnak. Ismerek közülük olyat, aki a szakmunkástanfolyam elvégzése óta már technikumba jár, mert ott, azon a tanfolyamon ismerkedett és barátkozott meg a tanulással. S ez az igény, ha nem is szembetűnő gyorsasággal, de fokozódik, mert ki ne szeretne jobban, könnyebben, szakszerűbben és eredményesebben dolgozni. A szakmunkásképzésnek ilyen összefüggései vannak. Az élet, a szaporodó és egyre növekvő eredményességre törekvő munka ösztönözte azokat az alföldi megyékben, akik a közelmúltban célul tűzték ki, hogy minden ’ második termelőszövetkezeti tag szerezze meg a szakmunkás-bizonyítványt. Van ebben a szigorúan körülhatárolt számban olyan vonós, ami a mennyiségi törekvésre utal, de nem ez benne a fontosabb hanem az, hogy az eredeti elképzelés szervesén illeszkedik bele a párt, a kormány művelődési programjába, abba a programba, amelyiknek egyebek között az a célja, hogy tudományos alapozottságot teremtsen a gazdasági feladatok végrehajtásához. Vagyis: felszámolni azt a szakadéknyi különb- séget ami a gyakorlati termelés es annak szervezése, szákszerúsege között volt hazánkban. Ne bizonygassunk, elégedjünk meg egy sokak által ismert megállapítással: hajdan gyakran csak a csodával határos szerencse mentett meg valamit az országnak, s kicsit a véletlentől függött, lesz-e kenyere az országnak, avagy sem. Nos, a mainál fokozottabban, tudományos alapra helyezett gazdálkodásban a magas színvonalon kiképzett irányítók mellett nagy feladat hárul a szakmunkásokra is. Végeredményben rajtuk múlik: miként hajtják végre a jól megalapozott terveket ott kinn a földeken. S ahogyan végrehajtják, attól viszont a terméseredmények, s több más tényező függ. Említettük már az glföldi kezdeményezést. Bizonyára ott. a születési helyén sem forrtak még ki teljesen az elképzelések, nem teremtették meg a végleges és leginkább célravezető oktatási formát, vagy formákat. De önmagában az, hogy e nagyon fontos, tennivalóban előrébb akarnak lépni a jelenlegi helyzetnél, értékelést ad, s arra is rámutat, hogy a szakmunkás-képzés egyre inkább társadalmi feladattá lép elő. Tolna megye sincs lemaradva, de az ütem, a tapasztalatok sze rint nem éri el az alföldit. A szakemberek ‘a megmondhatói kell-e olyan mérvű sürgetés. .Ha igen, akkor már ma el kell kezdeni a szakmunkás-képzés fokozott szervezését, s nem szűk tanácsi; vagy termelőszövetkezeti, hanem '--’lektiv népművelési fel adatként. Tito Moszkvába érkezett Moszkva (TASZSZ). Joszip Broz Tito, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság elnöke kedden Moszkvába érkezett. Moszkva Kijevi pályaudvarán Titót Nyikita Hruscsov, az SZKP Központi Bizottságának első titkára, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, valamint az SZKP és a szovjet állam más vezetői'fogadták. Tito elnök és más jugoszláv államférfiak és közéleti személyiségek érkezése alkalmából díszszázad sorakozott fel és eljátszották a két ország himnuszát a jugoszláv és szovjet állami lobogókkal feldíszített Kijevi pályaudvaron. Nyikita Hruscsov üdvözölte Tito elnököt és kíséretének tagjait, s a következőket mondta: ..Ügy gondolom, hogy mi, mint politikusok és államférfiak, az ön üdülését összekapcsolhatjuk azzal, hogy elbeszélgetünk és kicseréljük nézeteinket az országaink között fennálló kapcsolatok fejlesztéséről és a bennünket kölcsönösen érdeklő időszerű nemzetközi kérdésekről. Feltételezésem szerint a jugoszláv és a szovjet vezetők személyes kapcsolatai a jövőben is hasznosak lesznek, elősegítik majd országaink barátságának és együttműködésének megerősödését.” Hruscsov megelégedését fejezte ki a Szovjetunió és Jugoszlávia viszonyának fejlődése miatt. Megjegyezte, hogy sok fontos nemzetközi kérdésben megegyezik a két ország álláspontja, és hangsúlyozta: minden szükséges feltétele megvan annak, hogy „továbbra is sikeresen fejlődjenek és erősödjenek jó kapcsolataink.” Hruscsov kijelentette, hogy a Szovjetunió őszintén törekszik gazdasági, kulturális, tudományos és egyéb kapcsolatainak bővítésére a szocialista Jugoszláviával, ami megfelel minden szocialista ország érdekeinek. Joszip Broz Tito elnök válaszában elmondotta: ő és útitársai örülnek, hogy .ismét a Szovjetunióban, különösen, hogy Moszkvában lehetnek és megismerhetik a Szovjetuniónak a kommunizmus építésében elért eredményeit. Megjegyezte, hogy az egész világ el van ragadtatva a Szovjetunió tudományos eredményeitől. A Szovjetunió más országokat megelőzve halad előre épp úgy, „mint ahogyan erőként rakta le a nép új, boldog életéhez vezető utat, megteremtve a dolgozók első államát.” Amikor a Szovjetunióban üdülünk, — mondotta Tito — természetesen találunk majd időt arra, hogy kicseréljük nézeteinket a nemzetközi helyzet különböző kérdéseiről. Tito hangsúlyozta, mélyek a gyökerei a jugoszláv nép ama őszinte törekvéseinek, hogy erősítse barátságát a Szovjetunió népeivel. Ezt a barátságot a fasizmus ellen vívott közös harc tette szilárddá. Ma méginkább megerősödik ez a barátság, mert mindkét nép harcol a világbékéért, az új, boldog élet felépítéséhez szükséges feltételek megteremtéséért. A jugoszláv elnök kifejezte azt a meggyőződését, hogy neki és útitársainak szovjetunióban tartózkodása a kölcsönös megértés még nagyobb mérvű megerősödését és a két ország együttműködésének bővülését fogja szolgálni. • ■ A pályaudvaron a moszkvai dolgozók képviselői nagy számban üdvözölték Tito elnököt és kíséretének tagjait. Joszip Broz Tito Nyikita Hrus- csovval együtt hajtatott a Kremlben berendezett szállására. Mindenütt, ahol az autókaraván elhaladt, a moszkvai lakosok üdvözölték a vendégeket és a szovjet vezetőket.’ Kitűnően dolgozik az első magyar húsz kilowatton televízióadó Az országos televízióhálózat további állomásai — Az ötéves tervidőszak végére elkészül a tokaji nagyadó Az országos televízióhálózat j tosabbá az adásokat. Miután a fejlesztésének további .állomásai-1 kékesi adó volt az első kis télről' a Posta Rádió és Televízió Műszaki Igazgatóságán tájékoz- tátták az MTI munkatársát. A Kab hegyi adó egybén az első magyar gyártmányú nagyteljesítményű, húsz kiiowattos televízió-adóberendezés hazánkban. Az adó ezidáig zavartalanul, kitűnően működik, s az ismételt mérések, ellenőrzések azt bizonyítják, hogy a berendezés pontosan megfelel a szigorú nemzetközi követelményeknek is. Az egyetlen kifogás — az adóhoz ugyan közel eső, de a domboktól takart, mélyebben fekvő — Balatonalmádiból érkezett: nem kielégítő a vétel. A posta szakemberei most kísérleteznek azzal, hogy a visszaverődéssket pontosan felmérve, a vevőantennák esetleges másirányú beállításával megjavítsák az almádiak vételi viszonyait is. Az országos televízióhálózat fejlesztésének további főbb állomásai: végleges helyet kap a miskolci adó, korszerűsítik a kékesi közvetítő állomást, elkészült a budapesti tartalék adó, Pécs a jelenleginél nagyohb berendezést kap, megépül a tokaji nagyadó, s több kis reléállomást helyeznek iizémbe. A miskolci adóállomás építése az avas tetején jövőre befejeződik. A város és környékének ntű- sorellátását biztosító jelenlegi adó és a 3 éve mostoha körülmények között dolgozó műszaki gárda most a modern, 70 méteres toronnyal „fejelt” végleges épületbe költözhet. A kis adóberendezés teljesítményét kétemeletes, úgynevezett dipól „függöny” antennával növelik, s teszik , üzembiznövelik a vételterületét, üzembiztonságát, az ötéves terv utolsód évében kerül sor a tokaji nagy teljesítményű adó megépítésére, az országos televízió gerinchálózat utolsó nagy állomásának kialakítására. Az ország televízióműsor-ellá- tottságát jelentősen bővítette a Kab-hegyi adó üzembehelyezése. Az eddigi 43 százalék helyett ma már az ország területének 70 százalékát besugározzák műsorral. A következő évek feladata, hogy az ötéves tervidőszak végéig, az előírásnak megfelelően hazánknak körölbelül 90 százalékát elNyolcmillió forintot fizetnek vissza a KST-k Az év vége közeledtével egyre több KST-nél fizetik vissza a dolgozóknak az egész évben megtakarított összegeiket. A szekszárdi járásban eddig mintegy 24 ilyen pénztár fizette vissza a megtakarításokat, mintegy 2,5 'millió forint értékben. E hónapban további 23 Kölcsönös Segítő Takarékpénztár fizeti ki a megtakarításokat a járásban, közel 3 millió forintot. Az egész megyében ez az összeg mintegy 8 millió forintot tesz ki. A szekszárdi járás eredményéhez tartozik még az a 845 ezer forint december 7-iki szétosztása, amelyet Tolnán a két üzem, a se- lyem- és a textilgyár dolgozói takarékoskodtak meg KST-jükben. A textilgyárban 520 fő takarékoskodott, s havonta 43 ezer forintot fizettek be a KST-be, míg a selyemgyárban 387-en, átlagosan havi 40 ezer forint volt a befizetések összege. Akik e komoly összegeket felveszik, s gyarapítják a kereskedelem forgalmát, bizonyára érzik: érdemes a jövőben is takarékoskodni. Úttörő víziraj alakult Szekszárdon A Babits Mihály úttörőcsapat ifivezetői még szeptemberben elhatározták, hogy csapatukon belül vízirajt alakítanak. A tanév elején 30 pajtással, kiknek vezetői Nedelkovics Szilárd, Kiss Gábor és Szabó József lettek, megalakították az első szekszárdi úttörő vízirajt. A pajtások heti foglalkozásokon megismerkedtek a vízi élet törvényeivel, elsajátították a csónakkezelést, tanulmányozták a hajózás történetét és mindenekelőtt megtanulták a vízi KRESZ-t. Kézi raktáruk már gazdag, de vízifelszereléseik még egyelőre hiányoznak. Tervük az, hogy a különböző társadalmi szervek megígért .segítségével vízitelepet létesítenek a Holt-Sió és a Sió találkozásánál. Ennek megvalósítását a városi tanács anyagilag ia támogatja. Ugyancsak a terveik közé tartozik az, hogy nyáron egy hosszabb vízi túrára indul-* nak. jeáítményű magyar gyártmányú minta-berendezés, ma már különféle Változtatásra, korszerűsítésre szorul. Elsősorban az antenna rendszerét változtatják meg. Az új antenna felszerelését a jövő nyárra tervezik úgy, hogy az adásszünet legfeljebb tíz nap legyen. Ugyancsak 1963. végére elkészül a budapesti nagyadó magyar gyártmányú 5 kiiowattos tartaléka, amely a főváros és környékének műsorellátását a fő adó meghibásodásakor el tudja látni. Pécsett a mostani egy kiiowattos adót legkésőbb 1965-ig 5 kilowattossal váltják fel, s így jelentősen I láthassák jó TV-műsorral. Kiállításon mutatja be Szekszárdon a régi Megyeháza nagytermében a Tolna megyei Népbolt Vállalat a karácsonyi vásár játék- és kuítúrcikk újdonságait. A vasárnap megnyílt és holnap záruló kiállítás iránt nagy az érdeklődés és természetes, hogy a látogatók között sok a közvetlenül érdekelt, a gyerék. A kiállítás „slágerei” pedig a különféle technikai játékok. r~ 1962. december 5. XII. évfolyam L 284. szám * ÄRA 50 FILLER 4
