Tolna Megyei Népújság, 1962. december (12. évfolyam, 281-305. szám)
1962-12-04 / 283. szám
6 4 TOLNA MWrr» ht^i»0.TS1O december 4. A termelőszövetkezeti tagok első csoportja megérkezett a harkányi üdülőbe A jól végzett gazdasági munka után jólesik az üdülés. A Tolna megyei Termelőszövetkezeti Tagok Biztosítási és Önsegélyző csoport tagjai közül ezúttal dombóvári, szekszárdi és tamási járás területéről beutaltak ismerkednek meg Harkánnyal, hazánk egyik legszebb gyógyfürdőjével. Az önsegélyző csoport tette lehetővé, hogy 10 napos üdülés során ingyenesen élvezzék a Baranya ■ Szálló kényelmét és ki-ki egészségi állapotának .megfelelően vegye igénybe a gyógyfürdőt. Már a megérkezéskor terített asztal várta az üdülőket és a jóízűen elfogyasztott ebéd litárt Fábián Kálmán, a harci Petőfi Tsz tagja megjegyezte: „Ha eny- nyit kell dolgozni és ha ilyen jó . lesz az ebéd, akkor nem lesz baj. Majd csak kibírjuk a 10 napot.' Majd komolyra fogja a szót és azt mondta: „Nagy dolog az önsegélyző csoport, amely 10 forint tagdíjért ilyen üdülést tesz lehe lővé.*’ Bátori Ferencné az alsónyéki Dózsa Népe Tsz-ből még sohasem járt Harkányban. Már most kijelentette: „megérte belépni oz önsegélyző csoportba. Mindenkinek csak ajánlani tudom.’* — fejezte be nyilatkozatát. Kasler Lázár, a dombóvári Alkotmány Tsz. tagja ügy gondolja; hogy fiatal-, nak, öregnek egyaránt jólesik a harkányi üdülő. Sóth József Fá- cánkertről: „Üj dolog az üdülés a tsz-taghak. Eddig erre nem volt alkalom. Igen jólesik, hogy az üdülő dolgozói mindenkivel egyformán előzékenyen és kedvesen bánnak. Köszönöm áz önsegélyző csoportnak, amely lehetővé tette.” Végé a beszélgetésnek, letelt az ebédidő. Mindenki siet ismerkedni a fürdő környezetével, Minden percet jól ki kell használni. A 10 nap fiamar eltelik. Élményekben meggazdagodva és kipihenten szeretnének visszatérni és újra bekapcsolódni a termelőmunkába. —--fi -------Lengy elországi útinaplómból (4) Ibó-fn&túUM-lú X Csehszlovák—magyar termelőszövetkezeti együttműködés A bilinai állami gazdaság tagjai a tavasszal Magyarországon jártak és kapcsolatot teremtetlek a dunaszentmiklósi tsz-szel. A magyar tsz-parasztok cseh barátaiknak automata borjúetetési berendezést ajándékoztak, amelyet egy ember tud kezelni. A magyar tsz-parasztok még ez évben ellátogatnak Csehszlovákiába. A képen: Ludwig Sedlecek, az állami gazdaság elnöke a tsz gépészével áz ajándékba kapott magyar berendezések képeit nézegeti. (MTI Külföldi Képszolgálat) Hány egyetem és főiskola van Krakkóban? össze kell számolni. Jagelló Egyetem, Bányászati és Kohászati Akadémia, Műszaki Egyetem, Közgazdasági Egyetem, Pedagógiai Főiskola, Marxizmus —Leninizmus Akadémiája, Zene- művészeti Főiskola, Testnevelési Főiskola, Képzőművészeti Akadémia, Színművészeti Főiskola, Mezőgazdasági Főiskola, Orvosi Egyetem, Teológia, Tehát tizenhárom. S most itt robogunk Zbiegniew Turek főszerkesztővel az egyetemi városrészben. Lassít a- kocsi... Megcsodáljuk a Bányászati és Kohászati Akadémia épületét, a Jagelló Könyvtár (Egyetemi Könyvtár) előtt megállunk, ez Krakkó legnagyobb, Lengyelország egyik leghíresebb bibliotékája. Az út mentén hatalmas gesztenyefák, mint Budapesten, a Szilágyi Erzsébet fasorban. A járdán, sétálgató fiatal párok, hónuk alatt könyvek, szombat délután van, sápadt őszi napfény öntözi a gyönyörű városrészt, talán utolsó napsütése a lengyel ősznek... A gépkocsi lássít. A három költő utcájához értünk. Hatalmas sugárút, bérpalotákkal. A sugárúton megosztozik a XIX. század első felének három költőfejedelme: A. Mickiewicz, J. Slowacki és Z. Krasinszki... Hármukról nevezték el a sugárutat, amelynek bérpalotáiban, főleg az egyetemen dolgozó értelmiségiek laknak. Itt lakik Dombrowski proíesz- szor, a híres történész. 1890-ben született, 1961-ben ünnepelte — s vele a lengyel és a magyar történészek — tudományos munkásságának 50 éves jubileumát, ösz- szesen 630 műve jelent meg, műveinek nagy része a lengyel—magyar történelmi kapcsolatokkal foglalkozik... —. 1913-ban jártam először Magyarországon. Akkor tanultam meg. magyarul. Levéltárakban kutattam, Nagy Lajos korát tanulmányoztam, főleg uralkodásának utolsó éveit. Aztán a Hunyadiakkal és Várnai Ulászlóval kapcsolatban úttörő tanulmányokat végeztem. A szoba, amelyben beszélgetünk, történelmi levegőt áraszt Régi könyvek sok száz kötete sorakozik a mennyezetig érő polcokon és a professzor halk, csendes szavai nyomán megelevenedik a magyar—lengyel történelmi múlt, a sok-sok közös emlék, az egyforma sors. örökös harc a nemzeti függetlenségért, a szabadságért. Itt döbbentem rá, itt értettem meg igazán, milyen mély, mennyire haladó és menynyire a közös szocialista jelent tápláló gyökerei vannak a lengyelek és a magyarok “igazi barátságának. És azt. gondolom-, hogy mi talán adósok vagyunk a lengyeleknek. Nem beszélünk, írunk, kutatunk annyit a lengyel—magyar közös, haladó történelmi múltról, mint a lengyelek.- Dombrowski professzort 1925- bsn tiszteletbeli tagjává választotta a Magyar Tudományos Akadémia. A budapesti Eötvös Lo- ránd Tudományegyetem díszdoktorává avatta. Lengyelországban Krakkóban él a mag ar történelem egyik kiemelkedő tudós professzora. — Nagyon sok tanulmányom jelent meg magyar nyelvén. Több magyar folyóirat közölte cikkeimet, 1948-ban 1848-ról. 1956-ban a reneszánsz mag ar—lengyel kapcsolatokról írtam ,a Századokban. Ez különösen érdekes, mert Lengyelországba Magyarországon keresztül jutott el a reneszánsz. 1955-ben előadásokat tartottam a reneszánszról Budapesten, természetesen magyarul. Bejön a szobába egy fiatal, szép arcú, fekete hajú lány. A professzor lánya. Kávét lesz az' asztalra, s magyarul kínál. Száz szót tud magyarul. Éppen Budapestre készül, hivatalos útra Húsz évesnek se látszik, s ha mosolyog, gyerekes 'báj ragyog az arcán. Nem akarok hinni a fülemnek. amikor megtudom: Erzsébet 26 éves, tíz éve végez tudományos munkát, régész doktor. jelenleg a korai középkorral foglalkozik... A professzor lánya leemel a polcról egy vaskos kötetet: 1937- . ben írta professzor Jan Dombrowski. Az első világháborúval foglalkozik. Világviszonylatban is jelentős mű, az első nagy történelmi világkatasztrófáról, amelyet az imperializmus zúdított az emberiségre. Magyarországi viszontlátást reméltünk a búcsúzáskor. Egészen biztos, hogy Dombrowski professzort és lányát még sokszor fogjuk hazánkban is üdvözölni. * GYEN1S JÁNOS Szakcsi seprűvel seperhetnek a háziasszonyok >-Uj seprű jól seper« — mondja a közmondás. Ám a háziasszonyok az utóbbi években már-már elfeledkeztek arról, milyen is az új seprű. Hiába mentek a boltokba, rendszerint ezt hallották: nincs, nem is tudjuk, mikor lesz. Ha megjött egy szállítmány, akkor valóságos közelharcot kellett vívni érte. Bár az utóbbi időben történt javulás, mégis még mindig hiánycikk a seprű. Az idült hiány viszont a szakcsi termelőszövet(Folytatás a 3. oldalról.) Anti csak most eszmélt rá, hogy Cigié Mihály csendes, kimért, csaknem közönyösnek hangzó szavai mögött- mennyi szomorúság sötétlik. Az a furcsa gyanúja támadt, mintha az öreget meglopták volna. Eddig a nagymúltú harcost látta benne, a személytelen katonát, akivel a közös meggyőződés köti össze. Most az emberre is kezdett figyelni, a magánemberre, akinek a mozgalom bajai személysí fájdalmat okoznak, aki a párttal ugyanolyan bensőséges rokonságot tart, mint legközelebbi hozzátartozóival. Akárcsak Kincses József, úgy ő sem -tekint hivatalnak a pártot, hanem inkább otthonának. Anti vágyakozva gondolta, hogy milyen nagyszerű lenne ugyanolyan gyanútlan jóérzéssel átlépni a párt küszöbét, mint ahogy a szülőházába szokott betoppanni. Emlékezett, két-három esztendővel ezelőtt még meg volt ez a jó érzés. aztán lassan-lassan kioltotta a szorongás. Ka pasiig most hívták a járáshoz, oktalan, bűntudat fogta el, holott semmi feddeni valót nem csinált. — Kevés a bizalom, Mihály bácsi — kesergett Anti. — Úgy veszem észre, magának is ez esik a legrosszabbul. Cigié Mihály fáradtan fölnevetett, erős karját megemelte, majd visszaejtette a repedezett asztalra. — Mert az egész országnak rosszul esik! Kommunista vagy, érdekel az emberek sorsa. Mindenkit barátodnak fogadnál, aki nem akar a torkodnak "ugrani. Látod, ez a jó tulajdonság hiányaik azokból, akik rákaptak a parancsolgatásra. Vigyázni'kell, nehogy túl későn kapjunk a fejünkhöz. ! . Világos volt a beszéd. Anti megértette belőle, hogy Cigié Mihály véleménye szerint nem maradhat így sokáig. Meglepetten kérdezte: — Úgy gondolja, hogy változtatni kell? ... — Úgy gondolom — helyeselt áz öreg. — Mivé! a marxizmus nem a bűvészek bibliája, hogy szemfényvesztésre ' lehessen felhasználni. Nem túlzunk, ha elsőnek rhondjuk a tudományok kö• zött. Szigorúan pontos, akár a matematika. A mi munkánk egy nagy-nagy számtani művelet. Millió ága-boga van. Jól tudom, hogy hiba nélkül nem lehet eligazodni benne. Ezért mielőtt tovább mész, ellenőrizd az előző számításokat, így tudod elejét venni, hogy ne legyen téves a végeredmény. Máskülönben túl sok munka veszik kárba. Ahol pedig munka veszik, ott ember veszik. Na látod, ezért kell változtatni, ezért kell pártját fogni Kincses Józsefnek. A vélemény helyénvalóságát egy pillanatig sem vitatta a legény, csupán azon csodálkozott, hogy a szentségekként tisztelt, szédítően nagy tekintélyű vezetők rosszabbul ítélnek, mint az atyaian egyszerű Cigié Mihály. Holott éveken át a megfellebbezhetetlen igazság erejével hatott rá a párt irányítóinak minden kinyilatkoztatása. Eddig csak érezte a csalódást. Most ki is mondta: — Máshogyan képzeltem. Valahogy úgy, ahogy most beszélgetünk. Nem akarok két életet élni. Egyet kifélé. egyét befelé. Miért kell letagadni azt, ami nem tetszik? Azért hallgassam el a véleményemet, mert hátha tévedek? így meg arról is hallgatni kell, amit jól gondolok. A szervezeti szabályzat azt mondja, hogy minden párttagnak egyenlő a kötelessége is, a joga is. Ha így van, akkor miért nem áll jogunkban észheztéríteni, vagy akár le is váltani' a vak vezetőket? ... Az öreg élénk hangon tiltakozott — Dehogy vakok azok, fiam! Látják ők amit látni akarnak! A baj ott van, hogy csak ezt látják. Máskülönben módjával kritizáljunk. Amit eddig mondtunk, az az utolsó betűig helyénvaló. De hozzá kell még tenni valamit a teljes igazság kedvéért. Sokat hibáztunk. Talán bűnök £ vannak a rovásunkon, amiről még nem tudhatunk. Feltételezem, mert a politika lényege, legalább ma, élet és halál. Ilyen helyzetben nehéz határt vonni a szigorúság és a kegyetlenség között. Mindenesetre van egy biztos mércéje az ítéletnek: szükséges, avagv szükségtelen. Jaj annak, aki.föleseréli a. kettőt. — Miért jaj?... (Folytatjuk) kezelnek adott jó ötletet; télen amúgy sem tudnak mindenkinek munkát adni, rendezkedjenek be tehát seprűgyártásra. Mi kellett hozzá? 240 .hold be vetéséhez elegendő cirokmag, némi faanyag, hulladékvas, helyiség a munkához, néhány bognár és kovács munkája a seprűkötéshez szükséges berendezések elkészítéséhez. egy szakértelemmel rendelkező tsz-tag, aki az ügyesebb kezűeket megtanítja a különböző fogásokra. A szövetkezetben mindez megvolt. És amíg tavaly 17 ezei cirokseprűt készítettek, addig a mostani szezonra 250 000 a terv. — A 250 ezerből 170 ezerre szerződést kötöttünk a Pécsi Vegyianyag Nagykereskedelmi Vállalattal — mondja a szakcsi seprűgyár két vezetője, Kanizsa Vendel és Szabópál János. — A fennmaradó mennyiséget a szövetkezet maga értékesíti. Egyúttal bemutatják egy új gyártmányuk első példányait, az autósok számára készült kis- seprűket. — Az igényeknek megfelelő mennyiséget tudnánk készíteni ebből is,_ Éppen a délelőttös műszak dolgozik.'Ä férfiak munkája a kötés, az asszonyoké a varrás. — Mennyit terveztél mára, Sanyi? —< kérdezi Szabópál, János. egy nyúlánk, fekete* fiatal- erAbertől. — Százhúszat.. De annyi meg is ' lesz — válaszol Bujdosó Sándor. Öt mondják a többiek a lejyobb seprűkötőnek. — Igyekszik, nehogy rákerüljön a fizetés sora — teszi hozzá nevetve Rohonczi Imre. Aztán nagy derültség között elmondják, hogy négyen — Bujdosó, Rohonczi, ifj Gergely János és Bozsonyi József — állandóan versenyben állnak egymással. Akinek a műszakban a legkevesebb volt a teljesítménye, az utána a többinek fizet egy-egy pohár sört. A férfiak gépei mellett lányok, asszonyok varrják színes fonallal a seprűket. Az ő munkájuk után már csak egyenesre kell vágni és szállításra lehet csomagolni a seprűket. .Ha továbbra is így folytatjuk az ipart, akkor nemcsak a tökmagról ismerik majd Szakcsot, ha-: nem a cirpkspprűről is.: A négy versenytárs
