Tolna Megyei Népújság, 1962. december (12. évfolyam, 281-305. szám)

1962-12-29 / 303. szám

«lchiv. Szűkczáid. Dgycteni Könyvtár ?scs. Sz<jpeey u.3.sz dsz. ügy. 'Ac PROtETARJÄL EtiTESÜLJtrmß • !.A LI _S J» müN’KASPA.RI. I QL ISA MEGV.fl 0IZQTTSAGA ES A ;VcG*i XII. évfolyam, 303. szám ARA: 50 FILLÉR Szombat, 1902. december 29. Tovább erősítettük kapcsolatainkat Afrika szabad országaival Hazaérkezett a magyar kormányküldöttség Afrikából Pénteken délután hazaérkezett Budapestre a magyar kormány- küldöttség. amely Kállai Gyulá­nak, a Minisztertanács elnök­helyettesének; a Hazafias Nép­front Országos Tanácsa elnöké­nek vezetésével látogatást tett a Guineái Köztársaságban. Mali Köztársaságban, Dahomey Köz­társaságban, a Ghánái Köztársa. Ságban, Nigériában, a Marokkói Királyságban, az Algériai Demok­ratikus és Népi Köztársaságban. A küldöttség fogadására a Feri­hegyi repülőtéren megjelent Ká­dár János, a Minisztertanács el­nöke. Fock Jenő, a Miniszter- tanács elnökhelyettese, Nagy Dá­niel, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Kossá István, Péter János, Tímár Mátyás, a Minisztertanács tagjai. Aczél György, a műve­lődésügyi miniszter első helyet­tese, Karádi Gyula, a külkeres- ' kedélmi miniszter első helyettese, •továbbá a Minisztertanács titkár­sága, a Külügyminisztérium, a Külkereskedelmi Minisztérium, a ■ Művelődésügyi Minisztérum a Kulturális Kapcsolatok Intézete több vezető munkatársa; Jelen volt a fogadtatásnál J. G Amamoo, a Ghánái Köztársaság budapesti nagykövete. Ott voltak a Budapesten tanuló afrikai diá­kok képviselői is. A fogadtatás után Kállai Gyula a sajtó munkatársainak a kül­döttség útjáról a következőket mondotta: — A magyar kormányküldött­ség hosszú, egyhónapos észak- és nyugat-afrikai körutazás után ér­kezett haza. Mindjárt hozzá­teszem: az egy hónappal ezelőtt összeállított menetrend szerint, percnyi pontossággal, s ami még ennél is fontosabb, valamennyien jó erőben és egészségben. Dele­gációnk kifogástalan fizikai és erkölcsi erőnlétét — ha szabad e fcportkifejezéssel élnem — nem utolsó sorban’ annak köszönhet­jük, hogy utunk során állandóan értesültünk arról, hogy. idehaza milyen nagy érdeklődéssel kísér­ték munkánkat, s elvtársaink, barátaink, szeretteink gyakran juttatták el hozzánk jókívánsá­gaikat. — Utunk során N.vugat-Afriká- ban meglátogattuk a Guineái Köztársaságot, Mali Köztársasá­got, Dahomey Köztársaságot, a Ghánái Köztársaságot, a Nigériai Államszövetséget, Észak-Afriká. ban látogatást tettünk a Marokkói Királyságban, s az Algériai De­mokratikus és Népi Köztársaság­ban. Guineában, Maliban és Gha-— nában meglátogattuk régi bará­tainkat, a Magyarországon .már járt állami vezetőket, és beható eszmecserét folytattunk velük kapcsolataink továbbfejlesztésé­ről és erősítéséről. Dahómeyben, Nigériában, Marokkóban újabb ismeretségre, személyes kapcso­latokra tettünk szert, s megvetet­tük az alapjait a gazdasági, ke­reskedelmi és egyéb kapcsola­taink erőteljesebb fejlesztésének. A független Algéria vezetőivel is felvettük a személyes kapcsolato­kat, s tovább erősítettük a két ország együttműködésének alap­jait a függetlenség kivívása utáni békés fejlődés időszakára. — Küldöttségünket mindenütt szeretettel és barátsággal fogad­ták. Felemelőek voltak találko­zásaink a meglátogatott országok tömegeivel, amelyek független­ségük elnyerése után nagyon bo­nyolult kül- és belpolitikai viszo­nyok között építik hazájuk gazda­ságát és kultúráját. Örömteli ér­zés volt tapasztalni azt is, hogy ezeknek az országoknak a veze­tői, dolgozói nagy megbecsüléssel tekintenek népköztársaságunkra, népünkre, elért eredményeinkre. Úgy gondoljuk: afrikai látogatá­sunk tovább növelte hazánk nem­zetközi tekintélyét, hozzájárult a népek barátságának erősítéséhez, s a béke védelméhez. — Végezetül azt is el kell. mon­danom. hogy — bár mindenütt jól éreztük magunkat az afrikai földrészen —, örülünk, hogy újra magyar földre értünk, és honfi­társainkkal együtt búcsúzhatunk el a magyar nép számára sikeres­nek mondható 1962-es óesztendő­től, s velük együtt köszönthetjük majd az új évet, amely meggyőző­désem szerint munkánk nyomán még több örömet és boldogságot hoz mindannyiunknak — mon­dotta befejezésül ‘ Kállai Gyula. Telefonközpont — ssás mellékállomással A Megyei Tanács telefonközpontját kezeli Vétek Istvánné. A tele. fonközpont nagy forgalmat bonyolít le, hiszen a Megyei Tanácsnak száz mellékállomása van. Naponta 80—Í00 interurbán-beszélgetésl és 4—500 helyi telefonbeszélgetést kapcsol a központos. Képünkön Vétek Istvánné munka közben. Húszezer üveg szódavíz A Szekszárdi Szesz- és Üdítőitalipari Vállalat szikvíztöltőjében nagy forgalmat bonyolítanak le az év utolsó tíz napjában. Karácsonytól szilveszterig mintegy 20 000 üveg szódavizet bocsátottak a keres­kedelem és a vendéglátóipar rendelkezésére. Képünkön Kovács Józsefné és paszier Jánosáé töltés közben. Megnyílt a jugoszláv parlament ülésszaka Belgrad (TASZSZ). Pénteken Belgrádban megkezdte rendks ülésszakát a jugoszláv parlament. A parlament két háza — a szö­vetségi tanács és a termelők ta­nácsa — az 1963. évi terv és költ­ségvetés törvénytervezetét, vala­mint egvéb kérdéseket vitat meg. Társadalmi tanulmányi ösztöndíjak Mintegy száz társadalmi tanul­mányi ösztöndíjra kötöttek eddig szerződést Tolna megye állami gazdaságai, termelőszövetkezetei és a tanács. Legutóbb a duzsi, csibráki. alsónánai, nagydorogi, harci, kistormási, szekszárdi és mucsi termelőszövetkezet kötött szerződést agrártudományi egye­temen, illetve felsőfokú mező- gazdasági technikumban tanuló diákkal. Népművelési feladatokról tárgyalt a Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága Az 1962-es esztendőben, pénte­ken tartotta utolsó ülését a Tolna megyei Tanács Végrehajtó Bizott­sága. Megvitatlak Mándi Gyula művelődésügyi osztályvezető be­számolóját a téli ismeretterjesztő tevékenységről. Az előterjesztett beszámoló a többi között megálla­pította: —. Az 1962—63-as évi ismeret- terjesztő tevékenység előkészíté­sekor az MSZMP művelődéspoli­tikai irányelveinek és az MSZMP Tolna . megyei Bizottsága ötéves kulturális programjának meg­valósítására összpontosítottuk erőnket. Ennek szellemében ké­szült el minden községben az is- meretterjésztési terv. A tervekre általában jellemző volt, hogy megfelelő alapot nyújtottak, a jó munkátioz. Az ismeretterjesztő előadások tervezésénél általában nem a számszerű növekedésre töre­kedtek hanem a minőségre. Azaz- óta eltelt idő igazolja, hogy e? leg­több helyen sikerült is. A már igé­nyesebb dolgozók részére akadé­miákat szerveztek. Ezeknek a szá­nva jóval több mint amennyi tavaly volt. A munkásakadémiák száma például csaknem kétszeresére nö­vekedett, Jóval több a termelő­szövetkezeti akadémiák száma. Legtöbb helyen eredményesen működik a nők akadémiája és az ifjúsági akadémia. A vita során felszólalt dr. Pol­gár Ferenc vb titkár, Báli Zoltán bátaszéki, Thész Mária tolnai tanácstag, valamint dr. Deák Konrád megyei ügyész és dr. Ettig Elemér, a Megyei Népi Ellenőrzé­si Bizottság elnöke. A vb ezután megerősítette tiszt­ségükben a választási elnökség tagjait, valamint a megvsi válasz­tókerületi bizottságokat.. vrrwvw/Mwz/wMww\twtvvwiMiir#wi/;w<wzrnrjw/uvAJtruwywvwwyvwi 41, 47, 59, m, m Jlfííliílwzűj SzeJkjzárni'.ovi — Még néhány vére... Izgatottan nézi mindenki az óráját. A szekszárdi művelődési ház zsúfolt. Gyerekek, felnőttek, nők, férfiak, csinosan öltözöttek. Az erkélyen szinte egymás nya­kában lógnak az emberek. — ...és talán milliomosok le­szünk. Az év utolsó lottó-sorsolásán vagyunk. Felgördül a függöny, megcsillan a minden szerencse- vadász által jól ismert, átlátszó gömb. Az asztal mellett foglal helyet a hivatalos bizottság: a Lottó iroda, az OTP képviselői és a közjegyző. Az elnök a mikro­fonhoz lép: — Először azokat sorsoljuk ki, az érkezéskor kiosztott jegyek alapján, akik kihúzzák az öt szá­mot. Minden számot más húz ki. Az első húzó a 3735-ös szelvény tulajdonosa lesz. Kérem, szemé­lyi igazolványával együtt fárad­jon a színpadra. Pár pillámat múlva megjelenik a színpadon egy zömök fiatalem­ber. Bejegyzik adatait, s bemu­tatják a közönségnek: Győrfi dá­nos traktoros. Kalcasd. Második­nak Babits István szekszárdi, har­madiknak Nagy Árpád feísőná- nai, negyediknek Milotai Ferenc- né szekszárdi, ötödiknek Ditrich József kakasdi lakos lép fel a színpadra. . Most valósággal körülöttük fo­rog a világ — legalábbis ebben a teremben. Mindenki szeretné őket megsimogatni, megkínálni vala­mivel, mert néhány percen belül ők fogják meghatározni, hogy a több millió jelölt közül ki lesz az igazi milliomos, vagy ha az nem, legalább nagyon gazdag ember, ök? Dehogyis. Ok csak megteste­sítik a kiszámíthatatlan, szeszé­lyes szerencsét. — Kérem á bizottság tagjait, s a kisorsolt húzóitat. hogy ellen­őrizzék a számgolyókat: megvan-e mind a kilencven. Rendben minden. A golyók be­kerülnek a gömbbe. Feszült csend. A gömbhöz lép az első szám- húzó. Megforgatja. Feltűri kabát­ja ujját, s belenyúl a sok szám- golyó közé. Kivesz egyet: • — Negyvenegyes. Most a második szám-húzó lép a gömbhöz, ő is megforgatja. Min­denki figyeli a szelvényéi. Negyvenhetes. A harmadik: — Ötvenkilences. ' A negyediknél felmorajlik a. közönség: — Ne balkézzel, banem job­bal, — Jobbal! Jobbal! — Mind a kettővel. Nekem még lehet íft. rmasom, mert egy már van. Hiába, mindenki kineveti a babonát, ele azért a szerencse ér­dekében mindent meg kell pró­bálni. * — Negyvenkilences. — Hatvanötös. A tömeg máris megindul kife­lé. Az egyik diáklány megjegyzi mellettem: — Ezúttal sem volt szerencsém. Most vertem be matematikából, s ráadásul elmaradt az öt talála­tom is. — Majd legközelebb... — vi­gasztalja a másik. — Nem sza­bad elcsüggedni. ' &.F,

Next

/
Thumbnails
Contents