Tolna Megyei Népújság, 1962. december (12. évfolyam, 281-305. szám)

1962-12-02 / 282. szám

8 TOLNA MEGYEI VEPÜJSÄG 1962. GrEfiMEKEKNEK Lenin és a cár — Népmese, Lidia Sxejfuxlina gyűjtéséből — Történt pedig, hogy Miklós cár elé odaállt a legbátrabb ge­nerálisa és igy szólt: — Hallod-e császári felség! Van a birodalmadban egy ügyes, tapasztalt férfiú,' akinek se címe, se hivatala, úgy hív­ják, hogy Lenin. No hát ez a Lenin fenyegetőzik: eszmém el fog seperni, Miklós cár! Egyet­len szavamba kerül és összes katonáid követőim lesznek. Porrá zúzlak benneteket és szétszórlak a világ négy tája felé! E szavak hallatára a cár fel­pattant helyéről és tenyerét ösz- szecsapva, rémülten felkiáltott: — Fogjatok pennát és azon­nal írjatok ennek a férfiúnak írjátok még neki, hogy ne küzdjön eszméjével .ellenem és ne semmisítsen meg. Ha eláll szándékától; neki adom biro­dalmam .felét. Nosza, . volt' futkosás. Egy­más után érkeztek a cár lihe­gő tanácsosai és tollúkat he­gyezve, a következő levelet ír­ták Leninnek: — Hallod-e Lenin! Ne törj eszméddel Miklós cár ellen, ha­nem elégedj meg inkább biro­dalmának felével. Nemsokára megérkezett a- cim és rangnélküli férfi vála­sza, amely így szólt: — Hallod-e Miklós cár! Elfo­gadom birodalmad felét, de nem megyék és járások szerint felosztva. Te megtartod összes kékvérű generálisaidat, pa­rancsnokaidat, és magasrangú tisztjeidet, összes javaikkal együtt, ugyanúgy a kereskedő­ket és a nagyiparosokat is, min­den vagyonukkal. Én a magam részéről megelégszem a nép egyszerű fiaival, parasztokkal, katonákkal, munkásokkal és azok szegényes cókmókjával. Minden, amit ezen kívül kérek, néhány állat, egy kevés legelő, meg némi szántóföld. E jó hírre a cár táncraper- dült örömében és ezt a paran­csot adta generálisainak: — Tüstént elfogadom! De mi az, hogy ez az ügyes, tapasz­talt férfiú, aki minden dolog nyitját tudja, lemond megszám­lálhatatlan kincseimről és he­lyettük megelégszik a rongyos, nincstelen koldusok seregével? Mialatt Miklós cárt körülvet­ték kékvérű tisztjei és magas­rendű emberei, Lenin csende­sen a katonák, a parasztok és a munkások elé állt. — Üdvözöllek elvtársak! — mondta, majd mindegyikkel kezet fogva, így folytatta: — Én is úgy fogok élni, mint bárki közületek, mert mi mindnyájan elvtársak vagyunk Tanult ember létemre tudáso­mat sohasem ellenetek, hanem értetek akarom felhasználni. A katonák egy emberként kiáltották: — Éljen Lenin elvtársi A munkások és városi értel­miségiek egyetértettek velük. A parasztok azonban úgy vélték, hogy a cár becsapta Lenint. Suttogni és panaszkodni kezd­tek. — Miért hagytad odébb állni sokezer aranyával, megszámlál­hatatlan kincsével? Jobb lett volna, ha felosztod közöttünk a nagybirtokokat és nem hagyod meg neki.- Lenin a fejét rázta és nevetve mondta: — Minek ez a sok beszéd? Békétlenkgdés helyett legyen gondotok az állatokra, meg a földekre. Dolgozzatok, a többi majd megoldódik. A kékvérűek kincse nem elégséges ahhoz, hogy felosszuk a nép milliói között. De egyetlen szavamra mellénk áll a világ minden dol­gozója. így nem marad sem katonájuk, sem munkásuk és nem tudnak termelni. Felélik" készleteiket és napjaik meg^ vannak számlálva. Minden úgy történt, ahogy ^ Lenin megjósolta. Vágtató lo­vas levelet hozott Miklós cár>-j tói. — Hallod-e Lenin! — írta aj cár — alaposan rászedtél! Meg-1 tartottad a népet, és nekem; hagytad azokat, akik nem tud-| nak dolgozni, csak fogyasztani. Ugyanakkor a szomszéd orszá-l gok népei hívó szavadtól meg-, babonázva, megtagadták, hogyf szolgáljanak bennünket. Ezek 1 után nincs más választásunk,! mint elveszni, vagy harcolni.] Ezért generálisaim és kékvérű ^ tisztjeim csatába szállnak elle­ned, hogy visszahódítsák a né-^ pet. így történt, hogy kitört a há-i ború a nép fiai, meg a kékvé-^ rűek között. De az utóbbiaki nem mentek sokra, mert a pa­rancsolgatáshoz szokott generá-, lisok és magasrangú tisztek^ nem bírták a harcot. A viharvert, összetartó népi azonban állta a sarat és Lenin, vezetésével győzött. BOLDOG BALÁZS fordítása NOVEMBER Hideg szél rázza a kopasz fákat, lámcsak, hogy milyen rossz kedve támadt! Hófelhők gyűltek össze az égen, havazni készül. Tél lett egészen. De itt benn, a jó meleg szobában, Pötyi és' Ági játszik vidáman, • eső eshet kinn, a hó is hullhat, könyveket néznek, és gyúrmát gyúrnak, gurul a labda, dominó koppan, — itt sem rosszább, mint kinn a homokban, s ha majd a játékba belefárad, Ági verset mond anyukájának. ANTALFV ISTVÁN Törd a fejed! t. Nem jobb K + sziget fele Az elmúlt heti Törd a fejed! rejtvények megfejtései: 1. Egye­nes. 2. Antilop. 3. Ablakpárkány. Mese az elcserélt munkáról Tibeti mese Együtt élt valamikor egy agyag­edény, egy homokkalács, egy ré­pa, egy légy, egy kalász és egy tű. Megállapodtak egyszer, hogy megosztják egymás között o házi munkákat, ki-ki azt végezze el, amit szeretne. Az agyagedény lett a házigaz­da, és mindenki megkapta a ma­ga munkáját. A homokkalács vi­zet akart hordani, a répa a tehe­net akarta a legelőre vezetni, a légy az ökröt hajtani, a kalász a gabonát akarta vetni, a tű a pad­lót söpörni. így is történt. Az agyagkorsó otthon maradt, és ki-ki munkájá­ra ment. Amikor a többiek el-t mennek, a korsó felmászott a polcra, és várta, hogy a homok­kalács hozza a vizet. Amikor azonban a kútnál engedte a vizet, ő maga is vizes lett, a víztől szét­esett, és nem volt, aki a vizet ha­zavigye. A répa is elindult a tehénnel a legelőre, a légy pedig az ökörrel Amikor mendegéltek, megéhezett a tehén. Kitátotta száját, és egy­szerűen bekapta a répát. A légy is póruljárt, mert beleragadt a sárba. Nagyon kicsi volt, nem tu­dott kimászni. így a tehén és az ökör megfordultak és hazamen­tek. A kalász is munkához kezdett. Felmászott a tetőre, hogy megnéz­ze, merről fúj a szél. Hirtelen vi­har támadt, és messze sodorta a kalászt, úgy, hogy nyoma sem maradt. A tű seprűt keresett, hogy kiseperje a szobát. De meg­botlott közben, és egy hasadékba beleesett, a szoba padlója pedig kisepretlenül maradt. Az agyagedény egyre várt, várt a polcon, de senki sem . jött. Ag­gódni kezdett, és elindult meg­nézni, hol maradnak a többiek. Elfeledkezett arról, hogy agyag­ból van, hirtelen leugrott a polc­ról, és ezer darabra törött, nem volt többé korsó sent. így jártak, akik mind a más munkáját akarták elvégezni, a magukét pedig nem. Fordította: ANTALFY ISTVÁN A tisztaság fél egészség... Egészségőr a kis Kati, mindig tiszta, rendes, kislányokhoz, kisfiúkhoz minden szava kedves. Szeme csillog, hogyha látja: ragyognak a cipők! Dicséretet kap az osztály, érdeméhez illőt. Ha valaki elfelejtett, kezet mosni, szépen, Kati előtt nem lesz titok, meglátta már régen. „Addig nem ülsz be a padba, ott a mosdó, tessék!" így adja fel társainak, Kati is a leckét. Tanár néni asztalára virágot is hoznak, tiszta, rendes, szép az osztály, de még szebb lesz holnap! SASS ERVIN Tréfás kérdések 1. Hogyan mondhatjuk, ha két! Károly nevű fiú ázik? 2. És aki házat vásárol? 3. Hogy hívhatják a kenyér tész­táját? 4. És egy rossz fekhely helyett j egy másik jobb fekhelyet? 5. Hogyan nevezhetünk egy jói magas 190 centire megnőtt* nénit? 6. Négy betűből áll, de két betű-! vei is ki lehet fejezni és inni-j való. Mi az? Az elmúlt heti Találós versikék 1 megfejtései: 1. Télapó bácsi.2. Üt. 3. Hópehely. 4. Cferuza. • Gyűjtötte Hamar Lajos Ozora Vasárnapi HUMOR KEZDŐDIK A BORKÓSTOLÓ TAPASZTALATCSERE... ¥ 1 / .1* ,r .• n i,. i. m 3 / f ■’ ISZŐIŐ6A73A5. ^--------1 w — No, most gyerünk a mi pincénkbe... Szegő Gizi rajza • fuh dí te FŰM­Adenauer — Bizony, öreg űr, jó lesz tanulni!... Toncz Tibor rajza RÉGI MONDÁS — ÜJ VÁLTOZAT Adenauer: Jöttem, láttak, főztek !! 1 KISSÉ KÍNOS — Maga mondta, hogy mi, nők gyengék vagyunk a tsz] vezetésére? ? Fülöp György rajza fi

Next

/
Thumbnails
Contents