Tolna Megyei Népújság, 1962. december (12. évfolyam, 281-305. szám)

1962-12-19 / 296. szám

2 TOLN/S Megyei nEpűjsaq 1962. december 19. Senator elnök statáriumot hirdetett ki Szenegálban és átvette a fegyveres erők parancsnokságát Dakar (AP). A dakari rádió közlése szerint Leopold Senghor szenegáli elnök kihirdette a sta­táriumot és átvette a fegyveres erők parancsnokságát. Ezt meg­előzően az elnök azzal vádolta Mamadou Dia miniszterelnököt, hogy a rendőrség és. a katonaság felhasználásával ki akarja űzni a képviselőket a nemzetgyűlés épü­letéből. ahol azok éppen bizal­matlansági határozatot akartak elfogadni a kormány ellen. Hét­főn a miniszterelnök parancsára négy képviselőt letartóztattak, később azonban szabadon enged, ték őket. Közben a többi kép­viselő a nemzetgyűlés elnökének lakásán — amelyet az elnöki pa­lotával együtt a Senghor elnök­höz hű ejtőernyős-csapatok őriz­tek —, összeült és a kormány hét lemondott tagjával együtt el­fogadta a Mamadou Dia mi­niszterelnök elleni bizalmatlan- sági indítványt. A szenegáli nemzetgyűlés szer­dai ülésén törvényjavaslatot tár. gyalnak, amelynek értelmében népszavazást kell tartani 'az al­A« ENSZ-kozgyűIés befejezte a gyarmati kérdés vitáját New York (AFP). Az ENSZ- közgyűlés hétfői ülésén befejezte a vitát a gyarmati kérdésről és határozatot fogadott el, amely megújítja és megerősíti a gyar­mati kérdés megoldására alakí­tott 17-hatalmi különleges ENSZ- bizottság mandátumát. A határo­zat mellett szavazott 101 ország, ellenszavazat nem volt. négyen tartózkodtak a szavazástól: Fran. ciaország, Nagy-Britannia, Spa­nyolország és Dél-Afrika, a szava, zásban, nem vett részt Portugália A 22 afrikai és ázsiai ország által előterjesztett határozat lé­nyege az, hogy a különleges bi­zottságnak újabb utasításokat kell adni a közgyűlés 1960. évi gyar­mat-ellenes nyilatkozata végre­hajtásának előmozdítására. A szö­veg a többi között tartalmaz egy olyan javaslatot is, hogy a kü­lönleges bizottság tagjainak szá­mát az eddigi 17-ről 24-re emel­jék fel. Az újabb hét tagot a bi­zottság elnökének kell majd ki­jelölnie. . A határozat eredeti szövegéből kimaradt azonban egy nagyon fontos rész; az, amely hangsú­lyozta, hogy határidőt kell szabni a gyarmati rendszer teljes fel­számolására; s amely felkérte a különleges bizottságot, hogy te­gyen ilyen értelmű indítványokat. A közgyűlés különleges poli­tikai bizottságában a palesztínai menekültek ügyének tárgyalása során Nagy-Britannia és Francia- ország elutasította azt az indít­ványt, hogy jelöljenek Ki ENSZ- megbizottat az Izraelben lévő arab birtokok gondnokaként. Ellenez­ték azt is, hogy Izrael és az arab államok közvetlen tárgyalásokat folytassanak ebben a kérdésben. Mindketten támogatták viszont azt az amerikai határozati javas­latot, amely indítványozza, hogy két évvel hosszabbítsák meg a palesztínai menekültek segélye­zését célzó ENSZ-program idő­tartamát. Az amerikai határozati javaslat végül felhívja a Palesz­tina! békéltető bizottságot, foly­tassa erőfeszítéseit az Izraelt és az arab államokat elválasztó kér­dések megoldása érdekében. Macmillan brit miniszterelnök megérkezett a Bahama szigetekre Nassau (MTI). Macmillan brit miniszterelnök kedden a kora reggeli órákban megérkezett a Bahama szigeteken lévő Nassau- ba, ahol, kétnapos tanácskozást folytat majd Kennedy amerikai elnökkel. Kennedy elnök és kísérete ked­den, magyar idő szerint 17.00 óra­kor érkezett a Bahama szigetekre. A brit és amerikai vezető ál­lamférfiak szerdán kezdik meg széles körű eszmecseréjüket, amely — az angol rádió washing­toni tudósítója szerint — a leg­fontosabb angol-amerikai tanács­kozásnak ígérkezik a világháború óta. Mint ismeretes, a napokban sok szó esett a Skybolt-rakéta jövő­jének kérdéséről. A feszült helyzet, amely töb­bek között ezzel kapcsolatban je­lenleg az angol—amerikai szövet­séget jellemzi, kihathat az Egye­sült Államok és Nyugat-Európa kapcsolataira. De • Gaulle francia államfő köztudomásúan szintén azt vallja, hogy Franciaországnak önálló atomerőre van szüksége és a Nyugaton ne az Egyesült Álla­mok rendelkezzék egyedül nuk­leáris fegyverekkel. Kennedy és Macmillan előreláthatólag meg­vitatja tehát Franciaország sze­repét is a NATO-szövetség egyéb problémái keretében. Az amerikai küldöttség össze­állításából a hírügynökségek arra következtetnek, hogy a kétnapos tanácskozáson felvetődő kérdések között jelentős helyet foglal majd el a kínai—indiai határviszály, továbbá India és Pakisztán kap­csolatának kérdése. ______ M aurice Thorez az egységfront kérdéseiről és a nemzetközi kommunista mozgalom problémáiról Párizs (MTI). Az Humanité közli Maurice Thoreznak, a Fran­cia Kommunista Párt legutóbbi központi bizottsági ülésén el­hangzott felszólalását. A Francia Kommunista Párt főtitkára a francia kommunisták és szocia­listák együttműködéséről, vala­mint a nemzetközi kommunista mozgalom problémáiról beszélt. A francia belpolitikai életet — mondotta — két folyamat jel­lemzi. Az egyik, a reakciós erők tömörülése de Gaulle körül, a másik a jelen és a jövő szem­pontjából fontosabb jelenség. A köztársaság híveinek összefogása a személyi hatalom ellen. Thorez kiemelte: a degaulleista rendszer tömegbázisa csökkent. Az októ­beri népszavazáson de Gaulle egyliarmaddal kevesebb szavaza­tot kapott, mint négyéves uralma kezdetén. A Francia Kommunista Párt szerepe, tömegbefolyása megnőtt, a munkásosztályból, a középréte­gekből kialakult és egyre nö­vekvő ellenzék leglényegesebb erejeként jelentkezik. Jelenleg az a legfontosabb feladat — hangoz tatta az FKP főtitkára —, hogy a szocialistákkal, a köztársaság töb­bi hívével együtt megkeressük és megtaláljuk egy egységes állás­pont, egy közös akció alapját a belpolitikai és a nemzetközi élet valamennyi kérdésében. »-Egység­frontot akarunk a szocialistákkal — mondotta Thorez —, olyan szövetséget, amely nemcsak mára szól, hanem a holnapra is, hogy velük együtt valósítsuk meg a szocializmus építését«. Nemzetközi kérdésekről szólva Thorez rámutatott: a világ ese­ményeinek alakulása a kommu­nista és munkáspártok 1957. és 1960. évi értekezletein és az SZKP XX. kongresszusán hozott hatá­rozatokat igazolta. Az FKP főtitkára végezetül foglalkozott a dogmatizmus elleni harccal és keményen megbírálta az Albán Munkapárt vezetőinek politikáját. kotmány módosításáról. Az új alkotmány az elnöki kormányzás rendszerét vezetné »be, vagyis Senghor elnök állna a kormány élén, és annak tagjait is ő ne­vezné ki. A népszavazás megtörténtéig is az elnök venné át a kormány ve­zetését. Mamadou Dia miniszterelnök a legújabb jelentések szerint több hívével és a vele tartó rendőri egységekkel a központi kormány­épület legfelső emeletén bariká- aozta el magát. Az épületet az 'elnökhöz hű ejtőernyős-csapatok veszik körül. Senghor elnök beje­lentette, hogy a miniszterelnököt és társait a hivatalos hatalommal való visszaélés miatt bíróság elé állítják. Az elnök Diallo ezredest nevezte ki az ejtőernyősök pa­rancsnokává. az állítólag a mi­niszterelnökkel szimpatizáló Aliou. ne Fali tábornok helyére. A szenegáli események króni­kájához tartozik, hogy sajtó­tudósítók szerint a hatalomért folyó harc során eddig egyetlen puskalövés sem dördült el. A magyar kormányküldöttség Nigériában Lagos (TASZSZ): Mint már je­lentettük, hétfőn megérkezett La- gosba, Nigéria fővárosába a Kállai Gyula miniszterelnök­helyettes vezette magyar kor­mányküldöttség. A küldöttséget a repülőtéren Zanna Bucar Bipcharina keres­kedelem- és iparügyi miniszter, valamint több minisztérium fe­lelős munkatársai, a helyi sajtó, a rádió és a televízió képviselői fogadták. Megérkezése után a repülőtéren Kállai Gyula rövid sajtóértekezletet tartott. A kínai országos népi gyűlés állandó bizottságának határozata Peking (TASZSZ): Pekingben ülést tartott a kínai országos népi gyűlés állandó bizottsága. Az ülésen elhatározták, hogy 1963 második negyedében össze­hívják a kínai országos népi gyű­lés negyedik ülésszakát, majd az év második felében népi gyűlési választásokat tartanak. Az ülés résztvevői meghallgat­ták Csou En-laj miniszterelnök beszámolóját. Eredménytelen kormányalakítási tárgyalások Bécsben Bécs (MTI). Kedden ismét ered­ménytelenül ért véget az Osztrák Néppárt és az Osztrák Szocialis­ta Párt — koalíciós kormány­alakítást célzó — tárgyalása. A megbeszéléseket ismét félbeszakí­tották. Habár a koalíció megala­kítását elsősorban még mindig a gazdaságpolitikai ellentétek gátol­ják, kedden az új kormány össze­tételének személyi kérdései is ki­éleződtek. A néppárt megbízottai kijelentették: elfogadhatatlan szá­mukra a szocialista Kreisky kül­ügyminiszter személye. A szocia­lista párt ugyanakkor ragaszko­dik a külügyminiszteri tárcához és Kreisky-hez, aki a párt alelnö- ke. Az angol—amerikai ellentétek kérdése az eddiginél nagyobb hangsúlyt kap most, hogy Macmillan pá­rizsi útja után a Bahama szige­teken találkozik Kennedy el­nökkel. A ma kezdődő kétnapos tanácskozás az angol rádió kom­mentátora szerint „a legfonto­sabb tanácskozásnak ígérkezik a világháború óta”. A tanács­kozás valóban fontos szerepet kap a nyugati szövetségesek egymáshoz való viszonyában, mert nem csupán a két ország kapcsolatára szorítkozik, ha­nem — mindenekelőtt az atomfegyverkezés szempontjá­ból — kihat az egész nyugati politikára. Közismert tény, hogy az an­gol—amerikai viszony az elmúlt időben megromlott, s Ameriká­ban egyesek Macmillant okol­ják ezért. A háttérben viszont olyan kérdések állnak, mint a NATO-országok fegyverkezé­si költségének aránya, az atom­fegyverkezés, legutóbb a Sky- bolt-rakéták ügye, ami mind Anglia háttérbe szorítását és az Egyesült Államok korlátlan hatalmát jelenti szövetségesei felett. Nem oszlatta el a ké­telyeket, sőt csak növelte Ken­nedy televíziós nyilatkozata, amelyet abból az alkalomból mondott, hogy rövidesen két éve lesz hivatalba lépésének Kennedy mindenekelőtt a szov­jet—amerikai kapcsolatokról szólt, s úgy fogalmazta meg, hogy „még időbe telik, amíg lehetségessé válik számunkra, hogy megértsük egymást Hrus­csov miniszterelnökkel.” Az el­nök szemmel láthatóan meg­kerülte a probléma lényegét, mert ugyanakkor beismerte, hogy a nemzetközi helyzet ve­szélyes, amit csak tetézett azzal a kijelentéssel, hogy bár „az Egyesült Államok nem szán-' dékozik biztonságát háborúval megvédeni”, de „vannak olyan alapvető érdekei, amelyekért harcolni is hajlandó.” i Tekintettel arra, hogy a nyi­latkozat közvetlenül az angol miniszterelnökkel történő ta­nácskozás előtt hangzott el, fo­kozott fontosságot kap benne mindaz, amit Kennedy a nyu­gateurópai szövetségesekkel fennálló viszonyról mondott Először is kifejtette, hogy az Egyesült Államok elvárja, szö­vetségesei vállaljanak nagyobb részt a fegyverkezésbél, majd kereken kijelentette: „Az Egye­sült Államok nem óhajt hat vagy hét nukleáris hatalmat Európá­ban.” Ez nyíltan Anglia és Franciaország számára szólt, hisz közismert, hogy mindkét ország önálló nukleáris atom­hatalommá akar előlépni. Az amerikai elnök azonban kény­telen volt hozzátenni, . „ha a franciák elhatározzák, hogy atomhatalommá akarnak válni, ez az ő dolguk. A kérdés csak az, hogy az Egyesült Államok hajlandó lesz-e támogatni Franciaországot, majd Olaszor­szágot, aztán Nyugat-Németor- szágot és Belgiumot...” Az ellentéteket csak bonyo­lítja a Skybolt-rakéták ügye, amelyről Kennedy kijelentette, hogy ez annyira megterhelné az Egyesült Államok hadügyi költ­ségvetését, hogy a nemzetbiz­tonsági érdekek szempontjából sem lenne ésszerű. Nem sok­kal később azonban, hogy Ken­nedy nyilatkozata elhangzott, az Egyesült Államok vezérkari főnökeinek egyesített bizottsága megszavazta a Skybolt-rakéta fejlesztési programját. A Pen­tagon tehát szembehelyezkedett Kennedy elnökkel, s ez a tény ismét csak nem válik javára az angol—amerikai kapcsolatok­nak. Malinovszkíj szovjet honvédelmi miniszter fogadta Spychalski lengyel nemzetvédelmi minisztert Moszkva (TASZSZ). Malinovsz- kij marsall, szovjet honvédelmi miniszter fogadást adott Spy­chalski vezérezredes, lengyel nem­zetvédelmi miniszter tiszteletére. A fogadáson a lengyel katonai küldöttség tagjai vettek részt. A szovjet—lengyel fegyverba­rátság nagyszerű megnyilvánulá­sa volt az a fogadás, amely hét­főn este zajlott le a moszkvai helyőrségen. Az estet Jepisev hadseregtá- bomok, a szovjet hadsereg és a haditengerészeti flotta politikai főcsoport-főnöke nyitotta meg, ezután Spychalski vezérezredes méltatta a lengyel és a szovjet nép fegyverbarátságát, amely még jobban megszilárdult a hit­lerista hódítók ellen vívott közös harcban. Malinovszkíj marsall válaszá­ban hangsúlyozta, hogy a szovjet emberek nagyra értékelik, és so­hasem felejtik el azt a hősiessé­get, amelyet a lengyel nép leg­jobb fiai tanúsítottak, akik har­coltak a külföldi intervenció és a polgárháború évéiben. „Barát­ságunk megerősödött és kiiková- csolódott a Nagy Honvédő Hábo­rú éveiben”, mondotta Mali- novszkij. ítéletet hirdettek az Egyesült Államok Kommunista Pártjának perében Washington (TASZSZ). A Wa­shingtoni szövetségi bíróság es­küdtszéke hétfőn 35 perces tár­gyalás után bűnösnek mondotta ki az Egyesült Államok Kommu­nista Pártját az ellene felhozott tizenkét vádpontban. A vádponto­kat a kormány állapította meg, azzal kapcsolatban, hogy az Egye­sült Államok Kommunista Pártja nem volt hajlandó a McCarran- törvény alapján bejegyeztetni ma­Dánia csatlakozik a Montanunióhoz Luxemburg (DPA). Az európai szén- és acélközösség (Montan- unió) tagállamainak Luxemburg­ban tartott értekezletén Haekke- rup dán külügyminiszter kijelen­tette, hogy Dánia kész a Mon- t.anüniót létrehozó szerződés alap­elveit és céljait elfogadni. Haekkerup megemlítette, hogy Dánia hajlandó a nyugat-európai politikai unió létrehozására irá­nyuló munkálatokban is részt- venni. Az európai gazdasági közösség miniszteri tanácsa hétfőn meg­egyezett abban, hogy óvatos for­mában figyelmezteti a közös pi­achoz társult, függetlenné vált af­rikai országokat: „Kerüljék az NDK kormányának elismerését". Néhány héttel ezelőtt Nyugat- Németország azzal fenyegetőzött, hogy nem írja alá az említett af­rikai országok társulására vonat­kozó megállapodást, amennyiben nem kap biztosítékot ezen orszá­gok kormányától arra, hogy nem létesítenek diplomáciai kapcsola­tokat a Német Demokratikus Köztársasággal, gát ,,a Szovjetunió ügynökeként” az igazságügyminisztériumban, s nem volt hajlandó előterjeszteni tagjainak és vezetőinek névsorát, pénzügyi helyzetéről szóló beszá­molóját, nyomdagépeinek jegyzé­két, stb. Mint ismeretes, az Egye­sült Államokban a Smith-törvény alapján börtönbüntetést és pénzbír ságot szabhatnak ki arra, aki „ide­gen hatalom ügynökének” tekint­hető. Az F.gyesült Államok Kom­munista Pártja tehát, ha a McCarran-törvény alapján be­jegyeztette volna magát — a Smith-törvény értelmében — tu­lajdonképpen saját büntetéséi ír­ta volna alá. A washingtoni esküdtek dönté­se sérti az amerikai alkotmány­nak azt a cikkelyét, amely tiltja az önelmarasztaló nyilatkozato­kat. A Reuter jelentése szerint a Í zövetségi bíróság esküdtszéke 20 ezer dollár pénzbüntetésre ítélte az Egyesült Államok Kom­munista Pártját. A párt védői be­jelentették, hogy az ítélet ellen fellebbezést fognak benyújtani.

Next

/
Thumbnails
Contents