Tolna Megyei Népújság, 1962. november (12. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-17 / 269. szám

Mehiv. Szckszárd. Egyetemi Könyvtár Pécs. Szepesy u.3.sz psz. ügy. VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! 4 MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS Á :M E.GY EI TAN Ä.CS: LAPJA Szombat 1962. november 17. 1 XII. évfolyam 269. szám Ara 50 FILLER [ER ^ Községi vitafórumokon tárgyalják meg a népgazdaság előtt álló új feladatokat Mintegy másfél-két évvel ez­előtt új akció bontakozott ki a népfront-mozgalomban. A lakos­ság minden rétegének bevonásá­val hozzákezdtek a népgazdaság előtt álló új, legfontosabb fel­adatok : megvitatásához. Ezzel egyidejűleg egy-egy cél mielőbbi eléréséhez társadalmi hozzájáru­lást is kezdeményeztek. Az eseménysorozat első szaka­szában az általánosabb jellegű tennivalókról tanácskoztak. Kö­vetkező lépésként kiválasztották azt a területet, amelyen a leg­jobban kamatoztathatják a nép­front segítségét. A népfront-bizottságok tevé­kenységének középpontjában a mezőgazdaság legfontosabb feladatai kaptak helyet. Az elmúlt hónapokban egy-egy szakterület legkiválóbb művei ői- nek — köztük akadémikusok és egyetemi tanárok — részvételé­vel országos tanácskozásokat ren­deztek a kenyérgabonaellátás, az öntözés és a belvízrendezés, a szőlő- és gyümölcstermesztés, va­lamint a takarmány- és a mező- gazdasági árutermelés fejlesztő sének feladatairól. A vonatkozó anyagot sokszorosítva közreadták, s eljuttatták a városok és a köZr ségek népfront-bizottságainak ve­zetőihez. aktivistáihoz. Ezekben a hetekben és hó­napokban a kisebb települé­seken folytatódik az akció. A Hazafias Népfront Országos Tanácsánál elmondták az MTI munkatársának hogy ebben az időszakban már nem általános jellegű kérdésekről beszélgetnek a lakossággal, s folytatnak véle­ménycserét, szakemberekkel, ha­nem áttérnek a községek előtt álló sajátos feladatok megtárgya­lására, meghatározására. Az akciót összekapcsolják a jö­vő évi fejlesztési tervek kidolgo­zásával, a lakosság javaslatai­nak felkarolásával. A vitákban részt vevő nép­front-aktivisták tanácsokkal segítik a községek vezetőit, hogy milyen célokra költhetik a leggazdaságosabban az 1963- ra rendelkezésre álló összeget, milyen feladatok megoldásá­hoz kezdeményezzenek társa­dalmi munkát, stb. Azzal is foglalkoznak majd, hogy a termelőszövetkezetek miként szervezhetnék meg ésszerűbben munkájukat, milyen növények termesztésével vehetnék ki leg­jobban részüket a népgazdaság előtt álló feladatok megoldásá­ból. A kis szövetkezet nagy eredményei A nagydorogi Ifjúsági Szövet­kezet tagjai az elmúlt évben két és fél holdon gazdálkodtak. Cir­kot, borsót és mákot termeltek. A bevételből — amely megköze­lítően 10 ezer forintot tett ki — iskolai kirándulásokat szerveztek, ezer forintot pedig az állóalapra tartalékoltak. A sikerek ösztönzően hatottak az iskolásokra. Az idén már 71-re szaporodott az ifjúsági szövetke­zetben a munkában résztvevők száma. Földterületük is megnöve­kedett: jelenleg 6 holdon gazdál­kodnak. Az idén is termeltek sep­rűnek való cirkot, a mák helyett kukoricát, a borsó helyett lucer­nát, ezenkívül rozsot (anyarozs­nak) és muhart. Jövedelmük jó­val magasabb lesz a tavalyinál. Az előzetes számítások szerint az egy-egy munkaegység értéke meghaladja az 50 forintot. Az iskolások Kovács Pál tanár vezetésével szabad idejükben segítenek a tsz-nek. Elvállalták 12 hold kukorica megszedését. Amikor e munkával végeztek, a tsz hatalmas burgonyatábláit Kuznyecov és Stevenson több mint háromórás tanácskozása Havanna (MTI). Az AP hírügy­nökség jól értesült forrásokra hi­vatkozva közli, hogy Fidel Cast­ro kubai miniszterelnök levelet intézett U Thanthoz, az ENSZ ügyvezető főtitkárához. Az üze­net az Egyesült Államok részé­ről kubai terület fölött végzett felderítéssel foglalkozik. Fidel Castro üzenete az AP szerint han­goztatja, hogy Kuba nem tűri a területe fölött végrehajtott kém­kedést. U Thant Stevensonnak, az Egyesült Államok fő ENSZ-kül- döttének beszámolt Fidel Castro leveléről. Stevenson ezt követően tanács­kozott Kuznyecovval, a Szovjet­unió első külügyminiszter-helyet­tesével. A három óra húsz; percet tartó megbeszélés után Stévenson tudósítóknak kijelentette, hogy szó volt a kubai miniszterelnök legújabb üzenetéről is. Arra a kérdésre válaszolva, hogy sike­rült-e haladást elérni a kubai kérdésben, Stevenson így vála­szolt: „Ez lehetséges”.. Az Egyesült Államok fő ENSZ- küldötte hozzáfűzte: „Kuznyecov­val megvitattam az Egyesült Ál­lamok és a Szovjetunió között fennálló valamennyi kérdést és a tárgyra később még visszatérek.’' Ugyancsak az AP hírügynökség jelenti, hogy a Havannában tar­tózkodó Mikojan miniszterel­nök-helyettes befejezte a kubai kormány vezetőivel folyta, tott tanácskozásait. Az AP azt is tudni véli, hogy Mikojan már a pénteki napon elutazik Havan­nából. A washingtoni hadügyminiszté. rium közölte, nem tervezik, hogy karácsonyra leszereljék azokat a tartalékosokat, akiket a kubai válság kirobbanásakor .rendeltek be 'katonai szolgálatra. Ebéd a havannai szovjet nagykövetségen Mikojan tiszteletére Havanna (TASZSZ). Alekszejev kubai szovjet nagykövet csütörtö­kön ebédet adott Mikojannak, a szovjet minisztertanács elnök- helyettesének tiszteletére. Az ebéden jelen volt Dorticos kubai köztársasági elnök, Fidel Castro miniszterelnök, Guevara iparügyi miniszter, Raul Roa kül­ügyminiszter, Rodriguez, az or­szágos földreformintézet elnöke és több más kiemelkedő személyi­ség. Az ebéd a testvéri barátság és szivélyesség légkörében folyt le. Á tamási Vörös Szikra Tsz-nek közel egymillió forintot jövedelmezett a szerződéses zöldség és az étkezési burgonya A több mint négyezer holdon gazdálkodó tamási Vörös Szikra Termelőszövetkezet fő profilja az állattenyésztés. Ezt támasztja alá az a tény, hogy a közös gazdaság idei terve­zett 13 millió forint pénz­bevételéből 7 milliót az állat- tenyésztés biztosít, ami előreláthatóan meg is lesz. De foglalkozik a szövetkezet hét féle növény vetőmagjának a megtermelésével is, ami az állat- tenyésztés után a legnagyobb „szállták” meg, és a szedők után pénzbevételi forrása a Vörös még 410 zsák burgonyát böngész­tek össze. Az iskolások becsületes munkát végeztek. A két munka elvégzéséért jutalomként a ter­melőszövetkezettől egy nagykép­Szikrának. Ugyanakkor megtalál­ják számításukat a szerződéses zöldségfélék, valamint az étkezé­si burgonya termelésével, is a szövetkezet gazdái. íme erre a bizonyíték. A kertészeti zöldségféléket és ernyős TV-készüléket kaptak. Korszerűsítik az előkészítőt Új fonalraktárt építenek Negyven új szövőgép a Tolnai Pamutszövőgyárban A Pamutszövőipari Vállalat tolnai gyárában a következő évek­ben nagyarányú rekonstrukcióra kerül sor, amelynek megvalósí­tása zömében a következő ötéves terv időszakára esik, jelenleg a terveken dolgoznak. Az ez évi és 1963-as program szerényebb, de ezek végrehajtása is nagymérték­ben elősegíti a termelés emelését, gazdaságosságának javítását, a dolgozók munkakörülményeinek jobbá tételét. A gyár — területileg — északi irányban bővül. A napokban kezdték itt meg egy négyszáz négyzetméter alapterületű, típus vasszerke­zetű fonalraktár építését, illetve ezzel a jelenlegi raktár bő­vítését. Erre a beruházásra négy- százezer forintot fordítanak, el­készülte után nagymértékben csökkennek a gyár raktározási gondjai. Nemrég kezdődött meg — és a jövő évben fejeződik be — az elő­készítés teljes átszervezése. Jelen­leg ugyanis a pamutfonalnak szö­vésre való előkészítése az üzem különböző egymástól távoleső ré­szeiben történik, ez a körülmény sok szállítást tesz szükségessé. Az átszervezés után — amely nemcsak egyszerű szervezést je­lent, hanem komoly építkezési, épület-átalakítási, gépfelszerelési munkákat is — a, gyár főépületé­ből teljesen kikerül az előkészí­tés, azt a főépület keleti oldalán, vele párhuzamosan fekvő, 110 méter hosszú épületben fogják végezni. Az egyes gépeket, berendezé­seket a technológiai sorrend­nek megfelelően helyezik el, így a belső szállítás a mini­málisra csökken. A csarnoknak a fonalraktár fe- iöli végén lesz a lánc-keresztor- sózó berendezés és a vetülék csé­vélő, ezt követi a modern, most beszerzett felvetőgép, majd az írező-berendezés. a fűzés már az épület másik végén történik, ahol motorikus hengerállványra kerül a teljesen elkészített lánc­henger. Innen szállítják a hen­gereket a szövőüzembe. A főépületben — mivel az elő­készítő műveleteket már nem itt fogják végezni — hely szabadul fel. Ide jövőre negyven új szö­vőgépet szerelnek fel, tehát ennyivel nő a gyár termelése, nő a foglalkoztatott munká­sok száma is. A távolabbi tervek közt szere­pel irodaépület, ebédlő, konyha, új műhelyek építése, valamint egy festődé létrehozása. Ez utób­bitól igen sokat várnak a gyár­ban. Ugyanis ha a tarkánszőtt árukhoz is teljes egészében Tol­nán tudják majd elvégezni az előkészítést — ennek ma egyedüli akadálya a festődé hiánya — sok, jelenleg még gyakran előforduló minőségi hibát, termelési fenn­akadást lehet majd kiküszöbölni. az étkezési burgonyát a szövetke­zet növénytermelői hetekkel ez­előtt betakarították, annak rend­je szerint eleget tettek szerződé­sileg vállalt kötelezettségüknek. Sőt — mivel a termés jobb volt, mint amit reméltek — a tervezett 40 vagonnal szem­ben 66 vagon árut adott a tsz a MÉK-nek. Legjobban a burgonya fizetett, amelynek minden holdjáról több mint 100 mázsát takarítottak be, ami az idei aszályos évjárás mel­lett kiválónak mondható. Az ét­kezésre alkalmasat kiválogatták, az apróbb gumókat pedig takar­mányozásra használják fel. Az államháztartásnak 49 va­gon burgonyát adott át a Vö­rös Szikra, 25 vagonnal töb­bet, mint amire a szerződés kötelezte. Az áruért — a nagyüzemi és szer­ződéses felárral együtt — 572 ezer forintot utalt át a MÉK a közös gazdaság egyszámlájára, ami annyit jelent, hogy közel 10 ezer forint bevételt hozott a burgonya minden holdja. Ebből kiindulva a szövetkezetbeliek úgy határoztak, hogy az 1963-as gazdasági évben is 60 holdon termelnek étkezési burgonyát, amire a közeli napok­ban kötik meg a szerződést a MÉK-kel. A kertészeti zöldségfélék job­ban megsínylették az aszályt, mint a burgonya. Ennek ellené­re a paradicsom minden holdja 15 ezer, a zöldborsó minden hold­ja pedig 5 ezer forint jövedelem­hez juttatta a szövetkezeti gaz­dákat. Ezzel is elégedettek a Vö­rös Szikrában, és érthető, hogy jövőre kétszeresére növelik a szerződéses konyhakerti zöld­ségfélék területét Az idei eredmények alapján a gazdaságnak közel egymillió fo­rint jövedelmet biztosított a szer­ződéses zöldség, valamint az ét­kezési burgonya. R. É. Új gépeket kap a „csibegyár" A tolnai keltetőállomáson a keltetési idény befejezésével meg­kezdték a gépek javítását, kar­bantartását. Az idei évben jó munkát végeztek, mert a 840 00fl-es tervükkel szemben egymillió 66 ezer 255 naposcsibét és 11 ezer 930 pulykát keltettek. Az állomás dolgozóinak egy ré­sze a gépek javításán és a keltető- termek fertőtlenítésén dolgozik, a másik rész a vérvételezést végzi. Az állomásnak 17 termelőszövet­kezet baromfitelepén kell vérvé­telezést végezni, ugyanis ezekből | a tsz-ekből biztosítják a fajtiszta j utódokat. A termelőszövetkezetek ! számára igen gazdaságos és ki­fizetődő a tenyészbaromfi-tartás, mert a tojásokért az alapáron fe­lül 50 százalékos tenyész- és 10 i fillér nagyüzemi felárat kapnak. A jövő évben növekszik a tol­nai keltetőállomás kapacitása. A gépek javításával egyidőben a Bajcsy Zsilinszky utcai keltetőte­lepen öt gép kerül kiselejtezésre. Helyükbe öt új gépet kapnak, mégpedig az idei év mezőgazda- sági kiállításán bemutatott Ger­gely típusú gépekből. Az új gé­peknek a régiekkel szemben igen sok előnyük van. Együtt történik a keltetés és a bújtatás, s ez igen megkönnyíti a dolgozók munká­ját. A tolnai keltetőállomás elké­szítette a jövő évi tervét. Ameny- nyiben az időjárás kedvező lesz, és a tsz-ektől is megkapják a ko­rai csibék szállítására a megren­delést, három hónap múlva új­ból megkezdik a naposcsibék kel­tetését.

Next

/
Thumbnails
Contents