Tolna Megyei Népújság, 1962. november (12. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-16 / 268. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! A MAGYAR . SZÓ CÍ’Allí $ TÁ M (AN^Á S PA !':T f Ol tfA M E GYE. TOLNÁ MER"------------­--------------------------“) P éntek 1962. november 16. XII. évfolyam 268. szám a ÁRA 50 FILLÉR Szórakozás, tanulás Általában tudomásunk van róluk. Tudjuk, hogy ők azok, akik munkájukat elvégezve kezükbe veszik a kigépelt szerepeket, he­tekig, hónapokig járnak a pró­bákra, s aztán egy ünnepen a kö­zönség elé állnak. Amikor azon-' ban legördül a íüggöny az elő­adás végén, gyakran meg is fe­ledkezünk róluk. Az marad csak meg bennünk, hogy jól, vagy rosszul szórakoztunk az előadá­son. Arra azonban már kevésbé gondolunk: mennyi törődés, mennyi munka húzódik meg a produkció mögött, s mennyit ta­nulnak azért az öntevékeny mű­vészet munkásai, színjátszók, sza­valok, táncosok, énekesek, hogy szórakoztassanak, s nem utolsó sorban: taníthassanak. Tevékeny­ségük ugyanis szerves része a népműveiének. Hagyományaikat hosszú időre lehet visszavezetni, s ezeket a tra­díciókat ápolva dolgoznak ma is, Tolna megyében csakúgy, mint az ország más területein, szerényen, csendesen. A megyében szinte alig van község, ahol nem lehet meg­találni őket. Birkóznak a sza­vakkal, igyekeznek hűen vissza­adni a darabok mondanivalóját, elsajátítani a színjátszás techni­kájának alapjait. Mert van ben­nük művészi igényesség is. Erre mi sem jobb bizonyíték, mint hogy repertoárjukban egyre ke­vesebb az olcsó, giccses népszín­mű, a csak drámának, vagy víg­játéknak elkeresztelt fércmű, s mind több a tartalmas, eszmei­ekben is gazdag, mondanivalójá­ban igaz, a korhoz, a ma emberé­hez szóló színpadi mű. Fejlődésük, útjuk mostani sza­kasza a fokozott művészi tevé­kenység felé mutat. Arra, hogy honi és külföldi írók, szerzők leg­jobb munkái közül válogatnak olyanokat, amelyek leginkább ta­lálkoznak a ma emberének gon­dolatvilágával. Ebben nagy segít­séget nyújtanak nekik a megyei, járási népművelési szervek, az ön­tevékeny művészeti munka agitá­torai és szervezői, gyakran az előadások rendezői a művelődési házak dolgozói és a községekben élő pedagógusok. Találhatunk e csoportok tagjai körében jóformán mindenféle fog­lalkozású embert. A dunaföldvári színjátszók között például a ci­pész mellett egy szereposztásban ott volt a főkönyvelő, a diák. Te­hát: a művészeti csoportok amel­lett, hogy szórakoztatnak, taníta­nak, egyben valamiféle kollektí­vát is kialakítanak. Olyan kö­zösséget, amelynek kimondatla­nul is alapja a szép és igaz szó szeretete, a szépre, jóra való tö­rekvés. Táboruk gazdagodik. Néhány éve alakultak meg az első iro­dalmi színpadok. Az öntevékeny művészeti munkának egy rugal­masabb, kevesebb költséggel dol­gozó formája ez. S mert szerep­lőgárdája kisebb, a megszokott színjátszó csoportoknál könnyeb­ben eljuthatnak a legkisebb fal­vakba is, elvihetik az emberi kul­túra legszebb gyöngyszemeit, leg- időtállóbb értékeit. Együttesen pedig, azok is, aki­ket megemlítettünk, s azok is, akikről itt nem esett szó: mél­tán érdemlik meg a dicséretet, mert munkájukkal segítik, előre viszik a népművelés ügyét. Nagyjelentőségű magyar—szovjet gazdasági egyezményt írtak alá Moszkvában Moszkva (MTI). Csütörtökön a Magyar Népköztársaság kormá­nyának, valamint a Szovjetunió kormányának meghatalmazottai Moszkvában ünnepélyesen aláír­ták a timföld- és aluminiumter- melés területén történő együttmű­ködésről megkötött egyezményt, amelynek részletes ismertetésére később visszatérünk. Az egyez­ményt magyar részről Apró An­tal, a Minisztertanács elnökhe­lyettese, szovjet részről Pedig Vlagyimir Novikov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyet­tese írta alá. Az ünnepélyes aláírásnál ma­gyar részről jelen voltak a Moszk­vába érkezett kormányküldöttség tagjai: Ajtai Miklós, az Orszá­gos Tervhivatal elnöke, Osztrov- szki György, a Tervhivatal elnök- helyettese, Szekér Gyula nehéz­ipari miniszterhelyettes, Dobos György, a nehézipari miniszté­rium főosztályvezetője, valamint a küldöttség szakértői. Ott volt az aláírásnál Incze Jenő külkeres­kedelmi miniszter is. Szovjet részről megjelent Nyikolaj Pato- licsev külkereskedelmi miniszter, Mihail Kuzmin külkereskedelmi miniszterhelyettes, valamint a szovjet gazdasági vezető szervek számos felelős munkatársa. Ott volt az aláírásnál Mányik Pál rendkívüli követ és megha­talmazott miniszter, moszkvai nagykövetségünk ideiglenes ügy­vivője, Greiner Sándor kereske­delmi főtanácsos és Marai Lász­ló, a Magyar Népköztársaság ál­landó KGST képviselőjének he­Az Elnöki Tanács ülése A Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa csütörtökön délután ülést tartott. Elhatározta a Magyar Népköz- társaság csatlakozását a nemzet­közi főútvonalak építése tárgyá­ban Genfben kiadott nyilatkozat­hoz. • Az Elnöki Tanács ezután hono­sítási, visszahonosítási, valamint a magyar állampolgári kötelékből való elbocsátási ügyeket, s végül egyéb ügyeket tárgyalt. A Minisztertanács ülése A kormány Tájékoztatási Hiva­tala közli: A Minisztertanács csü­törtöki ülésén megvitatta az Or­szágos Tervhivatal elnökének je­lentését az 1962. évi népgazdasági terv háromnegyedévi teljesítéséről és az éves teljesítés várható ala­kulásáról, továbbá a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöké­nek a jelentéshez fűzött észrevé­teleit, majd a munkaügyi minisz­ter beszámolóját a háromnegyed év bér- és munkaügyi helyzeté­ről. A kormány a jelentéseket jó­váhagyólag tudomásul vette. A kohó- és gépipari miniszter a híradás- és vacuumtechnikai ipar, valamint a műszeripar hely­zetéről és fejlesztéséről tett jelen­tést. A kormány az előterjesztése­ket megvitatta és megfelelő hatá­rozatokat hozott. A kormány meghallgatta és tu­domásul vette a közlekedés- és postaügyi miniszter beszámolóját a svéd közlekedésügyi miniszter meghívása alapján tett hivata­los látogatásának tapasztalatairól. A Minisztertanács ezután folyó ügyeket tárgyalt. Gyógyszerész munkaértekezlet Szekszárdon Nagyszabású munkaértekezlet zajlott le legutóbb a Gyógyszer­zálódtak a gyógyszertári dolgo­zók. tári Központban. A Szegedi Gyógyszerész Tudományos Tan­szék professzora: dr. Kedvessy György ismertette mindazokat az új eljárásokat, melyek egyrészt a gyógyszertári munkában megva­lósulnak és megvalósultak, vala­mint azokat, amelyek a gyáripar előtt, mint feladatok állanak. Ezután a szakszervezeti bizott­ság részéről Bakó Imre szb.-titkár ismertette a szakszervezet műkö­dését kulturális, szociális, stb. te­A hozzászólásokban, élénk vita közben őszintén vetették fel’ az értekezlet résztvevői a problémá­kat és tettek javaslatokat a továb­bi munkára. lyettese. Apró Antal és a kormánykül­döttség csütörtökön a késő esti órákban vonaton hazaindult Moszkvából. A küldöttséget . a szovjet főváros kijevi pályaudva­rán ünnepélyesen búcsúztatták. Népi táncosok továbbképzése A Tolna megyei Népművelési Tanácsadó az idén a korábbiak­nál rendszeresebbé teszi az ön­tevékeny művészeti csoportok ve­zetőinek továbbképzését. Eddig, többek között megtartották már a báb játszó és a színjátszó cso­portok szakmai eligazítását. Va­sárnap újabb rendezvényre kerül sor: most a népi tánc napirenden szereplő szakmai kérdéseit beszé­lik meg a legilletékesebbekkel, a csoportok vezetőivel. A program­ban több előadás szerepel, s hogy szemléletesebbé tegyék, bemutat­ják a tavaszi seregszemlékről ké­szült keskenyfilmet. Új tokaji különlegesség: a vörös aszú Tokaj hegyalja egyes vidékein a századforduló idején kék szőlő termesztésével is foglalkoztak. Tokajban, Tállyán és Tarcalon a Purcsin nevű szőlőfajta borából akkoriban különlegességként vö­rös aszút készítettek. Később meg­feledkeztek erről a borról, és rit­kaságnak számít, ha valamelyik pincében található még belőle. A Szőlészeti Kutató Intézet tarcali telepén idén kísérletként kezdtek a vörös aszú előállításá­hoz. Az aszú alapanyagául a leg­jobb minőséget adó kék szőlők* így például a Medoc Noir, a Ka­darka és a Muscat Bouschet faj­ták borát használták fel. Leg­jobban az utóbbi 24.5 cukorfo­kos bora felelt meg. Egy hektoli­ter vörös borhoz 35 kilogramm aszúszemet kevertek, így kiváló zamatú és illatú, rubin színű aszút nyertek. A különleges vörös aszú készítési módját a kutatók megismertetik a termelőkkel is. cZzaalmas érák a város felett Honvédek emelik a helyére a TV-reléállomás antennatartóját rületen. A munkaértekezlet fő tárgyát a vállalat működéséről szóló be­számolót, Boros István igazgató­főgyógyszerész mondta el. Ele­mezte az eddigi eseményeket és egyben útmutatást adott a még meglévő hibák kiküszöbölésére. Rávilágított arra, hogy a hibák feltárása tette eddig is lehetővé, hogy az éves tervet eddig 107 szá­zalékra teljesítette a központ, ugyanakkor a költség 1,2 szá­zalékkal esett e tényezők hatá­sára. Végül értékelte a kongresszusi munkaverseny elért eredményeit és azt, hogy ebben hogyan aktivi­Decemberben két rövidfilm-fesztiválon veszünk részt A magyar filmrendezők és operatőrök újdonságai december­ben két nemzetközi rövidfilm- seregszemlén képviselik hazánkat. A toursi fesztiválon, öt filmünk vesz részt. December 10—16 kö­zött Firenzében rendeznek nem­zetközi seregszemlét. Erre az Éne­kelnek a gyerekek című doku­mentum filmmel neveztünk be és a fesztivál rendező bizottságának kérésére elküldjük a Ki bírja to­vább című újdonságot is. Sűrű, tejfehér köd te­lepedett a városra. In­nen fentről, a Kálvá­riáról még a kórházig sem látni. Alig múlt nyolc óra, amikor a hat honvéd munkához lát. Ez a harmadik, és a lei- izgalmasabb nap itt fent a hegyen. Kedden ki­emelték és rögzítették a mintegy tíz méter hosz- szú vascsövet, amelyik egy hasonló magasságú, hajdani vasrácsos vil­lanyoszloppal a TV-relé- állomás antennaárboca lesz. A szerdai nap el­telt a „bitó”, az eme­lőszerkezet felszerelésé­vel. Ennek segítségével emelik be ma, csütörtö­kön azt a mázsás cső­szerkezetet, amely majd az adóantenna elemeit tartja. Kilenc óra, minden előkészület megtörtént. Három honvéd kezében megfeszül a kötél, a sú­lyos szerkezet felemel­kedik a földről. Surrog­nak a csigasorok, s fent, húsz méter magasban ijesztő ívben hajlik a bi­tó a ránehezedő súlytól. Izgalmas pillanatok... — Mi lesz, ha az eme­lő nem bírja ki? Az leg­kevesebb három napi újabb munka, három nap késés. — Kibírja. Kibírja... — Nézzük, valósággal hipnotizáljuk a magas­ban imbolygó, himbáló­zó emelőt. — Csak óvatosan... Centiméterenként emel kedik hat—hét méter magasba az antennatar­tó. Az egyik honvéd macskaügyességgel kú­szik fel, rögzíti, hogy addig a többiek újból kihúzzák a csigasort. Féltizenegy. Ismét út­jára indulhat, újabb hat —hét métert haladhat a súlyos szerkezet. Újabb centiméterek, újabb hosszú, lélegzetelállító percek. A főtartó cső, bár három oldalra ki­kötötték, mégis, erősen ingadozik. Még egy irányba ki kell kötni. Az előbbi katona néhány perc múlva már a húsz méter magasban rögzíti a merevítő kötelet. Ér­dekes, ilyenkor csak úgy rohannak a percek, és dél van, mire az anten­natartót ismét útjára le­het indítani. Egy óra. Váratlan aka­dály. A csigasor miatt nem lehet beemelni a helyére a mázsás szer­kezetet. Egyházi Attila honvéd ismét ott, „lova­gol” a magasban. Reg­gel óta már vagy hu­szadszor tette meg a húsz méteres utat, és legalább három órái töltött fent, a magas­ban. Ez a fiú minden elismerést megérdemel. Parancsnokaitól is, a je­lenlegi, és a leendő szek­szárdi televízió-tulajdo­nosoktól is. Harmadik napja már többet van a levegőben, mint a föl­dön. És fent, az ingado­zó antennaárboc tetején a levegő is szabadabban jár. Lent a többiek né­ha oda-odakuporodnak a tűz mellé, ö ott fenn dol­gozik. Néha még fütyö- rész is. Olyan biztosan mozog, dolgozik fent a magasban, mintha éve­kig akrobataiskolába járt volna. Attilának ismét egy órát kell a magasban tölteni, amíg az anten­natartót az oszlophoz, és az emelőhöz kiköti. Áthúzza a köteleket, hogy délután ismét mun­kához láthasson. Le kell fűrészelni egy darabot a tíz centinél nagyobb át­mérőjű vascsőből, hogy az antennatartót a he­lyére lehessen illeszteni. De elkelnie most itt egy helikopter! Sietni kell a munká­val, mert az a terv, hogy legalább egy antenna­elemmel, egy irányba vasárnap megkezdhessék a próbaadást. Bár ettől a próbaadástól még nem sokat remélnek a szere­léssel foglalkozó szak­emberek, de hamarosan elkezdődhet a rendszeres próbaadás. Délután 4 óra. Három­negyed órás fűrészelés után Attila kiszabadítja kötelékeiből az antenna- tartót. Hosszú, idegfe­szítő percek. Feszül a csigasor, lent az öklün­ket harapjuk. Egy perc múlva há­romnegyed öt.' Attila fent a magasban meg­lengeti sapkáját. — Győztünk!! — Helyén az antenna- tartó! Bl.

Next

/
Thumbnails
Contents