Tolna Megyei Népújság, 1962. november (12. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-15 / 267. szám

1962. november IS. ÍOLNA MEGYEI NEPOJSAŐ Táncoljunk, Kinek a zenéje a dzsessz? — ízlés és megszállottság — Áz általános tarka kutya Véletlenül csöppentem a tár­saságba, s előbb asszisztáltam ahhoz a vitához, amelyik egy szorosan körülült vendéglői asz­tal mellett zajlott. A résztvevők innen, vagy éppen túl a húszon egymás szavába vágva bizony­gatták igazukat. A kérdés szá­momra izgalmas volt. Azt keres­ték: mire táncoljanak, s egyálta­lán vétenek-e valamilyen szabá­lyok ellen, ha kedvelik a dzsesszt. Vélemények sorakoztak, amelyek egy-egy részletükben, s néha egészükben is úgy viszony- lottak egymáshoz, mint fehér a feketéhez. Azt mondta egy villo­gó szemű, tágabb ismeretekkel rendelkező fiú: — Az amerikai négerek nép­zenéje, vigasztalójuk, .lelkesítő­jük. Ezért nemzeti és forradal­mi művészet, értékes és felkaro­landó .:. ' A replika: — A kapitalizmus terméke, az alantas ösztönökre apellál. Vele­járója az érzelmi tompultság, fes- lettség... Kinek van igaza? A vitát nem ott, hanem több fiatal megkér­dezése után próbáltuk eldönteni. © Akit egyes számmal jelöltem, igaz hódolója a táncnak. Főisko­lai hallgató korában táncversenyt HETI MOZIMŰSOR DOMBÓVÁR, november 16—13: Éjjeli vendég. Szélesvásznú cseh­szlovák film; November 19—21: Revűparádé. Szélesvásznú NDK film. DUNAFÖLDVÁR, novem­ber 16—18: Lopott boldogság. Magyar film. November 19—21: A 30. születésnap. Szovjet film. PAKS, november 16—18. A 30. születésnap. Szovjet film. No­vember 19—21: Lopott boldogság. Szélesvásznú magyar film. SZEK­SZÁRD, november 15—18: Can- dide. Magyarul beszélő francia filmszatíra. November 19—21: Igazság a hazugságról. Magyarul beszélő csehszlovák film. TAMÁ­SI, november 16—18: Revűpará­dé. Szélesvásznú NDK film. No­vember 19—21: Éjjeli vendég. Szélesvásznú csehszlovák film. TOLNA, november 16—18: Igaz­ság a hazugságról. Magyarul be­szélő csehszlovák film. November 19—21: Candide. Magyarul be­szélő francia filmszatíra. (2) Apróhirdetések Figyelem! Reprodukciógyűjtők! A Képző- művészeti Alap Kiadó Vállalat kéri mind czokat. akik reprodukció gyűjtéssel (kül töldi, hazai) foglalkoznak, írják meg ci műket, gyűjteményük jellegét és nagysá- gát a Képzőművészeti Alap Kiadó Válla­latnak (Budapest, Vili. Rákóczi út 15), hogy a közeljövőben rendezésre kerülő ón­kéihoz a szükséges előkészítő munkálato­kat megkezdhessük. (65) A Munkaügyi Minisztérium 505. sz. Helyiiparí Iskola pályázatot hirdet esz­tergályos és műszerész szakmából szak­oktatói állás betöltésére. Feltétel: vas­ipari technikumi végzettség, vagy szak­munkás-bizonyítvány, több évi üzemi gya­korlattal. (Cím: Szekszárd, Széchenyi u. 23). (70) Danúvia motor eladó, vagy elcserélhető Pannóniára, lehet roncs, vagy nagyjaví­tásra szoruló. Iker, Kajdacs, Petőfi 49. (72) Bélyeggyűjteményt vásárolok. Hiánylis­tára magyart pecsételve, pecsételetlenül szállítok. Hiányzó sorozatait kiegészítem. Utólag fizetendő. Falusi bélyeg kereske­dés, Szeged, Kelemen utca. (37) nyert, s így adhatunk a vélemé­nyére. — A dzsesszre táncolni így is és úgy is lehet. Láttam olyat, aki valósággal eksztázisba esett, ami­kor felbúgott a szaxofon, meg­perdült az üstdob. Viszont talál­koztam táncospárral, akik olyan szépen táncoltak az ütemére, hogy nézni is gyönyörűség volt. Nem tekergés, dobálás volt, hanem tánc, szórakoztató, kedvderítő. Én inkább az utóbbira szavaztam volna, ha szavazatot kérnek tő­lem. Tehát: lehet a dzsesszre szépen, ízlésesen is táncolni. Akkor miért látja az ember néha, hogy még a vonásai is megváltoznak, el­torzulnak egy-egy táncosnak, ha meghallja a dzsesszt? A kérdezett így válaszolt: — A keresettség, mesterkéltség a szembetűnő ezeknél. Azt gon­dolják: így szép, így jó, pedig korántsem. A divatost a feltűnés­vággyal keverik össze, s úgy gon­dolják: táncuk másnak is gyö­nyörűséget okoz ... Amikor visszaülnek az asztalhoz, érde­mes megfigyelni az arcukat: olyan, mint a többié, gyakran azoknál is hétköznapibb. Kinek a zenéje hát a dzsessz, mondjunk felette egyértelmű íté­letet? — Ez egyformán függ zene­kartól, zenésztől, .táncostól. Ha elítélő módon művelik, el kell ítélni, ha mértéktartóan, akkor így kell róla vélekedni... gyorsan eszembe jutott, hogy a nyaktekerésnek, vagy éppen az ütemre történő ide-oda dobálás- nak vajmi kevés köze van a sze­relemhez. Inkább a párzásra ké­szülő állatot juttatja az ember eszébe. Erről egyébként az győ­zött meg, amit az egyik város mulatójában láttam, ahol mosta­nában divatos twistet táncoltak féktelenül, minden mértékben. Figyeltem a leguggoló és fel- emelkedő, az egymást körülfutó, meg mit tudom én mit csináló párokat, de a tánc dallamossá­gát a legjobb akarat mellett sem tudtam felfedezni ezekben a moz­dulatokban. S itt vissza kell ka­nyarodnunk az első megkérdezett véleményére: talán ez az, amit el kell vetni, talán ez az, ami alan­tas ösztönökre apellál. © Századunk életritmusához iga­zodik — ebben lehetne összefog­lalni a második véleményt. Node, mi benne az életritmus? — A gyorsaság, a pergő ütem — hangzik a válasz —, amelyik a kor hétköznapjainak rohanó tempóját fejezi ki. Hova tegyük az érzelgős édel- gést? — Ez annak a reprezentálója, hogy az emberből ma sem ve­szett ki az érzés, ma is tud sze­relmes lenni, ha másként is, mint azelőtt:.. Meghökkentem kicsit, mert Ritka tarka kutyaként tört be a háború után a táncparkettekre a mai dzsessz, illetve annak egyik formája. Az eltelt évek alatt sokan megcsömörlöttek tőle és sokan megszerették. A ritkából általános lett, s ma már nehéz elképzelni valamire való szóra­kozóhelyet dzsessz-zenekar nél­kül. Ez arra vall, hogy az embe­rek, mindkét nembeliek kedve­lik. Ez a vélemény egyféle honi fejlődéstörténeti összefoglaló igé­nyével lép fel. S igaza van. Ab­ban is, hogy hódít a dzsessz, s abban is, hogy népes a tábora. A kérdésre viszont nem válasz. Az érdekes ugyanis az: kié ez a zene, táncoljunk-e rá? A tapasz­talatokkal ellenkező ítélet nem állítaná meg útján, s nem is tö­rölné ki a zenekarok repertoár­jából. Azon viszont már éi-demes gondolkozni, hogy válogatással kerüljenek a közönség v eié, ne pedig mint valami öntés: jó és rossz, ízléses és ízléstelen egy­forma mennyiségben. Talán így lehetne követésre is igényt tartóan eldönteni a kér­dést, s így lehetne száműzni a periférikus dzsessz- és tánckinö­véseket. Sz. I. WS» *PéHbl e&etl & te&éft Szekszárdi, leinformálható, gyermek­szerető és gyermekekhez értő, alap- inteliígenciával bíró, megbízható, közép­korú nőt háztartási munkába alkalmaz- nánk. Dr. Bucsay, Szekszárd, Béke u. 12. (61) A Gemenci Állami Vadgazdaság azon­nali belépésre trakta)vezetőt keres. Fize­tés kollektív szerint, (66) „Nem kell pénz a boldogság­hoz” idézik gyakran a régi slá­gert, ám, ugyanakkor nyomban hozzá is teszik; — de jó, ha van. Aztán vannak, akik csak nagyon sok pénzzel tudják elképzelni a boldogságot. Ezért hallunk gyak­ran szalmazsákból, rossz haris­nyaszárból, sublót mélyér&l pené­szesen, dohosán, naftalinosan, vagy egérrágottan előkerült kö­tés százasokról. Olyan eset is előfordult, hogy a féltve őrzött, dugdosott pénzt végül is tehén ette meg. Ezt az esetet egy állatorvos mesélte el egy társaságban, ahol autóvásár­lás révén a takarékosság került szóba. — Sok éves gyakorlatomnak egyik legfurább esete volt — mondotta el a történetet —, pe­dig hívtak ezerféle esethez. Itt történt meg Tolna megyében, Nagyszokolyon. — Jön hozzám egy gazda. „Mit tegyek, doktor úr, megette a pénzemet a tehén”. — Egészségére váljék — tréfál­tam, de a gazda kétségbeesetten mondta: .— De doktor úr, több mint har­mincezer volt... — A jószagú máriáját, ennek fele sem tréfa. Hogy történt? — Összejött a pénz, aztán az asszonnyal egymás elől dugdos- tuk, nehogy a másik elkótyave­tyélje. Bent a házban már nem találtam helyet, eldugtam az ud­varon a csutaboglyába. Elmentem Pestre . rokonlátogatóba, azalatt meg az asszony eladta a csutát. — Aki megvette, jön ám né­hány nap múlva, hogy nem tudja mire vélni a dolgot, papírpénz­foszlányokat talált a jászolban az üszők között. — Most adjon tanácsot, doktor úr... Legalább valamennyit vissza tudnék szerezni a pénzemből? — Azt kellene tudni, hányszor kérődzött meg a tehén. Lehet, hogy néhány százas megmaradt még egészben. — Ha levágnánk a tehenet?... — A gazdája aligha egyezne bele. — De az én pénzem van benne. Es ha megvenném? — A másik bökkenő... Kérdés, hogy eladja^e a gazdája? Külön­ben is, én nem adhatok vágási engedélyt, hiszen a tehénnek nincs semmi baja, és azt jól tud­ja, nem lehet csak úgy, elfogad­ható indok nélkül levágni. — Elmegyek akár a miniszté­riumba engedélyért. A pénzem­ről van szó... — Ha már a pénzéről van szó, számoljon csak. Legalább négy­ezerbe belekerülne a tehén. Né­hány nap már úgyis eltelt. Nem valószínű, hogy hat—nyolc szá­zasnál többet épségben megta­lálna benne. Megmondom úgy, ahogy van. Arra a pénzre már keresztet vethet. De meg is ér­demli, ha a kukoricasz&mál jobb helyet nem talál annyi pénznek. Most tanulhatott a saját kárán, a jószagú máriáját... BL Eseménynaptár ii Christoph Cluck 175 évvel ezelőtt, 1787 november 15-én holt meg CHRISTOPH GLUCK német ze­neszerző és karmester, az opera műfaja-’ befolyásra tettek szert. nalc jelentős megreformálja. Művelve! a francia forradalom előtti feltörekvő pol­gárság eszméit és ideáljait mitológiai té­mákkal fejezte ki. Operái 'alkatelemeit (ária, recitativó, tánc) a drámai eszmének rendelte alá. Első reformoperája az OR­PHEUS ÉS EURIDIKE (1762). 107 operát írt, melyből 47 maradt ránk. Újításai nyo­mot hagytak az egész operairodalmon és Wagner műveiben új életre keltek. * 205 évvel ezelőtt, 1757-ben e napon szü­letett JACQUES E. HÉBERT (ejtsd: Éber) francia forradalmár, a PÉRE DUCHESNE című lapja révén a baloldali jakobinusok egyik vezetője. Követői (hébertisták) ultra- radikális követeléseikkel (szélsőséges ter­ror, keresztényüldözés) a francia forra­dalom következetes hívei között is nagy — Átépítik az úttestet, parko­sítanak Paks főterén. A munká­kat a tanács kövező részlege vég­zi. Az átépítés, a tereprendezés 170 000 forintba kerül. — Hatvanegy idős embert kö­szöntöttek az öregek napja al­kalmából Kistcymáson, Az ün­nepséget a Vöröskereszt és a Hazafias Népfront rendezte, az ünnepi műsort a KISZ-fiatalok állították össze és adták elő. A termelőszövetkezet és a nőtanács ajándékokkal kedveskedett az öregeknek. — Kodály Zoltán, a nagy ma­gyar zeneszerző születésnapja al­kalmából, volt tanítványai, Serly Tibor, Bartos Ödön, Fried Géza, Veress Sándor és Doráti Antal, akik jelentős szerepet töltenek be a nemzetközi zenei életben, -Vál­tozatok egy Kodály-témára« cím­mel közös művet komponáltak. — Gyermekvédelmi célokra, az arra rászoruló fiatalkorúak se­gélyezésére jövő évi költségveté­sében 16 000 forintot irányozott elő a városi tanács, 6000 forint­tal többet, mint az idei költség­vetésben. — A New York-I iskolákban uralkodó botrányos állapotokra vet fényt az állami vizsgáló­bizottság jelentése, amely rá­mutat, hogy a zsúfoltság követ­keztében felületes a tanítás, s a tanulóifjúság tudása ennek kö­vetkeztében csekély. Az elemi iskolákban csaknem 30 000 gyer­mek oktatási ideiét meg kellett rövidíteni a tantermek hiánya miatt. * — 121 nappal a megnyitás után bezárta kapuit a 31. velencei biennale. A kétévenként hagyo­mányosan megrendezett nemzet­közi képzőművészeti kiállítás iránt az idén az előző évekét meghaladó érdeklődés nyilvánult meg. A kiállításon Magyarország is részt vett. A magyar anyagot dr. Vayer Lajos, az Eötvös Lö- ránd Tudományegyetem profesz- szora állította össze; ugyancsak ő vezette a magyar delegációt. — A silókombáinvezetők ver­senyében a Kanacsi Állami Gaz­daság dolgozója, Lacza Imre érte el az első helyezést;”' gépével 20 000 mázsa szilázst takarított be. — Befejezéshez közeledik Lá- pafőn a művelődési ház építése. Az építkezésen a tanács kőmives- brigádja dolgozik. így, helyi erő­vel, 128 000 forint értékű helyi anyaggal és a lakosság 30 000 forintot kitevő társadalmi mun­kájával mintegy 600 000 forintba kerül a kétszáz főt befogadó mű­velődési ház felépítése. — A Magyar Zeneművészek Szövetsége újonnan megválasz­tott elnöksége megtartotta ala­kuló ülését, s Sárai Tibort vá­lasztotta a szövetség főtitkárává. Az elnöki titkárság tagjai: Far­kas Ferenc, Mihály András, Sárai Tibor, Sólymos Péter, Szabó Fe­renc, Szabolcsi Bence, Ujfalussy József. — A Televízió műsora: 17.00: Kicsinyek műsora. 17.30: Beszél­gessünk oroszul! 18.00: Panop­tikum, VIII. Haláltánc. 19.05: Telesport. 19.30: TV-Híradó. 19.45: Ahány ház — annyi rejtvény! Történelmi rejtvénysorozat. (III. rész). 20.15: A TV mesekönyve. 20.20: A kapitány paradicsoma (Angol film). 21.50: Hírek. TV- Híradó. (Ism.). Kevés eső Várható időjárás ma estig: felhőátvonulások, szórványosan előforduló kisebb esőkkel. Mér­sékelt, időnként élénk szél. Vár­ható legmagasabb nappali hő­mérséklet 8—12 fok között. cA cSző ü je t Cj-itm rf l n n ep éee 4; A Szovjet Filmhéten bemutatóit íüniek közül melyik filmnek volt a főszereplője? Elcserélt Egy év kilenc Hátba mégis randevú napja szerelem 1 X 2 12« szelvény Tipp: A Tolna megyei Moziüzemi Vállalat a szovjet filmhét alkalmából 12 kérdésből álló rejtvénypályázatot indít. A rejtvény­ben a totó elveinek megfelelően 1, x, vagy 2-vel kell felelni. A fejtett kérdések egyike a helyes feleletet is tartalmazza. A feladat, hogy a pályázók válasszák ki a helyes feleletet, sa felelet alatt lévő 1,x. vagy 2-es számot írják be a „tipp” rovatba. A pályázók gyűjtsék össze a 12 szel­vényt, s azt borítékban küldjék be a Népújság Szerkesztőségbe, november 16- 22 között. Egy személy több szelvénnyel is részt vehet a pályázaton. Csak azokat a I szelvényeket vehetjük figyelembe, amelyek november 22-én déli 12 óráig beérkeznek a szerkesztőségbe. A Tolna megyei Moziüzemi Válla­lat a helyes megfejtők között a kö­vetkező díjakat sorsolja ki: I. díj: hai- hónapra Äolo egyszemélyes mozibé let minden filmre; II. díj: három hónapra szó­ló egyszemélyes mozibérlet minden film­re; III. díj: egy hónapra szóló egyszemé­lyes mozibérlet minden filmre. A pályázat helyes megfejtését és'a nyer­tesek nevét november 25-én a Népújság­ban közöljük.

Next

/
Thumbnails
Contents