Tolna Megyei Népújság, 1962. november (12. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-11 / 264. szám

1962. november 'fl. rei^s mam wepmuQ 3 Nem megy üres tarsollyal... Á falusi orvosi ellátás és a csecsemővédelem megjavításáról nyilatkozik dr. Gujás János megyei főorvos — Milyen elgondolások van­nak a falusi egészségügyi hely­zet megjavítására? — Először is tisztázni kell, hogy a mi egészségügyi helyze­tünk más országokhoz képest igen előkelő helyet foglal el. Akad azonban még bőven tenni­való is, és arra törekszünk, hogy tovább javuljon a helyzet. Az el­következendő évtizedben el akar­juk érni, hogy a megyénkben minden 2500 lakosra jusson egy körzeti orvos a jelenlegi 3000 he­lyett. Ennek érdekében 105—110- re kell szaporítanunk az orvosi körzetek számát. Ez a program elsősorban a falusi lakosságot érinti, mivel megyénk lakóinak túlnyomó része falvakban él. A körzeti orvosi hálózat bővítésével együtt jár természetesen a körze­ti ápolónői és védőnői hálózat bő­vítése is. — A fejlesztés anyagi feltéte­lei adottak-e? — A fejlesztési programot en­nek szellemében állítjuk össze. A népgazdasági irányelvek az egész­ségügy fejlesztését is magukba foglalják, és erre alapozzuk a me­gyei elgondolásokat. Ugyanakkor arra törekszünk, hogy a rendel­kezésünkre álló összeget a lehető leggazdaságosabban használjuk fel. A nagyobb községekben pél­dául közös rendelőt létesítünk. A távlati program szerint ilyen épül majd Bátaszéken, Simon- tomyán, Nagymányokon, Hőgyé- szen, Dunaföldváron. így olcsób­ban tudjuk megteremteni a ren­delési feltételeket, mintha minden orvosnak külön építenénk. Jelen­leg az /jrvosok jó része saját ren­delőjében rendel. Ez megszűnik, és a tanácsok feladata lesz majd a rendelők fenntartása. Pincehe­lyen, Tolnán és Dombóvárott már találhatók ilyen közös rendelők. Némelyik orvos kezdetben ide­genkedett tőle, a gyakorlat után azonban megkedvelték, így ennek a formának van jövője. — A gyermekgyógyászat te­rén milyen fejlődés várható? — A gyermekgyógyászat terén különösen sok a tennivalónk. Az a tervünk, hogy gyermekgyógyá­szati körzeteket alakítunk ki me- gyeszerte. Minden két-három kör­zeti orvos mellett lesz egy körzeti gyermekgyógyászati szakorvos is. Eddig nem volt biztosítva a cse­csemők lakásukon való gondozá­sa. Ez a szervezeti forma megold­ja majd ezt a gondot. Az első két ilyen körzetet most szervezzük Szekszárdon. A kisebb községek­ből több tartozik majd az ilyen körzetekhez és az orvos autóval járja a községeket. Székesfehér­váron már megvalósították a gyermekgyógyászati körzeteket. Jól bevált, a jó példát mi is kö­vetni fogjuk. Ötórai tea — Pesti háztetőkkel Érdekes kezdeményezés a Bonyhádi Cipőgyárban Az eredeti határozat, amelyet a Bonyhádi Cipőgyár kulturális bizottsága hozott úgy szólt, hogy minden vasárnap ötórai teát kell rendezni az üzem művelődési otthonában. Ezen a rendezvényen színes műsorral gondoskodnak a hangulatról, a művelődés iránti érdeklődés felkeltéséről. hona bizony kicsinyke, ha s program olyan, hogy sokan ki váncsiak rá. Az üzem dolgozó családostól elmentek a rendez vényre, s nemcsak a Pesti ház tetők című magyar filmet néz ték meg. hanem a továbbiaknál is figyelmes és kíváncsi részt vevői voltak. Tapasztalt pártmunkás Rév András elvtárs, a Paksi Járási Pártbizottság első titkára, kong­resszusi küldött. Jó ismerője já­rásának. az emberek között él. A járási pártbizottság épületé­ben ritkán lehet megtalálni. Idejének nagy részét az üze­mekben, a termelőszövetkeze­tekben tölti. Rév elvtárs a párt VIII. kong­resszusára készül. Nem megy üres tarsollyal. A járás lakossá­gának, a párttagoknak és pár- tonkívülieknek örömét, gondjait és a biztató jövő terveit viszi magával. A reá jellemző egyszerűséggel beszél arról, milyen gondolatok foglalkoztatják, mit mondana el és mit vár a kongresszustól. — A párt VIII. kongresszu­sára való felkészülést nem vá­lasztottuk el a párt egyéb poli­tikai tevékenységétől, az idő­szerű ipari, mezőgazdasági és más feladatok végrehajtásától. Járásunkban a kongresszus tiszteletére szocialista munka- verseny és brigádmozgalom bon. takozott ki. Ipari üzemeinkben 11, a mezőgazdaságban, állami gazdaságban és tsz-ekben 24 brigád alakult a szocialista cím elnyeréséért. Ipari üzemeink közül a Dunaföldvári Kender- gyárban az év első felében több mint egymillió forint a megtakarítás. A Paksi Konzerv­gyár ládaszegező brigádja im­már harmadszor nyerte el a Szocialista brigád címet. A brigád tagjai a Szocialista mű­hely cím elnyeréséért verse­nyeznek. Az állami gazdaságok a kongresszusi verseny során több mint kétmillió forintos felajánlást tettek a terv túl­teljesítéséért. Közülük a Ka- nacsi Állami Gazdaság 700 ezer forintos felajánlását az első félévben 300 000 forinttal túl­teljesítette. / A kongresszusi verseny szé­leskörű kibontakozásával javult a termelőszövetkezeti tagság részvétele a közös munkában. Az idén először történt meg, hogy a növényápolással és a kalászosok betakarításával idő­ben végeztünk. A jól végzett nyárj munkák folytatása volt az őszi kalászosok időheni el­vetése. November 7-re 300—400 hold kivételével. elvetettük az őszi kalászosokat, december 10- re pedig az őszi mélyszántást is befejezzük. Az elmúlt évben járásunk 25 termelőszövetkezete közül nyolc gyengén - működött. A jobb munka szervezése és a terv­szerűbb gazdálkodás eredménye­ként háromra csökkent a gyen­gének mondható termelőszövet­kezetek száma. Mérleghiányunk tavaly több mint egymillió fo­rint volt. Az idén. előzetes szá­mítások szerint 700 000 forint­tal lesz kevesebb. Ezek ered­mények, de ha alkalmam lenne a sikerek mellett amelyeket a párttagok és pártonkívüliekkel együtt értünk el, beszélnék a mindennapi gondjainkról, s ar­ról, hogy mit várunk a kong­resszustól. A kongresszusi irányel vek r;eá- .. lisan határozzák meg gazdasági építőmunkánk feladatait. Any- nyit ígér. amennyit meg is tudunk valósítani. A mezőgaz­daság átszervezésével 1959— 1961 között megkétszereződött a traktorállomány, de még min­dig több gépre, főleg több gép- alkatrészre lenne szükségünk. Ez, úgy gondolom, országosan is sürgősen megoldandó feladat, mert nemcsak a mi járásunk­ban, de másutt is előfordul, hogy á legsürgősebb munkák idején alkatrész hiányában a gépek 25—30 százaléka áll. A másik, a szállítási eszközök hiánya. A harmadik a raktáro­zás nehézsége, amelyek ugyan­csak megoldásra várnak. Ha alkalom adódna, beszél­nék a terveinkről, a mezőgaz­daság fejlődésének távlatairól is. Járásunk adottságához tar­tozik, hogy három termelőszö­vetkezet kivételével valameny- nyinek a területe alkalmas az öntözéses gazdálkodásra, a Du­na. a Sárvíz és a gió vizének hasznosításával. A második öt­éves tervben 3000 holdra ter­veztünk öntözéses gazdálkodást E tervet 1962-ben, azaz az idén teljesítettük. Arra kértük a megyei szerveket, hogy még 3000 holddal emeljék fel a pak­si járás öntözési tervét. A járás területének körül­belül 35 százaléka homokos. Eb­ből több ezer holdat tesz ki az olyan terület, amelyen az át­szervezés előtt kultúrnövényt nem termeltek. A Központi Bizottság kongresszusi irány­elvei segítséget adnak e prob­léma megoldásához. Útmutatást kaptunk a szőlő- és gyümölcs­telepítéshez. Járásunkban a má­sodik ötéves terv végéig több mint ezer hold szőlőt és ugyan­ennyi gyümölcsöst telepítenek termelőszövetkezeteink. Mi a magunk részéről helyeseljük és segítjük is a tsz-ek öntevékeny kezdeményezését. a tsz-közi társulásokat, amelyek közös ba­romfitelepek, öntözéses gazdál­kodásra, közös szőlő és gyü­mölcsös telepítésére irányulnak — mondotta Rév elvtárs. A paksi járásban a kongresz- ■•'-■!,ásíúSfá'!-'Való felkészülés' jgyé­ben végzik az őszi munkát az állami gazdaságok és a ter­melőszövetkezetek. ígéretüket, amelyet a kongresszus tisztele* téré. az őszi munkák meggyor­sítására, illetve befejezésére tettek,- beváltják. Rév András elvtárs, a járás küldötte nem megy üres tarsollyal a párt VIII. kongresszusára. Elviszi magával a járás valamennyi dolgozójának, a párttagoknak és pártonkívülieknek örömeit, gondját, munkasikereit és a biztató jövő terveit. P. M. Akkor még inkább csak bíztak a sikerben, amikor a határozat megszületett, de korántsem gon­dolták, hogy az üzemben olyan érdeklődést vált ki, mint amilyet kiváltott. A napokban rendezték meg ugyanis az első ilyen »tea- délutánt«, ahol arra is rájöttek, hogy az üzem művelődési ott­A »továbbiak« ebben az eset­ben azt jelentette, hogy a bizott­ság meghívására az üzembe lá­togatott Pécsi Ildikó, a film női főszereplője. A filmmel kapcso­latban több személyes élményét mondta el, válaszolt a kérdésekre, s hosszasan beszélgetett az üzem munkásaival és családjukkal. borostájával, ahol a tűzre vetett fát még lombos korából ismerte, s végignézhette a vándorló életet,- amely a búza gyökereiben szívó­dott föl, hogy aztán benne érzé­sekké, gondolatokká változzon. Nem akart kiszakadni ebből a körforgásból, félt idegenné vál­tozni a kezével munkált föld szá­mára. Magányos csatangolásain váltig apjával pörölt. Kegyetlen átkok­kal terhelte, érvelt a nyakas gőg ellen, nem szűnő álmélkodással csodálta az ostoba kegyetlenséget, amelyről még mindig nem tudta elhinni, hogy az ő apjában lako­zik. Mégis valami határozatlan, keserű szeretettel gondolt rá, se­hogy se akart beletörődni a sza­kításba. Bizonygatta magának, hogy múló perpatvar az egész, nem több egy álmatlan éjszaká­nál, hamarosan elszivárog a mo­gorva kótyagosság és utána meg- békélten nevetnek a saját eszte- lenségükön. Bármilyen kevés reménye lehe­tett az engesztelődésre, mégsem akart elmenni búcsú nélkül. A tépelődő kóborlás valójában egy hosszú-hosszú út volt, vissza a szülői házhoz. A kertek alatti ka­szálók mentén kószált, s mint az ábrándos gyerek, belelábalt a to­csogókba. Nézte a sárga, víztől- pufíadt fűcsomókat, a taligaút (Folytatás a 4. oldalon) JKindni coliénak köszön... Meredeken kaptat felfelé az ut, a szakadozott szélű, agyagos par­tok között. Gyönkről Miszlára, meg Udvariba visz. A part men­tén bokrok és sárguló levelű akácfák kapaszkodnak, az út csú­szós, eső esett az éjszaka. Kifényesedett fejű villával zú­zalékkövet terít az útra az útka- paró, kezét elnyűtt sapkájához emeli, amikor a vontató eldohog mellette. Öt is köszöntik, de arra már nem figyel, ráhajlik újra a villa nyelére. Az útmenti beszélgetés sokat is, meg keveset is árul el róla. 1956. július elsején került ebbe a mun­kakörbe, előtte malomban dol­gozott. Családja Gyönkön él, 12 éves kislánya az általános iskolá­ba jár. Amikor kezdte, 740 forint volt a fizetése, most megkeresi az ezerkétszázat. Összeráncolja a homlokát, ösz- szegörbített ujjait kiegyenesítve számol: — Ehhez jön még 30 kéve ro­zsé... ha kötegenként csak öt fo­rintot számolok is, az is százöt­ven forint... aztán meg a kaszá­ló, a széna... Elnéz a távolba. Valahol ott túl az emelkedőn, ott van a hármas kilométerkő. Görcs Jánosnak odáig nyúlik a szakasza. Minden méterét úgy ismeri, akár a szobája sarkát. Lefelé mutat: — Tavaly, vagy az azelőtti nyá­ron, ott szerencsétlenség történt. Egy fiatalember rozsét hozott az erdőről, fönt a dombtetőn nem kötötte be a kereket, leesett. A láncba akadva több mint egy ki­lométeren át húzták a lovak ma­gukkal... A leláncolt kocsikerék vágja az utat, sok munkát ad ezen a szakaszon, de százszor in­kább legyen- vele munka, mint egyszer egy ilyen fiatal élet el­pusztuljon. Tizennyolc éves volt csupán. — Elég rossz már ez az' út. 1934-ben csinálták utoljára, az­óta csak toldozva, foldozva van. Itt is már az alap akar kibújni. De nemsokára ez is biztos sorra kerül, mint a szedresi, meg a dombóvári út. . Hunyorít, igazít egyet a sapká­ján. Aztán a markába köp, meg­ragadja a villa nyelét, mert a háromból még egy köbméter má­ra vissza van.„ — M — Szerdán ülést tart a Megyei Tanács VB Legközelebb november 14-én, szerdán tart ülést a Tolna me­gyei Tanács Végrehajtó Bizottsá­ga. Dr, Vigh Dezső vb-elnök- helyettes beszámol a feladatkör­ben tett intézkedésekről és a le­járt határidejű vb-határozátok teljesítéséről. Ezután dr. Lencsés Gyula igazgatási osztályvezető a szabálysértési ügyek intézéséről tesz jelentést. Füzék Árpád, * a Magyar Nemzeti Bank Tolna me­gyei igazgatója a termelőszövet­kezetek 1962. évi hitel- és pénz­gazdálkodásáról tesz jelentést, majd egyéb ügyek következnek. GERENCSÉR MIKLÓS: /Jadgálambok XIII. — Csak tavaszig — magyaráz­ta, — Pár hónap az egész. Janu­ár, február, aztán itt a nyár. Márciusban visszajövünk, addig­ra meg úgyis szövetkezet lesz. Beállunk. Ugye nem rosszallja így?... Az öreg egyenesre hajlította hátát a roskadt tartásból. Rán­cai éledezni kezdtek, gödrös arca valamivel teltebb lett a mo­solytól. — Legyen szerencsétek — kap­ta föl az asztalról a kezét. Le­gyintett, keze visszahullott az asztalra, ujjaival vidám dobolás­ba kezdett. — Legalább elmond­hatjátok, hogy nászúton is volta­tok! Nevetgélt, s jókedvében a fia­talok is vele tartottak. De külö­nös volt ez a jókedv. Vigyázni kellett rá, mert ha abbahagyják, azonnal sírásra változott volna. * Hiába tanácsolta a józan belá­tás, hogy itt kell hagyni a falut egy időre, Dani mégis úgy érezte magát, mintha azt parancsolták volna neki, fejtse le a saját bőrét. Talpát egyáltalán nem csiklan­dozta mehetnék, naphosszat hall­gatott, Klári féltő pillantásai elől kimenekült a határba. A csatakos őszben keresztül- kasul barangolta az életét. Átvá­gott a dombokon, leereszkedett a völgyekbe, rugdosta az ázott avart és galyakat tördelt le a bokrok­ról. Emlékei fonnyadtan, közö­nyös haldoklással rémlettek fel a múltból, hetyke bizakodásai el­bújtak a korhadozó levelek alá, idegenül vette körül a táj, bizal­matlan hallgatásukkal mintha azt mondták volna az erdők, szőlők, szántók, présházak, hogy nincsen szükség rád. A barázdák esőmos­ta sorai még emlékeztek csizmája talpára, a magányos gyümölcsfák még nem felejtették el, hogy alat­tuk gondolt a szerelemre, most pedig végig kellett néznie a rom­lást, panasz nélkül, mint ahogy a betakart szőlők sem sirathatták gazdag termésüket. Itt akart élni ahova a hajszálai­nál is több béklyó kötötte. Itt, ‘ahol a sarjú egyszerre nőtt az ő

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents