Tolna Megyei Népújság, 1962. november (12. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-10 / 263. szám

XII. évfolyam L 263. szám * ARA 50 FILLER TÓIN VTOg PROLETÁRJAI, IgyésüljetEki f---------1 S zombat 1962. november 10. A falusi pártmunka és a termelés Ma már senki nem vonja két­ségbe, hogy politizálni annyit je­lent, mint termelési tervet tel­jesíteni, a régi, elavult módsze­rekkel szakítani és újakat alkal­mazni. Ez az elv mindinkább kezd gyakorlattá válni, a falusi pártmunkában is. De még nem tartunk ott, ahol kívánatos len­ne. Esetenként vannak bizonyos kihagyások és vannak olyan né­zetek is, hogy a párttaggyűlés nem lehet termelési tanácskozás. Ahol ezt vallják, ott számításon kívül hagyják, hogy jelszavak­kal, frázisokkal a szocializmust felépíteni nem lehet. Szakérte­lem, tudás és szorgalom kell hoz­zá, s ott kezdődik a hasznos po­litikai munka, ahol a pártszerve­zetek mindezen feltételeket meg­teremtik és a termelés szolgála­tába állítják, A betakarítás, a vetés, az őszi mélyszántás távolról sem csak gazdasági feladat. Sikere politi­kai munkát igényel, méghozzá a javából. Hiába a szakember min­den erőfeszítése, hasznos, jó el­képzelése ott,' ahol a pártszerve­zet öncélúan politizál, bajos előremenni. Fordítva viszont' ép­pen a politikai munka teremti meg a hasznos elgondolások meg­valósulásának előfeltételét. Ez év őszén a paksi járás termelőszö­vetkezeteiben haladt legjobban a vetés. Nyilvánvaló, hogy a sike­rek elérésében része van a párt- szervezetek célszerű és hasznos politikai munkájának is. A tsz-ekben működő pártszerveze­tek tehát csak akkor tudják a termelést befolyásolni, a mun­kák határidőre történő befejezé­sére serkenteni, ha nem* általá­ban, hanem részletesen foglalkoz­nak a termeléssel. Ha elemzik a problémákat, ha behatóan tanul­mányozzák, hogy mit kell tenni égy-egy kommunistának. Nemrég az egyik tsz-ben a tit­kár elvtárs felolvasta a vezető­ség beszámolóját a taggyűlésen. Ami a pártszervezet belső életét illeti, a beszámoló gondos és pon­tos volt. Csak éppen a legfonto­sabb hiányzott belőle: a terme­lés. Az, hogy mit tettek, vagy mit kellett volna tenniök az őszi munkák sikeréért, hogyan veszik ki abból a részüket a párttagok, jelentkezik-e a munkából, a fe­lelősségvállalásból az a bizonyos plusz, amit a kommunistáknak egyenként, külön-külön is adni kell. Mindezekről bizony nem esett szó és az ilyen taggyűlés nem más, mint szócséplés. Igaz persze, hogy a falusi párt­munkára nem ez a negatív példa a jellemző, általában sokat ígérő a fejlődés, s a tsz-ekben működő pártszervezetek munkája egyre inkább megfelel a követelmé­nyeknek. Nem árt azonban újból és újból felhívni arra a figyel­met, hogy ott, abban a közös gaz­daságban beszélhetünk csak jó politikai munkáról, ahol egyen­letesen nő a termelés, jó a mun­kafegyelem, ahol idejében elvé­gezték a vetést és idejében fog­ják elvégezni a betakarítást, az őszi mélyszántást is. Mindezeket azért is érdemes szem előtt tar­tani, mert a határban még na­gyon sok a tennivaló, különösen a bonyhádi és a tamási járás termelőszövetkezeteiben. Járási parton kívüli aktira tanácskozása Szekszárdon Pénteken délelőtt kilenc órai kezdettel kezdte meg tanácsko­zását Szekszárdon a megyei párt- bizottság székházának tanács­termében a járási pártbizottság által összehívott tö,bb mint 300 tagú párton kívüli aktíva. A pártbizottság tájékoztatta a pár­ton kívüli dolgozókat a járási pártértekezlet munkájáról. Rész­letesen elemezte a járás és a város iparának, mezőgazdaságá­nak helyzetét, a kulturális fejlő­dés időszerű kérdéseit, s azokról a társadalmi változásokról szólt a beszámoló, amely az elmúlt három év alatt ment végbe, min­denekelőtt a falvakban. A be­számolót Rúzsa János, a járási­városi pártbizottság titkára is­mertette. A beszámolót vita követte. A felszólalók egyetértésüket fejezték ki, és helyeselték azokat az in­tézkedéseket, amiket a pártbizott­ság az elmúlt időszakban tett. Számos javaslat is elhangzott a vita során. A többi között fel­hívták a figyelmet arra. hogy a lakáshiány most már egyes üze­mek fejlesztését is akadályozza, mert nem tudnak megfelelő el­helyezést biztosítani az ideérkező műszakiaknak. Ugyanakkor a szö­vetkezeti lakásépítkezés is, amely hivatott lenne a lakásprobléma megoldására, lassú ütemben in­dul. Jó lenne meggyorsítani ezt a folyamatot. Javaslat hangzott el, hogy a járási pártbizottságok ad­janak segítséget a termelőszövet­kezeti beruházások elosztásában. Szó volt arról is, hogy Szek­szárdon zsúfoltak az üzemek,' nincs hely a terjeszkedésre, ezért sürgetően jelentkezik az ipari üzemek kitelepítése. A mezőgaz­dasági termelés kérdései is napi­rendre kerültek, s mindenekelőtt a talajerő utánpótlására hívták fel a figyelmet. Új gyümölcsösök, erdők, ligetek, fasorok Megkezdődött az eddigi legnagyobb telepítési program végrehajtása A magyar gyümölcstermesztés­ben még nem volt olyan gazdag és nagyjelentőségű telepítési prog­ram, mint az ez évi őszi és a jövő tavaszi. E két idényben ugyanis a termelőszövetkezetek 19.200, holdon és az állami gazdasá­gok 7000 holdon alakítanak ki új, nagyüzemi gyümölcsösö­ket, illetve egészítik ki a már meglevőket. Szabolcs-Szatmárban nagyrészt futóhomokos területeken 7.200 hol­dat, Bács-Kiskunban 2.600 holdat, Pest megyében 2.300 holdat tele­pítenek. Nincs egyetlen olyan táj­egysége az országnak, ahol ne kezdenék meg a helyi adottságok­nak legjobban megfelelő fajtákkal új, nagyüzemi gyümölcsösök ki­alakítását. * 1 Az idei telepítések abban is különböznek az eddigiektől, hogy ezeket igen alapos ta­laj és kllmavizsgálatok, köz- gazdasági számítások előzték meg. Most töltik fel az állami gaz­daságok faiskoláinak harminc le- rakatát, ahonnan a házikert-tu lajdonosok is vásárolhatnak majd csemetéket. Alaposan felkészülitek az őszi és a tavaszi idényré az erdészek is. Négyszázmillió facsemete elül­tetését tervezik. *Az erdögazdasá gok kezelésében levő területeken háromszázmillió csemetét és súhángot ültetnek el, száz­millió csemete, hárommillió suháng pedig a fásításoknál kerül felhasználásra. A telepítési anyag megválás? fásánál továbbra is ügyelnek arra, hogy a gyorsan növő fafajokból, így a nyárfából és az akácfából minél nagyobb mennyiséget ültes senek el. Ahol nem lesz gond az átteleltetés Minden évben visszatérő kér­dés: lesz-e elég takarmány télire, át tudjuk-e teleltetni az állatállo­mányt? Ezt a kérdésit tettük fel néhány tsz vezetőjének és örö­münkre bíztató válaszokat kap­tunk. A legtöbb tsz-ben tanultak a múlt évek hibáiból és idén alapo­sabban, körültekintőbben készül­tek fel a megnövekedett állat- állomány átteleltetésére. A kölcsönöket is hiánytalanul visszaadjuk — Minden takarmányból több van a tervezettnél — tájékoztat Reményi Rezső, a bogyiszlói Du- nagyöngye Tsz elnöke. — Silóból 800 köbméterrel készítettünk töb­bet a tervezettnél, abrakkészle­tünk 35 vagonnal múlja felül a tervezettet. Persze több állatunk is van, mint amennyire eredeti­leg a takarmányokat terveztük, így jóllehet több a takarmányunk a tervezettnél, de feleslegünk nincs. Annyi takarmányunk van, amellyel át tudjuk teleltetni gond nélkül állatainkat. — Különösen az a jó, hogy vissza tudjuk adni ^hiánytalanul a kölcsönöket is. Ny.ron 10 vagon árpát már visszaadtunk, most majd visszaadunk 13 vagon kuko­ricát. És ezzel összes tartozásunk megszűnik. Énnek örülünk a leg­jobban .., Kölcsönre nem lesz szükségünk Osztermajer’ János, a szekszár­di Jóreménység Tsz főagromónusa is kedvező helyzetről számol be. — Van 1150 köbméter silónk. Mintegy 50 vagon abraktakarmá­nyunk. Ez elég lesz a télen. Szé­nánk 13 vagon van. lehetne több is, de kukoricaszárat is etetünk. Még silózni is akarunk kukorica­szárat répaszelettel. Kapunk 10 vagon répaszeletet, tehát tudunk silózni bőven. —Bizakodva nézünk a tél elé, felkészültünk jól, reméljük baj nem lesz. Az már bizonyos, hogy kölcsön nélkül fogjuk átteleltetni állatainkat. A közös mellett a háztáji állatokat is ellátjuk Uhrin Vendel, a dunakömlődi Szabadság Tsz elnöke örömmel újságolja: náluk sem lesz semmi baj az állatteleltetésséL Silóta­karmány van bőven, még a ju­hoknak is jut belőle. Abraktakar­mányból is megtermett a várt mennyiség jóminőségű lucerna- szénából sem lesz hiány. — A közös mellett gondoskod­tunk a háztáji állatokról is. Már a nyáron osztottunk elegendő szé­nát, most meg adunk bőven ta­karmányrépát és kukoricaszárat is a háztáji állatok téli takarmá­nyozására. Tehát Dunakömlődön sem lesz gond az idei átteleltetés. Minden feltételét megteremtették annak, hogy a közös és a háztáji állatok bőségesen, jóminőségű takar­mányt kapjanak a télen. Táviratban jelentették: Befejezték éves tervüket A Bonyhádi Háziipari Szövet­kezet táviratban jelentette a KISZÖV Tolna megyei Elnök­ségének, hogy a VIII. pártkong­resszus tiszteletére tett verseny- vállalásuk eredményeként no­vember 6-án befejezték éves ter­hüket. Á háziipari szövetkezetnek éves terve több mint 4 millió forintot tesz ki. A terv teljesítésében kü­lönösen jelentős az az eredmény, hogy félmilliós exporttervükkel szemben egymillió-hétszázezer fo­rint értékű ruházati 'cikket expor­táltak. Teljesítették kongresssusi vállalásukat A Dombóvári Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága augusztus­ban- arra tett felajánlást, hogy a járási községfejlesztési tervet a Vili. pártkongresszus tiszteletére a kongresszus megkezdésének napjáig teljesítik. Tervüket, illet­ve. vállalásukat november 1-re teljesítették. Most azon fáradoz­nak,. hogy a községfejlesztési ter­vet az év végéig mintegy 15—20 százalékkal túlteljesítsék. A fel­mérések szerint ennek...adva van minden reális lehetősége. A járás több községében 40—50 százalék­kal túlteljesítették az év elején felajánlott társadalmi munkát. E tekintetben különösen jeleskedett Dalmand, Döbrököz és Lápafo. Az urológuskongresszus résztvevői ellátogatnak Szekszárdra A Magyar Urológus Kongresz- szus november 22 és 24-e között ülésezik a Magyar Tudományos Akadémia második emeleti nagy­termében. A kongresszuson na­gyon sok külföldi vendég is részt vesz. A kongresszussal kapcsolat- I ban jelentős esemény színhelye lesz Szekszárd is. A kongresszus résztvevői november 25-éfl vasár­nap elutaznak Szekszárdra. Út­közben megtekintik a Dunaújvá­rosi Vasműveket, Szekszárdon pedig részt vesznek az új uroló­giai osztály ünnepélyes megnyi­tásán, majd vendégül látják őket a szekszárdi borpincékben. KÖVETKEZIK AZ EMELET Ömlik a beton- zűg a keverőgép és a futószalag. Vib­rátor tömöríti a cementes kavicsot az ácsok szabta deszkaformákba, az alagsor után ké­szül a szekszárdi irodaház első eme­letének alapja. Sze­merkélő esőt vág a szél az építők nyakába... Vajon elkészülnek-e mi­előtt az idő még rosszabbra fordul na? K-P* . ■ - : ■ - ^ . -. * .: : , Sz. P.

Next

/
Thumbnails
Contents