Tolna Megyei Népújság, 1962. november (12. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-07 / 261. szám

TOLNA A MAGYAR. SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA M'E'GYEI 'BIZÖTTSÁGá ES A . ME GYEI TANÁCSf L APJA 'tár U.3.SZ. VTT ÍO PROTFT ÁRJÁT. FGYFStfF.TFTFK! Szerda 1962. november 7. XII. évfolyam A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 45. évfordolójára Ma van 45 esztendeje annak, hogy a nagy Lenin vezette kommunista párt irányításával győzött a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom. Ünnep ez a mai nap, ünnep azért, mert ezen a napon jött létre a világ első munkáshatalma, amely megvalósította a dolgozó embe­reik évszázados álmát. Az egész haladó emberiség azt a napot köszönti, amely az első hírnöke volt annak, hogy valami végérvényesen és visz- szavonhatatlanul megváltozott az emberiség történelmében. A győzelmes oroszországi proletár­forradalom azt adta hírül a vi­lágnak, hogy megkezdődött az emberiség igazi története. Meg­kezdődött az a történelmi folya­mat, amelynek törvényszerűsé­geit Marx és Engels zseniálisan előrelátták. Ez a forradalom nemcsak egy ország életében jelentett fordu­latot. Az imperializmus láncá­nak elszakadása a leggyengébb láncszemnél, a cári Oroszország­nál, az egész kapitalista rend­szer felbomlásának kezdetét je­lezte. A forradalom az egész emberiség számára megnyitotta a szocializmus és a kommuniz­mus korszakát. A Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom megnyitotta a szocializmus és a kommunizmus építésének útját. Az elnyomás és a kizsákmányo­lás minden formája megszűnt, s ezzel a felszabadult nép sza­badon bontakoztathatta ki óriá­si alkotó energiáját. A forradalom előtti Oroszor­szág társadalmi, gazdasági és technikai elmaradottsága na­gyon megnehezítette a szocia­lizmus építését. A nehézségeket fokozta az a körülmény, hogy közel harminc éven át a Szov­jetunió volt az egyetlen szo­cialista állam, és összefogtak el­lene az egész világ reakciós erői. Győzni kellett a polgárhá­borúban, győzni az intervenció- sok ellen, leküzdeni a gazdasá­gi blokádot és a politikai elszi­getelésre irányuló törekvéseket, úrrá lenni az ellenforradalmi összeesküvéseken, szabotázs-ak­ciókon, terrorcselekményeken. önmagában a szovjet állam fennmaradása is bizonyítja aszo- cializmus mérhetetlen erejét. A Szovjetunió nemcsak fennma­radt, hanem olyan gyorsütemű fejlődésnek indult, amelyet ko­rábban nem ismert a történe­lem. Az ország ipari termelése 1913-hoz viszonyítva több mint negyvenszeresére nőtt. Ugyan­azon idő alatt a legfejlettebb kapitalista ország, az Egyesült Államok ipari termelése körül­belül ötszörösére nőtt. Jelenleg a Szovjetunió a világ ipari ter­melésében a második helyet foglalja el, s maga mögött hagyta — az Egyesült Államok kivételével — a legfejlettebb tő­kés országokat. A Szovjetunió népei most azt a közvetlen feladatot tűzték maguk elé, hogy utolérjék a világ legfejlettebb tőkés orszá­gát, az Egyesült Államokat az anyagi javak termelésében is. Jelenleg a Szovjetunió ipari ter­melése az Egyesült Államok ipari termelésének körülbelül 60 százalékát éri el. mezőgazdasá­gi termelése pedig 75—80 szá­zalékát. Ezt a lemaradást a Szovjetunió már a következő tíz évben behozza. Ez a célkitűzés nagyon reális. annál is inkább, mert a Szov­jetunió ipari termelése az el­múlt hét év alatt átlag évente 11,1 százalékkal nőtt. A követ­kező tíz évben is az ipari ter­melés évi átlagban 9,6 száza­lékkal növekszik. Ugyanakkor az Egyesült Államok ipari ter­melésnövekedése az utóbbi hét év alatt mindössze csak évi 2,5 százalék volt. A Szovjetunió szocialista gaz­daságának lényegesen gyorsabb fejlődése a szocialista társa­dalmi rendben gyökerezik. S ez olyan előny, amit a kapitalis­ták sosem tudnak megteremte­ni, mert ehhez saját termelési rendjüket kellene felszámolni. A szovjet népgazdaság tervsze­rű, arányos fejlődésével kiáltó ellentétben van a tőkés terme­lés anarchiája, a gazdasági fej­lődés egyenetlensége. A máso­dik világháború óta az Egyesült Államokban négy ízben volt gazdasági válság, és gazdasági életének állandó jellemvonása a kapacitás kihasználatlansága és a munkanélküliek magas szá­ma. Mindezek a jelenségek is­meretlenek a szocialista gaz­daságban. A Szovjetunió gazdasági si­kereinek fontos forrása a tudo­mány és közoktatás fejlődése. ,.A lakosság kulturális fejlődé­sétől roppant mértékben függ a termelőerők _ fellendülése, a technika haladása és a terme­lés megszervezése, a dolgozók társadalmi aktivitásának foko­zódása, az önigazgatás demok­ratikus alapjainak fejlődése, az életkörülmények kommunista átalakulása.” — állapítja meg az SZKP programja. A Szov­jetunió ezen a területen máris, megelőzte az Egyesült Államo­kat. Évente háromszor annyi mérnök végez a Szovjetunió­ban, mint az Egyesült Álla­mokban. A munkaidő csökken­tése, az életkörülmények állan­dó javulása lehetővé teszi, hogy az emberek, akik tanulni kí­vánnak, magas fokú képzettsé­get szerezzenek. Irta: Hornok István A kommunizmus építésében elért eredmények azonban nem­csak a Szovjetunió népei szá­mára jelentősek- A kommuniz- .mus az nem egy ország sajátja, hanem az egész emberiség jö­vője. A Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom világtörté­nelmi jelentősége éppen ezért nemcsak az, hogy győzelme felfedte a szocialista forrada­lom általános érvényű törvé­nyeit és segítséget nyújtott a nemzetközi proletármozgalom­nak, a nemzeti felszabadító korszaknak, hanem az is, hogy egyben megnyitotta a szocia­lizmushoz, kommunizmushoz vezető utat. Uj korszak kezdő­dött tehát az egész emberiség történetében, megkezdődött a kapitalizmusból a • kommuniz­musba való átmenet kora. Az októberi forradalom győzelmé­nek természetes és szükségsze­rű következménye volt, hogy bizonyos történelmi körülmé­nyek között más országokban is győzött a szooialista forra­dalom, és létrejött ma már a szocialista világrendszer, a szo­cializmus és !} ^kommunizmus útján haladó szabad, szuverén népek társadalmi, gazdasági és politikai közössége, amelyeket a közös . érdekek és célok a nemzetközi szocialista szolida­ritás szoros kötelékei fűznek egységbe. Ellentétben a kapi­talista világrendszerrel, amelyet a profitért folyó harc újra és újra megbont, a szocialista vi­lágrendszer országaiban a fej­lődés a teljes egyenjogúság, függetlenség és szuverénitás el­ve alapján az egység egyre tel­jesebbé válása felé halad és ez minden szocialista állam dol­gozóinak. létérdekével össz­hangban megy végbe. A szo­cialista országoknak ez a test­véri összefogása a szakadatlan és gyors gazdasági fellendülés egyre fontosabb tényezőjévé válik. 1960-ban a szocialista orszá­gok ipari termelése a második világháború előtti helyzethez képest 6,8-szeresére nőtt. Ezen országokban van a világ lakói­nak 35 százaléka, ugyanakkor a világ ipari termelésének 36 százalékát állítják elő. Ez pedig azt jelenti, hogy a kapitalista világ egészét tekintve, a szo­cialista országok az egy főre eső termelésben elérték azt az átlagos színvonalat, amit a ka­pitalizmus tudott nyújtani a né­peknek. Ezzel azonban nem le­hetünk elégedettek és nem is vagyunk. Még tovább kell fo­kozni termelésünket, mert a gazdasági verseny nemcsak a Szovjetunió és az Egyesült Ál­lamok között folyik, hanem a két világrendszer között is. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme, majd a szocialista világrendszer kiala­kulása, történelemformáló té­nyezővé vált a gyarmati és fél­gyarmati sorban élő népek szá­mára is. Nemcsak azért, mert a szocialista rendszer országai természetüknél fogva ellensé­gei a gyarmatosításnak, hanem azért, is, hogy a szocialista rend­szer létrejöttével úgy meggyen­gült a nemzetközi imperializ­mus, és olyan új erőviszonyok jöttek létre, amelyben már le­hetetlenné vált a gyarmati rendszer fenntartása. Ezt bi­zonyítja a gyarmati rendszer felbomlásának gyorsuló folya­mata. Az első világháború ki­törésekor a Föld területének 66 százaléka, lakosságának 56 szá­zaléka volt gyarmati és fél­gyarmati helyzetben. A gyarmati rendszer felbom­lása megkezdődött már a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom győzelmének hatására. Azonban a Szovjetuniónak a második világháborúban ara­tott győzelme, a szocialista vi­lágrendszer kialakulása meg­gyorsította ezt a folyamatot, és a gyarmati országok egész sora vált önálló, független országgá. 1945 és 1960 között 25,5 millió négyzetkilométer területen, több mint 800 milliónyi ember sza­badult fel a gyarmati sorból, és azóta még további országok szabadultak fel. Az októberi forradalom győ­zelmének, a szocialista világ- rendszer fejlődésének hatása a gyarmati népek harcára nem­csak abban mutatkozik meg, hogy gazdasági, politikai és er­kölcsi támogatást nyújtanak az elnyomott népeknek, hanem ab­ban is, hogy a szocialista orszá­gok példája megmutatja a fel­szabadult országok népeinek a társadalmi felemelkedés útját. Megmutatja azt, hogy a függet­lenség kivívása után merre to­vább. Bebizonyította azt, hogy a gyarmati népek fejlődésénekvan egy nem kapitalista útja is, amelyen haladva rövid idő alatt fel lehet számolni a gyarmati múlt örökségét és sokkal in­kább meg lehet gyorsítani a tár­sadalmi és gazdasági fejlődést. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme nagy ha­tást gyakorolt a kapitalista or­szágok munkásosztályainak harcára. A gyakorlatban bizo­nyította be a lenini eszmék he­lyességét és ezzel elősegítette a munkásmozgalom forradalmi és reformista szárnyának szétválá­sát. Az októberi forradalom példája nyomán a világ minden táján megalakultak a kommu­nista és munkáspártok. Az 1960. évi moszkvai értekezleten a küldöttek 87 ország 36 millió kommunistáját képviselték. Az elmúlt 45 esztendő alatt a szo­cializmus erői rendkívül meg­növekedtek. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom új korszakot nyitott meg a békéért folyó harc tör­ténetében is. Először jött létre a világon olyan új állam és társadalmi rend, amelynek ter­mészetétől idegen más népek elnyomása és elveti a hódító háború gondolatát is. Születése pillanatától kezdve a békéért harcol és békepolitikát is .foly- ' tat, de megfelelő ereje is van e politika' folytatásához. Erejet nem hódításokra, hanem a hó­dító politika megakadályozá­sára használja fel. Tekintélye a békéért folyó következetes harcból fakad és ez előtt kény­telenek meghajolni a korábbi hatalmasok is. E békepolitikának világos bi­zonyítékai voltak a második világháború kitörése előtt, de különösen számtalan bizonyíté­kai vannak a második világ­háború óta. Ezt a békepolitikát bizonyítják a német békeszerző­dés megkötésére irányuló tö­rekvések. a leszerelésért folyó küzdelmek az atomrobbantások megszüntetéséért folyó, és a kubai válság megoldására tett legutóbbi intézkedések. A béke szolgálatában áll a szovjet tudomány és technika. A világűr meghódítására, meg­ismerésére kilőtt rakéták, leg­utóbb a Mars—1. rakéta, mind a béke védelmét, az emberiség érdekeit, céljait szolgálják. Ä szovjet társadalom a legfejlet­tebb társadalom, a legfejlettebb technikával rendelkezik. Az egykor elmaradott ország négy és fél évtized alatt a világ leg­fejlettebb országa lett. Ezen az úton az első lépést 1917. no­vember 7-én tette meg. •%a.,

Next

/
Thumbnails
Contents