Tolna Megyei Népújság, 1962. november (12. évfolyam, 256-280. szám)
1962-11-07 / 261. szám
TOLNA A MAGYAR. SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA M'E'GYEI 'BIZÖTTSÁGá ES A . ME GYEI TANÁCSf L APJA 'tár U.3.SZ. VTT ÍO PROTFT ÁRJÁT. FGYFStfF.TFTFK! Szerda 1962. november 7. XII. évfolyam A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 45. évfordolójára Ma van 45 esztendeje annak, hogy a nagy Lenin vezette kommunista párt irányításával győzött a Nagy Októberi Szocialista Forradalom. Ünnep ez a mai nap, ünnep azért, mert ezen a napon jött létre a világ első munkáshatalma, amely megvalósította a dolgozó embereik évszázados álmát. Az egész haladó emberiség azt a napot köszönti, amely az első hírnöke volt annak, hogy valami végérvényesen és visz- szavonhatatlanul megváltozott az emberiség történelmében. A győzelmes oroszországi proletárforradalom azt adta hírül a világnak, hogy megkezdődött az emberiség igazi története. Megkezdődött az a történelmi folyamat, amelynek törvényszerűségeit Marx és Engels zseniálisan előrelátták. Ez a forradalom nemcsak egy ország életében jelentett fordulatot. Az imperializmus láncának elszakadása a leggyengébb láncszemnél, a cári Oroszországnál, az egész kapitalista rendszer felbomlásának kezdetét jelezte. A forradalom az egész emberiség számára megnyitotta a szocializmus és a kommunizmus korszakát. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom megnyitotta a szocializmus és a kommunizmus építésének útját. Az elnyomás és a kizsákmányolás minden formája megszűnt, s ezzel a felszabadult nép szabadon bontakoztathatta ki óriási alkotó energiáját. A forradalom előtti Oroszország társadalmi, gazdasági és technikai elmaradottsága nagyon megnehezítette a szocializmus építését. A nehézségeket fokozta az a körülmény, hogy közel harminc éven át a Szovjetunió volt az egyetlen szocialista állam, és összefogtak ellene az egész világ reakciós erői. Győzni kellett a polgárháborúban, győzni az intervenció- sok ellen, leküzdeni a gazdasági blokádot és a politikai elszigetelésre irányuló törekvéseket, úrrá lenni az ellenforradalmi összeesküvéseken, szabotázs-akciókon, terrorcselekményeken. önmagában a szovjet állam fennmaradása is bizonyítja aszo- cializmus mérhetetlen erejét. A Szovjetunió nemcsak fennmaradt, hanem olyan gyorsütemű fejlődésnek indult, amelyet korábban nem ismert a történelem. Az ország ipari termelése 1913-hoz viszonyítva több mint negyvenszeresére nőtt. Ugyanazon idő alatt a legfejlettebb kapitalista ország, az Egyesült Államok ipari termelése körülbelül ötszörösére nőtt. Jelenleg a Szovjetunió a világ ipari termelésében a második helyet foglalja el, s maga mögött hagyta — az Egyesült Államok kivételével — a legfejlettebb tőkés országokat. A Szovjetunió népei most azt a közvetlen feladatot tűzték maguk elé, hogy utolérjék a világ legfejlettebb tőkés országát, az Egyesült Államokat az anyagi javak termelésében is. Jelenleg a Szovjetunió ipari termelése az Egyesült Államok ipari termelésének körülbelül 60 százalékát éri el. mezőgazdasági termelése pedig 75—80 százalékát. Ezt a lemaradást a Szovjetunió már a következő tíz évben behozza. Ez a célkitűzés nagyon reális. annál is inkább, mert a Szovjetunió ipari termelése az elmúlt hét év alatt átlag évente 11,1 százalékkal nőtt. A következő tíz évben is az ipari termelés évi átlagban 9,6 százalékkal növekszik. Ugyanakkor az Egyesült Államok ipari termelésnövekedése az utóbbi hét év alatt mindössze csak évi 2,5 százalék volt. A Szovjetunió szocialista gazdaságának lényegesen gyorsabb fejlődése a szocialista társadalmi rendben gyökerezik. S ez olyan előny, amit a kapitalisták sosem tudnak megteremteni, mert ehhez saját termelési rendjüket kellene felszámolni. A szovjet népgazdaság tervszerű, arányos fejlődésével kiáltó ellentétben van a tőkés termelés anarchiája, a gazdasági fejlődés egyenetlensége. A második világháború óta az Egyesült Államokban négy ízben volt gazdasági válság, és gazdasági életének állandó jellemvonása a kapacitás kihasználatlansága és a munkanélküliek magas száma. Mindezek a jelenségek ismeretlenek a szocialista gazdaságban. A Szovjetunió gazdasági sikereinek fontos forrása a tudomány és közoktatás fejlődése. ,.A lakosság kulturális fejlődésétől roppant mértékben függ a termelőerők _ fellendülése, a technika haladása és a termelés megszervezése, a dolgozók társadalmi aktivitásának fokozódása, az önigazgatás demokratikus alapjainak fejlődése, az életkörülmények kommunista átalakulása.” — állapítja meg az SZKP programja. A Szovjetunió ezen a területen máris, megelőzte az Egyesült Államokat. Évente háromszor annyi mérnök végez a Szovjetunióban, mint az Egyesült Államokban. A munkaidő csökkentése, az életkörülmények állandó javulása lehetővé teszi, hogy az emberek, akik tanulni kívánnak, magas fokú képzettséget szerezzenek. Irta: Hornok István A kommunizmus építésében elért eredmények azonban nemcsak a Szovjetunió népei számára jelentősek- A kommuniz- .mus az nem egy ország sajátja, hanem az egész emberiség jövője. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom világtörténelmi jelentősége éppen ezért nemcsak az, hogy győzelme felfedte a szocialista forradalom általános érvényű törvényeit és segítséget nyújtott a nemzetközi proletármozgalomnak, a nemzeti felszabadító korszaknak, hanem az is, hogy egyben megnyitotta a szocializmushoz, kommunizmushoz vezető utat. Uj korszak kezdődött tehát az egész emberiség történetében, megkezdődött a kapitalizmusból a • kommunizmusba való átmenet kora. Az októberi forradalom győzelmének természetes és szükségszerű következménye volt, hogy bizonyos történelmi körülmények között más országokban is győzött a szooialista forradalom, és létrejött ma már a szocialista világrendszer, a szocializmus és !} ^kommunizmus útján haladó szabad, szuverén népek társadalmi, gazdasági és politikai közössége, amelyeket a közös . érdekek és célok a nemzetközi szocialista szolidaritás szoros kötelékei fűznek egységbe. Ellentétben a kapitalista világrendszerrel, amelyet a profitért folyó harc újra és újra megbont, a szocialista világrendszer országaiban a fejlődés a teljes egyenjogúság, függetlenség és szuverénitás elve alapján az egység egyre teljesebbé válása felé halad és ez minden szocialista állam dolgozóinak. létérdekével összhangban megy végbe. A szocialista országoknak ez a testvéri összefogása a szakadatlan és gyors gazdasági fellendülés egyre fontosabb tényezőjévé válik. 1960-ban a szocialista országok ipari termelése a második világháború előtti helyzethez képest 6,8-szeresére nőtt. Ezen országokban van a világ lakóinak 35 százaléka, ugyanakkor a világ ipari termelésének 36 százalékát állítják elő. Ez pedig azt jelenti, hogy a kapitalista világ egészét tekintve, a szocialista országok az egy főre eső termelésben elérték azt az átlagos színvonalat, amit a kapitalizmus tudott nyújtani a népeknek. Ezzel azonban nem lehetünk elégedettek és nem is vagyunk. Még tovább kell fokozni termelésünket, mert a gazdasági verseny nemcsak a Szovjetunió és az Egyesült Államok között folyik, hanem a két világrendszer között is. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme, majd a szocialista világrendszer kialakulása, történelemformáló tényezővé vált a gyarmati és félgyarmati sorban élő népek számára is. Nemcsak azért, mert a szocialista rendszer országai természetüknél fogva ellenségei a gyarmatosításnak, hanem azért, is, hogy a szocialista rendszer létrejöttével úgy meggyengült a nemzetközi imperializmus, és olyan új erőviszonyok jöttek létre, amelyben már lehetetlenné vált a gyarmati rendszer fenntartása. Ezt bizonyítja a gyarmati rendszer felbomlásának gyorsuló folyamata. Az első világháború kitörésekor a Föld területének 66 százaléka, lakosságának 56 százaléka volt gyarmati és félgyarmati helyzetben. A gyarmati rendszer felbomlása megkezdődött már a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmének hatására. Azonban a Szovjetuniónak a második világháborúban aratott győzelme, a szocialista világrendszer kialakulása meggyorsította ezt a folyamatot, és a gyarmati országok egész sora vált önálló, független országgá. 1945 és 1960 között 25,5 millió négyzetkilométer területen, több mint 800 milliónyi ember szabadult fel a gyarmati sorból, és azóta még további országok szabadultak fel. Az októberi forradalom győzelmének, a szocialista világ- rendszer fejlődésének hatása a gyarmati népek harcára nemcsak abban mutatkozik meg, hogy gazdasági, politikai és erkölcsi támogatást nyújtanak az elnyomott népeknek, hanem abban is, hogy a szocialista országok példája megmutatja a felszabadult országok népeinek a társadalmi felemelkedés útját. Megmutatja azt, hogy a függetlenség kivívása után merre tovább. Bebizonyította azt, hogy a gyarmati népek fejlődésénekvan egy nem kapitalista útja is, amelyen haladva rövid idő alatt fel lehet számolni a gyarmati múlt örökségét és sokkal inkább meg lehet gyorsítani a társadalmi és gazdasági fejlődést. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme nagy hatást gyakorolt a kapitalista országok munkásosztályainak harcára. A gyakorlatban bizonyította be a lenini eszmék helyességét és ezzel elősegítette a munkásmozgalom forradalmi és reformista szárnyának szétválását. Az októberi forradalom példája nyomán a világ minden táján megalakultak a kommunista és munkáspártok. Az 1960. évi moszkvai értekezleten a küldöttek 87 ország 36 millió kommunistáját képviselték. Az elmúlt 45 esztendő alatt a szocializmus erői rendkívül megnövekedtek. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom új korszakot nyitott meg a békéért folyó harc történetében is. Először jött létre a világon olyan új állam és társadalmi rend, amelynek természetétől idegen más népek elnyomása és elveti a hódító háború gondolatát is. Születése pillanatától kezdve a békéért harcol és békepolitikát is .foly- ' tat, de megfelelő ereje is van e politika' folytatásához. Erejet nem hódításokra, hanem a hódító politika megakadályozására használja fel. Tekintélye a békéért folyó következetes harcból fakad és ez előtt kénytelenek meghajolni a korábbi hatalmasok is. E békepolitikának világos bizonyítékai voltak a második világháború kitörése előtt, de különösen számtalan bizonyítékai vannak a második világháború óta. Ezt a békepolitikát bizonyítják a német békeszerződés megkötésére irányuló törekvések. a leszerelésért folyó küzdelmek az atomrobbantások megszüntetéséért folyó, és a kubai válság megoldására tett legutóbbi intézkedések. A béke szolgálatában áll a szovjet tudomány és technika. A világűr meghódítására, megismerésére kilőtt rakéták, legutóbb a Mars—1. rakéta, mind a béke védelmét, az emberiség érdekeit, céljait szolgálják. Ä szovjet társadalom a legfejlettebb társadalom, a legfejlettebb technikával rendelkezik. Az egykor elmaradott ország négy és fél évtized alatt a világ legfejlettebb országa lett. Ezen az úton az első lépést 1917. november 7-én tette meg. •%a.,
