Tolna Megyei Népújság, 1962. november (12. évfolyam, 256-280. szám)
1962-11-06 / 260. szám
VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜL JETEK! Kedd 1962. november 6. XII. évfolyam 260. szám * ARA: 50 FILLER Megkéstünk a napraforgó, burgonya és a cukorrépa betakaritásával Szekszárdi állta a szavát: befejezte a kenyérgabona vetését A Megyei Tanács mezőgazda- sági osztályának legutóbbi értékelése érdekes képet nyújt az őszi munkák jelenlegi helyzetéről. Legörvendetesebb adata, hogy Szekszárd városa állta a szavát, a szekszárdi termelő- szövetkezetek a megígért határidőre befejezték a kenyér- gabona vetését. Ugyanez a munka befejezéshez közeledik a paksi járásban is, ahol a búzának és a rozsnak majdnem 94 százaléka került a földbe. Nem lehetünk elégedettek a tamási és a bonyhádi járással, amelyekben a termelőszövetkezetek a kenyérgabonának még csak 68—69 százalékát vetették el. Megyei viszonylatban a kenyér- gabona vetésének majdnem 80 százalékát végezték el termelőszövetkezeteink. A vetőszántások üteme a vetésekhez viszonyítva kielégítő, a vetésterületnek mintegy 91 százaléka várja készen a vetőgépeket. A kukorica törése halad fokozatosan előre. Szekszárd városa vezet ebben a munkában 58 százalékkal, mögötte van a szekszárdi járás 54 százalékos teljesítményével. A tamási járás a kukorica törésében is az utolsó helyre^ került, alig 24 százalékos eredményével. Nyugtalanító, hogy még mindig nem kész a napraforgó, a burgonya és a cukorrépa betakarítása. A burgonya és a napraforgó betakarításának már régen készen kellene lenni, a cukorrépa betakarításának is a végéhez kellene közelednie. Napraforgót különösen a tamási és a bonyhádi járásban találunk még sokat a sével ugyancsak a tamási és a szekszárdi járásban maradtak le a legjobban. A cukorrépa szedését Szekszárd városában kell a legjobban meggyorsítani ezekben a napokban. Nagyon jó az, hogy a szekszárdi és a tamási járás kivételével az összes többi járás és Szekszárd városa is túlteljesítette a silózási tervet. Megyei viszonylatban eddig 2 százalékkal többet silóztak le termelőszövetkezeteink, mint azt eredetileg tervezték. Most már a figyelmet egyre inkább az őszi mélyszántásra kell fordítani, mert ennek a sikerétől is függenek a jövő évi termés- eredmények, Megyénk termelő- szövetkezetei az őszi mélyszántásnak 57 százalékát végezték el, de például a paksi járásban, ahol a traktorosoknak majdnem AO százaléka két műszakban dolgozik, a mélyszántásnak 72 százalékát befejezték. Idén, amellett, hogy a növények tenyészideje 2 héttel kitolódott, lényegesen több termést kellett és kell betakarítani a tavalyinál. Az aszályos év ellenére emelkedtek a termésátlagok. Kukoricából. májusi mor- zsoltban számítva, 6—7, burgonyából 30, napraforgóból 2—3 mázsával többet takarítunk be egy holdról, mint amennyit tavaly. Már jó időjárásra nem igen Várhatunk. Nagyon gyorsan végezni kell a betakarítással, hogy a kenyérgabona rövid idő alatt a földbe kerülhessen és ne maradjon tavaszra egy talpalatnyi olyan föld sem, amelyen nem végezzük Tanácskozott az orszá A magyar—indonéz barátsági szerződés, a villamos energia fejlesztéséről szóló törvényjavaslat, a legfőbb ügyész beszámolója az országgyűlés előtt Hétfőn délelőtt II órakor összeült az országgyűlés. Részt vett az ülésen Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a forradalmi munkás—paraszt kormány elnöke, Apró Antal, .Biszku Béla, Fehér Lajos, Fock Jenő, Kállai Gyula, dr. Münnich Ferenc, Rónai Sándor, Somogyi Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Gáspár Sándor, Komócsin Zoltán, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagjai, Csergő János, Czottner Sándor, dr. Doleschall Frigyes, Ilku Pál, Kisházi Ödön, Kovács Imre, Lo- sonczi Pál, Nagy Józsefné, dr. Nezvál Ferenc, Nyers Rezső, Pap János, Péter János, Tausz János, dr. Trautmann Rezső miniszterek, dr. Ajtai Miklós, az Országos Tervhivatal elnöke. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. Az ülést Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Az országgyűlés jóváhagyólag tudomásul vette az Elnöki Tanácsnak a legutóbbi ülésszak ótg alkotott törvényerejű rendeletekről szóló jelentését, majd Rónai Sándor javaslatára elfogadta az ülésszak napirendjét. A napirend a következő: 1. A Magyar Népköztársaság és az Indonéz Köztársaság között Djakartában 1961. augusztus 23- án aláírt barátsági és együttműködési “szerződés törvénybe iktatásáról szóló törvényjavaslat tárgyalása; 2. A villamos energia fejlesztéséről, átviteléről és elosztásáról szóló törvényjavaslat tárgyalása; 3. A tanácstagok választásával összefüggő rendelkezésekről szóló törvényjavaslat tárgyalása; 4. A legfőbb ügyész beszámolója. Az országgyűlés ezután megkezdte a tárgysorozat megvitatását. Kiss Károly, a külügyi bizottság elnöke, az első napirendi pont előadója emelkedett szólásra. — Megtisztelő feladatnak tartom — mondotta —, hogy a külügyi bizottság nevében az ország- gyűlés elé terjeszthetem törvénybe iktatás céljából a Magyar Nép- köztársaság és az Indonéz Köztársaság közötti barátsági és együttműködési szerződést, amelynek ratifikációs okmányait .a napokban cseréltük ki — majd kérte az országgyűlést, emelje törvényre a magyar—indonéz barátsági és együttműködési szerződést. Ezután Péter János külügyminiszter szólalt fel. Péter János beszéde határban. A burgonya felszedé- el az őszi mélyszántást. A szovjet „Mcsrs-1" önműködő bolygóközi állomás útvonala 1962. november 1-én a Szovjetunióban felbocsátották az első Mars-rakétát. A »Mars—1« elnevezésű, 893,5 kg súlyú önműködő bolygóközi állomást földkörüli pályára feljuttatott nehéz mesterséges holdról indították útjára a szovjet szakemberek. A Marsrakéta feladata, hogy a naprendszer — a Naptól való távolság tekintetében — negyedik bolygóját, a Marsot lefényképezze, a fényképeket a Földre továbbítsa, a világűrt hosz- szabb ideig tanulmányozza és a Földdel kozmikus rádióösszeköttetést létesítsen. A rakéta több mint 7 hónapos útja során mintegy 500 millió kilométernyi utat tesz meg a kozmoszban, hogy elérje a Marsot. A Mars 1,88 földi év, — azaz 687 nap alatt kerüli meg a Napot. melytől átlagos távolsága 228 millió kilométer. (A Föld naptávolsága 149 millió km). A magyar indonéz barátsági szerződés nemcsak a Magyar Népköztársaság nemzetközi kapcsolataiban jelent kiemelkedő eseményt. — mondotta bevezetőben —, hanem jelentős esemény általában is a különböző rendszerű országok együttműködésének fejlődésében. A volt gyarmatokat nem múltbeli gyarmati sorsuk, hanem jelenlegi és jövendő nemzetközi szerepük tükrében kell szemlélnünk. Indonéziára ma nem úgy kell tekintenünk. mint Hollandia egykori gyarmatára, hanem mint a földkerekség egyik legnagyobb országára. Indonézia, arányait tekintve, a földkerekség ötödik országa. Ezután arról beszélt a külügyminiszter, hogy az egész nemzetközi élet szempontjából tanulságos az a szívós harc. amelyet Indonézia folytatott Nyugat-Irián felszabadításáért. Ezzel kapcsolatban utalt arra, hogy a nemzetközi helyzetben az erőviszonyoknak, az ENSZ-ben a tagállamok összetételének nagymértékben meg kellett változnia ahhoz, hogy Indonézia és Nyugat-Irián elérhette célját. Péter. János emlékeztetett arra, hogy az ENSZ 110 tagállama közül majdnem 60 a gyarmatosítók uralma alól újonnan felszabadult ország. Az ENSZ új tagállamai szenvedélyes és ellenállhatatlan harcot ■ vívnak a gyarmatosítás utolsó maradványai ellen is. — A barátsági és együttműködési szerződés aláírása óta kapcsolataink tovább bővültek — folytatta Péter János, majd hang. súlyozta, hogy ennek a barátsági és együttműködési szerződésnek a neve és tartalma egyaránt kifejezi, hogy a békés egymás mellett élés politikája nemcsak a különböző rendszerű országok békében való egymás mellett létezését követeli, hanem ennél sokkal többet: alkotó együttműködést a gazdasági és kulturális, sőt a politikai élet területein is. A Magyar Szocialista Munkáspárt kongresszusi irányelveit jól tükrözi ez a szerződés, melyet a maga nevében elfogadott és az országgyűlésnek elfogadásra ajánlott. Az országgyűlés a Magyar Nép- köztársaság és az Indonéz Köztársaság között Djakartában 1961, augusztus 23-án aláírt barátsági és együttműködési szerződés tör. vénybe iktatásáról szóló törvény- javaslatot - egyhangúlag elfogadta. Ezután következett a villamos energia fejlesztéséről, átviteléről és elosztásáról szóló törvényjavaslat tárgyalása. Czottner Sándor nehézipari miniszter emelkedett szólásra. Czottner Sándor beszéde Bevezetőben megállapította, I pedig 92,5 százalékkal emelke- hogy a népgazdaságunk előtt álló I dett. A villamosenergia-fogyasztás rendkívül nagy feladatok megoldásának egyik alapvető feltétele a villamosenergia-ellátás megfelelő biztosítása. Hatónk összes energia-igényének csaknem negyedrészét ma már villamos energiából fedezik, s általános elv, hogy a villamosenergia-ellátásban mindenki egyformán részesedhessék — hiszen a villamosítás az életszínvonal emelésének, a kultúra terjedésének egyik nagyon fontos eszköze. — Az ország gazdasági fejlődése mind több villamos energiát igényel — folytatta a miniszter. — A felhasználás mértékének növekedésére jellemző, hogy 1960- ban 45,5 százalékkal több villamos energiára volt szükségünk, mint 1955-ben; s ez alatt az öt év alatt az ipar fogyasztása 43,3 százalékkal, a mezőgazdaságé 177,7 százalékkal, a háztartásoké egy főre jutó hányada szintén hú képet rajzol a fejlődésről, az igények növekedéséről. 1938-ban hazánkban az egy főre jutó villamos energia 142,7 kilowattóra volt. Ez a szám 1961-re 802 kilowattórára — tehát napjainkig csaknem hatszorosára — emelkedett. A növekedés nemcsak azért jelentős, mert a szocialista gazdaság erőteljes fejlődését, hanem azért is, mert azt mutatja, hogy 1961-ben az egy főre jutó villamos energia felhasználásában már meghaladtuk a világátlagot. A világátlag ugyanis 1961-ben 770 kilowattóra volt. 1950 óta H erőművet építettünk, s a most épülő százhalombattai erőmű egyedül is több vil(Folytatás a 2. oldalon)