Tolna Megyei Népújság, 1962. november (12. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-30 / 280. szám

4 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1962. november 58. Szövetkezeti irodalmi fiSSZOnyoknflR lányoknak színpad alakult Bonyhádon A szép eredményekkel dicse­kedhető Bonyhádi Járási Művelő­dési Ház ismét dicséretes és kö­vetésre méltó lépést tett a kultu­rális munka kiszélesítése érdeké- heti. Otthont adott a bonyhádi szövetkezetek műkedvelő kultúr- munkásainak is. akik a minap alakították meg az irodalmi szín­padot. A nagy vállalkozás minden tekintetben megalapozott. Bony­hádon ugyanis hat kisipari ter­melőszövetkezet. 17 községet egye­sítő körzeti földművesszövetkezet és két termelőszövetkezet mű­ködik. A szövetkezetek külön-külön eddig is tartottak fenn műkedvelő kultúrcsoportot, amelyek több­kevesebb .sikerrel szerepeltek az elmúlt években egy-egy vállalati rendezvényen és a szakmához tartozó műkedvelő kultúrcsopor- tok fesztiválján. De arra már egyik szövetkezeti kultúresoport erejéből sem futotta, hogy egész estét betöltő műsort adjon a já­rási művelődési házban, vagy akár a környező kis községekben. Erre több elfogadható magyará­zat is van. A szövetkezetek kiilön- külön nem tudtak fizetni tánc­oktatót, zenepedagógust,' és kevés anyagiakkal rendelkeztek ahhoz, hogy a kultúrcsoportot utaztassák. Á szövetkezetek összefogásának eredményeként a kulturális munka területén mutatkozó technikai, szervezési és anyagi gondok az irodalmi színpad megalakulásával megoldódnak. A járási művelő­dési ház kereteiben működő iro­dalmi színpad évi költségvetésé­ben szereplő kiadásokat ugyanis a szövetkezetek közösen fedezik. Ezen túlmenően a KISZÖV és a MÉSZÖV is nyújt anyagi támo­gatást a műkedvelő kultúrmunká- soknak. Az irodalmi színpad vezetőjé­nek a szövetkezetek dr. Márvány János középiskolai tanárt kérték fel, aki szívesen tesz eleget a megbízásnak. Az együttes szak­oktatója pedig Varga Gyuláné zenepedagógus, aki a korábbi években is vezetője volt az egyik ktsz műkedvelő kultúrcsoport- jának. Megyénk első szövetkezeti iro­dalmi színpadának vezetői sokat ígérő programot állítottak össze. Első alkalommal '-A szovjet írók és költők a békéért« címmel ad­nak egész estét betöltő műsort, amire előreláthatólag három hóna­pon belül a járási művelődési házban kerül sor. Amennyiben pedig a műsor úgy kívánja, a művelődési ház zenekara és ve­gyes kórusa is együtt lép fel a szövetkezeti irodalmi színpad tagjaival. Csodák és babonák a tudomány fényében Tizenkét érdekes ^előadás a munkásakadémián A művelődési igény növelése egyre több munkásakadémia élet- rehívását sürgeti megyénk gyárai­ban. A TIT és az üzemi bizottság jó együttműködésének eredmé­nyeként az idén a Tolnai Selyem- gyárban is megszervezték, ‘s ma ünnepélyes keretek között el is — A Kisipari Szövetkezetek Kiváló Dolgozója címért folyó szocialista munkaversenyben a Szekszárdi Szabó Ktsz-ben a leg­utóbbi- értékelés alapján Mónigl Ignác vezet 119.5 százalékos terv­teljesítésével. Elismerésre méltó még Kláb József 116.4. Török Mi­hály 113.4, valamint Cziráld Lász- lóné 113 3 százalékos teljesítése. kezdik az akadémia érdekes elő­adás-sorozatát. A Studium összefoglaló címe: A mai ember filozófiai problémái. Ezen belül több érdekes előadásra kerül sor. Elsőnek Csodák és ba­bonák a tudomány fényében cím­mel Weszelovszki Gyula tart elő­adást. A továbbiakban Megismer­hetjük-e a világ titkait, Bolygónk és a naprendszer, Lehetséges-e élet más bolygókon, A technika fejlődése és az ember, A termé­szeti vallások kialakulása, Alvás és álom, Hit és tudás, Van-e lé­lek?, Valláserkölos, szocialista er­kölcs címmel kerülnek sorra elő­adások, s végül két témában a VIII. kongresszus ipari és kül­politikai állásfoglalásairól, s az ezzel kapcsolatos problémákról I esik szó. (Folytatás a 3. oldalról) hallgatta végig mondókáját. An­tin csak azután lett úrrá a zavart elfogódottság, amikor szavainak végére ért és ég-föld között le­begve, hosszú perceken át várta a megváltó véleményt. A másodtitkár sokáig összezár­va tartotta á száját, úgy, hogy még azok a keskeny ajkak is el­tűntek. Alig észrevehetően, né­hány milliméterrel följebb emelte a fejét. Hangja szelíd volt, mint a türelmes tanítóé. — Hossz ügyet szolgál az ön­fejűségével, Pásztor elvtárs. Emellett az eljárása meglehető­sen naiv. Jelentéktelen ügyről van szó,,' egyedül is elintézhette volna. De ha már megkeresett, legalább annyi haszna legyen belőle, hogy érezze magát fölha­talmazva a nagyobb önállóságra. Az öreg Kincses lányától kérje el a tagkönyvet, mivel a legközeleb­bi végrehajíóbizottsági ülés jóvá­hagyja a kizárását. Most pedig búcsúzzunk el. Sok a munkám. Bocsánatkérően mosolygott, Antihoz sietett, megrázta a kezét. A párnázott ajtóig kísérte, búcsú­zóul a hátára tette könnyű tenyerét. Anti süketen és vakon, agyá­ban nagy-nagy csendességgel, lel­kében csalóka közönnyel ténfer- gett ki az előszobába. Ott ijedten csodálkozott rá a feketehajú, nagyszemű titkárnő, egy fiatal és vékony csontú gépírólány. Nem kérdezett semmit. Fölállt, így nézte végig, hogyan vánszorog ki némán a szobából a nyurga pa­rasztlegény. Délelőtt tíz óra sem volt, süni­kor Pásztor Anti kilépett a me­gyei pártbizottság épületéből, de még délután ötkor is zsibbadtan lődörgölt a városban. Álomszerű nemtörődömség lett rajta úrrá. Akaratereje, öntudata csak arra szorítkozott, hogy el ne üssék a járművek, hogy az utcasarkoknál irányt változtasson, teljesen öt­letszerűen. Szeme mindent le­fényképezett, de az értelme jó­formán semmiről sem vett tudo­mást. Látott papokat, amint cso­portosan siettek át a székesegy házba a püspöki palotából, fur­csa értetlenséggel nézte a rozoga villamosokat, amelyek fekete postaládát vittek a farukon, utat engedett a csengettyüző fagylal- tos-biciklinek, fülén áthatolt az ezerszínű lárma, anélkül, hogy meghallotta volna. A forróságban ráizzadt a posztóruha, lába bele­püffedt a csizmába, s annyira el­fáradt, hogy csaknem kipottyan- totta kezéből a viaszösvászon aktatáskát. Végűi a város virá­goktól ékes főterén állapodott meg, hullott madárként roskadt az egyik padra, innen figyelte a muskátlikkal babráló kertészt, a sötétkalapos, csipkegalléros vén­asszonyokat, a tejbőrű, nevetgélő traccsoló diáklányokat Szomjas volt, mégsem kívánt inni, éhes volt, de viszolyogva gondolt az aktatáskában árválkodó elemó­zsiára. (Folytatjuk) pöttöm, alig négyéves kis- lánv £ llar.dóan a doktor néni körül sündörög. — Anyukámhoz akarok menni — nyafog selypítve. Dr. Futár Rajmundné türelme­sen foglalkozik a kicsi Mariká­val, szeretettel nyugtatgatja. — Anyuka el van foglalva, öcsikét fürdeti. Most nem jöhet érted. A kislány megnyugszik, de csak kevés időre. Újból és újból em­legeti az anyját, hol sírva, kö­nyörögve, hol követelőzőén. — Engedjenek anyókához. — Követeli gyerekes dacossággal, s apró, gumicsizmába bújtatott lá­bával toporog, — Ha jó kislány leszel és szót fogadsz, a doktor néni elvisz au­tózni. Látod, hoztam neked nápo­lyit is. Szereted a csokis nápolyit? — Igen, szeretem, de anyukám azt mondta, nem szabad senkitől semmit elfogadni, mert megmér­geznek és meghalok. — Ejnye, Marika! Hát szabad ilyet mondani? A nénik szeret­nek téged, s azt akarják, hogy jó kislány legyél, és nagyra nőjj. Ha nem eszel, nem nősz meg. A csöppségnek újból az anyja jut eszébe. — Meghalok, ha néni mehetek az anyukámhoz — jaj- veszékelt, és könnytől maszalos kis arca olyan megindító volt, hogy a beteg emberek szenvedé­séhez szokott doktor néninek el­állt a szava. Elmorzsolja a szeme sarkában kibuggyant könnyet. Arcára mosolyt erőltetve, tovább foglalkozik a kislánnyal. JHai'ika IT örülményes lassúsággal — iv hogy a gyermek figyelmét maga felé fordítsa — bontja ki a nápolyis zacskót. Széttépi a pa­pírt, sorba rakja a nápolyi szele­teket. A kislányt maga mellé ül­teti. — A doktor néni „katonákat” készít neked, és te harnnj, beka­pod a „nápolyi katonákat”. — Nem akarok enni! — Ne félj Marika, egyél csak bátran. Látod, a doktor néni is eszik a csokis nápolyiból, egyél kicsim — vigasztalja a kislányt. Hogy hogyan került Marika a bonyhádi járási tanács egészség- ügyi osztályára? Szánalmat keltő és lélekháborító története van an­nak. F-né, Marika anyja megfe­ledkezett az anyai hivatásról. Embertelenül, emberi mivoltából kivetkőzve, kegyetlenül kínozta férje első házasságából származó fiúgyermekét. Éheztette, nem adott rá ruhát, sorozatosan nem engedte az iskolába, ütötte, verte Marika 9 éves mostohabátyját. A kegyetlen mesebeli mostohánál is gonoszabb volt Már a szomszé­dok sem tudták nézni a szeren­csétlen gyermek kínzását, szen­vedését. Feljelentették a kegyet­len asszonyt, s a bűnvádi eljárást le is folytatták ellene. Akkor 6 hónapot kapott. A büntetés letöl­tése után fogadkozott, hogy töb­bet nem kínozza a gyermeket. Fogadkozását hamar elfelejtette, A szekszárdi fodrászok Prágában s ahogy a hónapok elteltek, ott folytatta, ahol abbahagyta. To­vább kínozta a kisfiút. Férjét, a fiú édesapját különböző hazugsá­gokkal vezette félre. — Rossz a gyerek, szófogadatlan, s ezért büntetni kell — hangoztatta ál­landóan. Addig, addig mondogat­ta a megszokott , amíg fér­jét is teljesen i arte magá­nak. Előfordult, hogy mindketten nekiestek a szerencsétlen kisfiú­nak. Felháborító, szörnyű dolog az* amikor a szülő méltatlanná válik az apa, anya fogalmára, és mos­tohább tud lenni a mostohánál. Szörnyű, amikor a szülő bemocs­kolja a szülő nevet. Az F. házas­párt a törvény előtt vonták fele­lősségre. A bíróság igazságos íté­letet hozott a magáról megfeled­kezett két ember ügyében. Mari­ka két évig nem láthatja az any­ját, s négyhónapos öccsét. Tgy került a járási tanács * egészségügyi hivatalába Marika, akinek elhelyezéséről kel­lett gondoskodni. Kilencéves mostohabátyját intézetben helyez­ték el. A kicsi Marika számára a Gyönki Gyermekotthonban bizto­sítottak helyet. Alkonyodott, amikor az autó előállt, hogy a kislányt Gyünkre vigyék. A gyermek megnyugo­dott, s most már nem emlegette oly sűrűn az anyját. Bizakodva kapaszkodott a doktor nénibe, aki szeretettel, és sok türelemmel foglalkozott vele. — Legyél jó, és szófogadó kis­lány — búcsúzik Marikától. — Megfogadod, hogy jó leszel? — -fordítja maga felé a pityergő kis­lányt. — Igen, jó leszek, és akkor ugye, megint kapok csokis nápo­lyit? A Szekszárdi Fodrász Szövet­kezei hat dolgozója is részt vett a prágai Sportpalotában megren­dezett kétnapos nemzetközi fod- rászversenyen. Az utazás, melyet a Magyar Fodrász Klub az IBUSZ-szal karöltve szervezett, minden igényt kielégítő volt. Jó volt az utazás, de jó volt a beik­tatott program is. A közel 650 kilométeres út, amely Szekszárd és Prága között van, jó hangulatban telt el és méltó bevezetője volt annak az élménynek, amelyet Prága nyúj­tott. Prága a magyar történelem­ben sok szerepet játszott, s lép- ten-nyomon találkoztunk a múlt hagyományaival. A sok látnivaló fáradhatatlanul vonzza a látoga­tót, aki ne-rn tud betelni a gyö­nyörűséggel. Csodálatosan szép az ódon városháza tornya az óra- szerlcezettel, a jezsuiták könyvtá­ra, a Károly híd, a Lenin mú­zeum, az Óváros apró házaival, és az Újváros, a Venczel térrel, hatalmas áruházaival és idegen­forgalmával. A fodrászverseny, amelyen Csehszlovákia, NDK, Magyaror­szág, Lengyelország, Bulgária, Ro­mánia válogatott fodrászcsapatai vettek részt, a magyarok számára silcert hozott. A hat versenyszám­ból háromban első helyezést ér­tek el a magyar fodrászok. A bemutatott férfifrizurákból megállapítható, hogy továbbra is az angol, illetve a. borotva hajvá­gásé az elsőség. Ez a hajvágási forma legjobban megfelel az igé­nyeknek, s idősnek, fiatalnak egyaránt alkalmas. A bemutatott női frizurák mind színben, mind kivitelben és a haj hosszúsága tekintetében a dolgozó nő igényei­hez alkalmazkodnak. A női frizu­ránál a haj hossza a nyakban 4 — 5 centiméter, a fejtetőn 10—15 centiméter hosszú és borotvával formázott. Az így vágott haj ru­galmasabb, és mind nappali, mind alkalmi frizurát nagysze­rűen készíthet belőle a szakem­ber. A haj színezése már álta­lános, de az allcalmazott hajszí­neknek összhangban kell lenniök az arcbőr színével, de a vendég egyéniségével is. Az új frizurák­nál a hullámok lágyak és a fej­formát köttetne, 4szabadon hagy­ják az arcot, a homlokot. A Szekszárdi Fodrász Szövet­kezet dolgozói prágai útjukkal is bebizonyították, hogy szeretik szakmájukat. Nem sajnálják a fá­radtságot, az anyagi áldozatot, ha arról van szó, hogy tudásukat fejlesszék. Arra törekednek, hogy minél jobban ki tudják elégíteni a szakmával járó és az egyre job­ban fejlődő igényeket. HUSSY KAROLY — Kapsz kicsim — simogatja meg a kislány ritkás, szőke haját, aztán hirtelen feltűnő gyorsan fordul el. Az előtolakodott könny­cseppeket már nem lehetett sem visszaparancsolni, sem eltitkolni; POZSONYI IGNÁCNE FEKETE A DIVAT Az 1962—63-as évad divatújdonsága a fekete. Színházba, va­csorára, táncmulatságokra, s más ünnepélyes alkalmakra legmeg­felelőbb viselet. A régi felcete—fehér mellet, idén gyakori a színes díszítés is. Rajzunkon néhány sikerült megoldást mutatunk: Háromnegyedes ujjú, magas nyakú, dzsemper-szabású felső­rész, vastag fehér fonallal átvarrott tűzés-díszítéssel. Csinos hozzá a divatos kerámia-gyöngy. Egybeszabott, enyhén sveifolt ruha, visszahajtott piével. A csíkos beállítás fehér—lürkisz—terakotta jersey. Kiskosztüm könnyű szövetből, nagyon színes selyemsállal. Testhez szabott fekete, úgynevezett ,.délutáni ruha”, díszítése aranysárga fémszálas beállítás. FÓTI MARGIT December 2—6-ig kultuícikk-kiállítás SZEKSZÁRDON a régi megyeháza nagytermében. Nyitva naponta 10—18 óráig. Bemutatásra kerülnek: Játékok, hangszerek, téli sportáruk, bizsu és ajándéktárgyak. üveg-, porcelán- és kerámiadíszműáruk, fotóalbumok, emlék­könyvek és töltőtollak nagy választékban. Belépés díjtalan. Sok újdonság várja a látogatókat. Mindenkit szeretettel vár a rendezőség, a Tolna megyei Népbolt Vállalat. (ni)

Next

/
Thumbnails
Contents