Tolna Megyei Népújság, 1962. november (12. évfolyam, 256-280. szám)
1962-11-27 / 277. szám
1082. november 27. TOLNA MEGYEI NP.PŰJSAG 3 A4 fért utazik sokat ®~o o—5 0—5 ö—ü o ö ő o o a sóder? yt szekszárdi és a Kanaesi Állami Gazdaság jelenti: Aligha akad anyag, amelynek a felhasználási helyen. kialakuló árát olyan nagy mértékben befolyásolná a fuvarköltség, mint a kavicsét és a homokét. A Kavicskitermelő Vállalat a dunakavicsol köbméterenként 19,50 forintos áron termeli ki a Duna medréből és rakja ki a partra. Mégis, mire a sódert beépítik, az építési költségvetésekben, kalkulációkon, számlákon nem egy esetben száz —százötven forint szerepel köbméterenként. A fuvarköltség tehát többszörösére növeli az eredeti árat. Hozzá kell tenni, hogy még a felmerült fuvarköltség sem mutatja reálisan a szállításra történő népgazdasági ráfordítást, a dunakavicsot ugyanis — éppen az előbbi okok miatt — kedvezményes tarifával szállítja a MÁV, minden valószínűség szerint a fuvardíjban az önköltség sem térül meg. A fuvarozásra történő népgazdasági ráfordítás tehát nagyobb, mint a fuvardíj. Éppen ezek a körülmények indokolnák, hogy ennek a különben olcsó, nagy tömegű építőanyagnak a szállítását ^ lehető legésszerűbben szervezzék meg, | ne koesiházzon ■ a sóder egyetlen felesleges kilométert sem. Jusson el a legrövidebb, legolcsóbb, tehát a legkedvezőbb úton rendeltetési, beépítési helyére. A gyakorlat azonban — sajnos — nem ezt mutatja. A feleslegesen „utazgató” áruk listáján igen előkelő helyet foglal el a sóder. Lapunkban már egyszer szóvá- tettünk egy esetet, amikor a tavasz folyamán Paksra érkezett — a Vízgépészeti Vállalat intézkedése alapján — Szentendréről egy vagon sóder. Miközben a rakodó- munkások kirakták a vagonból, a Dunán dolgozó kotrógép munkáját is figyelhették. A gép ugyanis . szintén kavicsot termelt ki. A 11. számú Autóközlekedési, Vállalat forgalmi szakosztálya által készített tanulmány — amelynek adatait több kimutatás támasztja alá — arról tanúskodik, hogy ez nem egyedi, ritkán előforduló eset. Tömegesen és folyamatosan történnek felesleges szállítások a sódernál. Fél év alatt — április 1-től szeptember 30-ig mintegy kétmillió-hatszázezer árutonnakilométer felesleges vasúti szállítás történt a mohácsi és a bajai rakodóról. Ennyit lehetett volna megtakarítani, ha a bajai berakások nagyobbik részét Pakson végzik el és indítják útnak, a mohácsi szállítmányoknak pedig mintegy felét Bajáról indítják. Fuvarköltségben ez mintegy 350 ezer forintot tesz ki. | Kétmillió-hatszázezer ■ árutonnakilométer Ez a szám egymaga csak a szállítási szakembereknek mond valamit, de hogy fogalmunk legyen, milyen óriási teljesítmény ez, számoljunk egy kicsit. A bátászék— sárbogárdi vonalon átlagosan 4— 500 tonna árut szállít egy szerelvény. Tehát ötven—hatvan ilyen szerelvény száz kilométerre való továbbítása tesz ki 2,6 millió árutonnakilométert. Vagy: A megyében a múlt évben felvásárolt ösz- szes kenyérgabonát ezzel a teljesítménnyel negyvenöt kilométerre lehetett volna elszállítani. Ennyi felesleges szállításhoz kellett tehát vagont, mozdonyt biztosítani,. vasúti személyzetet foglalkoztatni, a mozdonyok fűtéséhez szenet bányászni, stb. A Baja-Dunapart rakodóról fél év alatt 23 ezer tonna sódert szállítottak el vasúton. Ebből tizennégyezer tonnának az elfuvarozá- sa felhasználási helyére lett volna olcsóbb Paksról. Ezt a tizennégyezer tonnát nem kellett volna Bajára szállítani hajón, hanem 45 kilométer helyett csak nyolc kilométer hajóúttal Pakson kirakni. A kavicsot ugyanis jelenleg Paks alatt, Úszódnál termelik ki, onnét szállítják hajóval Bajára, ahol vagonba rakják. A Mohácson vagonba rakott har1965-re befejezik a falusi mozihálózat kiépítését A Művelődésügyi Minisztérium Filmfőigazgatóságának tervei szerint 1965-re befejezik a falusi mozihálózat kiépítését. Állandó jellegű, rendszeres filmelőadásokat tartanak akkor majd azokon )t-íp - ww .. s bárhogy fájt is a balszerencséje, látnia kellett, hogy szándékosan senki sem akart rosszat neki. — Kár erről beszélni, Józsi bácsi — szólt nagysokára. — Gyűlölködni, ártani nem akarok, mert gazember mégsem vagyok. Hiába mondta Klári a szemembe. Nincs igaza, meg nem is lesz. Az alkonyati nyugalom állóvizét motorkerékpár berregése kavarta föl. Figyeltek. Feléjük közeledett a kattogó-puffogó hapg. Túl a kőrisfán, ahol kanyarodott az út, előbukkant a porlepte csipkebokrok mögül Csuka Péter instruktor, a járási párt- bizottság. munkatársa. Délcegen feszített a motoron, . amely aka- dozva-ugrálva morgott a bakhát hepehupáin. Megállt, egészségeset szusszantott, s finnyás mozdulattal tolta homlokára a porvédő szemüve° — Szabadság, elvtársak! — köszönt és a karját hanyagul meglengette, ahogy a nagyobb vezetőktől látta, Kincses várakozón pislogott le rá a bakról. Halkan viszonozta a köszönést. — Jónapot, Csuka elvtárs. Hova akar kilyukadni ezen a taliga- útón? Csuka azt hitte, tréfára gondol az öreg. Gyermekded nevetésre kerekült, egészséges, vérbő képe. ' — Magukat keresem, senki mást. Az ám, Kincses elvtárs! Láttam, hogy a lánya itthon van! ’a településeken is, amelyeket jelenleg még vándormozi látogat. Hazánkban jelenleg 3700 kes- kenyfilmes és 815 normálfilmes mozi van. A normálfilmes mozik közül 265-bcn szélesvásznú filmeket is vetítenek. — Köszönöm a hírt — mondta hunyorogva az öreg. — Szép magától, hogy ezzel is törődik. De már jártak itt kint. Ha lesz rá egy kis ideje, szót kellene ejteni a sorsukról. Az instruktor szórakozottan lefejtette göndör szőke, hajáról az elienzős bőrsapkát. Ahogy a gondos vargák szokták a vásáron, a lábbelikről, úgy törölgette le kabátujjával a port a szaty- tyánsapkáról. — Csak a lánya léphet a szövetkezetbe, Kincses elvtárs — szegte föl hirtelen a fejét. — Kár, hogy éppen a vejéről van szó, de a párt akkor se tehet különbséget. A vetéssel hogy állnak? Mert amiatt jöttem tulajdonképpen ... Az öreg Kincses egy vékony húr pendülését vélte kihallani a csendből. Megütközve gondolta, hogy ez a pirospozsgás, motoroslegény milyen ártatlan könnyelműséggel lép túl emberi sorsokat; ólomsúlyú tekintete az instruktorra nehezedett, úgy mondta: — Végeztünk a vetéssel, — Akkor megnézem — bólintott könnyedén a legény és a finom sapkát & fejére húzta. — Ha nem esik nehezükre, jöjjenek utánam. — Gyakorlottan, az ülésen maradva rúgta be a motort. Fürgén tovaszökkent a kukoricavetés irányába. Anti sértődötten sandított utána. (Folytatjuk) minchárom és félezer tonnából 17 500 tonnát lehetett volna sokkal olcsóbban, részben Bajáról, részben Paksról elszállítani. Mohácsról például 3742 tonna kavics ment Dombóvárra. Ha ezt a mennyiséget Baján adják fel, tonnánként 2,90 forint a megtakarítás. A Mohácsról Szolnokra fuvarozott kavics (közel kétezer tonna) 333 kilométert „utazott” vonaton, holott akár Paksról, akár Bajáról csak 192 kilométert kellett volna vonatoznia. Hatszáztíz tonna sódert szállítottak Mohácsról Szegedre, ami 326 kilométer. Paksról 210, Bajáról 187 kilométer lett volna az út. A fél év alatt százhetven köbméter sódert szállítottak Mohácsról Dunaföld- várra. Ez a — egy vonatszerelvényt kitevő — szállítmány megjár ta Pécset, Bátaszéket, Rétszilast és Dunaújvárost, mire Földvárra került, megtett -274 kilométert Paksra Mohácsról 26 köbméter sódert fuvaroztak vasúton. Pedig köztudomású, hogy mindkét helyen folyik sóderkitermelés és kirakás, mégis Mohácsról vitték az építkezéshez a sódert. | Nehezen lehetne 1 megmagyarázni azt is, hogy miért hozatta a Vízügyi Igazgatóság Bajáról vasúton Szekszárdin a száz köbméter dunakavicsot, amikor Keselyűsben is van kirakás és a tanácsok, ktsz-ek kavicsa ez olcsóbb megoldással érkezik. A Közúti Üzemi Vállalat is Bajáról kapott száz köbméter kavicsot Tolna-Mözsre, jóllehet Domboriból sokkal olcsóbban lehetett volna szállítani Tolna-Mözs állomásra egyébként 224 tonna kavics érkezett Mohácsról is,. Szekszárdra pedig — ugyancsak Mohácsról — több, mint 600 tonna. Akár Bajáról, akár Paksról, Domboriból, vagy Keselyűsből szállítják Mohács he-, lyett, sokkal kevesebbe került volna. A dunak'avics-szállítások jelenlegi szervezése ésszerűtlen, drága, indokolatlanul köt le jelentékeny szállítókapacitást, elvonva azt más, fontosabb feladatoktól, ténylegesen mutatkozó szükségletek kielégítésétől, feleslegesen drágítva a beruházási építkezéseket. A felesleges fuvarok költsége nem „ugrik ki” sehol, mivel a beruházások tervezésénél már az organizációs felméréskor bajai, illetve mohácsi berakást vesznek figyelembe. | A számlát a ■ népgazdaság fizeti, ü vágyásokat követték a légiesítések — Huszonegy a terv, Sisritiincegy a vállalás, harmincnégy a teliesités — I Gagariü-hrigáti is a siputufik-leuipó A megye állami gazdaságai .egymás után jelentik a VIII. pártkongresszus tiszteletére tett vállalások teljesítését. A kongresszusi verseny komolyságát az bizonyítja legjobban, hogy a dolgozók rendkívüli teljesítményeket produkálnak, gyakran saját vállalásukat is túlteljesítették. A Szekszárdi Állami- Gazdaság sárközi kerületében 995 holdon termeltek öntözött kukoricát. A majdnem 1000 holdas területen 21 mázsa átlagtermést terveztek májusi mor- zsoltban. Á dcfeózok 31 métermázsára tettek ígéretet, a teljesítés viszont 34 mázsa. A kongresszusi vállalások teljesítése ebben az egy kerületben 12 935 mázsa májusi morzsolt kukorica többleítermést jelent a gazdaságnak. A kajmádi kerületben a kongresszusi vetélkedés során kialakult jobb munka eredménye: nem öntözött kukoricából 825 mázsa többlettermés májusi morzsolt- ban számítva. Figyelemre méltó, hogy az értékelések a régebben divatos mellébeszélés helyett minden területen mázsákban, litei'ekben fejezik ki a dogozók helytállását. A Szekszárdi Állami Gazdaságban a tartalmas és a valóságban is létező kongresszusi verseny az | alábbi többletjövedelmet eredményezte: kukorica többlettermésből 2 millió 476 800 forint, siló többlettermésből 607 948 forint, szőlő többlettermésből 973 600 forint, komló többlettermés- böl 398 240 forint, az állat- tenyésztés többletjövedelméből 976 009 forint, összesen v 5 43.2 588 forint. Szputnyik tempó! Ez illik talán legjobban a Kanaesi Állami Gazdaság dolgozói által elért munkasikerekre is. A sertéstenyésztésben dolgozó szocialista és munka- brigádok valóban kimagasló eredményekről adnak számot. A baraesi Előre hízlalási brigád, a baicskei Rákóczi hízlalási brigád és a kanaesi Kossuth-brigád minden vállalást teljesített. Jelentős költségmegtakarítást értek el, növelték a tak^rmány-ér- tékesülési százalékot. November 14-ig a hízóleadási tervüket 2022 mázsával teljesítetté^ túl a sertéstenyésztés dolgozói. Ez év elején két munkacsapat nevezett be a Kanaesi Állami Gazdaságból az országos kukoricatermesztési versenybe. Hum Katalin 15 .fős munkacsapata e vetélkedés keretében 31.64 métermázsa májusi morzsolt kukoricatermést ért el, Horváth Erzsébet 14 fős munkacsapata holdanként 36.29 métermázsa májusi morzsolt kukoricát termelt. Máris bizonyosnak látszik, hogy e gazdaságban az év végére vállalt 2 millió forint értékű tervtúlteljesítést teljesítik. A MÁV tájékoztatója a heiles a havijegyek megváltásáról A MÁV Vezérigazgatósága fel- [mind a hazautazásra szolgáló mc- bívja a dolgozók figyelmét, hogy netjegyek már csak az 1933. évre nyilvántartásba vett igazolványa heti- és havijegy váltására, illetve a dolgozók menettéri jegyének megváltására szolgáló 1963. évi igazolványok nyilvántartásba vételét a vasútállomások december 1-én kezdik meg. A nyilvántartásba vétel december 31-ig tart. A dolgozók birtokában lévő 1S62. évre szóló igazolványok 1803. január 5-én 24 óráig érvényesek. nyal együtt érvényesek, még akkor is, ha a jegyek érvényessége január 5-én tűi terjed. A vezérigazgatóság a torlódás elkerülése érdekében kéri az érdekelt dolgozókat, hogy lehetőleg inár december elején gondoskodjanak igazolványuk kicseréléséről. A szükséges igazolvány-nyomtatványok bármely állomáson be1963. januar 6-an 0 oratol műid a rendszeres munkába járásra, szerezhetők. A Népfront javaslata : különben nem jár rosszul egyik érdekelt sem, a beruházó sem, a kivitelező sem és — ha eltekintünk a sóder fuvardíjtételének alacsonyságátől — a fuvarozó sem. De mivel a fő károsult a népgazdaság, sürgősen változtatni kell a jelenlegi helyzeten. Mindenekelőtt úgy, hogy ahol van mód az olcsóbb megoldásra, helyben, vagy Bajánál és Mohácsnál közelebbi helyről lehet beszerezni a sódert, ne hozassák Bajáról és Mohácsról. (Paks, Du- naíöldvár, Szekszárd, Tolna, stb.) De indokolt lenne Pakson rakodó létesítése. így Úszódról a Bajánál hatod annyi távolságra lévő Paksra kellene csak hajóval szállítani a kitermelt kavicsot és ott vagonba. rakni. Paksra ugyanis igen sok rakott vagon érkezik a TÜZÉP, a konzervgyár és a téglagyár részére, amelyeknek egy részét üresen kell visszaindítani. Javulna a MÁV-nál is a gazdaságosság, ha e kocsik sóderrel ra- kotlan indulnának Paksról. Fel kell lépni mindenütt a pazarlás, a megtermelt javak herdálása ellen. Noha a jelenlegi szállítási rendszernél nem lehet tudatos pazarlásról, vagy éppen sikkasztásról beszélni, a lényegen ez mit sem változtat. A kár kár marad, bármi idézi elő, megszüntetése, kiküszöbölése pedig mindenképp hasznos, segíti további előrehala- 'dásunkat. J. J. Tartsanak télen is gyümölcsfa-kezelési szaktanfolyamot Az elmúlt napokban ülésezett a 1 Hazafias Népfront-bizottság Bölcskén,_ A napirendi pontok közt szerepelt többek között a gabonatermesztés, zöldség- és gyümölcstermesztés tanulságai a bölcskei Rákóczi Tsz-ben. Előadója a népfront helyi titkára Bobesik Pál volt; alá egyszemélyben a tsz gyümölcskertészeti brigádvezetője is. A jó előadást igen aktív vita követte. Sokan bírálták a .termelőszövetkezetet, mert a gyümölcsösök kezelésében hibák is vannak. Kovács János bizottsági tag azt kifogásolta, hogy nem megfelelők a metszési munkák. Sokan, akik a brigádban dolgoznak nem'értik ezt a mesterséget. Ezért javasolta Bobesik elvtársnak, hogy tartsanak a télen szaktanfolyamot, képezzék ki a fiatalabb tagokat is, ne csak a?, öregek értsék a fakezel ást. Azonkívül a fák permetezését is ismertessék ezen a tanfolyamon. Hiszen a bölcskeiek kezén, a gyümölcstermesztés lehetőségeiben aranybánya fekszik. Költő vendége volt . a bonyhádi fiúkollégiumnak A bonj'hádi fiúkollégium iro- j dalmi körének tervei között Job- I bágy Károly költő meghívása is 'szerepelt. Ez a terv legutóbb való- j ra • vált, amikor is ellátogatott ! Bonyhátíra a köllő, feleségével és kislányával együtt A fiú- és leánykollégium diákjai nagy figyelemmel és érdeklődéssel hallgatták a költő előadását. A mai magyar líráról és jelentősebb képviselőiről beszélt. A hozzá in- jtézett kérdésekre válaszolva bf- ‘ szélt még életéről, költészetéről és felolvasott verseiből. Az előadás után csak nehezen szabadult meg a diákoktól, akik a „Hó és Nap” című verses kötetét dedikáltatták. Délután megtekintette mesterének — Illyés Gyulának — volt „tanműhelyét”, az öreg gimnáziumot, megnézte a Perczel kastélyt, megjelent az irodalmikor szerep próbáján. Elbeszélgetett a diákokkal, a nevelőkkel, elmondta a szerzett benyomásait, véleményeit.
