Tolna Megyei Népújság, 1962. november (12. évfolyam, 256-280. szám)
1962-11-21 / 272. szám
8 TOLNA MEGYEI NEPÜJSAG 1962. november 21.' Á KONGRESSZUS VISSZHANGJA 411 ezer forintos megtakarítás Pártéletünkben érvényesül* nek a lenini normák gazdasági, társadalmi . . életünk iránti felelősségérzet. ,• Minden taggyűlésre hívtak meg párlonkí- vülit is, majd:, pedig összehívtuk a pártonkívüljek járási tánácskoTanez József, a Szekszárdi Járási-városi Pártbizottság előadója Igen figyelemre méltó megállapítást tett Kádár elvtárs a kongresszuson pártéletünkről: „Pártéletünkben érvényesülnek a pártélet lenini normái, a demokratikus centralizmus, a kollektív vezetés.” A mi területünk pártélete azt igazolja, hogy Kádár elvtárs joggal jelenthette ki ezt. Természetesen hosszú küzdelmet kellett folytatnunk annak érdekében a XX. kongresszus óta, hogy ide jussunk. Nem volt könnyű szakítani a régi módszerekkel, mert menetközben is gyakran kísértett a múlt és ez akadályozta előrehaladásunkat. A kongresszust megelőzően 97 alapszervezetben tartottunk választást és 2 községi pártértekezletet, majd a járási pártértekezletre került sor. A vezetőségválasztó taggyűléseken körülbelül 600 hozzászólás hangzott ei. Ezeket a bátorság, őszinteség jellemezte, másrészt pedig a zását. Ez is a lenini normák visz- szaállítását mutatta. Természetesen nem sikerült még minden csorbát kiküszöbölnünk. Némelyik kommunista gazdasági vezető — főleg falun — nem veszi megfelelően figyelembe a dolgozók véleményét, mások pedig ilyen, vagy olyan megfontolásból nem tárják fel kellő élességgel a hibákat. A párt számíthat Ifjúságára Tóth József, a KISZ Megyei Bizottságának titkára Megyénk ifjúsága nagy érdeklődéssel várta a pártkongresszust, és tapasztalataink szerint nagy figyelemmel hallgatják a kongresszusi híreket. Megnyugvással, elégedettséggel tölt el bennünket a'beszámolónak minden sora. Különösen örvendetes számunkra, fiatalok számára, hogy a párt nagy figyelmet szentel az ifjúságra, figyelemmel kíséri életünket, munkánkat, s becsüli erőfeszítéseinket. Erre mutat, hogy Kádár A pedagógusoknak is ez a véleménye Mándi Gyula, a Megyei Tanács művelődésügyi osztályának vezetője Kádár elvtárs kongresszusi beszámolójában arról beszélt, hogy közoktatásunk rohamosan fejlődik, s eredményeinkkel Európa legfejlettebb kapitalista országaival állunk egyvonalban. Szó volt arról is a beszámolóban, hogy a falu szocialista átszervezése nagy lendületet adott a parasztság -művelődésének is. Megyénk helyzete mindenben alátámasztja e kongresszusi megállapításokát.' 'Megyénk tantestülete teljes mértékben egyetértett az oktatás megreformálásával. Az iskolareform vitái, a tantestületi viták, a nevelési tervvel kapcsolatos kísérletek mind ezt igazolják. Megnövekedett a szülők érdeklődése gyermekeik iskolai munkája iránt, s ez ugyancsak az iskolareform megvalósulásának következménye. Megyénkben nagy anyagi erőfeszítéseket tettünk annak érdekében, hogy gyors ütemben fejlődjék oktatási helyzetünk. Az elmúlt öt évben 144 iskolai tantermet létesítettünk állami beruházási keretből, s jelenleg közel 1100 tanteremben tanítunk. A megyében széles körű társadalmi összefogás van kibontakozóban az iskolák fejlesztése érdekében. Ennek bizonyítékai elsősorban 1959- től jelentkeztek. A tanácsok a lakosság hozzájárulásából összegyűjtött pénzből 1960-ban nyolc, 1961-ben pedig 10 millió forinttal támogatták a megyében az oktatás tárgyi feltételeinek biztosítását. A tantermek mellett igen sok műhely létesült társadalmi úton a politechnikai oktatáshoz. Fejlődnek a középiskolák is. Szekszárdon, Bonyhádon, Simontornyán 8—8 tantermes, Tamásiban 4 tantermes középiskola építését tervezzük. elvtárs a kongresszusi beszámolóban külön is foglalkozott azzal a nagyarányú segítséggel, amelyet a fiatalok nyújtanak a szocializmus építéséhez. Megyénk falusi ifjúsági élete igazolja Kádár elvtárs szavait, hiszen nemcsak a kongresz- s-zi verseny során, hanem más időpontban is nagy küzdelmet folytatunk a termelés frontján. Közel 3700 falusi fiatal versenyez ez idő szerints jnár 14 olyan brigádunk is van, amelyik elhatározta, hogy küzdelmet indít a megtisztelő szocialista cím elnyeréséért. A versenyzők közt több, mint félezer a traktorosok száma. Az őszszel szorított a cipő, minden erőt latba kellett vetni a mezőgazda- sági munkálatok sikere érdekében. Mindenekelőtt szükségesnek mutatkozott a két műszak bevezetése. Közel 200 fiatal jelentkezett két műszakra, hogy a gépeket fokozottabban kihasználva segítse a betakarítást, vetést és mélyszántást. Sok olyan fiatalt tartunk nyilván, mint Handli János, a Szekszárdi Állami Gazdaság dolgozója, aki több mint 2300 normálholdat teljesített az idén. A tamási fiatalok kezdeményezésére kukoricatermesztési verseny bontakozott ki megyénkben. Megvan a lehetőségünk, hogy elérjük a világszínvonalat Szakái László, megyei növénytermesztési előadó Kádár elvtárs a kongresszusi beszámolóban felhívta figyelmünket, hogy a mezőgazdaságnak is egyre több területén kell elérni a világszínvonalat. Ebben a szellemben dolgoztunk az előző években és ezzel mintegy megteremtettük előfeltételeit annak, hogy már a világszínvonal eléréséről Pártunk és kormányzatunk nagy gondot fordít lakásépítésre Bertha Kálmán, a Megyei Tanács tervosztályának vezetője Az én szakterületem a beruházási ügyek intézése. Engem Kádár elvtárs beszámolója során elsősorban ez a rész ragadott meg: »A dolgozók életviszonyait közvetlenül érintő lakásépítkezésre pártunk és kormányunk megfelelő figyelmet fordít, és minden lehetséges eszközt biztosít e célra«. E szavak hűen tükrözik a mi megyénk helyzetét is, mert ha nem is sikerült minden problémát megoldani e tekintetben — ezt nem is vártuk, mert képtelenség lett volna ilyenre számítani —, nagy lépésekkel haladtunk előre a lakásépítkezések terén is a párt által meghirdetett programnak megfelelően. 1958- ban 36 lakást, 1959-ben 77 lakást, 1960-ban 89 lakást, 1961-ben 198 lakást adtunk át rendeltetésének. A lakások zöme Szekszárd városban épült fel, mert itt mutatkoztak a legnagyobb problémák. Az idén is sok lakás épül, a járókelők tanúi lehetnek a város több pontján folyó építkezésnek. A napokban Budapesten jártam egy tárgyaláson. Itt újabb tervszámokat kaptunk, amelyek azt tükrözték, hogy a« jövőben is a megkezdett úton haladunk majd, mert sok lakás megépítésére lesz lehetőségünk. Sőt, nép- gazdasági helyzetünk gyors javulásának megfelelően a lakás- építkezés terén nagyobb ütemű lesz az előrehaladás a tervezettnél. Jövőre például 162 lakást adunk át rendeltetésének, s ezen felül megkezdjük 96 lakás építését. A következő évi építkezések során 50 családdal több juthat lakáshoz, mint amennyit eredetileg terveztünk. Lakásépítési célokra 24,5 millió forintot fordítunk. A bérházak nagy része Szek- szárdon, a kertvárosi részben és a Wosinszky utcában épül fel. Pártunk és kormányunk decentrá- Iizálási programjának megfelelően nemcsak a megyeszékhelyen, hanem a megye nagyobb községeiben is építünk bérházat, így Dom- bóvárott, Bonyhádon, Tamásiban. Ezerszámra épültek és épülnek a lakások más forrásokból is. beszélhessünk. A legnagyobb jelentőségű lépés megyénk területén is e tekintetben, a mezőgazdaság szocialista átszervezése volt: a szövetkezeti gazdaságok megteremtésével ma már sokkal nagyobb feladatokat állíthatunk a mezőgazdaság elé. Sokat beszélünk alapvető feladatként a kenyérgabona-probléma megoldásáról. Az én szakterületemhez tartozik a kenyér- gabona termesztése. Komoly eredményekről számolhatunk be. Tavaly például 10 mázsa fölé emelkedett a megyében a búzatermesztési átlag, amire még sohasem volt példa. Az idén is sikerült meghaladnunk a 10 mázsás átlagot. A többi közt széles körben alkalmazzuk az intenzív külföldi búzafajtákat. Az idén 40 000 holdon vetettünk ezekből a fajtákból. Területünk többi részén pedig a világhírű hazai fajtákat termesztjük. A kukoricatermesztés terén 1960-ban sikerült gyökeres változást elérnünk, amikor a legjobb külföldi tapasztalatoknak meg felelően hozzákezdtünk a hibrid vetőmagok használatához; Az idén már a tsz-ek teljes kukoricavetésterületükön hibrid vetőmagot használtak, s ez megmutatkozik a terméseredményekben is. Örvendetes, hogy 1956 óta ötszörösére növekedett a megyében az egy holdra felhasznált műtrágya mennyisége. Kukoricatermesztésünk ma már világviszonylatban is az élvonalhoz tartozik. Természetesen sok tennivalónk akad még, de minden lehetőségünk megvan ahhoz, hogy e téren is, csakúgy, mint más tekintetben, elérjük a világ- színvonalat. B. E. A kongresszus idején, ünnepi műszakot tartanak a Vasipari Vállalat üzemeiben. A gyönki és a dunaföldvári üzemek dolgozói, csakúgy, mint a szekszárdi üzemekben, kongresszusi versenyükben az anyagtakarékosságot ígérték. Emellett természetesen takarékossági versenyük kiterjedt más egyébre is, mint például az energiatakarékosságra. Az elmúlt három negyedévben, teljesítették a dolgozók vállalásukat. Felajánlásuk szerint 292 ezer forintos megtakarítást kellett volna elérniük, ezzel széniben 411 ezer forintos megtakarítást értek el. Most, az ünnepi műszakon kiváló egyéni teljesítményeket érnek el a dolgozók. Nem ritka például a lakatosüzemben, ami kor a különböző brigádok 130 százalékra teljesítik napi tervüket. Tegnap a Simon-brigád érte el a legjobb eredményt. Újdonság a kongresszusi ver-i senyben, hogy sokszorosított híradót jelentetnek meg. A kongresszus hetében jelent meg a híradó második száma, melyből nemcsak azt tudják meg a dolgozók, kik érték el a legjobb eredményi* hanem azt is. hogy hol, mely munkahelyen kell még különleges intézkedést tenni, jobban dolgozni, hogy ott is úgy menjen a munka, mint a vállalat más üzemeiben. Teljesítették vállalásukat a DÉDÁSZ dolgozói A VIII. pártkongresszus tiszteletére, az éves terv teljesítése érdekében indított kongresszusi verseny kimagasló sikereket hozott a szekszárdi üzletigazgatóság területén. A dolgozók valamennyi vállalásukat teljesítették. Felajánlották, .hogy az energiaértékesítés fajlagos költségét 12 század fillérrel csökkentik, éves viszonylatban. Október 30-ig az energiaértékesítési önköltség 42,44 fillér/kilowattóra volt; Megtakarítás: 76 század fillér. A hálózati veszteséget 621 963 kilowattórára csökkentették. A vállalat dolgozói azt is ígérték, hogy a, tsz-villamosítási tervet november 7-re befejezik. Az építési osztály már október 30-án jelentette, befejezték a tsz-ek villamosítását, melyeket az 1962-es terv előírt. Jelentősen emelkedett a verseny idején az egy főre eső termelési érték is. A termelékenység 5 százalékkal növekedett, szemben a 2,5 százalékos vállalással, s ez 221 061 forintos javulást jelent. Teljesítették a . dolgozók azon vállalásukat is. mely az áramszünetek miatti kiesésből eredő fogyasztás-csökkenés enyhítését célozta. A Tolna megyei Építőanyagipari Egyesülés jövő évi terveiből Az építőiparban napjainkban végbemenő műszaki fejlődés nemcsak az építkezések külső képén mutatkozik meg, hanem tükröződik az építőanyaggyártásban, illetve a felhasználásra kerülő építőanyagok összetételében is. Egyre kisebb szerep jut a legrégibb építőanyagok egyikének, a téglának, egyre nagyobb lesz a jelentőségük a különféle betonelemeknek. A téglánál is eltolódik az arány, mégpedig az üreges téglafajták javára; A Tolna megyei Építőanyagipari Egyesülés jövő évi terveiben például — ez évhez képest — egy darabbal sem emelkedik a gyártandó tégla mennyisége. Az idei terv huszonötmillió volt, a jövő évben is huszonötmilliót kell gyártani az egyesülés üzemeinek. A betonáruk termelési terve azonban mintegy másfélszerese az ideinek. Ezért fejleszti az egyesülés gyors ütemben a paksi betonelőregyártó telepet, ahol — a korábbi évekhez kéDest — már eddig is igen sok változás történt. A betonkeverést már teljes egészében géppel végzik, a bedolgozásnak több, mint nyolcvan százaléka történik géppel. Nemrég valósították meg az üzemtől párszáz méterre lévő Dunaparton a sódernak gépi kirakását. Míg a korábbi módszerrel, taücs- kázással, tizenöt forint volt a kirakás önköltsége köbméterenként, most, a szállítószalaggal való kirakás ennek alig több, jnint egy- harmada. Ez igen kedvezően hat a termelési költségek alakulására. A téglagyártásnál a műszaki fejlesztés részben a gyártmány- fejlesztésben nyilvánul meg, a kisméretű, tömör falazótégláról áttérnek a különböző, üreges téglafélék gyártására. Már az idén gyártottak a bonyhádi üzemben százötvenezer soklyukú ikersejt- téglát; Egy ilyen tégla — terjedelemben — két közönséges téglának felel meg, súlya azonban csak egyharmaddal haladja meg egy kisméretű tégla súlyát. Hőszigetelő képessége is nagyobb, a vele való munka könnyebb, szaporább, a falazásnál kevesebb kötőanyag kell. A jövő évben már kétmillió ikersejttéglát állítanak elő a bonyhádi gyárban. A Szekszárd- csatári üzemben is találtak üreges tégla előállításához alkalmas agyagot. Itt az idén kezdik meg a kísérleteket, mégpedig különböző méretű válaszfal-téglák előál1U tására. Hárommillió forint értékű munkával teljesítik túl lakossági építési tervüket a ktsz-ek A Tolna megyei Kisipari Szövetkezetek a VIII. pártkongresz- szus tiszteletére októberben koDg- resszusi hónapot tartottak. Korábbi vállalásaik teljesítésének érdekében határozták el a dolgozók az ünnepi műszak tartását. A kongresszusi verseny kereteként arra tettek ígéretet a ktsz-ek dolgozói, hogy 1962. évi lakos-* sági építési tervüket október végéig befejezik; A most beérkezett jelentésekből megtudjuk, hogy október végéig 106 százalékra teljesítették, és az év végéig összesen 3 millió forint értékű munkával teljesítik túl 1962. évi lakossági építési ter- I vüket. ,A versmondástól a drámáig Ismeretterjesztő irodalmi est Szekszárdon A Tolna megyei KISZÖV a téli hónapokban neves színművészek és énekesek fellépésével Szekszárdon ismeretterjesztő irodalmi előadássorozatot rendez. A hat előadásból álló, -A világművész kíséretével —, valamint Kiss Ferenc és Jávor Alfréd színművészek mutattak be, illetve adtak elő kétórás műsor keretében, főként múlt századbeli remekműveket, Vörösmarty-, Arany-; irodalom gyöngyszemei«-sorozat ] Petőfi-verseket, operarészleteket első előadását hétfőn este rendezték meg a városi művelődési házban, nagy érdeklődés mellett. Ez alkalommal Fey Erzsébet operaénekesnő — Arató Pál zongoraés egy Csehov-jelenetet. A művészeket minden szám után lelkes tapssal jutalmazta a közönSég. ■+! «■-*-! ■ i
