Tolna Megyei Népújság, 1962. november (12. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-20 / 271. szám

V1LÄG PROLETÁRJAI, EGYESÜLTETEK! 4 HEGYEI A M AGYAR ,SZO Cl-A- L I S T A MUNKÁSPÁRT TOLNA; MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYÉI; TANACS LAPJA Kedd 1962. november 20. XII. évfolyam 271. szám ÄIJA 50 FILLÉR A megkezdett úton előre Kettős ünnepet ülünk. Ünne- meghatározói a parasztok hova pelj ük pártunk megalakulásá­nak 44. évfordulóját. 1918 no- ' vernber 20-án az oroszországi volt hadifoglyok, a forradalmi szocialisták és a baloldali szo­ciáldemokraták, akik hosszú harc eredményeként eljutottak egy újtípusú, forradalmi mar­xista párt megteremtése szük­ségességének felismeréséig, a Visegrádi utcában megalakítot­ták a Kommunisták Magyaror­szági Pártját. A párt ekkor még nem ismerte a marxizmus—le- ninizmus valamennyi tanítását, de az átjött kedvező bel- és külpolitikai helyzetet jól fel­használva, a cél világos isme­retében, hatalomra vezette a magyar munkásosztályt. A Kommunisták Magyaror­szági Pártja következetes har­cának eredményeként négy hó­nap alatt létrejött a magyar munkásosztály szervezeti és po­litikai egysége, a marxizmus— leninizmus talaján létrejött a két munkáspárt egyesülése. Ez az egyesülés előzte meg a Ma­gyar Tanácsköztársaság kikiál­tását. A Tanácsköztársaság 133 nap­ja alatt — túlzás nélkül állít­hatjuk —, történelmi jelentő­ségű tettet hajtott végre a ter­melőeszközök társadalmi tulaj­donának kialakítása, a társadal­mi és a politikai élet minden terén. A KMP a tanácshatalom megdöntése után, a fehérter­ror éveiben a munkások és a dolgozó parasztok érdekeinek legkövetkezetesebb védelmező­je volt. Harcba szólított a dol­gozók mindennapi érdekeinek védelmére, mindenekelőtt a demokratikus szabadságjogo­kért, munkáért, munkanélküli segélyért, magasabb bérekért, földért, emberibb viszonyok ki­alakításáért, a békéért. A hu­szonöt esztendős üldözés idején a KMP sok csapást viselt el, s nem egyszer az elszigetelődés veszélyével kellett szembenéz­nie. De a párt a legkritikusabb pillanatokban mindig pótolni tudta az elszenvedett vesztesé­geket, új harcosok álltak csata­sorba, vállalták a legnehezebb feladatok végrehajtását is, és a párt áttörte minduntalan az el­szigetelődés korlátáit. Pártunk az elmúlt több mint négy évtizedes harc gazdag ta­pasztalatait, amit olykor a ve­reségek is szolgáltattak a nagy­szerű győzelmek mellett, hasz­nosította, és felhasználja újabb diadalok elérésére. Ünnep a mai nap azért is, mert ma ül össze pártunk nyolcadik kongresszusa, amely három ne­héz esztendő dolgos hétköznap­jainak munkásságát teszi mér­legre. Ez a mérleg — jogos büszkeséggel állapíthatjuk meg — nagyszerű eredményt mutat. A legszembetűnőbb az, hogy ebben az időszakban a mező- gazdaságban is ledőlt a „ki kit győz le”, és a népgazdaság mindkét ágában uralkodóvá váltak a szocialista termelési viszonyok. Népgazdaságunk egészében — eltekintve néhány százaléknyi szántóterülettől, — osztatlanul érvényesülnek a szo­cializmus gazdasági törvényei. A gazdaság átalakulásával egy­idejűleg — bár kevésbé roha­mosan —, megváltozott és vál­tozásban van a szocialista tár­sadalom egyik alapvető osztá­lya, a parasztság. A volt gaz­dásági tényezők ma már nem tartozásának, de a társadalom régebbi tagozódása még élénken hat a tudatban. Ma már végső soron az dönti el, hogy ki hova tartozik, kívánja-e a társadal­mi átalakulást, vagy sem, hogy milyeji munkát végez a közös­ség javára. Ez a kongresszus a gazdasági és társadalmi téren elért törté­nelmi jelentőségű változásokra támaszkodva megállapítja, hogy elértük a fejlődésnek azt az ál­lomását, amiért a munkásosz­tály, népünk legjobbjai a Hor- thy-érában sok esetben életüket áldozták. Elértük a célt, amiért a pártban három nemzedék küzdött összefogva szorgalmas népünkkel. A fejlődés egészséges és gyors, gyorsabb, mint arról a VII. kongresszuson a legmeré­szebb elképzelések is szóltak. Gyorsabb volt a falun az át­alakulás, mint azt a kongresz- szusi határozat megjelölte. Gyorsabb a tervezettnél az ipar fejlődése is. Mindez, sok sok összetevőn keresztül arról ta­núskodik, hogy munkásosztá­lyunk, parasztságunk, egész né­pünk egyetért pártunk politi­kájával, s nemcsak helyesli, ha­nem annak aktív megvalósítója is. . Pártunk olyan időben tanács­kozik, amikor a marxizmus— leninizmus elvi tételei a helyes politika révén a gyakorlatban realizálódnak, s ezért a legtel­jesebb bizalom légköre veszi körül. Erről a bizalomról tanús­kodik sok egyéb mellett a kong­resszusi irányelvek megvitatá­sa, a vitákban elhangzott állás- foglalások. „így tovább, ezen a megkezdett úton előre” — ez a kívánság csendült ki a szeptem­beri taggyűlések beszámolóiból és a felszólalásokból: a járási és a megyei pártértekezleten Hs erről beszéltek, a pártértekezle- ték után megtartott széles körű párton kívüli aktívák is ezt a kívánságot hangsúlyozták. Természetesen akad még ten­nivaló a gazdasági, politikai, kulturális élet minden terüle­tén. így például az ipar vidék­re helyezése a kívánt ütemnél lassúbb, a beruházási politika sem hibátlan, tovább kell ha­ladni, az eddiginél gyorsabb ütemben, az állami élet demok­ratizálásában —, hogy csak né­hányat említsünk. Pártunk ezen a nagy tanács­kozáson számot ad a párttag­ságnak, egész népünknek a VII. kongresszus határozatainak végrehajtásáról. Ez a számadás egyúttal mutatója lesz annak is, hogyan haladtunk előre a kom­munista mozgalom kialakulása­kor kitűzött célok megvalósítá­sában. Nem kell egyetlen kong­resszusi küldöttnek sem üres kézzel mennie a kongresszusra. De a megtett út tapasztalatai­nak elemzésén túl a távlatokat is felvázolja ez a kongresszus. Ez a távlat a szocializmus tel­jes felépítése. Ennek az útnak a kimunkálása — ez az egyik leg­fontosabb feladata a VIII. kongresszusnak. Természetesen a szocializmus teljes felépítésé­nek kijelölése nem jelent új po­litikai irányvonalat, nincs szó új irányzatokról. A szocializ­mus teljes felépítéséhez az az út vezet, amelyen népünk, a párt vezetését, útmutatását el­fogadva, az • elmúlt esztendők­ben haladt. ... Hruscsov elvtárs beszámolójával megnyílt az SZKP Központi Bizottságának plénuma Moszkva (TASZSZ). A Nagy Kreml palotában 1962 november 19-én megnyílt a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bi­zottságának plénuma. A plénum napirendje: A Szovjetunió gazda­sági fejlődésének és a népgazda­ság pártirányításának kérdése. A plénum hétfői ülésén Nyikita Hruscsov, az' SZKP Központi Bi­zottságának első titkára öt és fél­órás beszámolót tartott „A Szov­jetunió gazdasági fejlődése és a népgazdaság pártirányítása” cím­mel. Az SZKP Központi Bizottsági plénumának hétfői ülése 17 óra, 25-kor (moszkvai idő) fejeződött be. Az ülést november 20-án 10 órára (moszkvai idő) napolták el. Kedden megkezdik a beszámoz ló vitáját. Hruscsov elvtárs Moszkva (TASZSZ). Nyikita Hruscsov, az SZKP Központi Bizottságának első titkára hétfőn a Központi Bizottság plénuma elé terjesztette megvitatás végett be­számolóját, amelynek címe: »A Szovjetunió gazdasági életének fejlődése ’és a népgazdaság párt- irányítása«. Hruscsov beszámolójában meg­állapítja: a XXII. kongresszus óta eltelt egy év alatt igen nagy eredményeket értünk el, a belső fejlődésben, a nemzetközi küzdő­téren. »A kongresszus határozatai és a párt új programja jelentő­sen meggyorsították a társadalmi fejlődést — hangsúlyozta Hrus­csov, majd hozzátette: Mindén alapunk megvan an­Á A beszámoló a továbbiakban kitért a hétéves terv (1959—1965) első négy évének eredményeire. Ezzel összefüggésben Hruscsov kijelentette: a hétéves terv előirányzatait a legfontosabb mutatókban túlteljesítik. Az ipari termelés 1959—1962 között 45 százalékkal növekedett az előírt 39 százalék helyett. Ezen belül a termelési eszközök gyár. tása 51 százalékkal emelkedett 41 százalék helyett. Ezekben az években 28 mil­liárd rubel értékű ipjyi ter­méket gyártunk terven felül. nak kijelentésére, hogy ügye­ink jól mennek, a párt által megvalósított lenini irány­vonal jó gyümölcsöket terem. »Pártunk, amikor célul tűzte a kommunizmus anyagi-technikai bázisának megteremtését, szigo­rúan követni a naav Lenin tanítá­sát«. Az SZKP Központi Bizott­ságának első titkára megállapí­totta ezután, hogy a kommuniz mus kibontakozott építésének kö­rülményei között új, magasabb követelmények merülnek fel az ipar, az építőipar és a mezőgaz­daság irányításával szemben. »Most a népgazdaság pártira- nyítása átszervezésének kérdése I kerül napirendre« — állapította ! meg Hruscsov. Megjegyezte, hogy a hétéves terv eltelt éveiben óriási mérték­ben fejlődött a beruházási épít­kezés, főleg az ország keleti kör­zeteiben. Országos viszonylatban az állami beruházások együttes terjedelme az 1959—1962-es idő­szakban elérte, illetőleg ez év végéig eléri majd a 107 milliárd rubelt, s. közel 6 milliárd rubel­lel több lesz az előirányzottnál. Az állami beruházások évi átlagos növekedése II száza­lék, a hétéves tervben elő­irányzott 8,6 százalékkal szemben. »Jelenleg egyetlen év alatt más­félszer annyit ruházunk be a népgazdaságban, mint amennyit az első és második ötéves terv egész időszakában együttvéve ru­háztunk be« — mutatott rá. Megjegyezte, hogy a hétéves terv eltelt négy évében több mint 3700 új nagy állami iparvállala­tot helyeztek üzembe. Ezekben az években tovább fejlődött a közlekedés és a hír­közlés. 8500 kilométernyi vasút­vonalat villamosítottak. Az SZKP KB. első titkára adato­kat ismertetett a dolgozók anyagi jólétének növekedéséről. Az állami és szövetkezeti kereskedelem kis­kereskedelmi áruforgalma négy év alatt közel 32 százalékkal nőtt a hétéves tervben előirányzott 30,4 százalékkal szemben. A vá­rosokban és a munkás lakótele­(Folytatás a 2. oldalon) hétéves terv eddigi eredményei A népgazdaság a kijelölt fel­adaton túl 2,5 millió tonna nyers­vasat, mintegy 13 millió tonna acélt, 11 millió tonna hengerelt árut, s csaknem 17 millió tonna olajat kap. A nehézipar elsődleges fejlesz­tése és a mezőgazdasági termelés ’növelése alapján fejlődik a fo­gyasztási cikkek gyártása. Ez utóbbi az előirányzott 33 száza­lékkal szemben 34 százalékkal emelkedett négy év alatt. Szö­vetből 1,3 milliárd métert, köt- szövött árukból 189 millió darabot, bőrlábbeliből 88 millió párt ter­meltünk terven felül. Budapestre érkezett a Szovjetunió Kommunista Pártjának küldöttsége Több mint hatvan ország testvér pártjának képviselői vesznek részt az MSZMP kongresszusán Hétfőn, IL—18-as jelzésű kü- lönrepülőgépen Budapestre érke­zett a Szovjetunió Kommunista Pártjának küldöttsége, amely Ott Kuuszinnek, az SZKP Központi Bizottsága elnökségi tagjának ve­zetésével részt vesz a Magyar Szocialista Munkáspárt VIII. kong­resszusán. A delegáció tagjai: Bo­risz Ponomarjov, a Központi Bi­zottság titkára, Ivan Kebin, az SZKP Központi Bizottságának tagja, az Észt Kommunista Párt Központi Bizottságának első lit-' kára, Nyina Pernacs, az Ukrán Kommunista Párt Harkovi Terü­leti Bizottságának titkára, a kül­döttség ötödik tagja, V. I. Usz- tyinov, a Szovjetunió magyar- országi nagykövete, Budapesten csatlakozott a delegációhoz. A vendégek fogadására a Feii- hegyj Repülőtéren megjelent Ká dár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára. Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, Gáspár Sándor, a Politikai Bizottság póttagja, a Központi Bizottság titkárai, Ré­vész Géza, a Központi Bizottság tagja, hazánk moszkvai nagy­követe. Naponta újabb külföldi delegá­ciók érkeznek az MSZMP Vili. kongresszusára, amelyen a ma­gyar küldötteken kívül több mint hatvan külföldi testvérpárt kép viselői is részt vesznek majd. Vasárnap a késő esti órákban érkezett meg Maas Gerardus, a Holland Kommunista Párt Köz pontj Bizottságának tagja és a lengyel testvérpárt küldöttsége. — E. Ochab, a Politikai Bízott ság tagja, a Központi Bizottság titkára, Josef Kowalczyk. a Re víziós Bizottság tagja és Jerzy Planinszky, a Központi Bizott­ság póttagja. Hétfőn, a kora reggeli órákban érkezett meg a csehszlovák de’> gáció: Otakar Simunek, a Cseh­szlovák Kommunista Párt Poli­tikai Bizottságának tagja, Jaros- lav Havelka és Frantisek Dvors- ky. a Központi Bizottság tagjai. Megyénk küldöttei elutaztak a pártkongresszusra Megyénk kongresszusi küldöttei hétfőn délután utaztak a főváros­ba, hogy részt vegyenek a kom­munisták legmagasabb, fórumán. Indulás előtt rövid megbeszélést tartottak a megyei pártbizottság székházában, majd elbúcsúztak a végrehajtó bizottság tagjaitól, a pártbizottság dolgozóitól, gépkocsikba szálltak és útnak in. dúltak. Valamennyien telt tar­sollyal mentek a kongresszusra. A többi közt elvitték a megye dol­gozóinak forró üdvözletét és a termelő munkában elért nagy si­kerek hírét,

Next

/
Thumbnails
Contents