Tolna Megyei Népújság, 1962. október (12. évfolyam, 230-255. szám)
1962-10-18 / 244. szám
1963 október 18. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 A jó adminisztráció még nem minden Fények és árnyak a zománcgyári szocialista brigádmozgalomban HA VALAKI BELÉP A BONYHÁDI ZOMÁNCGYÁR KAPUJÁN, elsőként a bejáratnál elhelyezett nagy versenytábla kelti fel a figyelmét. A táblán láthatók a legfrissebb versenyértékelések (havonta bírálják el a brigádok közti versenyt.) A tábla alsó része rekeszes vitrinné van kiképezve, az üveg mögötti számozott rekeszekben vannak a brigádnaplók. Külön „jegyzék” igazít el arról, hogv melyik brigád naplója melyik rekeszben található. Az első benyomás tehát: Eleven verseny folyik a gyárban. A szakszervezeti bizottság irodájában Kretzer elvtárssal, az szb titkárával és Mező László versenyfelelőssel beszélgetünk. Előkerülnek a vaskos dossziék, mindegyiknek a tartalma ver- senyváUalásokból, értékelésekből áll. Ez már felkelti a kétkedést: Nem túlsok-e az adminisztráció, nem fullad-e a verseny a bürokrácia útvesztőibe, nincs-e „agyonszervezve” a verseny. Elöljáróban meg kell mondani: Sok pozitív vonása van a zománcgyári -verseny mozgalomnak. A kimutatások elsősorban éppen arról tanúskodnak — és ezt a valóság sem cáfolja —, hogy a gyár vezetői, a szakszervezeti bizottság sokat foglalkoznak a versenynyel, nemcsak „elvileg” irányítják, hanem fáradságot nem sajnálva munkálkodnak azon, hogy a dolgozók kezdeményezése, alkotóképessége minél jobban érvényesülhessen. Sok vállalatnál éppen ez hiányzik. De nem szabad elhallgatni, hogy a nagy igyekezet néha mellékvágányra futást eredményez. A túladminiszt- rálás éppen fékezi az eleven verseny kibontakozását. NÉZZÜK ELŐSZÖR A BRIGÁDVERSENYT. A gyár huszonöt brigádja — 361 fővel — versenyez a „legjobb brigád” címért. A legjobbakat az év végén jutalmazzák. A versenyfeltételeket a gyár, illetve az egyes üzemrészek sajátosságainak, feladatainak figyelembevételével dolgozták ki. Az eredményeket pontozzák. A munkafegyelem megsértése „mi- nusz” pontot jelent, pontot lehet szerezni újítással (kísérletre elfogadott újításért egy pont jár, elfogadott újítás négy pont, de ha a jó újítási javaslat az újítási feladattervben szereplő problémára ad megoldást, hét pont az újítást benyújtó dolgozó brigádjának a jutalma.) Ha a brigád baleseti statisztikája javul, ez négy pontot hoz, ha a korábbi időszakhoz azonos szinten marad, nem jár pont, romlásért mínusz két pont jár. A brigádértekezlet megtartásáért és a brigádnapló vezetéséért havi két pontot kap a brigád. így gyűlnek a brigádok pontjai hónapról hónapra. Üzemrészenként a legtöbb pontot elérőket jutalmazzák majd. Vannak azonban kizáró tényezők, amelyek elütik a jutalomtól a brigádot, függetlenül az elért pontszámoktól. Ez akkor fordul elő, ha az üzemrész nem teljesíti az előírt feltételeket (anyagtakarékosság, minőség, kiadott program szerinti tervteljesítés). E feltételek az összes versenyző brigádra vonatkoznak. A huszonhat brigád közül tizenöt a szocialista brigád címért is versenyez. Ezek részére egyöntetűen kötelező feltételként állapították meg a brigádverseny első felében elérendő helyezést (például ha egy üzemrészben hat brigád versenyez, a szocialista brigádnak az első három között kell lennie), igazolatlan mulasztás nem fordulhat elő a brigádban, a brigád minden tagjának részt kell vennie a szakmai és politikai továbbképzésben. E feltételekhez jönnek a „szabadon választható” pontok. Minden brigád — amelyik elhatározta, hogy versenyez a szocialista címért — megkapta ezt a listát, amelyen a nyilvános pártnapokon való részvételtől a Kilián mozgalomban való részvételig szerepelnek az „ötletek”, hogy a tagok ezek közül válasszanak. Van, aki nyolcat vállalt, van, aki két tőt. A vállaláson a brigádtagok neve mellé kerültek e számok. A vállalások pedig bekerültek a versenyfelelős dossziéjába (a' brigádnaplókban már nem is szerepelnek). ÉRDEKES KÉP ALAKUL KI, ha a vállalásokat nézzük. Vannak igen „népszerű” pontok. Ilyenek például: a 4-es (szakszervezeti tagság, a tagdíj pontos fizetése), a 2-es (valamilyen politikai napilap járatása), viszont „népszerűtlen” a 8-as, amelyik valamilyen iskola elvégzésére vállalt kötelezettségről szól. Persze, ilyen is van, aki már korábban beiratkozott az általános iskolába, technikumba, az most „vállalta” ezt. Talán mondani sem kell, hogy a 2-es és a 4-es pont „vállalói” közül a legtöbb eddig is járatott újságot, vagy fizette pontosan a szakszervezeti tagdíjat. Mintaszerűen szervezték meg a gyárban a szocialista brigádok szakmai és politikai oktatását. Fél évre előre kidolgozott ütemterv szerint tartják meg ezeket az előadásokat, a szakmaiakat (például anyagismeret, zománco- zási hibák, baleseti veszélyek a TMK-munkában, stb, az illető üzemrész sajátosságainak megfelelően) a gyár műszaki szakemberei tartják, a politikaiakat a párttitkár, illetve a pártvezetőség tagjai. És az ütemterv nem marad papíron, annak eddig esedékes részét meg is valósították. Ezen túlmenően azonban azok a vállalások, amelyek éppen megkülönböztetik a szocialista brigádmozgalmat a munkaverseny eddigi formáitól, valahogyan elsikkadnak. A szocialista címért versenyző brigádok naplói alig különböznek a többi brigádétól. Feltettük a kérdést az egyik legjobb brigád egy tagjának, Máté Antal zománcozónak, aki éppen most adott be egy újítást, hogyan áll „egyéb” vállalásaival, ö bizony már nem emlékszik arra, hogy melyik pontokat vállalta, meg kéne nézni a versenyfelelősnél. MINDEN BRIGÁDNAK VAN EGY PATRONÁLÓJA. Az igazgatótól kezdve mindegyik vezető kapott egy szocialista címért versenyző brigádot. E patrónusok — kevés kivételtől eltekintve — nem foglalkoznak a brigádokkal. A brigádnaplókról még csak annyit: A versenyfelelős időnként összegyűjti ezeket és ha valamelyikben olyan bejegyzést talál, ami intézkedést követel, azt eljuttatja az illetékeshez. Ez helyes módszer. De nem helyeselhető az, hogy a brigádnapló vezetését is pontozzák, amit meggyőző munkával kellene elérni, azt anyagi jutalom kilátásba helyezésével akarják biztosítani (a brigádnapló vezetése ugyanúgy gyarapítja a jó pontokat, mint az újítás, a balesetcsökkentés stb.) A szocialista brigádmozgalom egybefolyik az egyéb versenyformákkal, a brigádversennyel. Független persze nem lehet attól, de mégis meg kéne különböztetni. E helyzetnek következménye, hogy amikor meglátogattuk a fülkészítő műhelyben az egyik szocialista címért versenyző brigádot, Németh Józsefné elsőként azt kérdezte az szb-titkártól, hogy ők anyagilag segítették egyik brigádtagjukat, hány pont jár ezért. A szocialista brigádmozgalmat nem lehet pontokba beskatulyázni. A jó adminisztráció nem mentheti fel a vezetőket a brigádok állandó segítésének kötelezettsége alól. A naplók tanúsítják, hogy a brigádértekezleteken «■külső" vendégként legfeljebb a patronáló műszaki, vagy a versenyfelelős vesz csak részt. Peraz ő gondja, hogy a brigád haladjon előre. Mennyivel helyesebb lenne, ha egy-egy vezető — a patronálási rendiszer meghagyása, továbbfejlesztése mellett — eljutna néha nemcsak «saját" brigádjához is. El kell ismerni, sok munkába került a tizenhét pont összeállítása — ahogy az szb-titkár elvtárs mondja, >«écát" kellett adni a dolgozóknak, hogy mit vállalhatnak —, de sokkal célravezetőbb lett volna, ha a gazdasági, még inkább a mozgalmi vezetők személyesen beszélik meg mindegyik brigáddal, mit tudnak vállalni annak érdekében, hogy megvalósítsák a »szocialista Ivódon dolgozni, élni. tanulni" jelszót. Ez esetben most sokkal jobban figyelemmel kísérnék a brlgádkollektivák az ilyen természetű vállalások teljesítését. MIT LEHET JAVASOLNI a bonyhádiaknak. Mindenekelőtt kevesebbet adminisztráljanak és többet foglalkozzanak személyesen a brigádokkal. Ne bízzanak mindent a pontozásra. Bizonyára könnyebb lenne most egy új »felelőst« megbízni a szocialista brigádverseny irányításával, segítésével, de ez megint csak oda vezetne, hogy a verseny szervezése, irányítása, amely csak a gazdasági, műszaki, mozgalmi vezetés szerves részeként funkcionálhat jól, resszort- feladattá válna, nőne a bürokrácia. Legyen még több a fény AMI JÁR, AZ JÁR Akaratlanul ugyan, de szem és nik? Vannak tsz-ek, ahol a veze- fültanúja lettem Sárpilisen an- tőség soknak tartja a premizálás nak a vitának, amit a tsz-elnök címén kiadandó járandóságot és és a szállítási brigád vezetője különféle elméleteket próbál folytatott egymással. A brigádve- gyártani, hogy jogcímet találjon zető szerint a télen a vezetőség, az adott szó és a közgyűlési hatá- majd a közgyűlés meghatározta és rozat megváltoztatására. Már pe- jóváhagyta a szállítást végzők dig az embereket nem lehet be- prémiumát, s ennek a prémium- csapni. Ezt egyetlen termelőszö- nak most csak a felét kapják. Az vetkezetben sem engedheti meg elnök viszont bizonygatta, hogy magának a vezetőség, félreértés történt, mert a brigád- ._ , , , , , , ,, nak nem két százalékot, hanem Amelyik tsz-tag eleget tett a csak egy százalékot szavazott meg premizálási feltételeknek annak a közgyűlés. A brigádvezető erre dek?nVl Pontossággal ki kell megkövetelte az erről szóló jegyző- % hazat ke}\ szállítani a neki ,a- könyvet, s méltatlankodott, mert ro reszt akármennyiről is legyen a főkönyvelő az elnökhöz, az el- Sz0' Akl. solcat .*»?_ kukoricából, nők a főkönyvelőhöz küldi. Ott, va9v barm! pásból, az nyilván akkor ez a vita félbeszakadt, de rs érdemli a sokat. A szomegnyugtató módon nem sikerült vetkezeti gazdak bizalmat semtisztázni semmit. Eehet, hogy az milyen jogcímen nem szabad el- „„ ,•* lecserélni. S hogy a bizalom megelnöknek van igaza, az is lehet, hogy a brigádvezetőnek. E maradjon, annak fontos feltétele, hogy a premizálást mindenütt szóváltás kapcsán azonban , “ *i' T meg kell jegyezni, hogy a prob- maradéktalanul tartsak be. A preléma nem egyedi. Ez év tavaszán mualas netm mezes-madzag, ha- a megye szinte valamennyi tér- »«» az ele{ bizonyítja, melőszövetkezetében kidolgozták °* °u- T/f elfelejtem, az ösztönző premizálási módsze- h°9y ,akl "J®* 02 a kozoa~ reket, amelyet a közgyűlés is jó- Seonek “ sokat adott váhagyott. Erre most mi törté- Sz. P. Három új szövetkezeti fodrásziizlet a bonyhádi járásban A Bonyhádi Ruházati Ktsz ez évi tervében jelentős szerepet ka. pott a szolgáltatási tevékenység növelése. Nemcsak a járási székhely lakosságának jobb ellátására és kevesebb az árnyék a zománc- | törekszik a szövetkezet, hanem gyári szocialista brigádmozga- lómban, több'szívet beleadni és kicsit kevesebb papírt íelhasz nálni. így haladhatunk csak előre. Jantner János mindjobban kiterjeszti szolgáltatási tevékenységét a környékbeli kisebb községekre is. Ennek megvalósítása érdekében megállapo dást kötött a községekben műkő Rendkívüli, kibővített megyebizottsági ülés az építőknél Az Építő-. Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezetének Tolna megyei bizottsága pénteken rendkívüli és kibővített ülést tart. Az ülésen két napirendi pont szerepel: I. Az építőipari vállalatok háromnegyedéves munkájának értékelése. 2. Az építőipar téliesítésének problémái. A megyebizottsági ülésen vállalati igazgatók, szakszervezeti funkcionáriusok, kiváló dolgozók tanácskoznak majd az építőipar 1962. év három negyedévében végzett munkájáról. A téliesítésről már számos kezdeményezésről számolhat be néhány vállalat igazgatója. A rendkívüli ülésre lapunk későbbi számában még vissza-1 térünk. dő földművesszövetkezetekkel, így a földművesszövetkezetek is segítenek abban, hogy a ktsz minél többet tudjon nyújtani a lakosságnak. Az együttműködés keretében került sor nemrég Kakasdon egy női fodrásziizlet megnyitására. Hetenként háromszor megy ki a faluba a ktsz női fodrásza, aki a földművesszövetkezet által rendelkezésére bocsátott helyiségben dolgozik, a kakasdi asszonyoknak, lányoknak nem kell Bonyhádi, vagy Szekszárdi utazni, ha fodrászhoz akarnak menni. A napokban újabb két falusi fodrászüzletet nyit a szövetkezet. Az egyik Váralján nyílik meg, a másik pedig Cikón. A cikói üzlet létrehozásában nagy segítséget kapott a ktsz a községi tanácstól, a tanács bocsátotta a szövetkezet rendelkezésére a megfelelő helyiséget. Egyelőre női fodrászüzletet rendeztek be, de rövidesen megnyílik a faluban a ktsz férfifod- I rászata is. PINTÉR—SZABÓ: Nyolc hónapja dolgoztak itt, s ki tudja hányadik munkahelyük volt ez! Ha valamelyiket kidobták a munkahelyéről, mert nem bírtak vele a főnökök, a többiek is otthagyták a gyárat és együtt helyezkedtek el másutt. Szövetséget kötöttek „életre-halálra” ezek a züllött fiatalemberek. Az igazgató már többször úgy határozott, hogy miután Mari parasztlány, és még kiteszi a szűrüket, de mindig benne élnek a burzsoá eszmei akadt pártfogójuk: „Ha innen ki- Az üzemben Mari szólt Nagy maradványok... Végül is meg- kerülnek, másutt is ugyanígy fogJlmäiii&T a elszakadnak m sas sasa uhu ran messt BBrassrararai*^'* ív. Pálnak, hogy nem tud szombaton állapodtak abban, hogy azért fog- nak viselkedni. Dolgozniok kell, eljönni az üzemi mulatságra. A lalkozni kell Beke Marival. s mi legalább ismerjük és szemfiúk kérlelték. Ki ezért, ki azért. — El kellene hozzájuk menni mel. tudjuk tartani őket...” Saj- Volt, amelyiküknek nagyon tét- és elkérni a nagybátyjáéktól, — nos azonban, ezek az elővigyá- szett Mari. Mások meg csupán kockáztatta meg Fellegi Feri. zatos szavak csak szavak maradarra gondoltak, hogy jó lenne ezt De a többiek leintették. Fiatal talc... Forraiékra tulajdonképpen a lányt is bevenni a KISZ-be. De még, otthon a helye, s egyébként nem ügyelt senki. A KlSZ-veze- Magda szavai nyomán bárhogy is is majd az üzemben lassanként tőség is csak óvta tőlük a többiekérlelték, a lány hajthatatlan megjön az esze. két — pedig ha egy kissé jobban maradt. Sokkal csábítóbb volt a — Szólni keli a művezetőjének utána nézett volna e fiatalurak Budapest. Végül is a fiúk mér- is, hogy többet figyeljen rá, és múltjának. . gesek lettek. nekünk is többet kell vele beszél- — Vegyük fel KISZ-tagnak ... Aznap este az üzemi KISZ ve- nünk — javasolta a titkár. — javasolta Fellegi, amikor a vita zetősége ülést tartott. Fellegi, a — Csak nehogy aztán Forrai- végéhez közeledtek. A többieknek vezetőség egyik tagja tüzes szó- ék csapjanak le rá — akadékos- feltűnt, hogy Feri milyen hevesen noklatot tartott arról, hogy egyes kodott tovább Fellegi. szónokol a lány mellett. Kilányok milyen fennen hordják az — Különben is mondtam már, nevették. orrukat, de azért nem szabad egy hogy ezeket ki kéne dobni! — Csak nem tetszik a kislány? KISZ-tagnak se megsértődnie, Forrai Benő a szomszéd üzem- — kérdezte Kovács Irén, a veze- mert bár idealista példával kell részben dolgozott Klement Gábor- tőség egyik tagja. — Nekem kü- élnie, de Krisztus is azt mondta, ral, Csuti Balázzsal és Markos lönben az a véleményem, hogy ha megdobnak téged kővel, dobd Edével. Húszon két-huszonhárom várjunk a tagfelvételével. Előbb vissza kenyérrel, és a keresztény- évesek voltak mind a négyen, be- bizonyítsa be, hogy alkalmas ség így tudott sok hívet szerezni tanított munkások. A négy fiú KISZ-tagnak. És kérje ő a felvé- magának. Letorkolták. Mit? Még folyton együtt járt. Gyakran du- telét, ne mi szólítsuk fel erre. Jó- hogy kenyérrel? Ha ő kővel akkor hajkodtak, csavarogtak, s a mun- formán még azt sem tudjuk, ki mi egy sziklával. Még mit nem, kahelyükön is alig bírtak velük, fia-borja... Lehet, hogy nem is majd nyelünk és hajbókolunk a Hiába volt a szép szó, a feddés, a kommunista, . és olyan nézetei burzsoázia előtt? Átkos kapita- fegyelmi büntetés, semmi sem vannak, amelyek nem valók lista maradványok! „De ez nem hatott rájuk. Az igaz, hogy mun- KISZ-taghoz... kapitalista” — kockáztatta meg kában — főleg virtusból — nem — Az apja tsz-tag... Fellegi Feri — Marira utalva, maradtak le a többiektől, de ki- sze, ki van jelölve a patronáló,Ezen elvitáztak vagy húsz percet, bírhatatlan volt a magatartásuk. (Folytatás a 4. oldalon)
