Tolna Megyei Népújság, 1962. október (12. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-18 / 244. szám

VTT <C PtínTFTATUAT FnVKSÜL.TÉTÉlf! rr • %r , í jte&űjáÁA A MAGYAR SZÖCI;ALIST'Á,;:.MUN-KASPaR'í. TOLNA MÉG VEI BIZOTTSÁGA ÉS A M*GYEI . I; N.ÁCS LAPJA BOLDOGULNI Október 13-án — mint erről a lapok beszámoltak — a Zala me­gyei tótszentmártoni Felszabadu lás Termelőszövetkezetben ünne­pélyesen megnyitották a tsz-aka- démiát. Kádár János elvtárs ez alkalommal üzenetet intézett az ország valamennyi tsz-akadémia hallgatójának. „Meleg szeretettel üdvözlöm a tótszentmártoni tsz- akadémiát. és az országszerte in­duló termelőszövetkezeti akadé­miák hallgatóit, előadóit” — hangzik a többi között Kádár Já­nos elvtárs üzenete. November első felében me­gyénk falvaiban is mintegy 28 tsz-akadémia kezdi meg működé­sét, Ezek egy része már a máso­dik évfolyam. A Tudományos Is­meretterjesztő Társulat Tolna megyei szervezete jelentőségének megfelelően, fáradhatatlan mun­kát végez, hogy a szövetkezeti gazdák szakmai és általános mű­veltsége növekedjék. Ez érthető, hiszen a korszerű . gazdálkodás csakis művelt emberfőkkel kép­zelhető el. Nehéz boldogulni ab­ban a tsz-ben, ahol mondjuk a tőszám növelésére minden lehe­tőség adva van, de mégse való­sítható meg, mert a tsz-tagok nem hiszik el, hogy úgy a jó, aho­gyan a szakember mondja. Szót érteni viszont éppen azért bajos, mert a tudatlanság akadály, de ma már nem lebírhatatlan aka­dály. Valamikor az a cinikus és embertelen felfogás uralkodott, hogy a parasztnak elég annyit tudnia, hogyha esik az eső, le­gyen esze az eresz alá állni. Az átszervezés óta lehetőség nyílt arra, hogy a földművelők százezrei pótolják az elmulasztot­takat. Sőt, követelő módon lépett előtérbe az a szocialista, huma­nista felfogás, amely azt tartja: boldogulni a parasztember is csak úgy képes, ha tanul, ha tud. Ezt juttatja kifejezésre Kádár János elvtárs üdvözlete és ez érvénye­sült Tolna megyében is. A fácán­kerti, a mözsi, a bátaszéki tsz- akadémiák tavalyi látogatottsága, az érdeklődés bizonyítja legjob­ban, hogy hálás feladat a szövet­kezeti emberek tudásának gyara­pításával foglalkozni. A TIT köz­reműködésével néhány hét múlva Faddon, Hőgyészen, Dombóvá­ron, és még 15 községben nyitja meg kapuit a tsz-akadémia — bi­zonyságául annak, hogy a falusi emberek igénylik az ismeretter­jesztésnek ezt a bevált és jelen­leg legmagasabb rendű formáját. A tudást mindig igényelték, de csak most van arra lehetőség, hogy a megfelelő formák alkal­mazásával el is sajátítsák. A tömegméretű szellemi forra­dalmat a mezőgazdaság szocialis­ta átszervezése tette lehetővé a magyar falvakban. S az átszerve­zésnek ilyen szempontból is fel­becsülhetetlen a jelentősége. A téli hónapok során a tsz-akadé- miák mellett tovább folytatódik a tervszerű, a Megyei Tanács me­zőgazdasági osztálya által irányí­tott szakmai továbbképzés. Nyolc­száz tsz-tag fogja megszerezni az alapfokú traktoros képesítést. Uj ezüstkalászos tanfolyamok indul­nak. Mindezek a formák olyan nagy­méretű minőségi változást siet­tetnek, amely végső soron meg­könnyíti a korszerű gazdálkodást, lehetővé teszi a nagyüzem adta lehetőségek fokozottabb kihaszná­lását, s az anyagi javak bőségét produkálja. Közeleg a tél, s a Tolna megyei falvakban újból megkezdődik a parasztemberek számára az iskolaszezon. Sz. P. I A PÁRTKONGRESSZUS TISZTELETÉRE Nyolcmilliós vállalás a Terményforgalmi Vállalatnál A Tolna megyei Malomipari és Terményforgalmi Vállalat dolgo­zói a lakosság kenyér- és liszt­ellátásának, továbbá a termelő­szövetkezetek takarmánytáp-igé- nyénelc kielégítése érdekében már ez év elején szocialista munka­versenyt indítottak. Ennek kö­szönhető, hogy a vállalat az első félévben túlteljesítette jövedelme­zőségi tervét. Az év elején megindult mun­kaversenynek új lendületet adtak a VIII. pártkongresszus tisztele­tére tett verseny felajánlások. A vállalat egységeinek dolgozói szep­temberben termelési tanácskozá­son mérték fel azokat a lehetősé­geket, amelyek még kihasználat­lanul maradtak és komoly pót­felajánlásokat tettek. A vállalathoz tartozó üze­meknél jelenleg 25 brigád versenyez a megtisztelő szo­cialista cím elnyeréséért. A verseny felajánlásokat a válla­lat tervosztálya dekádonként, ha­vonként értékeli és az eredményt versenyhíradón keresztül közli a dolgozó Ideal. A munka versenynek köszönhe­tő, hogy a felvásárlásban az egyes járásokban mutatkozó termés- kiesés ellenére is biztosítva lát­szik, hogy év végére túlteljesítik a felvásárlási tervet. A vállalat dolgozói nemcsak operatív feladatok teljesítésére tettek vállalást, hanem megvizs­gálták a költségcsökkentés lehe­tőségeit is. Felajánlásokat tettek arra, hogy a szállítások jó meg-- szervezésével, a kocsifordulók számának növelésével, a rak­súly teljes kihasználásával csökkentik a fuvarköltséget. A raktározási gondok megszün­tetése érdekében a megyében 5000 négyzetméter alapterületű betonozási munkát, a beindított munkaverseny következtében ha­táridő előtt készítették el, és ezek­nél a munkáknál mintegy 30 000 forint megtakarítást értek el. A pártkongresszus tiszteletére a Tolna megyei Malomipari ess Terményforgalmi Vállalat dolgo­zói a felvásárlási eredmények nö­velésével, a termelékenység eme­lésével és a költségcsökkentéssel együtt összeséh 8 206 000 forint összegű vállalást tettek. I szabvány betartásáért Uj szakma a bútorlapkészítés. Alig fél évtizedes múltra tekint vissza. A bútorgyártó ipar meg­szerette, s szívesen alkalmazza a dunaföldvári lemezféleségeket. Nemcsak azért,, mert megbízható szállítói az iparnak, hanem mert a minőség is ma már mind keve­sebb kifogás alá esik. A termelés során azonban, óha­tatlanul, legtöbbször nem a dol­gozók hibájából, a lemezek vas­tagsága eltért a szabványtól. A legutóbbi szállításinál is volt ilyen probléma. A dolgozók, a műszaki vezetők ekkor hátározták el, hogy még gondosabban végzik a mun­kát. Egyébként része ez a kong­resszusi versenynek is. Arra tet­tek ígéretet, hogy az eltérés a normán belül lesz. A két héttel ezelőtti szállítás óta még nem volt vastagsági eltérés a lemezek­nél. A néhány tábla lemez, amely selejtes volt, anyaghiba következ­tében keletkezett. Határidőre készül el az üzem Sodronyfonó üzemet gyártanak külföldi megrendelőknek a dombó­vári vasipari szövetkezetben. Elő­ször exportálnak, teljes üzemet, és ennek gyártása is jó ütemben ha­lad. Határidőre elkészül a bonyo­lult, nagy figyelmet kívánó mun­ka. A szövetkezet saját sodronyfo­nó üzemében is rendszeresen tel­jesítik a dolgozók a tervet'. Az exporttervet, mély mintegy féltu­cat mintában, minőségben készülő drótfonatokat ír elő, is teljesítik a sodronyfonó üzem dolgozói. I dolgozókhoz 1$ eljuttatják a verseny legfrissebb rseny legfns értékelését A bőrgyárban a dolgozók kéré­sére meggyorsították a kongresz- szusi múnkaverseny értékelésé­nek módját. A, szokásos havi ér­tékelést ezentúí nemcsak az üze­mi versenyhíradón jélentetik meg, hanem, a műhelyekbe is eljuttat­ják. így a dolgozók rendszeresen ellenőrizni tudják vállalásuk tel­jesítését, összehasonlítást tudnak tenni más üzemek eredményeivel. Újabban a versenyben legjobb eredményt elérő dolgozók fény­képét is kiteszik az üzemi ver- sertyhíradó táblára. Termőfölddé váltoxtatja a homoktalajt ax új magyar eljárás Melléktermékként' újfajta építőanyagot produkált a kutatás Az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem oktatógárdája a jövő szakembereinek kiképzé­sén kívül tudományos kutatással is igyekszik segíteni a népgazda­ság és ezen belül a mezőgazdaság fejlődését. Az elmúlt években egymásután dolgozták ki külön­böző mezőgazdasági épületek ti ben a homok felső rétege alá, ahol belőle minden további em­beri beavatkozás nélkül szalag- szérűén egymás mellett futó víz­záró rétegek keletkeznek. A ho­mokba kerülő víz így csak a sza­lagok között tud lejjebb szivá­rogni, tehát sokszorosára nő az az időtartam, ami a felszíváshoz a pusterveit, a szocialista falu fej- növények rendelkezésére áll. lesztésének legkedvezőbb irányait, jelenleg is kísérleteznek a leg­gazdaságosabb öntözési módsze­rek kialakításán, stb., legutóbb pedig — teljesen eredeti ötlet alapján — olyan eljárást mutattak be a mező- gazdasági szakembereknek, amellyel a homoktalajt lehet jó termőfölddé változtatni. Az eredményt Sabathiel József professzor irányításával a 2. víz­építési tanszék oktatói érték el. Éveken át kerestek olyan mód­szert, amellyel meg lehet javítani homoktalajok vízgazdálkodását. Az ilyen talajon ugyanis a víz rendes körülmények között olyan gyorsan szivárog át, hogy a nö­vényeknek nincs idejük kellő mennyiséget felszívni belőle. Sok kísérletezés után meg­találták a megoldást és esz­közét is, a hazánkban bősé­gesen található bentonitból és kttlönböző iparüzemek eddig hulladékként kezelt mellék- termékeiből álló keveréket. A saját maguk által »összebarká­csolt«, rendkívül egyszerű gép­pel a keveréket sávosan terítik el 40—50 centiméteres mélység­A Gödöllőn, illetve Pakson létesített három, együttvéve nyolc katasztrális holdnyi kí­sérleti parcellának a keverék­kel kezelt területein a nap­raforgó 4,2-szeresen, a kuko­rica 2,9-szeresen nagyobb ter­mést hozott, mint az eredeti állapotukban ha­gyott, de egyébként ugyanannyi vizet kapott szomszédos ellen­őrző területek. Most már meg­kezdődött az ezerholdas »nagy­üzemi« kísérlet is. Remélhetőleg az is igazolja majd az eljárást, s akkor évenként 20 000—30 000 ka­tasztrális holdnyi homoktalajt lehet ilyen módon jó termő- föradé varázsolni. A kutatás egyébként egy már­is sokat ígérő mellékterméket is produkált. Amikor ugyanis kü­lönböző keverékkel kísérleteztek, két új, kemény, könnyű, szilárd és a vizet át nem eresztő építő­anyagot sikerült előállítaniok. Ez a szinte fillérekbe kerülő anyag rendkívül alkalmasnak látszik a falak és a padló burkolására, sőt — bár ebben a tekintetben még folyamatban vannak az ellen­őrző kísérletek —, valószínűleg öntöttfalak építésére is felhasz­nálható, több mint húsz százalék­kal könnyebb és ugyanakkor csaknem kétszer olyan szilárd, mint a tégla. r Csütörtök 1962. október 18. XII. évfolyam L 244. szám * ARA: 50 FILLÉR Befejeződött a reumatológii8 konferencia Szerdán a Magyar Tudományos Akadémián véget ért az Állami Gyógyintézetek és Szanatóriumok első tudományos konferenciája. A szerdai tanácskozáson érdekes elő­adást tartott C. Cordes Bad-Lau- sicki professzor a testhőmérsék­let fürdés közben történő auto­matikus méréséről. Ezek a méré­sek elősegítik a különböző gyó­gyító eszközök helyes adagolását. Sziráky István, a hévízi SZOT- szanatórium igazgató-főorvosa a mozgásszervi megbetegedésekben szenvedő idősebb dolgozók mun­kaképességének fenntartásáról adott elő. Előadások hangzottak el többek között a fekélybetegek gyógyításában a pszichoterápia alkalmazásáról, a mozgásszervi betegségek mikrohullámos keze­léséről, a szanatóriumi gyógymó­doktól és az úgynevezett ingere terápiáról. Megnyílt Szekszárdon a Belkereskedelmi Szabadakadémia A belkereskedelmi dolgozók to- yúbbkép'zésének elősegítésére Szekszárdon az őszi-téli hónapok­ban szabadakadémiai előadás- sorozatot rendeznek. Az előadáso­kat kéthetenként tartják a TIT- klubban a kereskedelem időszerű problémáiról. A szabadakadémia megnyitó előadására szerda délután került sor, negyven kereskedelmi szak­ember — többségükben boltveze­tők, bolti dolgozók — előtt dr. Fenyő Imre kandidátus, a Bel­kereskedelmi Minisztérium fő­osztályvezetője tartott előadást a belkereskedelem és áruforgalom távlati fejlesztési terveiről. Az előadás után Fenyő elvtárs a rész­vevők által feltett kérdésekre vá­laszolt. A Belkereskedelmi Szabadaka­démia következő előadását két hét múlva, október 31-én délután ren­dezik, ugyancsak a TIT-klubban, ekkor Nika Károly elvtárs, a MÉK igazgatója a termelőszövet­kezetek fejlődése és az áruforga­lom problémáiról tart előadást. A régi, elavult csatornarendszer he lyébe Szekszárdon a Komlói Állami Építőipari Vállalat egy új, 1300 mé­teres szennyvíz­csatornát épít, mely a fejlődő város szennyvízlevezetési problémáit van hi­vatva megoldani. Képünkön a vál­lalat két dolgozója — Ulrich Ádám és Kró Ádám — a csatornarendszer utolsó szakaszán lefektetésre kerülő -sö vek szigetelését végzi.

Next

/
Thumbnails
Contents