Tolna Megyei Népújság, 1962. október (12. évfolyam, 230-255. szám)
1962-10-17 / 243. szám
vn^o proletárjai, egyesüljetek! A.-'Ni A GYÁR. S',Z 0 C1 Á L I S T A MUNKÁS P A RJ;--TOLNA; KEGYEI. BIZOHSÁGA ÉS A -;M£'GvG TaMÁCS L.APJ (-------------- , -------------^ S zerda 1962. október 17. XII. évfolyam . 243. szám . * I ARA: 50 CILLER Sokat javult az állategészségügyi helyzet Ülést tartott a Megyei Tanács VB Kedden ülést tartott a Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága. A vb elfogadta dr. Vigh Dezső VB- elnökhelyettes jelentését á feladatkörben tett intézkedésekről és a lejárt határidejű vb-határo- zatok végrehajtásáról. Első napirendi pontként Szűcs Lajos mező- gazdasági osztályvezető jelentése alapján megvitatták a megye állategészségügyi helyzetét és a téli takarmányozás előkészületeit. Az előterjesztett beszámolóból kitűnt, hogy jelenleg nincsenek nagyobb problémák a megye általános állategészségügyi helyzetében. Nagy javulás tapasztalható e téren az elmúlt évekhez képest. Ez egyrészt azzal magyarázható. hogy a tsz-tagok lelki- ismeretesebben látják el teendőiket, másrészt pedig a különféle állategészségügyi intézkedésekkel. Az első félévben az állatel- hulíások zöme a téli időszakra esett, amikor közismerten gyenge volt a takarmányozás. A statisztika azt mutatja, hogy ennek ellenére az idei év első felében a szarvasmarha-tenvésztésben 0,4 százalékkal, a sertéstenyésztésben 3,6 százalékkal, a baromfitenyésztésben 4,1 százalékkal kisebb volt az elhullás, mint a műit év hasonló időszakában. Visszaesés a juhtenyésztésben mutatkozik. Ez annak volt a következménye, hogy az ellések erre az időszakra estek, az anyákat nem tudták előkészíteni és így mind a bárányok, mind az anyák nagy számban hullottak el. A szakemberek elkészítették a megye takarmányozási mérlegét A mérleg szerint jelentősebb mennyiségű abrak- és szálas takarmányhiány mutatkozik jelenleg. A következő időszakban még többféle módszerrel lehet és kell enyhíteni a hiányt. Intézkedést tettek annak érdekében, hogy a termelőszövetkezetek a kukoricaszár nagy részéből jóminőségű silótakarmányt készíthessenek. A vb elhatározta, hogy minden termelőszövetkezetben bizottsággal felül kell vizsgáltatni a takarmánykészletet és a helyi adottságoknak megfelelően segíteni kell a takarmánygondok megoldását. Következő napirendi pontként Lux Sándor, a felvásárlási ki- rendeltség vezetője jelentést tett a felvásárlás helyzetéről. A vb megállapította, hogy a felvásárlási eredmények jobbak a tavalyinál, ugyanakkor még sok a tennivaló annak érdekében, hogy megyénk megfelelően hozzájáruljon- a népgazdasági szükséglétek biztosításához; A bejelentések című napirendi pontban Vereczkei Ferenc főrevizor a Pénzügyminisztérium revizori kirendeltsége nevében jelentést telt az első félévi ellenőrzések tapasztalatairól. A vb jóváhagyta Marczi Tivadarnak, a Szekszárdi Járási Tanács VB- elnökhelyettesévé való megválasztását. Az ülésen foglalkoztak a Megyei Tanács legközelebbi ülésének összehívásával, a tsz-ekbe történő szakerrfber-ki helyezésekkel. társadalmi, tanulmányi ösztöndíjakkal és különböző személyi kérelmekkel. A PÁRTKONGRESSZUS TISZTELETÉRE Mindent megtesznek, hogy még októberben földbe kerüljön a búza Termelőszövetkezeteinkben moz. galorp bontakozott ki amelynek célja a VIII. pártkongresszus tiszteletére még ebben a hónapban elvetni az összes kenyérgabonát. Telefonon kérdeztünk meg néhány tsz-t, hogyan állnak az őszi munkákkal, s milyen kilátásaik vannak arra. hogy még ebben a hónapban földbe kerül a búza. A kapott válaszok kielégítóek, a megkérdezettek mind úgy vélekednek, hogy kedvező időjárás esetén még október 31-e előtt is be tudják fejezni a kenyérgabona vetését. A szedresi Petőfi Tsz-ben a 600 hold tervezett búzavetésből eddig 200 holdat fejeztek be. EZen a héten és a jövő héten, ahogyan előrehaladnak ,a ; kukorica törésévéi és a szár levágásával, úgy gyorsul meg a búzavetés üteme is. Megtudtuk a szedresi Petőfi Tsz elnökétől azt is. hoáy a kukorica- földeken két silókombájn dolgoMezőgazdaságunk az idén teljesítette az eredetileg 1965-re előirányzott öntözési tervet A mezőgazdaság öntözési idénye, ami általában augusztus végéig tart, az idén a rendkívüli időjárás miatt alaposan meghosz- szabbodott Az idény végeztével megállapítható: országszerte jól éltek a lehetőségekkel, s ahol ehhez a minimális műszaki-technikai feltételek megvoltak, mesterséges csapadékkal jórészét pótolták az elmaradt esőt.’ Az eddigi, még nem végleges adatok szerint az állami gazdaságokban és a termelőszövetkezetekben az idén összesen 360 000 holdat öntöztek. Ez a terület éppen annyi, mint amekkorára az MSZMP VII. kongresszusának irányelvei szerint az öntözéses gazdálkodást 1965-re, a második ötéves terv végére ki kellett volna terjeszteni. Az előirányzatok azóta ugyan több ízben növekedtek — a legutóbbi határozat szerint 640 000 holdra —, s a népgazdaság a tervezettnél nagyobb anyagi eszközöket bocsátott rendelkezésre, de tény, hogy mezőgazdaságunk idei öntözési tervének 25 százalékos túlteljesítésével, három évvel előbb érte el az eredetileg kitűzött célt. Az öntözési idény mostani „utószezonjában” mintegy 20—30 000 hold kap mesterséges csapadékot, ez már a jövő évi termést segíti. A másodvetések öntözésén kívül főleg kelesztő- és tározóöntözést alkalmaznak: az előbbivel az őszi vetésű gabonák kikelését serkentik, az utóbbival a rétek, legelők, szőlők, gyümölcsösök talajába juttatnak tartalék-vizet a télre. A lengyelországi vasúti szerencsétlenség egyetlen sebesültjét sem fenyegeti már életveszély A lengyel kormányszervek mindent megtettek, hogy egyrészt enyhítsék a vasúti szerencsétlenség áldozatai hozzátartozóinak gondjait, másrészt pedig azért, hogy a sérültek minél előbb gyógyultan visszatérhessenek szeretteikhez. A Közlekedésügyi Minisztérium már megkezdte a halálozási segélyek kifizetését, a szenvedőknek pedig további anyagi gondoskodást ígér. A gondos és áldozatkész ápolás következtében a sebesültek állapota javul, egyiküket sem fenyegeti már életveszély. A lengyel vasút ingyen- jegyet biztosít a sebesülteket látogató közeli rokonok számára. zik, mert a szár nagy részét le- silózzák, ezzel is pótolván a kiesést, amit a száraz időjárás a silókukorica termelésében okozott. A sárpilisi Új Március Tsz földjein sokirányú munka folyik ezekben a napokban. Szedik a cukorrépát, a fűszerpaprikát, törik a háztáji kukoricát. A háztájiban már megkezdték, a közösben pedig hamarosan megkezdik a szüretet. A búza vetésének több mint egyharmadával végeztek. Viszonylag kevés búzát vetnek kukorica után, így a kukoricatörés késése nem akadályozza ö vetési munkát. A dunaszentgyörgyi Ezüstkalász Tsz-ben már végefelé jár a kukorica tp* rése. A törés után mindjárt a szárt is felvágják, s nagy részét másodvetésből eredő zöldtakarmánnyal és répaszelettsl lesilőz- zák. A búza vetésén három vetőgép dolgozik. A vetés üteme nagy mértékben függ a kukorica betakarításától, mert sok búzát vet. nek kukorica után. A dunaszent- györgyiek ezért sietnek nagyon a kukorica törésével és a szár felvágásával. Most már eljutottak addig, hogy a kukorica betakarítása nem akadályozza a búza elvetését. A gyönki Vörös Csillag Tsz-ben a búzának már a felét elvetettek. Most éppen az áll a munkaszervezés feladatainak a homlokterében, hogy meggyorsítsák a kukorica törését, különösen azokon a területeken, ahová búzát akarnak vetni A gyönkiek is úgy tájékoztattak bennünket, hogy még ebben a hónapban földbe kerül náluk az összes búza. Csak egy százalék Számokhoz értő emberek állítják, bizonyára igazuk is van, hogy egy százalék nem is egy, hanem sokkal több. Ha kell példákkal is bizonyítják. Kiegészítendő a sor, én is számolgatni kezdtem, gyarapítsam a példákat. A Tolnanémedi Kendergyár dől. gozóinak kongresszusi versenye Vetette kezembe a ceruzát. Ugyanis azt határozták, hogy a megengedett négy százalék selejt, hulladék helyett az idén, az áz- tatásnál csak három százalék selejt ‘ képződik. Az egy százalékos csökkentés igen jelentős. Mert például az idén áztatnak a gyárban negyvenezer mázsa kórót. Ha a normát számoljuk, akkor ezerhatszáz mázsa kóró kerül hulladékba. Ha a dolgozók vállalását, akkor meg csak ezerkétszáz mázsa. Tehát négyszáz mázsa nyereség lesz. Ez pedig tovább menve azt jelenti •• _ Ot perc a gépházban Remeg az egész épü- több mint két éve. Ti- ha több lenne, nem vol- nek. Egy év múlva let. Ütemesen rázza 195 már voltam. De, tudja, na rossz. De nagy gond nyugdíjba megyek. S a lóerő. A fényesre kópia- mindig úgy jön, hogy az nincs. Felneveled két múltkor is, szóltam a tott kecskelábú pad is ember valami bajba gyerekedet. Dolgozol szakszervezeti titkárnak, inog alattunk. Itt nem keveredik. Fiatalság, bo- még tovább, míg a jöjjön be egy kicsit, belehet beszélgetni, kiabál- londság, megerőltettem nyugdíj... szélgessünk a dologról — ni kell. Mint náthás em- magam, még gyerek-em- — Mit gondol — for- elmúlt két hete, még bér, szuszog, tüsszög a bér koromban, s most, dúl felém hirtelen mo- nem láttam, csak akkor, hatalmas kompresszor. S vénségemre jött ki, nológja közben — érdé- amikor elkerüli a gep- a gép-monstrum kezelő- 1953-ban. Nagy műtétem mes nyugdíjba menni? házat, messziről. Azután je fülemhez hajol, hogy volt. Azt hittem, sosem Mit tud, mennyit kapok felmentem az irodába, megértsem: épülök fel. S most itt majd? az SZTK-s majd kido_ Most rossz a má- vagyok. Pedig de szíve- Számolgatni kezdjük, bott. Hát ezt érdemeljük s ik ezt az öreget állt- sen dolgoznék a tőice Hiába osztunk, szerzünk, mi, öregek!? — fajdal- tottuk munkára. Bírja mellett. Nemcsak azért, nem valami sok. De meg másán csendül hangja, ez méa. Csak nagyon zö- mert ott jobban lehet lehet belőle élni. Csak a megérezni ezt még eb- rQ„ ' keresni. Még soha nem két gyerek volna már ben a dohogó gépházban Azután felkel a pádról tudtam úgy megmonda- nagyobb, de még iskolá- is. Szarka József gépápoló, ni> miért vágyok a hé- ba járnak, s naponta Erős, inas kezét nyújtkezébe veszi a hosszú hemót, nagy marhabő- kell a pénz. ja búcsúzára, ellenőrzi a csőrű olajozó kannát, és tökhöz. Mindig úgy ér- — Amikor én jártam gépet, én meg kilépek az önti a csapágyba. A szíj zem, hogy oda kellene iskolába, vem kellett épületből, s látom, mellettünk csattog, apró menni. De azután eszem- szikrázással adja le az jttit Mit akarsz ott, áramot a szénkefe a íe ^oska? Nem bírod motor forgórészének. már! Jó neked itt a gép- — Ezt hallgatom már ml, itt is keresel, iga,} még, hogy ezt a kórómennyisé- get értékesebb árunak tudják feldolgozni, magasabb lesz a tervezettnél az árbevétel. Ha a négyszáz mázsa kóróból csak százhúsz mázsa szálkendert gyártanak, akkor is hetvenkétezer forintos eredményjavulást érnek el. S így lesz az egy százalékból hetvenkétezer forint. Tehát érdemes egy kicsit számolni, méginkább jól dolgozni. Mert. bár ez sfem nagyon különös napjainkban, a tolnanémedi munkások teljesítették vállalásukat, s ez pedig nemcsak a havi bérüket növeli, hanem jó tartalék a tizenharmadik havi borítékba is. s ennyi pénz. — mondja amint körültapogatja rezignálton, és rögtön a nagy-nagy szeretettel a mába csöppen: vele egyidős gépmasz— Velünk, öregekkel todont... már nem sokait törőd- — pj — Harmincháromezer gyermek tanul az alsó fokú zeneiskolában A napokban fejeződött be a zeneoktatásról folyó több hónapos országos vita. Most a Művelődés- ügyi Minisztérium által kinevezett szaktárgyi bizottság vizsgálja meg a zeneoktatás jelenlegi helyzetét. Az országos javaslatok alapján átdolgozzák a tankönyveket és igyekeznek közelebb hoz ni az alsófokú zeneiskolákat az általános iskolákhoz. Foglalkoznak azzal a gondolattal, hogy ezekben az iskolákban két tantervet dolgoznak ki: a zenei pályára készülő fiatalok, illetve az általános zenei műveltséget igénylő gyermekek számára. A Művelődésügyi Minisztérium statisztikái szerint évről évre növekszik a zenét tanuló gyermekek száma. Jelenleg az ország 49 alsófokú zeneiskolájában — köztük tíz budapestiben — 33 000 gyermek tanul. Ezenkívül a munkaközösségekben több mint húszezren részesülnek alsófokú zenei oktatásban. Az országban ezenkívül 97 fakultatív ének- és zenetagozati iskola működik. TI
