Tolna Megyei Népújság, 1962. október (12. évfolyam, 230-255. szám)
1962-10-13 / 240. szám
4 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1962. október IS. Derít-e a simontornyai derítő? A kérdésre azonnal válaszolunk: Nem. És harmadszor sem. Miért? Hja, kérem, ennek hosz- szú sora van. Öntözéssel foglalkozó mező- gazdasági üzemek, hivatásos és sporthorgászok a megmondhatói annak, hogy mióta húzódik e derítő-ügy. Persze tudnak, s tudtak róla a gyárban is évekkel ezelőtt már. Sőt, menjünk tovább: országos probléma az ipari szennyvizek elvezetése. Folyóvizeink szennyezettsége közismert. Ezért is született minisztertanácsi rendelet, hogy a jövőben bírságolják, derítő építésére kötelezik a vizeket szennyező vállalatokat. A rendelet jó, szükséges. Ennek tudatában kezdték a Simontornyai Bőrgyárban is a derítő építését. Azaz mégsem kezdték, csak elhatározták, hogy a fálszázmillió forintnál többe kerülő üzemi rekonstrukcióval egyidőben, építenek egy korszerű szennyvízderítő telepet is. Elkészítették a tervet. A tervet elfogadták, és megbízták az építő vállalatot, vonuljon fel, kezdje el a munkát. Az építő vállalat felvonult, de a munkát nem kezdhette el, mert közben a tervet „megújították” — mint mondják a bőrgyárban. A gyár egyik dolgozója nyújtott be a terv elkészülte után egy módosító újítási javaslatot, s míg ezt elbírálják, leállították a munkát. Mert hátha kevesebbe kerül a kivitelezés az újítás figyelem- bevételével. Másfél éve kezdték volna a munkát. Elvonult a leendő derítő helyéről az építő vállalat. A gyári szennyvizet pedig higí- tatlanul engedik a Sióba. Persze, volt már bírságolás víz-szennyezésért. S remélhető, lesz is még jónéhányszor. S mindez csak azért, mert mint utólag kiderült, a terv nem a legjobb, hisz azon újítani lehetett, s a benyújtott újítás elbírálásáig, jóváhagyásáig a munkát nem érdemes megkezdeni Másfél éve húzódik már az ügy. Másfél év talán nem volt elég arra, hogy megállapítsák: jó-e az újítás? Érdemes volt-e miatta leállítani az új derítő építését? A bürokrácia hínárjába került a simontornyai derítő ügye. Ezért nem derít a derítő! Ideje volna kicsit megmozgatni ezt az ügyet. — pj — Örvendetesen fejlődik a vidéki zenei élet Tolna megyében is Lapunk hasábjain is rendszeresen hírt adunk a megyeszékhely pezsgő zenei életéről, magasszínvonalú hangversenyeiről Arról is beszámoltunk már, hogy a városi kultúrház vasárnap délelőttönként neves művészek közreműködésével -ifjúsági hangversenysorozatot indít a közeljövőben, amelynek első hangversenyére október 14-én, vasárnap délelőtt kerül sor. Ezen a hangversenyen a Pécsi Nemzeti Színház operatársulatának művészei: Bárdos Anna, Wagner József, Pécsvári Gabriella és Bolla Tibor működik majd közre. De örvendetesen fej1ődik a vidék zenei élete is. Bonyhádon az ott működő fiók zeneiskola hatására már korábban megindult a rendszeres hangversenyek sorozata. E sorozatban nagy esemény színhelye lesz október 20-án este 7 qrai kezdettel a bonyhádi járási kultúrház: a Pécsi Zeneművészeti Szakiskola Szimfonikus Zenekara ad majd hangversenyt Antal György karnagy vezényletével. Bonyhádon kívül Dombó- várott a 12 évfolyamos iskola, Tamásiban az általános iskola, Hőgyészen a községi kultúrotthon, Pakson pedig a járási kultúrház rendezésében kerül sor majd az 1962—63. hangversenyidényben egy-egy sorozatra, amelynek keretében többek között a tavasz folyamán az Amerikai Egyesült államokba készülő Kocsis Albert hegedűművész és Szendrey Karper László gitárművész, a Svájcban éppen mostanában nagy sikerrel szerepelt Vá- czi Gyula, valamint Husek Rezső, a Szekszárdi Liszt Ferenc Zeneiskola igazgatója működik majd közre. Ezen kívül Husek Rezső a megye néhány nagyobb községében ugyancsak bemutatja majd művészetét és igyekszik majd e községek művelődni vágyó dolgozóit megnyerni a komoly muzsika ügyének. Népfront és a műemlékvédelem A népfront-mozgalom egyre jobban átszövi társadalmi életünk minden lényeges területét, jelentős szerepet vállal a társadalmi tudat formálásában, a kultúra terjesztésében. Megyénkben is számos kezdeményezés mutat arra, hogy a községi és járási népfront-bizottságok szívügyüknek tekintik községük, . városuk kulturálódását. A hagyományok ápolása, a meglévő műemlékek gondozása, egyik fontos része a kulturális feladatoknak. A megye több községében felismerték ennek szerepét és ezen túlmenően a legtöbb helyen javaslatot is tettek arra, hogyan lehetne a műemlékvédelmet hatékonyabbá tenni. Több községi népfront-bizottság tervében szerepel konkrét feladat, ami a helybeli műemlék, vagy ápolásra szoruló hagyomány gondozására vonatkozik. Az ozorai népfront-bizottság például célul tűzte ki, hogy társadalmi munkát szervez az ozorai vár környékének rendbehozására. Ebben a munkában főleg a fiatalokra számítanak. A szedresi népfront-bizottság a Bezerédj család hidjai sírboltjának gondozását, a tengelici népfront-bizottság pedig a Csapó család tengelici sírboltjának gondozását vállalta. Ebben a munkában a szekszárdi Bezerédj István Közgazdasági Technikum, illetve a Csapó Dánielről elnevezett mezőgazdasági technikum ifjúsága is részt vesz. A szekszárdi városi bizottság programjában is szerepelnek tervek a város hagyományainak ápolására. Gondot fordít a 19-es emlékek összegyűjtésére, segíti a Garay és Babits szoba megszervezését. Az egyik legszebb vállalkozás a Hazafias Népfront, paksi járási bizottságának nevéhez fűződik. Tájmúzeum felállítását határozták el, hogy a meglévő táj- és néprajzi, valamint helyiipari emlékek megmeneküljenek a pusztulástól, és méltó helyen nyerjenek elhelyezést. Folyamatosan megszervezik azoknak az anyagoknak a gyűjtését, amelyek nem kívánnak szakembert, és ebbe a munkába bevonják valamennyi oktatási, kulturális és igazgatási intézmény aktíváit. Helyesen felhasználják a munka iránt érdeklődést tanúsító pedagógusokat, magángyűjtőket. A járás egy-egy községe monográfiájának megírását is tervezik. Ugyancsak itt szerepel az az elképzelés, hogy Paksról egy Községnapló vezetését kezdik meg, amelyben megörökítenék a járási székhely eseményeit, életének jelentősebb mozzanatait. Asszonyoknak - lányoknak Példás magatartás I gen örvendetes jelenség, amikor egyre több szülő felkeresi az osztályfőnököket. igazgatókat, hogy tájékozódjanak gyermekük magatartásáról. E tájékozódás azonban gyakran vitába torkollik, mert sok szülő — de nemcsak a szülők, hanem a fiatalságnak bizonyos része is — még nem tudja, hogy mit is fed tulajdonképpen a magatartási osztályzat, különösen a példás magatartás. Ezt igazolja a következő eset: — Miért kapott a fiam négyest magatartásból? Ez nem igazság, mert a fiam egész évben semmi rosszat nem csinált. Az osztály- főnöke is mondta, hogy Pista igen jó gyerek. Az órákon is csendesen ül és csak akkor szól, ha kérdezik. Még csak egy szalmaszálat sem tehet odébb nélkülem, vagy apja nélkül. A szomszédék Sanyija, akinek már az ellenőrzőjébe is beírtak példás a magatartása. Hol itt az igazság? Pista valóban nem követett el semmiféle iskolai — gimnáziumi házirendbe ütköző fegyelmi vétséget. A vele való bánásmód azonban, melyben otthon részesítették, az iskolában kialakítandó tulajdonságokkal ellentétes tulajdonságokat mélyített el benne. Odahaza mindent tiltottak tőle, amit elhatározásából akart tenni.- Ha például a fákat akarta megmetszeni a kertben, elzavarták: Néhány jótanács a gáztűzhely használatához A gáz takarékos használatának első feltétele a tűzhely tisztántartása. Ne csak a tűzhely külső felületeit, hanem a hozzáférhető kiemelt részeket is tartsuk tisztán. A kifutqtt étel elzárja a gázvezetéket és gyengíti a hőt. A tej kivételével főzés közben fedjük le az edényt, mert a lefedett étel gyorsabban forr. Ha többfélét főzünk, gázt takaríthatunk meg azzal, ha a főzésben lévő ételre fedő helyett egy másik edényt helyezünk a főzésre kerülő étellel, vagy a melegítésre váró vízzel. Amíg ugyanis az alsó megfő, a gáz a felette lévő edény tartalmát is felmelegíti. Külföldön már elterjedt a kettős edények használata. Jó lenne, ha iparunk is elősegítené ilyen formában a hőenergiával való takarékoskodást. És végül még egy jó tanács: • a gázt csak akkor gyújtsuk meg, amikor a főzésre teljesen felkészültünk. Az étel felforrása után pedig a gázcsapot állítsuk takarék lángra. | ■ ■imnn !'»■» ■ »Te még gyerek vagy, nem neked való«. Ha az ajtó zárját akarta megcsinálni: »Nem szabad, mert elrontod« volt a válasz. Ez a mindentől való tiltás, a folytonos »nem szabad« visszahúzódóvá, passzívvá »nevelte« Pistát, megfosztotta önállóságától, öntevékenységétől, bátorságától. Pista napról napra magábazárkózot- tabb, félénkebb és fásultabb lett, majdnem semmi sem érdekelte az iskolában. Tanítási órákon ritkán kapcsolódott be a tananyag feldolgozásába. Mindez nem esik iskolai büntetés alá, de az ilyen magatartás nem lehet példa a többi gyerek előtt. Hiszen közismert, hogy az iskola az életre neveli gyermekeinket. Ez pedig megköveteli, hogy olyan fiatalok kerüljenek ki az iskolából, akiknek munkájára az aktivitás, kezdeményezés, az önállóság, az alkotniakarás jellemző. Pistából még hiányoznak ezek a tulajdonságok, de mivel semmi rosszat nem csinált, azért kapott »jó« érdemjegyet magatartásból. A példás- magatartásért cselekedni kell a gyermeknek, mégpedig jót és hasznosat. Olyat, amely a közösségnek és magának javára válik. Ahhoz, hogy a gyermekben kifejlődjék az aktív cselekvő készség, nemcsak az iskolában kell megadni a lehetőséget, hanem otthon is. Ezt igazolja egy másik eset, Sándor esete is: Édesapja mindig bevonja a munkába, ezzel próbára teszi gyermeke önállóságát. A motor- kerékpár szétszedésekor rábízza a csavarok olajozását, törölgeté- sét, a kertben a szőlő kötözését Az eredmény láttán Sanyi jogosan örül, mert érzi, hogy az ő munkája is gyümölcsözik. Sanyi az iskolában is boldog, amikor pajtásaival gyeptéglát vághat a park szépítéséhez. Szinte ösztönévé vált az aktív cselekvés, örül a tanítási órák sikerének. Ezért kapott példás magatartást. Ahhoz, hogy tanulóink példás magatartást vigyenek haza a bizonyítványukban, a szülőknek igen jól meg kell ismerniök gyermekük lelki világát. A szülők iparkodjanak azt a Ids értékes magot megtalálni gyermekük lelki világában, amely éppen erejét jelenti. Ha a gyermek értékére, erejére bukkantunk, akkor lehetővé kell tenni, hogy az szélesen kibonta- kozhassék, ésszerű felhasználásra találjon, meg kell teremtenünk a feltételeket ahhoz, hogy ez az értékes mag virágzó szárba szökkenhessen. S. Cs. A Nők akadémiája előadássorozat tartalmas programot ígér A Szekszárdi Városi Nőtanács, a művelődési ház vezetősége és a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Tolna megyei Szervezete az idén -is megrendezi a népszerű Nők akadémiája előadássorozatot. Az előadássorozat, amely október 18-án kezdődik és 1963 március 8-ig tart, igen hasznos és tartalmas programot ígér. Október 18-án este 6 órai kezdettel tartják az ünnepélyes megnyitót, majd A nők egészségtana címmel előadás lesz. Utána egészségügyi filmet és A kapu nyitva marad című jugoszláv filmet vetítik. A 6 előadásból álló sorozatot minden hónapban megtartják a városi művelődési házban. A bérletfüzetet, amelynek ára 10 forint, s valamennyi előadásra belépést biztosít, a Nőtanács és az üzemi nőbizottságok aktivistáitól lehet beszerezni. A következő hónap előadásának programját november 10-i számunk Lányok, asszonyok rovata, ban ismertetjük. Őszi étrend Hétfő — ebéd: babpörkölt, kovászos uborka, almás palacsinta; vacsora: virsli tormával, tea. Kedd — ebéd: húsleves, lecsós szafaládé tojással, szőlő; vacsora: vajas karfiol, konzerv- pástétom. Szerda — ebéd: halleves, tejfeles tészta; vacsora: sült krumpli, sajt, almahab. Csütörtök — ebéd: zöldbableves, sertéssült burgonyával, cékla; vacsora: töltött tojás, gyümölcs rwviw mi »nniiíKMiini Péntek — ebéd: paradicsom- leves, rakott burgonya; vacsora: gombapaprikás rizzsel. Szombat — ebéd: kacsaaprólék- leves. paradicsomszósz, aprólék, burgonya; vacsora: kacsamáj, töpörtyű, tartáros zöldborsó. Vasárnap — ebéd: kacsaleves laskagombóccal, töltött kacsa rizs- zsel, párolt sárgarépával, kakaós torta, vacsora: hideg kacsasült, birs- kompót. muuiminn mmi n » ■ DIVATTUDÓSÍTÁS Kalapok őszre — télre Az őszi—téli hónapokban elengedhetetlenül szükséges a kalap, vagy sapka viselése, nem csupán azért, hogy a hidegtől védjük a fejünket, hanem azért is, mert ezáltal csinosabbá tesszük öltözékünket. Az idei kalapdivat igazán nem költséges. Ha valaki kellő kézügyességgel rendelkezik, házilag is megvarrhatja magának, mivel a kabátok, kosztümök, ruhák anyagából készülnek. Régi kalapunkat is beboríthatjuk Tweeddel, kockás, csíkos szövettel. Sok a mű-, vagy valódi bőrszegély és a gyapjú és bőrből készült pomponok, bojtok, mint díszítő kellékek. 1. rajz: Tweed anyagból készült doboz forma. A bojt műbőrből való. A műbőrt keskeny csíkokra felvágjuk, majd félbehajtva egy csomóban visszavarr- juk, és kis befejező kupakot varrunk a végére bőrből, vagy szövetből. 2. rajz: Műbőr sapka sok részből szabva. Dísztűzéssel kivarr- va. A közepére kerek gyapjú pompont varrunk. 3. rajz: Kockás szövetből készült kalap. Bőr pánttal, gyapjú pomponnal. 4. rajz: Tweed kalap, a fejtetőn bőr pomponnal. 5. rajz: Felhajtott szélű, kockás szövetkalap. A felhajló széle bőrrel szegett, ugyancsak bőrből készült fél masnival.
