Tolna Megyei Népújság, 1962. október (12. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-13 / 240. szám

TOLNA MEGY» StttT/J ÉGYÉSFL.TFTEKj XII. évfolyam, 240. szám. ÄRA 50 FILLÉR 1962. október 13. Ä parasztság sorsa végérvényesen összefonódott a szocializmussal Járási küldött-értekezlet Biritón Pénteken Biritón tartotta ülését a paksi járás kommunistái­nak járási küldött-értekezlete. A pártértekezleten, amelyen az MSZMP K. B. nevében részt vett Fencsik László elvtárs, a Párt­főiskola igazgatóhelyettese, dr. Solymosi Mihály, a megyei párt- bizottság tagja, a megyei rendőrkapitányság vezetője, a mandátum­vizsgáló, a jelölő, a szavazatszedő bizottság megválasztása után a pártbizottság által jóváhagyott beszámolót Rév András elvtárs, 0 paksi járási pártbizottság első titkára terjesztette elő, A beszámoló A pártbizottság beszámolója részletesen elemezte a termelő- szövetkezetek megerősödését. A többi között megállapította: A 3004-es kormányhatározat alapján jelentős beruházásokat eszközöltek termelőszövetkeze­teink. Három év alatt istállók, hizladák, magtárak, górék építé­sére, a baromfi-, a sertés-, a szarvasmarha- és a juh-törzsállo- mány, valamint gépek vásárlásá­ra 60 millió forintot ruháztak be állami hitelből, 14 millió forin­tot pedig saját erőből. A megtett intézkedések nyo­mán jelentősen fejlődtek a ter­melőszövetkezetek gazdaságai, ja­vult a gazdálkodás. A beszámoló ezután arról tett említést, hogy a jól működő tsz-ekben az egy tagra jutó ré­szesedés 6000 forinttal volt több, mint a gyengén dolgozó közös gazdaságokban, majd pedig arról adott számot, hogy a tavalyi, nyolc gyenge tsz-ből az idén hét a közepesen gazdálkodók színvo­nalára emelkedik. Ebben jelen­tős segítséget nyújtottak az álla­mi gazdaságok, a gépállomások, a járási és budapesti ipari üze­mek. Ezután a munkás-paraszt szö­vetség alakulásáról szólt a beszá­moló, megállapította, hogy ezen a téren még sok a meg nem ér­tés. Ennek kapcsán tett említést arról, hogy jó eredményeket ér­tek el a pártonkívüliek funkcióba állításánál. A járásban a tsz- elnökök 35, a főagronómusok és főkönyvelők 70 százaléka pár- tonkívüli. Az elmúlt években — folyta­tódott a beszámoló — mélyre­ható gazdasági, társadalmi válto­zás ment végbe járásunk terüle­tén is. A felszabadulás előtt a munkásság zöme mezőgazdasági cseléd, részesarató, napszámos, kisiparosoknál dolgozó segéd volt. Nagyon kevés volt az. ipari mun­kások száma. Pakson és Duna­földváron kis műhelyekben né­hány százan dolgoztak. Járásunkban a munkásosztály száma meghaladja az 5000 főt, ez magába foglalja az ipari üzeme­ken túl az állami gazda­sági, gépállomási dolgozókat is. A munkásosztály száma ma már a járás felnőtt lakosságának mintegy 15 százalékát teszi ki. A járás munkásosztályára az jellemző, nagy része még fiatal — itt a munkássá válásra gondo­lunk. Jelentős része néhány év­vel ezelőtt még a mezőgazdaság­ban dolgozott, vagy közvetlenül az átszervezés után került el a faluról az iparba. Mégis ez a munkásosztály a hatalom megszilárdításában, a tsz-ek szervezésében és megszilárdításában derekasan helytállt. Változott és változóban van a parasztságnak — mint kialakuló­ban lévő egységes osztálynak — a tudata is. A közös gazdaság­ban végzett munka alapján a pa­rasztság különböző rétegei köze­lebb kerüitek egymáshoz és együttes tevékenységet fejtenek ki a közös gazdaság megerősíté­se érdekében. Járásunk parasztsága végérvé­nyesen összekapcsolta sorsát a (Folytatás a 3. oldalon) Új, értékes növényfajtákat ismert el pénteki alakuló ülésén a Mezőgazdasági Minősítő Tanács A Mezőgazdasági Minősítő Ta­nács pénteken tartotta alakuló ülését a Földművelésügyi Minisz­tériumban. Losonczi Pál földmű­velésügyi miniszter megnyitójá­ban hangsúlyozta: a népgazdaság igényei, a mezőgazdaság növek­vő feladatai tették szükségessé azt a kormányrendeletet, amely­nek értelmében, — az eddigi Nö­vényfajta Minősítő Tanács he­lyett Létrejött a Mezőgazdasági Minősítő Tanács. Tevékenysége hazzájárul majd ahhoz, hogy az új, nemesített növény- és állat­fajták, valamint a korszerű nagy­üzemi termelés- és tenyésztés­technikai eljárások az eddiginél gyorsabban és szélesebb körben terjedjenek el, s hatékonyabban járuljanak hozzá a mezőgazdasá­gi árutermelés fejlődéséhez. A mezőgazdasági minősítés főbb feladatait Kapás Sándor, az ugyancsak a kormányrendelet ér­telmében alakult Országos Me­tési kísérleti állomások hálózata, s a jövő évben megkezdik a főbb állatfajok új faj táj dőltjeinek ér­tékelését. Az agro- és zootechni- kai djárások elbírálásánál arra törekednek, hogy az új módsze­reket, amint használhatóságuk bebizonyosodott, azonnal széles körben elterjesszék. A nemzet­közi kapcsolatokat a mezőgazda- sági minősítés terén is továbbfej­lesztik, az eddigi növényfajta- vizsgálatok mellett a KGST-or- szágokkal jövőre már közös ag­rotechnikai kísérletek is indul­nak. A Mezőgazdasági Minősítő Ta­nács ezután megvitatta a minősí­tés új szabályzatát, majd 21 nö­vényfajta-jelölt sorsáról döntött. Az újonnan elismert fajták zöme gépesített nagyüzemi termesztés­re alkalmas takarmánynövény. Külön említést érdemel közöttük két hibridkukorica. A martonvá- sári 59-esnek jó termőképessége mellett nagy előnye a hímsten- litás, ami lehetővé teszi a címe- rezés dhagyását, tehát az egysze­rűbb, olcsóbb, biztonságosabb elő­állítást. Az öntözést jól meghálá­ló, bőven termő keszthelyi 22-es az eddigi legkésőbben érő siló­hibrid, s így hozzájárul a silóku­korica betakarítási idejének szét­húzásához. A kertészeti növények között most ismerték el az első, nagyüzemi termesztésre alkalmas étkezési szárazbab-fajtát, amely jól szerepelt a főzéstechnikai vizs­gálatokon is. Elismerést kapott végül egy új botanikai növény­faj, a két különböző gyümölcs keresztezésével létrehozott mál­naszeder, amit különleges íze és aromája igen alkalmassá tesz a gyümölcslevek választékának bő­vítésére. A most elismert nö­vényfajták üzemi dszaporítása már az értékelő kísérletek idején megkezdődött, s így rövidesen sor kerül széleskörű termesztésükre. I zőgazdasági Fajta- és Termelés­technikai Minősítő Intézet igaz­gatója ismertette. A növényfajták vizsgálatánál bevezetik az úgy­nevezett több faktoros kísérlete­ket, s 'SY az értékelésnél már azt is pontosan megállapíthatják, hogyan felel meg az új fajta az öntözés, a gépi művelés, s álta­lában a nagyüzemi termesztés követelményeinek. A növénytermesztési színvonal növelésének szolgálatában spe­cializálják a fajtakísérleti állo­másokat. A gyümölcsfajta- és _ a növénykórtani állomást már lét­re is hozták. Épül az állattenyész­Megtorló intézkedések az aszturiai sztrájkban részt vett spanyol bányászok ellen Párizs (TASZSZ). Az Humanité pénteki száma a spanyol mun­kásság helyzetéről és harcáról közöl cikket. Rámutat, hogy a francoista hatóságok elszakítják családjaiktól, kiragadják szülő­városából és az ország különböző távolabbi vidékeire telepítik azok­nak a hős aszturiai bányászoknak százait, akik tevékenyen részt I vettek az emlékezetes sztrájk­mozgalomban. Az áttelepített aszturiai bányá­szok többsége szigorú rendőri fel­ügyelet alatt áll. Rendkívül ala­csony munkabért kapnak, amely­ből képtelenek eltartani távoli családjaikat, de sokszor még ma­guknak sem elég a napi ételre — írja az Humanité. F I flG? M A PÁRTKONGRESSZUS TISZTELETÉRE Eredményes a kéthónapos kongresszusi műszak a Tolnanémedi Kendergyárhan A kéthónapos kongresszusi műszak felén már túl vannak a Tolnanémedi Kendergyárban. Az első hónap kiemelkedő munka- sikerekkel zárult. Sikerült terven felül exportkendert gyártani, je­lentősen csökkent a termékek gyártási költsége, s ami a szocialis­ta munkaverseny legnagyobb érdeme: biztosították a kikészítő üzemrész egész évi anyagszükségletét. Az áztatósok arra tettek ígéretet, hogy a négy százalékos hul­ladékot egy százalékkal csökkentik. Teljesítették vállalásukat. Szakszerűen, gondosan végzik a munkát, hogy minél jobb minő­ségben áztassák a kendert. Képünkön az áztatósok kirakó brigádját mutatjuk be munka közben. Az áztatósok a kongresszusi műszak alatt 12 ezer mázsa idei termésű kender áztatását vállalták, e vál­lalásokat is teljesítik. ' < fe ,. _______' A z áztatósok kazalozó brigádja gondoskodik arról, hogy telje­sítsék a versenynek azt a pontját is, hogy osztályozottan rakják kazalba a nyersanyagot. Sok múlik a kazalozók munkáján. Csak kis figyelmetlenség is már súlyos bajokat okozhat: ha rosszul rak­ják a kazlat, sok száz mázsa kender elrothad. A kazalozó brigádnak munkája mellett még arra is jut ideje, hogy segítsen az új kóró beszállításakor, ha egyszerre nagyobb mennyiségű ken­der érkezik. Képünkön egy ilyen »versenyen kívüli« munkát mu­tatunk be. A feldolgozó gépsorokon a napokban fejezték be a szokásos évi nagyjavítást. A kender-turbina javításának idején a munkások az év során keletkezett kuszalékot dolgozták fel. A törőgépeknél dol­gozó, szocialista címért versenyző brigádok nőtagjai azt ígérték, hogy mire a gépekkel indulni tudnak, feldolgozzák és export­minőségben adják át a hulladékot. (A gyárban nemcsak szál­kendert készítenek exportra, hanem kócot is). A tolnanémedi gyár dolgozóinak kongresszusi műszakja az éves terv teljesítését segíti elő, s a két- hónap alatt terven felül készített termék, n: c-sanyag csak öregbíti hírnevükéi. A legutóbbi értékelés szerint a kender- gyár dolgozói a dunántúli gyárak versenyében a második helyen voltak.

Next

/
Thumbnails
Contents