Tolna Megyei Népújság, 1962. október (12. évfolyam, 230-255. szám)
1962-10-10 / 237. szám
WOn prolétarTSt, TOLNA MEGYE* A M A GYAR'/S Z Ö C I ÁL I S TA; M U K-k Á SP A W I TOLNA MEGYEI- ■ BÍ7.0 ÍTSaG A ES’ A MEGYEI TANÁCS E, A.-P 3 A XII. évfolyam A Yornádi példa A közelmúltban egy miniszterhelyettesi nyilatkozatban hangzott el a Fornádi Állami Gazdaság neve, néhány dicsérő jelző kíséretéből. A legjobb szocialista nagyüzemek között említették, úgy, mint amelynek vezetői és dolgozói sokat tesznek azért, hogy segtísék a megszokottnál gyorsabban megvalósítani köznevelési, népművelési és általános iskolai célkitűzéseinket, az oktatási reform kiteljesítését. Újvári Jenő, a tamási járási tanács művelődésügyi osztályának vezetője azt mondja, mikor erről kérdezzük: mások, más gazdaságok is követhetnék a fornádi példát, s úgy könnyebb, zökke- nőmentesebb lenne az iskola és az élet, az általános és közép- iskolás tanulók munkaoktatásának, munkára nevelésének valóra váltása. Közelebbről nézve a dolgokat: nem óriási erőfeszítésekről van szó, hanem olyan tettekről, amelyek kitelnek a fomádiak jó szándékaiból, erejükből. S mégis: három irányban nyújtanak segítséget az oktatáshoz, a közneveléshez. A tamási gimnázium mezőgazdasági szakon tanuló diákjai náluk végzik kötelező szakmai gyakorlataikat. A mérnöktanári segítség mellett is nehezebb lenne ezt végrehajtani, ha a gazdaság vezetőinek körültekintése nem terjedne ki arra, hogy lehetőségeikhez mérten biztosítsák a feltételeket. Sok türelmet, alapos figyelmet igényel ez a munka, s ebben nincs hiány. A tanulók maholnap szinte magukénak érzik a gazdaságot, s ezen keresztül természetesen a szakmát is, a mezőgazdasági munkát és ami talán a legfontosabb: megtanulják becsülni azokat, akik a földeken dolgoznak. Hosszú ideig probléma volt Fornádon az általános iskola elhelyezése. A rendelkezésre álló tantermek szűkök, s bizonyos értelemben egészségtelenek is voltak, ugyanakkor zavarta a tanulmányi munkát a központ zaja, a jövés-menés. Korábban, ha ilyen problémát meg szerettek volna oldani, kilincselni kellett. A gazdaságban viszont kérések és felsőbb intézkedések nélkül Is megtalálták a legjobb megoldást: a régi helyett egy munkásszállónak készült épületben ideális elhelyezést biztosítottak a gyerekeknek. Minimális költséggel olyan tantermeket és egyéb helyiségeket alakítottak ki, . hogy a mostani körülményeket néhány falusi iskolában is joggal megirigyelhetnék. S a jóra való törekvés irányította a fornádiakat akkor is, amikor a gazdaság művelődési otthonát létesítették. Korszerű, szép, az igényeknek kiválóan megfelel. A színház szinte rendszeres vendég már színpadán, s ha lassabban is a vártnál, de bontakozik most már a tartalmi munka is. Nem lehet egyszerre mindent, ám az eddigi tettek azt bizonyítják: a Fornádi Állami Gazdaságban előbb-utóbb képesek lesznek arra, hogy ne csak termelő központ, hanem egyben a környék művelődési centruma is legyen a szocialista nagyüzem. S bízvást mondhatjuk: versenytársuk is lesz majd a megye többi állami gazdasága közül, akik követik a fornádi példát. Ä betakarítás gyorsításával siettessük a vetést Hornok István, a Megyei Pártbizottság mezőgazdasági osztálya vezetőjének nyilatkozata — Néhány héttel ezelőtt számos termelőszövetkezeti vezető jelentette be gépállomási tanácsülésen, gabonatermesztési tanácskozáson, hogy az ősziek vetését októberben befejezik. A kezdeti lendület, úgy látszik alábbhagyott, legalább is erre engednek következtetni a járások eddigi eredményei. Mi erről a véleménye, Hornok elvtárs? — A kongresszusi versennyel kezdeném. Azzal, hogy a paksi járásban megtartott gabonatermesztési tanácskozáson a jelenlévő termelőszövetkezeti vezetők a pártkongresszus tiszteletére valóban ígéretet tettek a vetés októberi befejezésére. Példájukat még számos termelőszövetkezeti kollektíva követte. A munka, a betakarítás, a vetés megyeszerte valóban nagy lendülettel kezdődött. Ezzel magyarázható, hogy a paksi és a szekszárdi járásban értek is el nagyon jó kezdeti eredményeket. De ezek a kezdeti eredmények egy kicsit kézen- fekvőek voltak, mégpedig azért, mert a múlt napokban még nem okozott gondot a kalászosok elő- veteménye. — Jelenleg azonban eljutottunk oda — és ez évek óta ismétlődő hiba —, hogy a betakarítás késedelmeskedése lassítja a vetést ebből következik, hogy lassítja a vállalások teljesítését is. Pedig azt mondani sem kell, hiszen valamennyi hozzáértő gazda nagyon jól tudja, hogy a jövő évi termésátlagok alakulása szempontjából feltétlenül fontos lenne optimális időben elvetni a magot. E napok legfontosabb tennivalója tehát a betakarítás meggyorsítása. S itt főleg a kukoricatörésre, burgonya, szedésre, egyszóval a búza elő- veteményére gondolok. — Hol tapasztalható legnagyobb lemaradás? — A lemaradásról a számok árulkodnak és egy kicsit a tehetetlenségről is. Nézzük csak sorjában. Az őszi «árpának, a rozsnak már földben lenne a helye. A dombóvári járás területén mégis a rozsvetésnek mindössze 44,1 százalékánál, Szekszárd város határában 62,5 százaléknál, a tamási járásban 67,4 százaléknál tartanak. Az időjárásra nem lehet panasz. A munkák megszervezésével vannak tehát problémák és ezért végeredményben a járási Vezetők is felelősek. — A búza vetésével is úgy vagyunk, hogy jelenleg nem kielégítő az ütem. Itt is elmondanánk néhány számot, mégpedig azért, hogy az érdekelt járások vezetői vonják le belőle a megfelelő tanulságot. A dombóvári járás teHatnapos kollégiumot terveznek Gyönkön A tanügyi reform és a kongresszusi irányelvek egyaránt utal arra a nagyon fontos tennivalóra, amelyik sürgetően írja elő az általános iskolai oktatás minőségi javítását, színvonalának emelését. Korábban, különösen a kisebb falusi és tanyasi iskolákban igen nagy nehézségek közepette oldották meg a különböző szaktárgyak oktatását. S így természetesen az ezekről a helyekről középiskolába került, vagy ipari pályára lépő tanulók bizonyos hátránnyal indultak. Egyebek között hiányzott ismereteik közül az orosz nyelv, illetve a szaktanári oktatást igénylő, speciális tantárgyak. Ezt a helyzetet végérvényesen még az iskolák körzetesítése sem oldja meg, mivel gyakran kell számolni különböző közlekedési Költemények hanglemezen A költemények kedvelőit a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat értékes újdonsággal lepi meg a közeljövőben. Az év utolsó negyedében Magyar költők sorozatot indít, amely 25 lemezből fog állni. A sorozatban a legkiválóbb magyar költők verseit fogják tolmácsolni neves művészek. Még ebben az évben Szekszárdon is árusításra kerülő lemezeken Petőfi, Arany és Vörösmarty-versek lesznek hallhatók. Ismét kiadják a nagy érdeklődésre való tekintettel, az eddiginél nagyobb darabszámban a négy lemezből álló Magyar líra gyöngyszemei című lemezeket. nehézségekkel. A végső megoldást a kollégiumi rendszer bevezetése, kialakítása kínálja. A tamási járásban már tervezik olyan kollégium létesítését, amelyben a gyermekek hat napon át bentlakásos rendszerben tanulnának. Az első ilyen kollégiumot Gyönkön akarják létesíteni. Mint hírlik: a kollégiumba, megvalósulása után többek között Csehi szőlőhegy, Döbrönte puszta, Döbrönte szőlőhegy, Felsőgyánt és Martinca puszta kisiskolásai nyernek felvételt. rületén és Szekszárd városban még a 10 százalékot sem érték el a búzavetési tervek teljesítésében. Ugyanakkor a paksi járás termelőszövetkezeti gazdái megközelítették a 30 százalékot. — Tudnia kell valamennyi termelőszövetkezeti vezetőnek, hogy az elkövetkezendő napokban a vetés csakis úgy lehet ütemszerű, ha megfelelő tempóban folyik a betakarítás. Ezen múlik a legtöbb. Az arra illetékes, megyei szervek jelentős erőfeszítéseket tettek a két műszak megszervezésére. Az ■ üzemi munkások segítsége, az üzemek vezetőinek megértése lehetővé tette, hogy a két műszakban dolgozó erőgépek száma néhány hét alatt megsokszorozódjék. Minden erőfeszítés kárbavész azonban akkor, ha elmarad a termelőszövetkezeti vezetők kellő, gondos és alapos betakarítást elősegítő munkája. Csak helyeselni lehet a Megyei Tanács VB mezőgazdasági osztályvezetőjének utasítását, amely arra vonatkozik, hogy a járási mezőgazdasági osztályvezetők intézkedjenek; a betakarításban elmaradó termelőszövetkezeteknek a helyszínen adjanak segítséget és számolják fel az elmaradás okait. Ez annál is inkább fontos, mert végeredményben a vetés októberi befejezésére irányuló törekvés a szövetkezeti gazdák érdekében történik, azért történik, hogy jövőre gazdagabb termést arassanak. Végezetül még annyit, hogy akik megyénk mezőgazdaságát kellően ismerik, azok tudják, a mi -viszonyaink között a gabona elvetésének optimális ideje szeptember 20 és október 20 között van. Egyik-másik tsz-ben az optimális idő betartását a műtrágya késedelmes megérkezése gátolja. Én, ha tsz-elnök lennék, a műtrágyára már nem várnék. Ezt ajánlom a termelőszövetkezet; szakvezetőknek is, ahol a talaj egyébként jól elő lett készítve és az elővetemény is olyan volt —, ne várjanak. Azt a kukoricát törjék elsősorban, ahová a búza kerül, és vessenek — mondotta Hornok István elvtárs. ülést tartott a Szakszervezetek Megyei Tanácsa A Szakszervezetek Tolna megyei Tanácsa kedden délelőtt Szekszárdon ülést tartott. Horváth József, az SZMT vezető titkára tartott beszámolót az MSZMP Központi Bizottságának kongresszusi irányelveiről és az ezzel kapcsolatos szakszervezeti feladatokról. A beszámolót vita követte, melyben a résztvevők sokat foglalkoztak a szakszervezeti választott szervek és alapszervezetek munkájának továbbfejlesztésével. Építőipari axb-titkárok tanácakoxáaa Az építő-, fa-, és építőanyagipari dolgozók szakszervezetének megyei bizottsága tanácskozásra hívta össze a megyében dolgozó építőipari szakszervezeti bizottsági titkárokat. A tanácskozáson a kongresszusi versenyről, a párt nyolcadik kongresszusára kibocsátott irányelvekből adódó szak- szervezeti teendőket beszélték meg. A tanácskozás keretén belül megvizsgálták tíz szakszervezeti alapszervezet politikai iskoláinak tapasztalatait. Megállapították, hogy eredményesen működnek az iskolák, a jövőben effajta oktatási módszert szélesítik majd. A téli felkészülés külön napirendi pontként szerepelt. Számos ■ ’javaslat megvalósítását határozták el, melyek segítik az építő- munkások téli munkáját. Szó esett többek között a téli munka biztonságossá tételéről is. Végezetül az év végén esedékes szak- szervezeti tagkönyvcserével kapcsolatos feladatokat határozták meg. ___________ B érház épül Tamásiban Tamásiban eddig még nem épült állami bérház, most építik fel az elsőt. Ez 18 lakásos lesz, és több mint kétmillió forintba kerül. Az építkezésnek megkezdődtek az előkészületei. A tervek szerint a földművesszövetkezeti étterem közelében építik fel, s ha minden jól megy, még ebben az évben hozzákezdenek az építkezéshez. Horn Dezső közlekedés- és postaügyi ■iaiszter- helyettes látogatása a szekszárdi postahivatalban Kedden délután meglátogatta a szekszárdi postahivatalt Horn Dezső közlekedés- és postaügyi miniszterhelyettes, Szabópál Antal, a járási pártbizottság titkára, és Garamvölgyi Miklós, a pécsi Postaigazgatóság vezetője kíséretében. Felkereste a postahivatal különböző munkahelyeit, beszélgetett a dolgozókkal, meghallgatta azok véleményét. Majd délután öt órakor a tanácsklubban tájékoztatót tartott a postásokat érintő fontosabb kérdésekről. Horn elvtárs beszélt a népgazdaság helyzetének alakulásáról, a közlekedés és a posta tervteljesítéséről. — Felül kell vizsgálni a tervezést, és a jutamazást — mondotta —, hogy ne legyen olyan nagy szerepük a forgalmi tervek teljesítésének. Beszélt arról, hogy az eddigieknél jóval nagyobb összeg jut új postai berendezésekre, a régiek felújítására, korszerűsítésére a következő években, de főleg a harmadik ötéves tervben. — A jelenlegi központokkal a távolabbi, 15—20 éves célokat elérni nem lehet. Uj központokat, berendezéseket kell tervezni. Amennyiben a fejlesztés iránya az elektronikus központokra helyeződik, felül kell vizsgálnunk az egyetemi, a technikumi oktatás tematikáját, olyan mérnököket, technikusokat kell nevelnünk, akik az új technikai berendezéseket kiszolgálják. — Törekszünk arra — mondotta —, hogy a légvezetékeket fokozatosan átépítsük kábelre, bár a kábelfektetés költségei magasak, de ezt kell választanunk, mert óriási összegekbe kerül a légvezetékek fenntartása, A nyáron Debrecen környékén az egynapos vihar a légvezetékekben hatmillió forintos kárt okozott. — Sor kerül majd a Kossuth és a Petőfi adó rekonstrukciójára, a TV-reléállomások, mikro- láncok teljes kiépítésére. Ugyanakkor felszámoljuk a vezetékes rádió rendszerét, mivel a technikai fejlődés, az emberek igényeinek alakulása túlhaladta. Horn elvtárs ezután a forgalom technikai fejlesztésének lehetőségeivel foglalkozott. Elmondotta, hogy egyre szélesebb körben vezetik be a bélyeg-, a képeslap-, a telefonérme-automaták használatát, a nehéz testi munkát gépesítik a lehetőségekhez mérten. Végül a bérezés alakulásáról, a nyugdíj-problémákról, a hatáskörök átadásáról adott tájékozta« tót. r 4 _x2r SK, L
