Tolna Megyei Népújság, 1962. október (12. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-28 / 253. szám

2 ' fÖEÜJä «JEGYE! WEPTJjSAG 1962. október 293 Hruscsov és Kennedy kedvező válasza U Thant újabb üzenetére New York, (MTI). U Thant rikai elnököt a Hruscsovnak kül- Thantnak, s ebben kijelenti: „Ha ügyvezető ENSZ-főtitíkár a kubai dött üzenet tartalmáról, majd íel- a szovjet kormány elfogadja és válság megoldása céljából folyta- kéri, hogy ádjon utasításokat a teljesíti az ön kérését, biztosítjuk tott diplomáciai tevékenysége so- Karibi tenger térségében tartóz- önt, hogy az amerikai kormány rán csütörtökön újabb üzenetet kodó amerikai hajóknak, kerül- is ezt teszi, utasítást ad a Karibi intézett Hruscsovhoz és Kennedy- jék el a közvetlen szembetalál- térségben tartózkodó hajóinak, te- hez, kérve, hogy kerüljenek el kozást a szovjet hajókkal, s így gyenek meg minden tőlük teíhe- minden szembetalálkozást a Ka- „csökkentsék minimálisra a kel- tőt, hogy elkerüljék a közvetlen ribi térségben, mert különben lemetlen incidensek kockázatát”, összetalálkozást a szovjet hajók- tönkreteszik az általa megkezdett Hruscsov válaszát Zorin szov- kai.” előkészítő tárgyalások sikerének jet külügyminiszter-helyettes pén- U Thant a pénteki nap folya- lehetőségeit. Az üzenetben Hrus- teken adta át U Thantnak. A vá- mán a diplomáciai tárgyalások csov miniszterelnököt felkéri, ad- lasz szerint a Kuba felé tartó egész sorozatát folytatta. Zorin jón utasítást a Kuba felé tartó szovjet hajók utasítást kaptak, szovjet, külügyminiszter-helyettes szovjet hajóknak, hogy korláto- hogy a főtitkár javaslatának kétszer is felkereste a főtitkárt, zott időre tartsák távol magukat megfelelően tartózkodjanak távol Rajta kívül tárgyalt még U Thant „a feltartóztatás] területtől”, hogy a íeltartóztatási térségtől. Hrus- Stevensonnal, és az amerikai lehetővé váljék egy esetleges csov azonban hangsúlyozta, hogy ENSZ-küldöttség több más tagjá- megállapodás módozatainak meg- ez az intézkedés csak átmeneti val, valamint Inchaustegui kubai vitatása. jellegű lehet. küldöttel és Khemistd algériai A Kennedyhez intézett üzenet- Kennedy Stevenson útján jut- külügyminiszterrel. Khemdsti — ben U Thant tájékoztatja az ame- tatta el pénteken válaszát U tájékozott forrás szerint — a "megbeszélésen hangsúlyozta, hogy Á svéd kormány támogatja U Thant erőfeszítéseit Stockholm (TASZSZ). A svéd kormány fenntartás nélkül támo­gatja U Thant ügyvezető ENSZ- főütkámak a feszültség enyhíté­sére és a tárgyalások szorgalma­zására irányuló erőfeszítéseit — hangzik az a nyilatkozat, amelyet Stockholmban a parlament kül­ügyi bizottságának a kubai hely­zettel foglalkozó ülése után hoz­tak nyilvánosságra. Az ülésen részt vett Nilsson külügyminisz­ter, aki az ENSZ székhelyéről tért haza. A svéd kormánynyilatkozat hivatkozik a nemzetközi jognak a nyílttengeri szabadság elvére ala­pozott általánosan elfogadott, sza­bályaira, amelyek szerint béke­időben egyetlen ország sem avat­kozhat be más országok nyílt­tengeri hajózásába. A nyilatkozat hangsúlyozza, hogy a svéd kor­mány meg fogja védeni jogait az esetben, ha az amerikai rendel­kezések svéd kereskedelmi hajó­kat érintenek. U Thant tárgyalásai New York (MTI). Hírügynök­ségi jelentések szerint Stevenson, az Egyesült Államok ENSZ-kül- dötte pénteken este Charles Yost, F. T. Plimpton és John Mcclöy kíséretében felkereste U Than tot, az ENSZ ügyvezető főtitkárát és megbeszélést tartott vele a kubai helyzetről. A hírügynökségek hozzáfűzik, hogy U Thant később a kubai de­legátust fogadja, majd másodíz­ben is tárgyalt Zorinnal, a Biz­tonsági Tanács jelenlegi' elnöké­vel. Kubát is szorosan be kell vonni azokba a tárgyalásokba, amelye­ket az Egyesült Államok és a Szovjetunió esetleg folytat majd a békés megoldást célzó intézke­dések keresésére. U Thant az elmúlt napokban több mint hatszáz levelet, távira­tot kapott, amelyele támogatják a kubai válság békés rendezésére tett erőfeszítéseit fingéi szervezetek tiltakoznak a kuka! blokád-elleti London (MTI). A kubai válság az amerikai blokád elleni további tiltakozások sorozatát váltotta ki. Ezek közül említést érdemelnek a következők: Az angol ENSZ-szövetség vég­rehajtó bizottsága határozatában felszólította a kormányt: 1. Hív­ja fel Keinnedyt hogy fogadja el U Thant javaslatát, szüntesse be a Kuba elleni blokádot három hétig, feltéve, hogy ez alatt az idő alatt nem érkeznek szovjet megerősítések Kubába; 2. Sürges­se az amerikaiakat, fogadják el azonnal Hruscsov ajánlatát Ken- ncdyvel való találkozásra. A szövetkezeti mozgalom poli­tikai bizottsága határozatban a legsúlyosabb aggodalmát fejezte ki Kennedy „vakmerőén könnyel­mű” akciója fölött és amiatt, hogy intézkedését a szövetségesekkel való előzetes tanácskozás nélkül hozta. A manchesteri egyetem haliga-, tói és számos 'tanéra a kubai ost­romzár ellen tiltakozó gyűlést tartottak. A diákok 24 órás tilta­kozó őrséget álltak az Albert-té- ren, s ennek befejeztével fáklyás­menet. vonult a térről az egyetem elé. A Newcastle-i egyetem diákjai határozatban a legsúlyosabb ag­godalmukat fejezték ki a Karib- tengeri helyzet fölött és kubai védelmi bizottságot alakítottak, több száz aláírással ellátott le­vélben felhívták az angol, az amerikai és a szovjet kormányt, tegyen azonnal lépéseket a na­gyobb összeütközés elhárítására. Az angol sajtó továbbra is jó­zanságra int. A Statist felteszi a kérdést: Mitévők legyenek .az Egyesült Államok európai szövetségesei ebben a lidércnyomásos helyzet­ben,, hiszen nem tanácskoztak ve­lük, sőt még csak nem is tájékoz­tatták őket az utolsó percig. Ame­rika európai szövetségesei próbál­ják rábírni az Egyesült Államo­kat és a Szovjetuniót mindent átfogó tárgyalásokra, — folytatja a lap — amelyeken meg lehetne vizsgáim a berlini és a kubai helyzetet, az atomfegyverkísérle- tek, az atomleszarelés és a tá­maszpontok kérdését! A New Statesman rámutat: Kennedynek mindenek fölött kö­telessége a békés kezdeményezés. Ez felvéti a szovjet' határokon lévő amerikai támaszpontok kér­dését. A Szovjetunió teljes joggal neheztel ezek miatt a támaszpon­tok miatt, amelyek egyúttal az il­lető területek el nem kötelezett népeinek meggyalázását is jelen­tik és katonai értékük állandóan csökken. Bölcs államférfim lépés lenne Kennedy részéről, ha az ENSZ-hez fordulna és felajánlaná e támaszpontok megszüntetését a Karib-tengeri szavazatosságok el­lenében. Ez megnyitná az utat a Hruscsov javasolta csúcstalálkozó előtt, amelyen a két . vezető a ku­bai keserű tapasztalatok után az „atomtürelmesség” gyakorlati sza­bályait dolgozhatná ki. Az Economist washingtoni tu­dósítója jelenti: A kubai válságot a kormány Uortesfogásnak használja. Az or­szág most megkönnyebbült, és abban a kétes reményben, hogy a blokád nem jelent háborút, az elnök mögött tömörült és helyes­lése jeléül valószínűleg demokra­tákat fog megválasztani. Követelik Izland semlegessé nyilvánítását Reykjawik (TASZSZ). A Népi Szövetség nevű párt úgy döntött, hogy határozati javaslatot ter­jeszt a parlament elé az Izlandon levő amerikai katonai támaszpon­tok haladéktalan felszámolására. Tekintettel az Egyesült Államik Kuba-ellenes akciói következté­ben kialakult nyugtalanító hely­zetre — állapítja meg a határo­zati javaslat — a szigetország a mer i Icai megszállása oly súlyos veszélyt jelent az izlandi nép szempontjából, hogy haladéktala­nul követelni kell az amerikai csapatok kivonását Izlandról és az ország semlegessé nyilvánítá­sát. Veszedelmes méreteket ölt az amerikaiak dél­vietnami agressziója Moszkva (TASZSZ). Karimov, a Pravda hasábjain közölt hír- magyarázatában tényeket sorol fel arról, hogy az Egyesült Álla­mok dél-vietnami agressziója az utóbbi időben egyre veszedelme­sebb méreteket ölt. , Az Egyesült Államok Délkelet-Ázsiában és a világ más térségeiben folytatott .politikájának több nagyobb ku­darca ellenére tovább fokozza a távol-keleti feszültséget. McNama­ra amerikai hadügyminiszter sík- raszall a dél-vietnami amerikai intervenció fokozása mellett. Ezzel kapcsolatban a cikkíró rámutat, hogy az amerikai kato­nai vezetők nem veszik figyelem­be a legfontosabbat: azt, hogy a szabadságáért harcra kelt nép le­győzhetetlen. Franciaország népe ma ismét a szavazóurnák elé járul, hogy eldöntse: igen sza­vazatával de Gaulle személyi diktatúráját kivánja-e, vagy nem szavazatával a köztársa­ság, a demokrácia mellett áll ki. öthetes harc előzte meg a mai népszavazást, amely előbb a kormány bukását, majd a parlament feloszlatását vonta maga után, a népszavazás pe­dig teljesen kiélezte a francia belpolitikai helyzetet. De Gaulle kérdése, amelyre 27 millió francia választónak kell felelnie, nagyon ártatlanul hangzik: Akarja-e, hogy a köz­társaság elnökét a jövőben nép­szavazással válasszák egyszerű szavazattöbbséggel? A kérdés ilyen feltevése nyilván nem té­veszti el hatását, s elsősorban a francia kispolgár gondolhat arra, hogy ezzel az államirányí­tásnak részévé válik majd. A jámbor kérdés mögött azonban egészen másfajta valóság van: de Gaulle szembehelyezkedése a demokratikus erőkkel, harca a köztársaság, a demokrácia hí­veivel. Jellemző, hogy az alkot- mánymódotsító népszavazást a politikai pártok zöme, a parla­ment mindkét háza, az állam­tanács, az alkotmány-tanács, a francia tömegszervezetek kivé­tel nélkül törvénytelennek mi­nősítették, s a „nem” szavaza­tok mellett álltak ki. A népszavazást megelőző kam pány azonban nem egyenlő fel­tételek mellett zajlott le. Míg az ellenzék alig vehette igény­be a rádió és televízió előnyeit, de Gaulle és hívei korlátlanul élhettek vele. Az ellenzék, élén a kommunistákkal, személyes érintkezésekkel, tömeggyűlése­ken tudta kifejteni álláspont-; ját Nem tekinthető az sem ked­vezőnek, hogy a Francia Kom­munista Párt akcióegységre szó­lító felhívása nem találkozott valamennyi ellenzéki párt egyet értésével, s ez természetesen gyengíti a demokrácia híveinek erejét. A francia kommunisták egyértelmű választ adtak a tá­bornoknak: minél előbb távo­zik Franciaország éléről, annál jobb az országnak! A Francia Kommunista Párt egységtörek­véseit a dolgozó tömegeik öröm­mel üdvözölték, a szocialisták és a polgári pártok vezetői azon­ban továbbra is a korrununista- ellenesség mellett tartottak ki. sőt a szélsőjobboldali erőkkel léptek szövetségre, ami csak ne­hezítette a választók felvilágo­sítását A népszavazás eredményét nehéz megjósolni. Több fran­cia lap annak a véleményének ad hangot, hogy a kubai vál­ság de Gaulle malmára hajtja a vizet, mert a nemzetközi fe­szültség visszatartja a válasz­tók egy részét attól, hogy de Gaulle távozására szavazzanak. Mások a női szavazókban lát­ják a köztársasági elnök leg­erősebb támaszát. Mindehhez hozzá kell venni, hogy de Gaul­le nemcsak győzni akar a nép­szavazáson, hanem „erős több­séget” akar szerezni, mert csak ebben az esetben marad meg a köztársasági elnök posztján. Az „erős többség” viszont azt je­lentené, hogy Franciaországban tovább korlátoznák a demokra­tikus jogokat, a személyi dik­tatúra erősödése pedig növelné a tömegek elnyomásával együtt a belső feszültséget. John Steinbeck az idei Nobel-díj as A Nobel-díj önmagában nem jelent mindig végérvényes ítéle­tet; elég, ha arra gondolunk, hogy Tolsztoj, vagy Ibsen nem Icapta meg a magas irodalmi kitüntetést, viszont az alapítástól eltelt több mint öt évtized alatt egész sereg közepes író is a Nobel-díj koszo­rúzott ja leit. Ha sok esetben fenn­tartással kellett is fogadni a svéd akadémia döntését, az idei hatá­rozat megelégedést kelthet, hisz olyan írót ért a kitüntetés, aki mindenképp rászolgált. John Steinbeck ama művészek közé tartozik, akiket a közönségsiker sem tudott megrontani, s az érték és elismerés biztos egyensúlyban van nála. 1902-ben született a kaliforniai Salinasban, s az első sikert Tor­tilla Flat című könyve jelentette, 1935-ben. Két év múlva, már vi­lágsikert jelent az Egerek és em­berek, s a regény, dráma és film egyaránt bejárja a világot. Ezt követte 1939-ben az Erik a gyü­mölcs, s a méreteiben is hatal­mas. megrendítő regényt a kor­társi kritika Vidor Hugo „Nyo- morultak"-ja mellé állította — nem is alaptalanul. Az Érik a Nagy hideg és havazás az Egyesült Államok északkeleti vidékén Cleveland (MTI). Az őszi viha­rok szokatlanul lehűtötték a le­vegőt az Egyesült Államok észak­keleti vidékén, sőt helyenként erős havazás indult, ami megbé­nította az országúti közlekedési. A Mississippi folyótól keletre lé­vő térségbe betört légtömegek e vidéken októberben oéidátlan hi­deget hoztak. Mint az AP jelenti, az Indiana államtól Michigan államig terjedő északkeleti or­szágrész egyes vidékeit 30 centi- méteres hótakaró borítja. A Cle­veland és Akron között vezető országúton mintegy háromezer jármű elakadt a hóban. New York állam dé1 nyugati kör­zeteiben a hótakaró több mint 20 centiméter vastag. New York városában pénteken esett le az első hó. gyümölcs az amerikai farmer tra­gédiája, azé a farmeré, aki nem tud megbirkózni a természeti csapásokkal, s ekkor szembetalál­ja magát a bankkal, a kapitaliz­mus félelmetes szörnyetegével. A tönkrement farmerek vándorútra, kelnek, s a regény egyetlen csa­lád történetébe bele tudja sűrí­teni a kapitalizmus minden em­bertelenségét. A második világháborúban saj­tótudósító volt Európában, ekko­ri riportjait könyvalakban is ki­adta, s az érdekes sorozat nem­rég magrjarul is megjelent Volt egyszer egy háború címmel. A háborúhoz kapcsolódik egyik leg­jobb könyve, a Lement á Hold, melynek alig száz oldala nemcsak a hitleri hordák kegyetlenségét mutatja be, hanem — és a há­ború éveiben ez a momentum volt a legfontosabb — reményt, hitet is sugároz. Amikor a Hold lenyugszik, még éjszaka van, de már nincs messze a reggel vilá­gossága: erre utal a szimbolikus cím. A Lement a Hold a háború éveiben vigaszt és reményt hirde­tett, a fasizmus veresége után pe~- dig a hitlerista hordák pusztítá­sának marad örök dokumentuma. A legutóbbi években ismét egy hatalmas regénnyel hívta fel ma­gára a figyelmet, az önéletrajzi jellegű East of Eden, amely ma­gyarul az Edeniől keletre címen jelent meg, egy regényciklus első kötete. írói felelősségtudat, tiszta, mű­vészi realizmus, mely nála min­dig az igazság keresését jelenti, humanizmusa, világos stílusa, __ m indez méltóvá teszi a nálunk is népszerű Steinbecket, hogy a Nobel-díj kitüntetettjei között le­gyen. <cs) lt>WVVOVVVVWWWWWWWOWWWWOW\/S Takarékossági napok TOLNA MEGYÉBEN 1962. október 28-tól november 25-i

Next

/
Thumbnails
Contents