Tolna Megyei Népújság, 1962. október (12. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-27 / 252. szám

1962. október 27. TOLNA MFGYFt NtfpŰJSÁÖ 3 Egy felszólalás és ami mögötte van Az áruértékesítési tervek teljesítése a szekszárdi járás tsz-tagjainak 2 millió 131 ezer forint plusz bevételt eredményez — Kedvezmények, amelyeket igénybe is kell venni Nemrég a mezőgazdasági veze­tők megyei értekezletén felszó­lalt Jerkovics elvtárs is, a Ma­gyar Nemzeti Bank Tolna megyei Igazgatósága mezőgazdasági fő­csoportjának vezetője. Arra hív­ta fel a figyelmet, hogy a tsz-ek ne mulasszák el idejében kérni a gazdaságot megillető kedvezmé­nyeket. Mi van a felszólalás mö­gött? Néhány olyan természetű probléma, amiről ismét időszerű beszélni. A Szabad Föld e heti számában j,Lehetőségek és gondok termelő- szövetkezeteinkben” címmel So- czó József elv társ, a Tolna megyei Pártbizottság első titkára cikket írt. Az írás számos olyan gondo­latot vet fel, amely még jobban elősegítheti a lehetőségek kihasz­nálását, emellett egyebek között megállapítja: „Nagy jelentőségű az a kedvezmény-nyújtás, amely a jobb, gazdaságosabb termelés­re ösztönzi a termelőszövetkezete­ket, és nagymértékben segíti elő az árutermelés növelését.” Ebből kiindulva, a teljesség igénye nél­kül, s ha csak vázlatosan is, de mindenképpen érdemes közelebb­ről szemügyre venni néhány rész- problémát Az áruértékesítési tervek tel­jesítése, túlteljesítése után is ked­vezmény jár. Ez az összeg Tolna megyében millió forintokat tesz ki. Tavaly a megye közös gazda­ságai az áruértékesítési tervek tel­jesítése, túlteljesítése folytán 7 millió 105 ezer forint plusz be­vételhez jutottak. Ez évben a szekszárdi járás közös gazdasá­gai, amennyiben teljesítik áruér­tékesítési tervüket, kétmillió 131 ezer forint kedvezményt kapnak az államtól. Közeleg az év vége, s éppen a kedvezmények igénybevétele ér­dekében a tsz-ekben érdemes megvizsgálni, hogyan is állnak az áruértékesítési tervek teljesítésé­vel. Nyilvánvaló, hogy ebben az időszakban a lehetőségek már korlátozottak, mert a feltételeket már korábban kellett, ha lehe­tett, megteremteni. Mindeneset­re jó tudni, hányadán is áll a tsz. Előfordulhat, hogy az áruér­tékesítési mutatókból csak né­hány százalék fog hiányozni. Ilyen esetben mindenképpen indokolt ésszerű erőfeszítéseket tenni, megoldást keresni, mert a hiány­zó néhány százalék pótlásával megszerzett több tízezer forint többletbevétel megéri a fáradsá­got. Ha van megfelelő férőhely és elegendő takarmány, akkor ilyen lehetőség felnevelni és decembe­rig még értékesíteni néhány ezer árubaromfit, vagy gondosabb ta­karmányozással, az állatok pontos és lelkiismeretesebb gondozásá­val növelni a tejtermelést a te­hénállománynál. Egyre ritkábban ugyan, de még mindig találkozunk azzal a nézettel, hogy első a szabad piac, mert kifizetőbb. Látszólag igen, de akik hangoztatják, figyelmen kívül hagyják, hogy az áru érté­kesítési tervek rovására történő szabadpiaci értékesítés miatt 100 kh szántóegységenként 3000 fo­rint kedvezménytől, vagy ha a túlteljesítés lehetősége is adva van, akkor még nagyobb összegű kedvezménytől esnek el. S így végeredményben amit megszerez­nek a réven, elvesztik a vámon. Néhány tsz-ben már az év elején kijelentették: olyan magas a mu­tató, hogy lehetetlen teljesíteni. Erre Tolna megyében az idén is számos tsz tagsága cáfol rá. Fő­leg ott, azokban a közös gazda­ságokban, ahol a pártkongresszus tiszteletére, a tervek túlteljesíté­sére verseny folyik. S van itt még egy kényes pont: a kenyérgabona. Megyei tapasz­talat, hogy a tsz-ekben a szociá­lis és kulturális alapon túl, sok kenyérgabonát tartalékolnak. Ez a fajta túlméretezett tartalékolás indokolatlan is, az áruértékesitési tervéi teljesítése szempontjából káros is. A felfejlődés időszaká­ban, amikor számos új belépő je­lentkezésével kellett számolni, a vezetőség helyesen járt el, hogy gondoskodott a várható új ta­gok kenyérgabona-szükségletéről. De ma már tömeges belépésre nem lehet gondolni, s miután a szövetkezetben dolgozó családok kenyérgabona-szükséglete bizto­sítva van, a túlméretezett tarta­lékolás felesleges. Mindenütt fe­lesleges, de főleg ott, ahol esetleg éppen e tartalékok egy részének eladása tenné lehetővé az áruér­tékesítés! terv teljesítését. Mindezek után ide tartozik egy másik fontos dolog: a tsz-ek ve­zetősége a jogosan járó kedvez­ményt ne mulassza el kérni, igénybe venni. Az áruértékesítési tervek teljesítése, túlteljesítése után járó kedvezményeket a szükséges okmányok benyújtásá­val január 15-ig a banktól kell kérni. Jelentős az üsző és a tehén után járó kedvezmény, amely ab­ban az esetben jár, ha a közös tehénállomány pótlását, vagy nö­velését oldotta meg a tsz. Ezt szintén a banktól kell kérni. Egy­éves kor elérése esetén 1600 fo­rint jár üszőnként, 24 hónapos korig minden beffedeztetett üsző után újabb 1600 forlvd, majd ami­kor az elóhasi üsző leborjazott, újabb 1800 forint. A nagy őszi munkák elég sok feladatot rónak a tsz-tagokra és vezetőkre. Emellett azonban cél­szerű is, időszerű is e kérdések­kel többet foglalkozni. Mit kell tudni a megjelölt halakról ? Hazai és külföldi intézmények rendszeresen végeznek haljelölé­seket a Dunában és vízrendsze­rében. Ennek során több ezer megjelölt hal került már a Du­nába (ponty, süllő, márna stb). A megjelölést szolgáló fémleme­zek a kopoltyucsontra, vagy az úszóra van elhelyezve. Az ilyen megjelölt hal kifogása esetén a szerencsés halász, vagy horgász 30 forint jutalmat kap, ha a jelet beküldi az Országos Halá­szati Felügyelőségnek (Budapest, V. Kossuth Lajos tér 11. szám) és bejelenti, hogy hol és mikor fogta ki a halat, valamint az Pillantás egy filmre Színpadot és filmet, már csak a kétféle kifejező eszköz , miatt is badarság összehasonlítani. S hogy ebben az esetben mégis ezt vá­lasztjuk, annak oka, hogy Arthur fordulnak el Carbonetól a dokk­munkások, mert nem értenek egyet vele abban, hogy a lányt szereti, hanem azért, mert elva­kult, szinte beteges szerelme az Miller Pillantás a hídról című I osztályárulás útjára viszi. drámájának Madách Színházbeli előadása szinte felejthetetlenül emlékezetes marad, s a drámából készült film, még ha alatta is marad a színházi hatásnak, mégis közel kerül a nézőhöz. Tehát va­lamiféle összegezés igényével mondva: Sidney Lumet alkotása nemcsak tetszetős, hanem jó is. A cselekmény már a drámából közismert, annak e helyütt tör­ténő ismertetését mellőzhetjük. Amit azonban feltétlenül el kell mondani belőle, az ennyi: a film, közvetlenül és elvonatkoztatva, egy ember árulását viszi a néző elé. Eddie Carbone tragédiája mind a drámában, mind pedig a filmben ott kezdődik ugyan, hogy beleszeret Catherinebe, nevelt lá­nyába, tragikus fordulatot azon­ban ott vesz, amikor azért, hogy megszerezze magának a lányt, el­árulja felesége két olasz rokonát, akik engedély nélkül vándoroltak be az Egyesült Államokba, hogy megpróbáljanak valamit kezdeni kilátástalan életüklcel. Marco éhe­ző családját szeretné jobb körül­mények közé juttatni, Rodolfo pedig a szicíliai nyomornál akar jobbat. S ahogy őket elárulja Ed­die, mert Rodolfo és Catherine egymásba szeretnek, elárulja azt az osztályt is, amelyiknek ko­rábban a tagja volt. S nem azért A színészi alakítás ebben az olasz—francia filmben kimeríti a szerepek nyújtotta összes lehető­ségeket. A magyar néző talán csak azt kifogásolhatja, hogy a színházi előadáson finomabban, árnyaltabban láthatta Eddie áb­rázolását, mint azt láthatja Raf Valloné esetében. így, ebben a formában kicsit darabosabb, s az elvonatkoztatás, a meghasonlás és egyáltalán Carbone vívódása nem annyira megrázó, mint színpadon. Különösen vonatkozik ez az ön­gyilkossági jelenetre, amelyik ilyen megformáltságban inkább látványosságszámba megy, s nem kelti a jogos igazságszolgáltatás érzetét. Ezzel együtt is azonban a néző azzal az érzéssel távozik, mintha Carbone tulajdonképpen áldozat lenne, holott ennek pon­tosan az ellenkezője az igaz. Feltétlenül szót kell ejteni a magyar hangokról is. Érzésünk szerint a film szinkronizálását nem sorolhatja legjobb alkotásai közé a magyar filmgyártás. A mozdulatok, a széles gesztusok, a felparázsló szenvedélyesség csak néhol, elvétve találkozott a ma­gyar hanggal, s így olyan kép alakult ki, mintha peregne a film, s közben valaki magyarázná a cselekményt, de minduntalan el­maradna a szöveggel. A tanácstagok példája A legutóbbi tanácsválasztás óta eltelt közel négy esztendő alatt vizsgáztak községi taná­csaink. tanácstagjaink, hogyan sáfárkodtak azzal a bizalommal, amit a választóktól kaptak. Az olyan nagy célkitűzések végre­hajtása, mint a mezőgazdaság szocialista átszervezése, a ter­melőszövetkezetek megszilárdí­tása, amelynek gyakorlati ki­fejezője a terméshozamok eme­lése, a gazdasági szervező és kulturális nevelőmunka, és még sok más egyéb feladat vala­mennyi tanácstagtól széles körű tájékozottságot, példamutató, lelkiismeretes munkát követel. Példát mutattak tanácstag­jaink Mórágyon is azáltal, hogy elsőnek léptek be a tsz-be. így valamennyi mezőgazdasági munkával foglalkozó tanács­tagunk tsz-tag és ott példád mutat a termelőmunkában is. Valamennyien azon fáradoznak, hogy az előírt munkaegységet túlteljesítsék. Az 1961-es esz­tendőben is a tanácstagok az év végére 200—500 munkaegysé­get értek el és ezt a folyó év­ben is el kívániák érni. Erre lehetőség van, mivel a vállalást már október elejére a legtöb­ben teljesítették. Egyébként va­lamennyi tsz-tag tanácstag azon a munkaterületen dolgo­zik, ahol a legeredményeseb­ben tudja segíteni végzett mun­kájával a közös gazdaságot. Az ilyen példamutató munka serkentőleg hat a többi tsz-tag- ra is és mindjobban javul ezen keresztül a munkafegyelem, de a tanács- és tsz-tagok kapcso­lata is. A tanácstagok azonban nemcsak a termelőmunkában mutatnak példát, hanem a köz­élet más területein is. Ha a társadalmi munka szervezését nézzük, melynek eredménye­ként sok forintot lehet meg­takarítani a népgazdaságnak és a községnek, szép példákat le­het felsorakoztatni. Az elmúlt évben tanácstagjaink szervező munkája nyomán felsorakoztak a szülők az új iskola szépítésé­re és több mint 10 000 forint ér­tékű társadalmi munkát végez­tek el. Az idén a helyi anya­gok feltárásával, s a lakosság társadalmi munkába való be­kapcsolásával több mint két kilométer betonjárdát építet­tünk, noha az év elején csupán 300 métert terveztünk. Ezen kívül kultúrmunkában, egész­ségügyi, tűzrendészeti és egyéb feladatok végrehajtásában is helyt áll tanácstagjaink több­sége. Mindezek eredményeképpen állandóan javul tanácstagjaink és a választók kapcsolata, erő­södik a kölcsönös bizalom. Ez a bizalom méginkább elmélyül, ha tanácstagjaink a példamuta­tó munka mellett még szoro­sabbá teszik kapcsolataikat a választókkal és még többet törődnek ügyes-bajos dolgaik­kal. Lovak András vb elnök, Mórágy milyen súlyú és hosszúságú volt. A hal a továbbiakban szabadon felhasználható. Szűcs Lajos Tolna megyei Tanács VB mezőgazdasági osztályvezető Hat szekszárdi ktsz-tag utazott a nemzetközi todrászversenyre A hét végén kezdődik Prágá­ban a nemzetközi fodrászverseny, amelyen 300 magyar fodrász vesz részt. A Szekszárdi Fodrász Ktsz képviseletében 6 tag utazott prágai nemzetközi fodrászver-; megyében jártak az egyesülés senyre. A szekszárdi ktsz-tagok j üzemeinek vezetői, égetői, s az pénteken utaztak el és hat napig ott jól bevált, s alkalmazott maradnak Csehszlovákiában. I gyorségető módszert tanulmá­A tapasztalatcsere eredménye: 30 forinttal csökkent ezer tégla égetési költsége Lényegében már befejeződött az 1962. évi téglagyártási szezon. A présgépekkel leálltak, s a szá- ritófészerekben kint lévő nyers­téglák kazalozása, behordása a feladat. Az idén eredményesen dolgoztak a téglagyárak munká­sai. Az ÉM Tolna megyei Tég­lagyári Egyesülésének üzemei­ben jelentősen csökkenteni tud­ták a gyártási költségeket. A nyerstéglagyártási szezon be­fejeződött, de még égetnek ke­mencékben. A napokban Baranya nyozták. A tapasztaltakat már hasznosítják a Tolna megyei gyá­rak kemencéiben. A Szekszárdi Téglagyárban már harminc fo­rinttal tudták csökkenteni az ezer tégla égetési költségét. A téglagyárakban az idén élénk munkaverseny volt. Az üzemek­ben brigádok alakultak a szo­cialista cím elnyeréséért. Telje­sítették vállalásaikat. A dombó­vári egyes és kettes üzemben dolgozó Hanti Jánosné és Tóth Istvánná lerakó brigádja érte el a kongresszusi versenyben a leg­jobb eredményt. Az egyesülés ve­zetősége jutalomképpen két he­tes ingyenes üdülésre küldte a két brigád tíz tagját. GERENCSÉR MIKLÖS: Padgalambok I. ja a fogatot a bevétel feléért. Minden köcsögért, fazékért, tálért és egyéb cserépholmiért annyi búzát kér a fazekas, amennyi pú- pozottan telíti a portékát. Itthon feleznek. Amíg a fuvar tart, a lo­vak eleségéről a kölcsönkérő kö­teles gondoskodni. Hát így indulhattak útnak. Az szemét, de a pillája akkor nehe- öreg Kustán nem jöhetett —csak zült el legjobban, ha a mellette nem aljasítja le magát ilyen ci- Megjött hát az ősz, a szegény ülő Kincses Klárára tekintett. gánykaravánkodással. A sánta fazekasok messiása. Indulhattak a A lány hallgatagon nézelődött Kincses meg azért maradt ott- kölcsönfogatok szelte a tájak előre a lovak ingó feje fölött, hon, mert ezidőre a három hol- mélysógeibe, hogy a nyáron égé- Mogyoróbama, selyemfényű haja dacskája is munkáért sivalkodott. tett cserépedények kenyérré vál- lazára oldódott a rázódástól. A Nem féltette a lányát, Daniról is tozzanak. Óvatosan gördült a ko- nefelejcsvirágokkal telehintett tudta, hogy nem tartozik az állat- csi, álmosan poroszkált a porban fehér keszkenő is hátracsúszott, kodó legények közé. a két almásderes. Mintha mákle- csak a dús konty fölé borított Sok mindenre gondolt, csak ar- vet ivott volna az egész világ, szűzi sátrat, amely alá itt-ott be- ra nem, hogy útközben életre gyenge álmosság hódított embert, szűrődött a napfény, s ettől olyan serken a sok-sok zománcvirág a tájat, állatot. A dombok vállain gyönyörű derengés halványlott a vázákon, tányérokon, salátás tá- hányaveti erdőpalástok hevertek, nyakán, hogy Dani imádkozni sze- lakon. a völgyek öléből fiatalító illatok , retett volna. Erre még Klári sem gondolt, páráztak, a távoli hegyek sejtel- Nem akarta elhinni a legény Homorú háttal ült a bakon, csa- mcs reményként kéklettek át a azt az őrjítő szerencsét, hogy há- tos cipellős lábát az ülés alá húz- verőfény lusta rezgésén, az út fe- rom hétig vele lesz a lány, ide- ta. Néha hátrapillantott, hogy lett rovarok kavarogtak, amott gén tájakon, idegen emberek kő- nem kocolódnak-e nagyon a szal- meg pille libbent a vakító fehér zött. Csitította örömét, különben mába ágyazott edények. Langyos kilométerkőre, tearózsaszínű szár- attól kellett tartania, hogy para- borzongással futott rajta végig a nyait éberen rezegtette. zsas mellében lángot fog az ősz bizonytalan ijedelem, ha az eljö­Érett asszony volt az ősz. Ál- lobbanékony levegője és elég itt vendő három hét jutott eszébe, mos kéjjel bontotta ki haját, vá- az úton, mielőtt a kékes messze- Szép, kerek arcát pirossal vonta gyakozását a világra sóhajtotta és ségben rejtőző boldogsághoz érne, be az őszi nap, kék szeme ráérő- a táj megtelt súlyos szerelemmel. Pedig amikor egyezséget kötőt- sen merengett bele a távolságok- Kustán Dani, a lovak gazdája fáj- tek Kincsessel, Klári apjával, a ba. dalmas gyönyörűséggel hagyta sánta, hóttszegény kommunistá- Félt Danitól. Félt tőle, mert heverni teikintetét a szépségtől val, szóba sem került a szerelem, tetszett neki. Nem is mert' ránéz- roskatag szülőföldön. Minden lé- Az üzlet másképpen volt szent, ni. Csak azt hallotta, hogy bal­lpo,7í>ftrói,oltAl neonrloc rlollom A_ „ am - í _i • i _ i n S ok-sok tarkaság kápráztatta a tán Dániel nagygazda kölcsönad­(Folytatás a 4. oldalon)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents