Tolna Megyei Népújság, 1962. október (12. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-26 / 251. szám

A párt politikája helyes, az úton kell tovább haladni A megyei pártértehezlet befejezte tanácskozását A megyei pártbizottság beszámolója, a revíziós bizottság által benyújtott referátum, valamint a határozati javaslat felett szer­dán délután megkezdődött a széleskörű vita. A felszólalók részle­tesen foglalkoztak a termelőszövetkezeti mozgalom időszerű kér­déseivel, a terméshozamok fokozásának módjaival, lehetőségei­vel. Több olyan javaslat is elhangzott, amely jelentős megtakarí­tást jelenthet — megvalósulás esetén — a népgazdaságnak. Ele­mezték az üzemi élet aktuális kérdéseit, a közlekedés és a szállí­tás helyzetét, foglalkoztak a faluban végbemenő nagy forradalmi változással: az egységes paraszti osztály kialakulásával, a szo­cialista erkölccsel. S mindennek kapcsán a pártmunka stHúsát vették elemzés alá a felszólalók. fl megyei pártértekeziet vitája A megyei pártértekezleten el­nöklő Gyugyi János elvtárs a ta­nácskozás első napján, szerdán délután, a beszámoló, a határoza­ti javaslat felett megnyitotta a vitát. Elsőnek Bolvári elvtársnő­nek adta meg a szót. Bolvári József né a Tolnai Selyemfonógyár párttitkára Felszólalásának első részében arról szólt, hogy a VII. kongresz- szus óta a magyar nép új, törté­nelmi jelentőségű győzelmet ara­tott és a szocializmus teljes fel­építésének korszakába lépett. Tol­na munkássága teljesítette a VII. kongresszus álltai megjelölt fel­adatokat. — A textilgyár 1957-től 1960-ig veszteséges üzem volt — mondot­ta a többi között. 1961-től a vál­lalat már nyereséggel zárt. Ezt segítette a kommunisták példa- mutatása és a párton kívüli dol­gozók aktív tevékenysége. A gyár termékeit Hollandiába, Dániába, Angliába, Marokkóba exportalja. Ez is bizonyítja: a gyár kollektí­vája kész nagy feladatok megol­dására. Elmondotta, hogy hasonlóan vé­gezték munkájukat a selyemgyár dolgozói is. Teljesítették tervei­ket, s ennek nyomán többször nyerték el az élüzem kitüntetést. A jó teljesítmények ellenére az üzem vezetőinek komoly gondot okoz a dolgozók foglalkoztatása. Negyedévről negyedévre gond a munkások átcsoportosítása. — E nehéz körülmények kö­zött is a VIII. kongresszus tisz­teletére szocialista munkaverseny indult be. Kitűztük, hogy 238 000 forint megtakarítást fogunk elér­ni. Ezt eddig 358 000 forintra tel­jesítettük. Felszólalása végén a nők el­helyezésének kérdéséről szólt. idős Kemény József a madocsai Igazság Tsz párttitkára A madocsai Igazság Termelő- szövetkezet fejlődéséről szólt, el­mondotta, hogy az egy munka­egységre jutó várható jövedelem előreláthatóan mintegy 4 forint­tal lesz több, mint a tervezett: 31 forint helyett 35 forintot oszta­nak majd a zárszámadáskor. Is­mertette, hogy 1961-ben 11 cső­kutat építettek, 1962-ben újabb kutak épültek, s jövőre mintegy ezer holdon kívánnak öntözéses gazdálkodást folytatni. Ezután a premizálás serkentő hatásáról, a gyümölcstermesztés tapasztalatairól szólt. Vadai Mihály a Kanacsi Állami Gazdaság igazgatója A paksi járás három állami gazdaságának árutermeléséről szólva elmondotta, hogy 100 kh- ként kenyérgabonából 383, hízó­marhából 44, hízósertésből 139 mázsát, tejből 25 100 litert adtak a népgazdaságnak, majd a talaj­művelésben szerzett tapasztalato­kat ismertette a pártértekezlet előtt. — 1958 óta következetesen rá­tértünk a termőréteg vastagíbusá­ra, mélyebb művelésre. Azokon a táblákon, ahol előző évben 8— 10—15 centiméterrel mélyebben szántottunk, évről évre nőtt a ter­més. Van olyan kukoricatáblánk, amely a gazdaság legtávolabbi pontján van, istállótrágyát, szer­ves trágyát nem kapott, az idén mégis 30 mázsa termést takarítot­tunk be. A mélyművelés nem minden, de a legolcsóbb beruhá­zás, a legjobb befektetés. Ehhez jó gépiek kellenek. Félre kell ten­ni minden konzervatív álláspon­tot, amely a túlzott óvatosságra int, alkalmazni kell az újat — mondotta. Részletesen ismertette a tsz-ek- nek nyújtott segítséget, s hiányol­ta, hogy az utóbbi kát évben a tsz-tagok szervezett látogatása el­maradt, pedig a gyakorlati ta­pasztalatok a legjobb agitációs érvek, s elősegíthetik a tsz-ek gaz­dálkodásának javítását, a kö­zös gazdaságok megszilárdulását. Ezt követően az alkatrészellátás­ról, a technikai bázis szélesítésé­ről és a nyereségrészesedés kifize­tésének jelentőségéről, s az ezzel kapcsolatos nehézségekről beszélt. Takács Mihályné a megyei nőtanács titkára Felszólalása elején elmondotta, hogy egyetért a pártbizottság be­számolójával és a határozati ja­vaslattal, amelyek reálisan elem­zik a két pártértekezlet közötti időszakban végzett munkát, majd a megye asszonyainak helytállá­sáról beszélt. 1960-ban a nőtanács munkáját a tsz-látogatások szervezése jelle­mezte — mondotta. — Huszonöt esetben vittünk parasztasszonyo- kát egy-sgy jól működő tsz-be, öt községben pedig egyénileg gaz­dálkodó és a tsz-paraszt asszony ok találkozóját szerveztük meg. A nőtanács 1961-ben már 35 tsz- találkozót szervezett 3000 rész­vevővel. Ezután a többi között a szocia­lista brigádmozgalomról, a bab- termelésről, a falvakban szerve­zett baromfinevelő szaktanfolya­mokról szólt, majd a nőknek a társadalmi életben elfoglalt hely­zetéről szólva elmondotta: — Az elmúlt 3 évben nagyon sokat vál­tozott a falusi asszonyok gondol­kodásmódja, egyre több asszony válik alkalmassá arra, hogy a kö­zös ügyek intézésébe bevonhas­sák őket. Tábori László a bölcskei Rákóczi Tsz elnöke vezetés színvonalának emelése. I Ma már nem lehet »általában« vezetni, konkrét segítséget kel! adni minden területen. A párt­munkát operatívabbá kell tenni, közelebb kell vinni a termelés­hez. Mint elmondotta, a fenti elvek megvalósítása érdekében átszer­vezést hajtottak végre a jb. ap­parátusában, az egyes osztályok mellé széles körű társadalmi aktí­vát szervezlek és szakbizottságo­kat alakítottak. Mintegy 120 fő­ből álló akt'va segíti a gazdasági és politikai feladatok megoldá­sát. Az aktívának fele párton- kívüli. Rlgóczki latrán I tokát sorolt fel annak bizonyí­tására, hogy már az átszervezés idején emelkedett a mezőgazda­ság árutermelése. — Nekünk jutott az a feladat, hogy realizáljuk azt az elméleti igazságot, ami szerint a nagy­üzemi gazdaság a népgazdaság­nak több árut tud termelni, mint a kisüzem. A felvásárlási tevé­kenység ezt az elméleti tételt igazolta. 1960-ban 9 millió, 1961- ben 12 millió forint volt a fel­vásárolt áru értéke. Ezt követően a lakosság zöld­ségellátásáról, a szerződési köte­A bölcskei Rákóczi Termdő- szövetkezet megszilárdulásával, a társadalmi ellentétek elmosódásá­val foglalkozott a felszólalásában. — Az ellenforradalom után sike­rült a megkülönböztetést folazár molnl, ez módot ad arra, hogy a becsületesen dolgozók, akik egyet­értenek a szocializmus építésével, megtalálják helyüket a mezőgaz- eü; _g szocialista szektorában. El­m ondhatjuk, hogy ma .már nem a szövetkezetbe bevitt föld, vag: az egykori nincs telenség a mérv­adó, hanem a közös munka, amely az elosztás alapjául is szol­gál. Ezt követően elmondotta, hogy az aszályos év ellenére is az idén kukoricából 35,6 mázsát, burgo­nyából 76 mázsát, napraforgóból 10,2 mázsát takarítottak be hol­danként. Bejelentette a pártértekezlet­nek, hogy október 20-ra vala­mennyi őszi vetéssel végeztek. Mosonyi Pál a dombóvári vasúti gócpont párt­titkára A szállítási dolgozóknak a tár­sadalmi termelésben elfoglalt he­lyüket. szerepüket ismertette fel­szólalása elején, majd a vasúti szállítás időszerű kérdéseit: a csúcsforgalomról. a kocsi ki-be­rakásának idejével, a szállítók és a szállíttatok viszonyáról szólt. Szóvá tette, hogy Dombóvárnak is több új lakásra lenne szük­sége, de jelenleg a szövetkezeti lakásépítkezésből is kirekesztet­ték a községet. Felszólalásában módosító indít­ványt tett a beterjesztett határo­zati javaslathoz, amely szerint a megválasztandó új megyei párt- bizottság többet törődjék a köz­lekedési dolgozók gazdasági hely­zetével, és a köztük végzett poli­tikai munka irányításával. Rév András a paksi járási pártbizottság első | titkára A beszámolóval egyetért és a határozati javaslatot is elfoga­dásra ajánlotta felszókdám Hí­jén, majd a termelés és a párt- munka szoros knne.sHrúújiól szó­lott. Ennek kapcsán a többi kö­zött a következőket mondotta: — A mezőgazdaság átszervezé­se új helyzetet teremtett falun, sí ehhez az új helyzethez kellett igazodnia a pávtorumka stílusá­nak is. A legfontosabb feladat a a dunaföldvári íöldmővcsszövct- kezet ügyvezető elnöke Felszólalásában számokat, ada­Gyugyi János elvtárs bejelen­tette, hogy számos távirat érke­zett, amelyben megyénk dolgozói üdvözlik a pártértekezletet és ké­rik, foglaljon állást az Amerikai Egyesült Államok Kuba elleni Prantncr József az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke A népi-nemzeti egységgel, a szocialista ember kialakításával, a szocialista brigádmozgalommnl és a szocialista erkölccsel fog­lalkozott. Ebben a megyében — mondot­ta —. az országosnál nagyobb súlyt kell helyezni a néni-nem­zeti egység további erősítésére. Ez a megye összetételében sok- j rétű. Van több nemzetiség, kü­lönböző társadalmi réteg, külön­böző helyről ide került emberek, és ennek a sokféle rétegnek ösz- szeícrrottsága, egysége a népi­nemzeti egység szempontjából is kicsit bonyolultabb feladat, mint ahol ilyen rétegeződés nincs. Biz­tos, hogy a mezőgazdaság szocia­lista átszervezésével egyréges gaz­dasági almot hoztunk létre, a gazdasági feltételét is megterem- 4ettük a népl-nemzeii egység fo­kozottabb kibontakozásának. lezettségek esetenkénti be nem tartásáról, a piaci árak alakulá­sáról szólt. agressziójával. A pártértekeziet határozatba foglalta álláspontját, amit a Kubai Köztársaság Ma­gyarországi Nagykövetségének küldtek meg: A tudat megváltozásával fog­lalkozva a többi között rámuta­tott: »A mi társadalmunk fejlő­désében nemcsak az anyagi dol­gok forradalma megy végbe, ha­nem forradalom zajlik le a fe­jekben. Forradalom az, amikor célul tűzik ki az irányelvek, hogy vigyük győzelemre az em­berek tudatában a szocialista ideológiát. Ha szabad azt mon­dani most, a morál, az erkölcs forradalmáról is szó van. * * •4: A megyei pártértekezlet Prant- ner József elvtárs felszólalása után berekesztette szerdai ülését, munkáját csütörtökön reggél nyolc órakor folytatta. A pártértekezlet csüiört'si el­ső eseményeként a revíziós bi­zottság o-nöke, Rúzsa János olv- társ ismertette a revíziós oizott- sügnak a pártbizottsági tngok-a és póttagokra, a revíziós bizottság (Folytatás a 2. oldalon.) A megyei pártér f el* ezlet szolidáris Kubával Megdöbbenve értesültünk arról — hangzik a határozat —, hogy az Egyesült Államok elnöke haditengerészeti blokádot rendelt el Kuba ellen. Az Egyesült Államok kormányának ezen Intézkedése példátlan támadás a szabadságot szerető kubai nép és a békeszerető emberi­ség ellen. Mélységesen egyetértünk a Szovjetunió kormányának nyilatkoza. tával. amely erélyesen visszautasította az Amerikai Egyesült Ál­lamok Kuba-ellenes agresszív lépését. Mi, a Tolna megyei pártértekezlet résztvevői, a megye kommu­nistái és dolgozói nevében elítéljük és tiltakozunk az Egyesült Államok agresszió» lépése ellen, amely nemcsak Kuba népe, ha­nem az egész világ békéje ellen Irányul. Az Amerikai Egyesült Államok imperialistái igazságtalan és gálád céljaik érdekében háborús katasztrófa szakadékéba akarják sodorni a világot. Támogatjuk Kuba béke és szabadságszerető népét, biztosan szá­míthatnak ránk a szabadság és a béke védelmében. Forró testvéri üdvözletünket küldjük Kuba hős. szabadság- szerető népének! A Magyar Szocialista Munkás­párt Tolna megyei párt­értekezlete

Next

/
Thumbnails
Contents