Tolna Megyei Népújság, 1962. október (12. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-25 / 250. szám

1962. október 25. TOLNA MEGYEI NEPÜ.TSAG —~ A fsrradaSiiii muÉÉs-paraszi kmm «fiiteala az Amerikai Egyesült Államok Kuba függeÜB iségét és a népek békéjét veszélyeztető agresszív intézkedéseiről Kennedy, az Amerikai Egyesüli Államok elnöke elrendelte a Ku­ba elleni tengeri zárlatot és más provokatív jellegű katonai intéz­kedéseket tett. A Magyar Nép- köztársaság kormánya megálla­pítja, hogy az Amerikai Egyesült Államok kormánya a tengeri zár­lat elrendelésével agressziót kö­vetett cl Kuba éllen. Ezek az ag­resszív lépések ugyanakkor táma­dást jelentenek minden szabad­ságát, nemzeti függetlenségét vé­dő nemzet ellen, az Egyesült Nemzetek Szervezete alapokmá­nya ellen és súlyosan veszélyezte­tik a békét. A Magyar Népköztársaság kor­mánya mélyen elítéli az Ameri­kai Egyesült Államok kormányá­nak nevezett lépéseit és követeli, hogy a nemzetközi jogot lábbal tipró, a hajózás szabadságát ve­szélyeztető és közvetlen háborús provokációt jelentő intézkedéseit vonja vissza. ________________ A Magyar Népköztársaság kor­mánya mélyen egyetért Kuba és a Szovjetunió kormányának ez év október 23-án nyilvánosságra ho­zott nyilatkozataival, ezeknek megfelelőén, a Magyar Népköz- társaság érdekeiből kiindulva, a varsói szerződés szervezetével és más békeszerető erőkkel össz­hangban megfelelő intézkedése­ket tett az Amerikai Egyesült Ál­lamok kormányának provokatív lépései ellen. A Magyar Népköztársaság kor­mánya és a magyar nép, együtt a világ minden békeszerető né­pével, jogos haraggal ítéli el az Egyesült Államok újabb háborús provokációját. Az Egyesült Álla­mok kormánya, amely a támadó katonai bázisok láncolatát hozta létre az egész világon a szocia­lista országok és minden nép sza­badsága és függetlensége ellen, meg akarja fosztani Kuba népét az önvédelem jogától. Képmuta­tó mádon azt állítja, hogy Kuba népe veszélyezteti az Egyesült Államokat. A népek azonban tud­ják, hegy Kuba nem fenyegeti Amerikát, hanem az amerikai mo nopoltőke urai akarják megfojta­ni a kubai nép szabadságharcát, begy Visszaállíthassák Kubában saját gyarmati uralmukat és a tőkések kizsákmányoló hatalmát. A Magyar Népköztársaság kor­mánya elvárja az Egyesült Nem­zetek Biztonsági Tanácsától, hogy hatékonyan, gyors intézkedéseket tegyen az Egyesült Államok ag­ressziója ellen. A Magyar Népköztársaság kor­mánya és népe kifejezi szolidari­tását, forró testvéri üdvözletét küldi Kuba kormányának és hős népének. Meg vagyunk győződve arról, hogy a béke erőinek gyors mozgósításával ismét sikerül le­fogni az agresszorok kezét, sike­rül megőrizni Kuba függetlensé­gét, s megmenteni a nemzetközi békét. Budapest, 1962. október 24. Világszerte felháborodást váltott ki az amerikaiak Kuba elleni agressziója BELGRAD A Borba „Kuba blokádja” című cikke bevezetőjében Kennedy el­nök szavait idézi, aki szerint „az út, amelyet választottunk, tele van kockázattal, de ez az út a legnagyobb mértékben összhang­ban van jellemünkkel és bátor­ságunkkal...” A lap vitába száll az amerikai elnökkel, s kijelen­ti: a jelenlegi nemzetközi viszo­nyok útvesztői közepette tudato­san rálépni a kockázat útjára, nem a bátorság jele, még kevés­bé a bölcsességé. Ennek az útnak — figyelmeztet a Borba — veszé­lyes velejárói vannak. Fegyveres erőhöz folyamodni mutat rá a jugoszláv lap — nem nyit utat a nemzetközi viták meg­oldásához. A fegyverekhez való folyamodás ellentétes az ENSZ alapokmányával, amely az erő­szak és a törvénytelenség ellen vívott harcban elesettek hagyaté­kára épül, ellentétes ezzel az alapokmánnyal, amely kifejezet­ten tiltja az erőszak alkalma*- zását, vagy a vele való fenyegető­zést valamely ország területi ép­ségével, vagy függetlenségi poli­tikájával szemben. A belgrádi Politika „Az Egye­sült Államok kockázatos akciója ’ című vezércikkében megállapít­ja: tény, hogy Washington egyol­dalú és agresszív lépése^ a há­ború küszöbén való kiéleződés új, veszélyes pontját teremti meg. A lap továbbiakban kifejti: a kubai forradalmat nem lehet erő­szakkal megállítani, vagy fékez­ni „fertőző befolyását”. A „szi­gorú vesztegzárat” ezért csal; úgy értelmezhetjük, mint egyoldalú támadó agresszív cselekedhet, amely komoly nemzetközi követ­kezményekkel fenyeget. BERLIN Az NDK-ban ezer, meg ezer üzemben, hivatalban, termelőszö­vetkezetben tiltakozó gyűléseket tartanak, s ezeken a dolgozók szenvedélyes szavakkal hangsú­lyozzák, hogy a Német Demokra­tikus Köztársaság a hős szigetor­szág oldalán áll. A Neues Deutschland, a Német Szocialista Egységpárt központi lapja „Kuba szabadságáért — az amerikai agresszorok ellen” című vezércikkében így ír: — Nem Kuba az az ország, amely fenyeget és agresszív kato­nai támaszpontokat tart fenn, ha­nem az Egyesült Államok ilyen orsza<*. — Washington agressziója az egész világon nagy felháborodást váltott ki. Ezzel szemben az ult­rák megkísérlik, hogy még maga­sabbra szítsák a háborús hiszté­riát, és méginkább növeljék a háborús veszélyt. Ezzel szemben Kubával van az egész beleszere­tő emberiség, Kuba ü?ve újsá­gos, és győzni fog — ^ ' i le a NSZEP központi lapja. PEKING Kennedynek az a parancsa, hogy az amerikai hadihajók és repülőgépek a nyílt tengeren tar­tóztassák fel a Kuba felé haladó hajókat, leplezetlen és ugyanak­kor teljesen értelmetlen kalózko­dásnak minősül — írja a Renmin Ribao. — Mindez a nemzetközi kapcsolatok elemi normáinak sárbatiprása. A békeszerető orszá­gok ■ és népek a legerélyesebben ítélik el az amerikai imperializ­musnak e kalandprtevékenységét. A lap hangsúlyozza, hogy á ku­bai népnek az amerikai imperia­lizmus agressziója ellen vívott harca, mint a múltban, most is az egész szocialista tábor, vala­mennyi békeszerető állama és né­pe határozott támogatását élvezi. A 650 milliós kínai nép Kuba ol­dalán áll. BRÜSSZEL Mint nyugati hírügynökségek közlik, az európai közös piac tagállamainak külügyminiszterei Brüsszelben megtárgyalták a kubai helyzetet és kedden este »a legutóbbi fejlemények miatt aggodalmukat fejezték ki«. Egy szóvivő kijelentette, hogv a közös piac-országok miniszterei »megértik« Kennedy elnök dönté­sét. de közülük egyesek nyugtala­nok amiatt, hogy az Egyesült Ál­lamok békeidőben meg akar ál­lítani és át akar kutatni keres­kedelmi hajókat. OSLÖ Lange norvég külügyminiszter kedden este sajtónyilatkozatot lett. Egyebek között kijelentette: — A Kuba ellen irányuló ameri­kai blokád rendkívül messze­menő intézkedés egv olyan hely­zetben, amikor Kuba és az Egye­sült Államok között, nincs háború. Közölte, hogy kedden este Osló­ban minisztertanács volt. Az a vélemény alakult ki, hogy az amerikai döntés az . Egyesült Ál­lamok és , Kuba válságában új fejleményt jelent, s aggodalomra ad okot. Minden ország kormá­nyának meg kell tennie a tőle telhetőt, hogy a világkonfliktus­sal fenyegető helyzetben békés megoldás szülessen. ÚJDELHI Nehru indiai miniszterelnök az államok kormányzóinak értekez­letén beszédet mondott. Kijelen­tette, hogy Kubában és Berlin­ben a világot fenyegető veszélyes helyzet alakult ki. PRÁGA A csehszlovák kormány nyilat­kozatot adott ki, amelyben fog­lalkozik az Amerikai Egyesül? Államok elnökének hidegháborús bejelentésével. Á csehszlovák , kormánynyilat­kozat megállapítja; »A Kubá- ellenes blokád kinyilatkoztatása az Egyesült Államok által a nemzetközi jognak és a tengert hajózás szabadságának durva megsértése, A tengeri blokád be­jelentése és az Egyesült Államok kormányának az az elhatározása hogy ellenőrzi a hajók - szállítmá­nyait, beavatkozást jelent más államok belügyeibe. A Kuba-elle- nes' blokád az emberi jogoknak is durva megsértése, amely egy­idejűleg súlyos csapást jelent a világ békéjére és biztatást nyújt azoknak az amerikai militarista köröknek, amelyek egy új világ­háború kirobbantására töreked­nek«. A nyilatkozat a továbbiakban rámutat, hogy miközben az im perialisták kétségbeesett kísérle­tet tesznek a kubai forradalom megsemmisítésére, nem feledkez­hetnek meg arról, hogy ma már Az amerikai agresszió a Biztonsági Tanács előtt New York (TASZSZ). Három ország — az Amerikai Egyesült Államok, Kuba és a Szovjetunió — küldöttségeinek kérésére ked­den New Yorkban ülést tartott a Biztonsági Tanács. Az elnöklő V. A. Zorin helyi idő szerint 16 óra 10 perckor az ülést megnyi­tót tn a k nyilvánította. V. A. Zorin felszólalásában, mint a Szovjetunió képviselője kijelentette, hogy keresztül-kasul hamis az az amerikai állítás, mely szerint Kuba állítólag ve­szélyezteti az Egyesült Államok és a nyugati félteke biztonságát. Az a körülmény, hogy az Egye­sült Államok a Biztonsági Ta­nácshoz fordult, nem egyéb, mint ügyetlen kísérlet a Kubával szem ben elkövetett példátlan agresz- szív cselekedetek leplezésére, Ku­ba önkényes és törvénytelen ten­geri blokádjának mentegetésére. A valóságban az a dolog lé­nyege — hangsúlyozta Zorin —, hogy az Egyesült Államok tényle­gesen blokád alá veszi Kuba partjait, olyan provokációs lépé­seket hajt végre, amelyek a nem­zetközi jog semmibevevését, min­den nép kihívását képezik. A va­lóságban egyetlen elodázhatatlaíi kérdés áll a Biztonsági Tanács előtt: az ENSZ alapokmánya meg­sértésének és az Egyesült Álla­mok részéről a béke veszélyezte­tésének kérdése, az Egyesült Ál­lamok Kuba ellen irányuló ag­resszív cselekedeteinek kérdése. E kérdés lényegét tartalmazzák azok a dokumentumok, amelyeket Szovjetunió és Kuba képviselői a Biztonsági Tanács elé terjesz­tettek. E dokumentumok tükré­ben meg is vitatjuk majd az egész kérdést a Tanácsban. A Biztonsági Tanács elnökéhez levelet intézett Kuba állandó ENSZ-képviselője azzal a kérés­sel, hogy hívja össze a Biztonsá­gi Tanács ülését. A Biztonsági Tanács ezért felkérte Kuba kép­viselőjét, hogy foglalja el helyét a Biztonsági Tanács asztalánál. Az elnöklő Zorin javasolta, hogy azokat a határozati javas­latokat és leveleket, amelyeket Kuba, a Szovjetunió és az Egye­sült Államok terjesztett a Bizton­sági Tanács elé, egyidejűleg vi­tassák meg. E javaslatot elfogad­ták. A Biztonsági Tanács elé terjesztett szovjet határozati javaslat létezik a világon egy olyan hata- I pességét, lom — a Szovjetunió —, amely képes rá, hogy gátat vessen az imperialisták militarista törekvé­seinek. »Egyetlen agresszor — így az amerikai militaristák sem — felejtheti el, hogy ma már a világon nem követhetnek el olyan agressziót, amely megtorlás nél­kül maradhatna«. New York (TASZSZ). A Szov­jetunió ENSZ-küldöttsége a szov­jet kormány megbízásából a Biz­tonsági Tanács elé terjesztette az alábbi határozati javaslatot: „Az ENSZ alapokmányának megsértése és a béke veszélyezte­tése az Amerikai Egyesült Álla­mok részéről.” A Biztonsági Tanács a béke megőrzésének és a vi­lág biztonsága biztosításának ér­dekeitől vezérelve, elismerve minden államnak azt a jogát, hogy fokozza védelmi ké­tűrhetetlennek tartva, hogy egyes államok beavatkozzanak más szuverén és független orszá­gok belügyeibe, megállapítva, hogy tűrhetetlen a nyílt tengeri szabad hajózás normáinak megsértése, 1. elítéli az Amerikai Egyesült Államok kormányának cselekede­teit, amelyek az Egyesült Nem­zetek Szervezete alapokmányá­nak megsértésére és a háborús veszély fokozására irányulnak; 2. ragaszkodik ahhoz, hogy az Egyesült Államok kormánya von­ja vissza azt a határozatát, mely szerint ellenőrzik más államok­nak a Kubai Köztársaság partjai felé haladó hajóit; 3. javasolja az Amerikai Egye­sült Államok kormányának, hogy szüntessen meg minden beavat­kozást a Kubai Köztársaság és más államok belügyeibe, ami ve­szélyezteti a békét; 4. felhívja az Amerikai Egye­sült Államokat, a Kubai Köztár­saságot és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségét,'1''hogy­lépjenek kapcsolatra egymással és kezdjenek tárgyalásokat a helyzet rendezése végett és ezzel hárítsák el a háború keletkezésé­nek veszélyét.” PINTÉR—SZABŐ: áímw asxátaü lyősóról az udvarra nyíló ajtó mögött kuksolt és időnként ki­nézett, Hirtelen összeszorult a tor­ka. Az agya vadul kalapálni kez­dett. Az udvaroti át éppen az épület felé tartott valaki. Nem tudta, hogy most mit csináljon. Lehet, hogy idejön, lehet, ’ hogy nem. És ha az ablakon át észre­veszi, hogy a kivilágított szobá­X. osontak az udvaron. De amikor £íÍ ff^ Megállapodtak, hogy Eorrai kö- az OTP-kirendeltség helyiségéhez d ^’ ^ f rülnéz. Azt tudták, hogy az iro- értek, meglepve tapasztalták az daépület mögött, egy különálló ablakon át, hogy odabent ég a kis házacskában húzódik meg villany. szerényen az OTP üzemi kiren- — így szokott ez lenni minden deltsege, de mivel egyikőjük sem bankban — suttogta Forrai a meg '•»«A’saa eaam aom kssb í — Mi van? — suttogta izgatot­tam. — Jön az udvaron valaki... —* válaszolta izgatottan Mari. Magda gyorsan beszólt a töb­i, rt még ott, a helyiségben te- rémült Marinak =Álkulccsaf Difla- kmknek, s azok is kisuriantak a ... u i-piwt ni™ T íviarmaK. aikauccsui pina folyosóra, hogy ott elrejtőzzenek. le!r;’ , 1 Kellett tartam. natok alatt kinyitottak a folyo- Mari a 6Ötét folyosóról fievelte Néhány nap njulva Man azzal sóra nvíló aitót de mielőtt hp- , • -7- 7? ügyelte állt elő. hogy állapotos. A fiúk llptek «Icíapu- 3 taVÜáBlt0tt UdVart duivan, komolytalanul, röhögve rsot húztak a cipőjükre. Ezúttal hecceitek egymást, hogy vajon js Mari kapta a feladatot, hogy- a ere ■ aPla- az ajtónál leselkedjen és figyel­■—Te voltál utoljára — heccelte névétve Csuti Balázs formájú Markost. a keszeg jen. — Bármi van, sziszegj — mond­-Tz nem számít... - véde- Ä otthagyták bába. a kivilágított udvart és leste, merre tart a férfi. Az éjjeliőr volt, s Mari megkönnyebbült, mi­kor elhaladt az épület mellett. — Elment — szólt a többiek­nek. Azok pedig visszasiettek á szo­kezett Markos Ede. — Ettől még tőled is lehet... Forrai vágta el a vitát: — Egy jó orvost kell szerezni... Az abortus-bizottsághoz nem me­het, mert faggatni fogják. — Én tudok egyet... —. mond­ta Magda. — De az egy ezres. — Na és ... — válaszolta For­Marit az ajtó mögött. Örák teltek el, s Mari az ajtó­ban semmi mást nem hallott, mint a fúró halk duruzsolását. A fiúk odabent „dolgoztak”. Mari Fél óra múlva egy teli zsák pénzzel jöttek ki a folyosóra. Csu­ti Balázs előrement, hogy körül­nézzen az ajtó előtt, nem jön-e valaki. Aztán mindannyian ki­most sokkal izgatottabb volt, mint siettek és elindultak a hátsó ke- a gyári pénztár kirablásánál. Ak- rítés felé, hogy ott kiszökjenek. kor ugyanis nem tudta, hogy mi történik, mo6t viszont igen. Úgy rai. — Holnap este nyélbeütjük érezte, hogy a lábszárát ezernyi äz OTP-t és akkor lesz pénz... tűvel szúrkálják. Zsibongott min- Másnap este ugyanúgy, mint az dene, mellén erős nyomást érzett, első állói rnnmal. műszak végén Egyre idegesebben várta őket. ben (maradtak a gyárban. Elbúj- Legszívesebben bement volna hoz lak a mellékbe’’ égben, s mikor zájuk vagy elszaladt volna. De már mindenki elment,' előjöttek, egyikhez sem volt mersze. A A szükséges szerszámokat egy gyárudvaron mindössze néhány zsákban hozták. Egyenként át- villanykörte égett. A lány a io­Ugyanúgy, mint a múltkor, egyen ként másztak át a kerítésen. Már csak Klement és Csuti voltak a kerítés belső oldalán, amikor vá­ratlanul valaki rájuk kiáltott: — Mit csinálnak? Megállni! Klement és Csuti lábdobogást hallott maga mögött. Forrai még a kerítés tetején volt, gyorsan (Folytatás a 6. oldalon,)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents