Tolna Megyei Népújság, 1962. október (12. évfolyam, 230-255. szám)
1962-10-25 / 250. szám
f Tanácskoznak a megyei pártértekezlet küldöttei (Folytatás a 2. oldalról) következő években el kell érni. A beszámolóban nem lehet minden feladatra kitérni, azonban néhány fontos problémával foglalkozni kell. Elsősorban azokkal, amelyekre a jövőben nagyobb figyelmet kell fordítani. Mint ahogy a tapasztalatok bizonyítják, a termelőszövetkezetek megszilárdításának, a termelési színvonal emelésének, az egészséges .szövetkezeti élet fejlődésének kulcskérdése a vezetés. Az elmúlt három évben 56 elnököt, 70 agronómust és 47 könyvelőt helyeztünk ki a szövetkezetekbe. Ezen túlmenően is számos jó vezető került a gazdaságok élére. Elmondhatjuk, hogy szövetkezeteink túlnyomó többségében a vezetés jó és meg tudja oldani azokat a feladatokat, amelyek rájuk hárulnak. A vezetést tovább kell erősíteni, színvonalát, emelni kell, ezt követeli a megnövekedett feladat. A termelőszövetkezetek eredményeinek elérésében döntő szerepet játszott és játszik a jövőben is az anyagi érdekeltség elvének betartása és biztosítása. Ezen a területen bizonyos értelemben még átmeneti helyzet uralkodik. A szocialista elosztási elvek keverednek a nem szocialista elosztással, s ez bizonyos mértékig egyenetlenséget teremt az egyes tagok jövedelmét tekintve. E probléma megoldásában nem lehetünk merevek, dé’ biztosítanunk kell, hogy az anyagi érdekeltség elvén belül a szocialista elemek kerüljenek egyre jobban előtérbe. Az anyagi érdekeltség elve a szocializmustól, a szocializmus építésétől elválaszthatatlan. Ezt azért szükséges hangsúlyozni, mert vannak még, akik az anyagi érdekeltség betartását valami szükségszerű rossznak, tekintik. Ezért feladatunk, hogy az anyagi érdekeltséget továbbra is biztosítsuk, szélesítsük, olyan módon, hogy a szoeialista elemek kerüljenek egyre jobban előtérbe. A termelőszövetkezetekben megindult ez a folyamat és ennek széles körű kibontakozását a párt- és társadalmi szervezetek felvilágosító és nevelő munkájával is elő kell segíteni. Megyénk sajátossága, hogy nálunk nagy szövetkezetek, 3000-től 6000 holdig terjedő gazdaságok jöttek létre, ezek vannak túlsúlyban. Ezekben a szövetkezetekben van az összes földterület és az összes tagság mintegy 60 százaléka. Ez a tény döntően meghatározza a szövetkezeti gazdaságok irányításával, szervezésével foglalkozó szervek munkáját. E helyzetet feltétlenül figyelembe kell venni, hiszen a problémák jelentős része, bizonyos értelemben másként vetődik fel, és másként jelentkezik a nagy termelőszövetkezetekben, mint a kisebbekben. Ez elsősorban a gyakorlati munkára, a feladatok megoldásái'a vonatkozik. Eltérő a munka, a termelés szervezése és irányítása terén. Nagyobb előrelátást és körültekintést igényel, hiszen az anyagi javak mozgásának nagyobb tömegével kell szá-, molni és a szövetkezeti tagság számát tekintve is a szó igazi értelmében nagyüzemekről van szó. Ez felveti a szakosítás problémájának megoldását. Évek óta, de egyre nagyobb problémaként jelentkezik a meglévő állatállománynak a szükséges takarmánymennyiség biztosítása. A szűk takarmánykeresztmetszet akadálya ma az állatállomány további fejlesztésének. Mivel a földterület nem növelhető, a meglévő területen belül kell a szükséges takarmánymennyiséget megtermelni. Ezért nagyobb gonddal és hozzáértéssel kell megtervezni a termelést, és időben, jó míhőségben kell biztosítani annak betakarítását. Az eddigi tapasztalatok szerint nagyobb gondot kell fordítani a kukorica terméshozamának emelésére. Jó talajmunkával, megfelelő tőszámmal ez megoldható. Másik lehetőségünk az öntözés szélesítése, elsősorban azokon a teriileíeken, ahol takarmánytermelés folyik. Igen komoly problémaként Jelentkezik a már megtermelt termékek betakarítása, tárolása, a fogyasztókhoz való eljuttatása. Nincs elég betakarító, szállító gépünk. A mezőgazdaság előtti álló feladatok megoldása közös; ügy, egész társadalmunk ügye. j Megvannak a lehetőségek, hogy I a jövőben a mezőgazdaság elé tűzött minden feladatot megoldjunk és gyorsabban haladjunk előre a fejlett szocialista társadalom felépítésében. fi munkásosztály mimül a leghívebb támogatója volt a parasztságnak Tisztelt pártértekezlet, kedves Elvtársak, Elvtársnők! Azzal, hogy a népgazdaság minden ágában a szocialista termelési viszonyok váltak uralko-, dóvá, hogy az élet minden területén előrehaladt a szocializmus építése, hogy leraktuk a szocializmus alapjait, a társadalmi osztály szerkezetében is gyökeres változások mentek végbe. A mezőgazdaság szocialista átszervezésével társadalmi életünkből eltűnt az utolsó kizsákmányoló osztály és megszűnt az embernek ember által való kizsákmányolása, s ennek minden lehetősége. Egymás mellett baráti osztályok vannak, amelyek a szocializmus építésének előrehaladásával még közelebb kerülnek egymáshoz. Megerősödött és szilárd a munkás-paraszt szövetség, a hatalom legfőbb alapja. Közelebb kerültünk ahhoz, hogy a dplgozó nép egységes, szocialista társadalma megvalósuljon hazánkban. A szocializmus építésének következetes vezetője a munkásosztály volt és marad a jövőben is. A munkásosztály a szocializmus építésében betöltött szerepével, áldozat- készségével kivívta valamennyi dolgozó osztály tiszteletét, megbecsülését. Az elmúlt években tovább erősödött megyénkben is a munkásosztály, és. 35 000-es .-létszámánál, politikai súlyánál fogva meghatározó tényezője a megye politikai életének. Munkásosztályunk igen szoros kapcsolatban áll a társadalom különböző osztályaival és rétegeivel, s ennek pozitív hatásai érezhetők. Az elmúlt három évben új tartalmat nyert a munkásosztály és a dolgozó parasztság kapcsolata, mert ez a kapcsolat szocialista talajon áll és ezen is erősödik tovább. A munkásosztály mindig a leghívebb, legkövetkezetesebb támogatója volt a parasztságnak. Munkájával leghatékonyabban támogatta és ma is a patronáló munkán keresztül segíti a termelőszövetkezetek megszilárdulását, a mezőgazdasági termelés fellendítését. A két alapvető osztály közötti viszony valójában testvéri, baráti kapcsolat. Sokat változott és jelentősen fejlődött a munkásosztály- kapcsolata, viszonya a társadalom többi rétegeivel is, elsősorban az értelmiségiekkel. A munkásosztály többsége ma már más szemmel nézi az értelmiséget, a szocialista társadalom dolgozójának tekinti és fordítva, az értelmiség is másként tekint a munkásosztályra, elismeri, hogy a társadalmi rendszer hivatott vezetője. Pártunk VII. kongresszusa óta eltelt időben a legnagyobb lejlő- dés a parasztság helyzetében következett be. A mezőgazdaság szocialista átszervezésével megteremtettük az alapját és a legfőbb feltételét az egységes paraszti osztály kialakításának. Miben vált már eddig is egységessé a termelőszövetkezeti parasztság? Egységessé vált a termelés módjában, a termelési eszközökhöz való viszonyában. Az alapvető termelési eszközök, amellyel a termelőszövetkezetben a^, anyagi alapot termelik, társadalmi tulajdonban vannak. Ebből következik, hogy az alapvető jövedelem, s annak megszerzési módja is azonos, a jövedelemelosztás többségében megfelel a szocialista elosztás elvének. Termelőszövetkezeti parasztságunk a megváltozott gazdasági és termelési viszonyok alapján már eddig is jelentős lépést tett előre, hogy mint osztály, egységessé váljon. Ez természetesen hosszú folyamat, s ennek érdekében a pártnak, a társadalmi szervezeteknek sokat kell tenniök, hogy a kisparaszti gazdasággal az előző gazdálkodási módból származó kispolgári individualista gondolkozás) maradványok teljesen megszűnjenek. Gazdasági életünkben, társadalmi viszonyainkban végbement változások következtében megszűnt létezni az utolsó kizsákmányoló osztály is. A volt kizsákmányoló osztályok tagjainak többsége igyekezett és igyekszik alkalmazkodni, beilleszkedni társadalmi rendszerünkbe. Nagy többségük megtalálta helyét és becsületesen dolgozik. Felismerte többségük, hogy a munkás-paraszt hatalom erős. fellépni vele szemben nem tanácsos és értelmetlen is lenne. Azt is látják, ha becsületesen dolgoznak, megilleti őket mindaz a jog, amely népköz- társaságunk minden polgárának kijár. Igen károsak azok a nézetek, amelyek a tsz-en belül dolgozó parasztság egyes tagjait múltbeli helyzetük alapján különböztetik meg. A termelőszövetkezeten belül ma már nem a származás szerint, nem a volt vagyoni helyzet szerint, hanem a végzett munka alapján kell az egyes embereket megítélni, elbírálni. Mint ahogy az eddig elmondottak is bizonyítják, a szocializmus gazdasási alapjainak megváltozását követik a tudatbeli, gondolkodásbeli változások. Természetesen ez nem megy olyan gyorsan végbe, mint ahogy a gazdasági alapok változása megtörtént. Az emberek gondolatbeli és tudatbeli változásához még nagyobb türelemre van szükség. Az évszázadok óta lerakodott gondolkodási módot, amelv nemzedékről nemzedékre szállott, és megg'. ókeresedet h nehéz a fejekből kigyomlálni. Éppen ezért minden türelmetlenség csak árt. Előre menni csak türelmes, következetes elvi, politikai munkával, helyes gazdaságpolitika megvalósításával lehet. Pártunknak és pártunk minden tagjának feladata, hogy a gazdasági változások után a gazdaság továbbfejlesztésével együtt a tudatbeli változást, a szocialista gondolkodási mód kialakítását segítse elő. Az igaz, hogy a szocialista tudat fejlődése elsősorban a termelőszövetkezeti gazdálkodás függvénye. De párt- szervezeteink nevelő munkájának nagyon jelentős szerepe van abban, hogy ez a tudat, gondolkodás gyorsabban fejlődjék, gyorsabban alakuljon ki. Így meggyorsul az egységes paraszti osztály létrejötte is. Elért eredményeink döntő feltétele volt, hogy pártunk vezetésével megvalósult és erősödött a munkásosztály, a parasztság, az értelmiség és a városi kispolgárság tartós szövetsége. E szövetségnek az erejére támaszkodva valósítottuk meg pártunk VII. kongresszusának határozatait, raktuk le a szocializmus alapjait. A mezőgazdaság szocialista átszervezésével megerősödött és új tartalmat nyert a munkás- osztály és a termelőszövetkezeti parasztság szövetsége. Ez a legalapvetőbb, ez az alapja a proletárdiktatúrának, a munkáshata-! lomnak. A megyei pártbizottság a járási pártbizottságokkal együtt nagy figyelmet fordított pártunk szövetségi politikájának helyes értelmezésére és gyakorlati alkalmazására. Az elmúlt évben széles körben megvitattuk a két- írontos harc megyénkben szerzett tapasztalatait Ez évben pártunk szövetségi politikájának; alkalmazását és gyakorlati végrehajtását vitattuk meg a megyei, a járási pártbizottságokkal és az alapszervezetekkel, Ezek a viták segítettek megértetni azokat a vitás kérdéseket, amelyek a szövetségea belül a munkásosztály és a parasztság közötti kapcsolatban, az egységes paraszti osztály megteremtéséért folyó munkában jelentkeztek. Szövetségi politikánk értelmezésében igen sok téves, helytelen nézet volt. Egyesek a szövetségi politikán!!; értelmezését leszűkítették csak a munkásosztály és a parasztság kapcsolatára, mások viszont ellenkezőleg a párt és a tömegek kapcsolatát is a szövetség kérdéseként kezelték, A széles körben lefolytatott viták és beszélgetések alapján megállapíthatjuk, hogy pártunk szövetségi politikáját általában helyesen értelmezik és pártbizottságaink, pártszervezeteink többsége helyesen alkalmazza azt a gyakorlatban. Pártunk politikájában, de még inkább a gyakorlatban sok kárt okozott az a sztálini tétel, hogy a szocializmus építésének előrehaladásával az osztályharc éleződik, A Magyar Szocialista Munkáspárt elvetette ezt a rossz, helytelen nézetet és gyakorlatában a helyes lenini vonalat valósította meg. Egyes pártszervezetek párttagok szemléletében, gyakorlatában sajnos ez a nézet tovább élt, Nehe-. zen értették meg, és vannak, akik még ma sem látják tisztán, hogy a kizsákmányoló osztályokat felszámoltuk. nincs olyan számottevő réteg, amelynek, érdekei ellentétesek lennének a szocializmussal. A megváltozott osztály- viszonyokból és elsősorban abból, hogy leraktuk a szocializmus alapjait, az következik, hogy az osztályharc fő területei jelenleg: a szocialista gazdaság megerősítése és fejlesztése, a szocialista tudat kialakítása dolgozó népünk gondolkodásában. „Ezért az osztályharcban a szervezés, a meggyőzés és az ideológiai harc került' előtérbe. Kőben a harcban a munkásosztály, a társadalom valamennyi osztályának és rétegének összefogására támaszkodhat és velük együtt munkálkodhat a szocialista nemzeti egység megteremtésén,” — állapítja meg a Központi Bizottság a kongresszusi irányelveiben: Az osztályharc jellegének és formájának a jelenlegi feltételek közötti megértése és helyes alkalmazása a pártmunka igen fontos és jelentős területe. Minél hamarabb érti meg ezt minden kommunista, annál eredményesebben tudjuk megoldani a feladatokat és eredményesebben segítjük a szocializmus teljes felépítését hazánkban. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy a nemzetközi imperializmus és a meglévő belső ellenség szocializmus-ellenes fellépésével szemben elnézőek vagyunk, vagy. lehetünk. Azokkal a személyekkel szemben, akik ellenségesen viselkednek dolgozó népünk iránt, a munkás-paraszt hatalom törvényének megfelelően járunk el. Felszámalfuk a személyi kultusz maradványait A megyei pártbizottság beszámolóját hallgatják a küldöttek. Kedves Elvtársak, Elvtársnők! Pártunk VII. kongresszusa óta jelentősen fejlődött és színvonalban emelkedett az államhatalmi, llamigazgatási szervek munkája, 'ártunk gyakorlatában kialakult meghonosodott egészséges lég- őr, a kritikai szellem, a feladatok megoldásának gyakorlatia- 1 satob módszere az államhatalmi szervek munkájára is hatással van. Ez érződik a tanácsok munkájában is. Jó munkát végeztek a mezőgazdaság átszervezésének ideje alatt, és a termelőszövetkezetek megerősítése érdekében kifejtett munkájuk színvonala is állandóan emelkedik. Helyesen (Folytatás a 4, oldalon)
