Tolna Megyei Népújság, 1962. október (12. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-23 / 248. szám

4 tolva mm népűjéig 1962. október 23. Tartalmas szakmai senítségayújtás A Tolna megyei Népművelési Tanácsadó terveiből Az öntevékeny művészeti tevé­kenység, valamint a népművelés segítésében, megalakulása óta ko­moly feladat hárult a Tolna me­gyéd Népművelési Tanácsadóra. Az idény kezdetére — mint ar­ról Szalai Tibor, a tanácsadó módszertani főelőadója tájékozta­tott bennünket — elkészültek a tervek, amelyek a művészeti te­vékenység, valamint a népműve­lési munka több ágának módszer­tani segítését szolgálják. A ta­nácsadó már a tavalyi évben új utakon indult el, s a Megyei Ta­nács népművelési csoportjának segítségével sikerült kialakítania a bázis művelődési házakat, ahonnan a legjobb módszerek el­jutottak a községi művelődési házakhoz. A gyakorlat közben, azonban nehézségként mutatko­zott, hogy a módszereket kipró­báló községi művelődési házal; több esetben más járás terüle­tén voltak. A fentiekből eredően az illeté­kes járási művelődési ház hatás­körébe kerülnek a községi ottho­nok. Ezzel egyidőben a bázis mű­velődési házak igazgatóinak és művelődési vezetőinek bevonásé­val szakbizottságokat hoznak lét­re, amelyeken belül lehetővé vá­lik, hogy a legjobb módszerek alkalmazásra kerüljenek, a legki­sebb községi művelődési házban is. így egyben az is lehetővé vá­lik, hogy szinte társadalmasítsák a művészeti tevékenység irányí­tását, s egyre több embert von­janak be a művelődési otthonok életének irányításába. Ugyancsak a megyei népművelési csoport se­gítségével elérhető, hogy a bázis művelődési házak függetlenített -------­é s társadalmi vezetői a jelenle­ginél sokkal nagyobb mértékben nyújtsanak segítséget a falvak­ban, pusztákon. A tanácsadó esz­közei a segítségadáshoz jelentős mértékben megktaporodtak. Igen kiterjedt szakréfemisá hálózatot sikerült. kialakítani, s ez a háló­zat ugyancsak a járási művelődé­si házakon keresztül mélyebben látja a községek problémáit, s hatékonyabban segítheti az ott folyó munkát. A függetlenített apparátus tagjai viszont konkrét helyi tapasztalatgyűjtéssel kutat­ják fel a legjobban bevált mód­szereket. Bővül, színesedik a tanácsadó munkája más értelemben . la. Az idei évadban sokat akarnak ten­ni a falusi klubok működésének megjavítására. Számottevő előrehaladást ter­veznek az idén a szakmai to­vábbképzések tekintetében. A Népművelési Intézet javaslatai és a megyei népművelési csoport irá­nyítása alapján három témakör­ben rendeznek érdekés tovább­képzést a népművelés dolgozói részére. Megyénk, valamint Baía- nya és Somogy megye népműve­lési szakemberei három évig ta­nulmányozhatják a művészet és esztétika, a pedagógia és lélek­tan kérdéseit, valajnt.nl termé­szettudományos ismereteket. . A választás a .témák közül önkén­tes. Tovább viszik a korábbi gya­korlatnál; megfelelően a népi- tánc, a színjátszó,. valamint a báb játszó csoportok vezetőinek rendszeres szakmai képzését. S áz idén először kerül sím- a népmű­vészeti csoportok vezetőinek terv­szerű továbbképzésére. Bizottság kutatja Gőgös Ignác élettörténetét Egészségügyi előadás Tolnán A Magyar Vöröskereszt szek­szárdi járási titkársága Szekszár- don, Tolnán és Bátaszéken egész­ségügyi akadémiát rendez. Az akadémia keretében többek kö­zött nőgyógyászatról, gyermek- és bőrápolásról, az alkoholizmusról tartanak előadásokat. Tolnán október 18-án este zsú­folásig meglelt a községi műve­lődési ház érdeklődőkkel. Az egy­begyűltek előtt dr. Csók Sándor m m m m » ■ ■ nőgyógyász szakorvos tartott nagy igényességgel összeállított előadást. Foglalkozott a gyermek, a serdülőkor és az anyasággá vá­lás különböző problémáival. Is­mertette a minden embert féle­lemmel eltöltő daganatos meg­betegedések tüneteit és gyógyít­hatóságát. Az előadást két egészségügyi kisfilm követte. (Folytatás a 3. oldalról) ri kezéből a munkadarabot és se­gített neki... A lány munka után úgy sza­ladt haza, mint akit kergetnek. Egyenesen a ruhásszekrényéhez futott. Megtapogatta a csomagot és megnyugodva állapította meg, hogy a pénz a helyén van. De nem merte elővenni. Most még nem lehet semmit sem költeni, majd ha már elfelejtik z ügyet... Átöltözött, és szaladt Magdáék- hoz. Az elvált asszony szintén ott­hon volt. Ott voltak a fiúk is. Amikor Mari megérkezett, meg­rohanták a többiek, hogy milyen új híreket tud. Kölcsönösen el­mondták egymásnak, és nevettek. De érezni lehetett ezen a neve­tésen az erőltetettségec, azt, hogy tulajdonképpen csak önmagukat akarják megnyugtatni. Mindegyi­kükben ott lappangott a félelem: mi lesz, ha rájönnek? Még For­ral is izgatottabb volt, mint egyéb­ként. Csak Mari állt nyugodtan közöttük. Ez a fiatal lány az egyik szélsőségből a másikba csa­pott. Most például azon törte a fejét, hogyan költhetne máris a pénzből. — Gyerekek, én addig egy fil­lért sem tudok elkölteni, amíg a nagy báty áméknál lakom — szó­lalt meg. A többiek egymásra néztek és egy rövid ideig hallgattak. Az­tán Magda szólalt meg: — Költözz el... Ide hozzám ... Jól megleszünk ketten .., Mari nem szólt egy szét sem, hanem felállt és elindult az ajtó felé. — Hová mégy? — csattant rá Forrai. — Haza ... Ideköltözöm ... Most... A lány hazafelé tartva azon töprengett, mit fog mondani La­jos bácsinak és Klári néninek. De mivel semmi okos nem jutott az eszébe, rábízott mindent a vélet­lenre, majd csak eszébe jut va­lami, amikor Lajos bácsiék elé All. Klári néni éppen vacsorát fő­zött, amikor a lány megérkezett. Mari odasündörgött hozzá. — Elköltözöm... — mondta hal­kan. Klári néni felkapta a fejét. — Hová? Miért? — Mert nem érzem itt jól ma­gam... — Szó sem lehet róiaí Lajos, gyere csak ki... A konyhaajtóban megjelent La­jos bácsi. — Hallod? Mari el akar költöz­ni... Nem érzi jól magát közöt­tünk... A taknyos! — De miért? Nem kapsz meg mindent? Bántunk? — Úgy kezelnek en^m, mint egy taknyos gyereket- Most is mit mondott Klári némi? Taknyos. Pedig én egy felnőtt, dolgozó nő vagyok. Ónálló akarók lenni. — Megígértük a szüleidnek, hogy vigyázunk rád... Szó sem lehet, róla, hogy elköltözz... — próbált véglet vetni a vitának La­jos bácsi. De Mari nem szóit egy szót sem, hanem elindult a szobájába és csomagolni kezdett. A két idő­sebb ember kicsit maga tehetetle­nül nézte a lányt, amint össze­pakolta a holmiját. Könyörögni próbáltak neki. — Értsd meg, hogy nem enged­hetünk el... A te érdeked Is, hogy rendes. halyen lakjál... Itt egy fil­lért sem kell fizetned. Meg fo­god bánni... Ne menj el... (Folytatjuk) Gőgös Ignác, a magyar, munkás- mozgalom kiemelkedő egyénisége Timásihan született. Itt ringatták bölcsőjét, itt tanulta meg édes anyanyelvűnket, itt ismerkedett meg az ábécével, innen indult el, hogy teljesítse nemes hivatását, nagy küldetését, s végül itt töltöt­te életének utolsó hónapjait. Itt kísérték utolsó útjára hozzátarto­zói, elvtársai, barátai — a csend­őrök felügyelete mellett A ta­mási temetőben nyugszik. Sírján muskátli virágzik, és örökzöld nö­vények díszlenek. A tamásiak büszkék a falu nagy szülöttjére. Gőgös Ignác azonban — és ez nem a tamásiak bűne — hosszú időn keresztül nőm részesüli abban a kegyelet­ben, tiszteletben, ami őt méltán megillette volna. De nagyságát még a. személyi kultusz sem tud­ta teljésen elhomályosítani. Gőgös Ignác teljes életműve még. feltáratlan. A nágy hazafi emléke arra kőtele^ bennünket, hogy igyekezzünk összegyűjteni mindent, ami életművére vonat­kozik. Tamásiban bizottság ala­kult a Gőgös-hagyaték összegyűj­tésére, feldolgozására. (A bizott­ság egyébként ezúton is kéri mindazokat, akik . ismerték Gő­gös Ignácot, vagy valamilyen Gő­gös-emlék birtokában vannak, ér­tesítsék az emlékbizottságot. Cí­me: Tárnáéi, Járási Tanács.) . A Sizbttaág most teszi az első lépésekiét, de máris sok értéknek bukkantak 'a nyomára. A leg­nagyobb értékek közé jtell szá­mítani, hogy a bizottság mellett valamiféle tömegmozgalom .van kibontakozóban. Akihez eljutott a nemes . munka. híre,, mindenki jaf\higyének tekinti azt. Az em­berek «ívesen áldózsák .fel idejüket, hogy Gőfiös Ignác­ról beszélgessünk. Az egyik va­lami ügyet akíjr elintézni, dehát előbb beszélgessünk ..fióia”, a másik éjszakai műszákÍSan dolgo­zott, de Szívásén hagyja ott az ágyat, a Széchenyi Terfnelőszö- vetkezet pedl]; azonnal fogatot bocsát rendelkezésünkre, amikor mefebidja, hogy níi járatban Va­gyunk. Nagyón Tény égés a szülőház és á születési adatok felkutatásával kapésolate® njunka. Állami anya­könyvezés abban az időben még nem volt, így az egyházi anya­könyvi altatókra kell tájnaszkod­rai. Kardqp Ferenc, a községi .ta­nács elnöke és Lukács Sándor száradás, a munkásőrség járási Tjarancsnotea eíjórtaí; -az ügyben. Kiderült, hogy nem helyes a sír­kövén a születési év. A sírköven 1892 szerepel születési éviiént, az anyakönyvijén pédig 1893. Nem tudni, hogy honnan származik a tévedés, mi ennek a magyarázata. Az anyakönyv egy másik lé­nyeges dologra is felhívta a fi­gyelmet. Régóta a vízimalom melletti lakóépületet tartották Gőgös Ignác szülőházának. Gő­gös Ignác szüleinek kis vízimal­ma volt, a mellette levő épület­ben lakott a család hosszú időn keresztül, s úgy tudta mindenki, hogy Ignác itt született. Ezért hozzáláttak a malom melletti épü­let restaurálásához. Az anya­könyv adatai szerint a Gőgös-há­zaspár Ignác nevű fia nem itt született, hanem az akkori And- rássy utca 456 szám alatti ház­ban. Az öregek emlékei szerint a mai Szabadság utca volt az egy­kori Andrássy utca, így aztán itt kellett keresni az egykori 456-oe házszémot is. Persze ez a ház- szám sem létezik már, megválto­zott a házak számozása. Számba vették a környékbeli házak akko­ri lakóit, a nevek némelyikére a maiak is emlékeztek, végül így tudták megállapítani, hogy a mai 79-es háznál; egykori száma volt 456, s itt most Sztafcóék laknak, — Mi Gödé Páléktól vettük meg ezt a házat, azok pedig ak­koriban mondták nekünk, hogy előttük Gőgösék laktak itt — ál­lítják Sztakóék. Arra Is határozottan emlékez­nek, hogy ez a ház valamikor 456-os volt, tehát ez igazolja az anyakönyvi bejegyzés hitelét. A szülőház tehát nem a vízi­malom melletti épület. Ez azon­ban nem sokat csökkent az épü­let történelmi jellegén, mert hi­szen Gőgös Ignác — és ez vitat­hatatlan, igazolt tény — ebben nevelkedett fel, itt kezdett dol­gozni, itt élt családja, tehát ide járt haza s itt töltötte utolsó hó­napjait. Úgy tervezik, hogy ezt az épü­letet restaurálják, és múzeumot rendeznek be benne a nagy mun­kásvezér emlékére. E célra már jelentősebb összegű pénzt is biz­tosítottak, sőt, kisebb építkezést is végeztek annak érdekében, hogy az épület tovább ne rongá­lódjék. Ez mindenhogyan helye­selhető, mert hiszen a tulajdon­képpeni szülőházat időközben annyira átépítették, hogy abban a falakon kívül alig vein más ré­gi. Ráadásul laknak benne. Ezért az lenne a helyes, ha erre az épületre emléktáblát helyeznének el a malom melletti épület mú­zeummá nyilvánításával egy idő­ben. Az iskolásokra hárulna a la­kóház környékének parkosítása. A múzeumhoz természetesen megfelelő kiállítási anyag is szük­séges. Nos, az eddigi megállapí­tások szerint igen sok tárgy, do­kumentum van a környéken, így tehát á kiállítási anyag is előte­remthető. Az ezzel kapcsolatos munka azonban még hátra van. Boda Ferenc A pécsiek bonyhádi hatig versenyéről Pécs kulturális élete a felsza­badulás előtt is magas színvo­nalon állt. Már akkor az volt az általános vélemény, hogy ha lé- lekszámjlag nem is, de a kultu­rális életet tekintve Pécsi az or­szág második városa. A felsza­badulás után kialakult helyzet­ben még inkább ráillik a városra ez a megállapítás. Az operatár­sulat működése, a társulat balett­karának külföldi sikerei, aztán a Liszt Ferenc kórus nagyszerű tel­jesítményei, amely kül- és belföl­dön egyaránt nagy sikert aratott, 6 nem utolsósorban a Pécsi Fil­harmóniai Zenekar működése bi­zonyítja, hogy nem alaptalan ál­lításunk. A sok szép szekszárdi szereplés után szombaton ellátogatott Bomy- háclra is a Pécsi Filharmóniai Zenekar, amelynek szépein fejlő­dő zenei élete már régóta igé­nyelte a pécsiek látogatását. A már sokszor megcsodált, még a legutóbbinál is megfiatalított. 50 tagú együttes Bonyhádon is nagy sikert aratott. Händel: Vízi zené­jében, de annak is csak az ele­jén még érezhető volt a rézfúvó­sok bizonytalansága, de aztán fo­kozatosan ívelő előadást hallhat­tunk. Borsay Pál különösen a Beethoven zongoraverseny (C- dur) harmadik tételében nyújtott nagyszerű teljesítményt. A leg­szebben sikerült a szünet után hallott Mozart G-moll szimfónia. Antal György szakavatott diri­gálása njmmán a mű minden szépségét élvezhettük. A nagy­szerű fegyelmezettséggel működő zenekarból még így is kitűnt az I. hegedű bársonyosan finom tó­nusa. Ezúton tolmácsoljuk a bony­hádiak köszönetét a szép estéért és arra kérjük őket, máskor is látogassanak el a fejlődő zenei élettel rendelkező járási szék­helyre O. 1. MwiAAAAJAllAAA*liAAAASiiáAAAAAtAÁAAAAAÁAÁAAAAAAAtUAiAiÁAAAAAAAAAAlA*Ai 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 HE VÁRJON TÁVÁSZIG! Már most rendeljen: vasajtót, vaskaput, vaskerítést a Tolnai Fémipari és Szerelő Ktsz-nél Tartósak, szépek és mégis olcsók termékeink! (45) 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 aaaaaaa^aaaaaaaaaaaaaaaaAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAiAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA

Next

/
Thumbnails
Contents